Back to top

Örökölhetünk-e több száz hektárt?

Sokak számára nem ismert, hogy adott esetben akár sok száz, vagy éppen több ezer hektár földterület tulajdonosává is válhat akár egy nem földműves magyar állampolgár is, teljesen jogszerűen. Létezik ugyanis egy fontos mezőgazdasági termelőket érintő szabály, mely szerint törvényes öröklés esetén nincs korlátja a megszerezhető termőföld nagyságának.

Fotó: Tóth Zsigmond
Ha tehát pl. az örökös földműves, és mint ilyen, saját jogán 300 hektár földtulajdonnal rendelkezik, de szülei is földművesek voltak elhalálozásuk időpontjában, és fejenként szintén rendelkeztek 300-300 hektár termőfölddel, úgy előállhat olyan helyzet, hogy az örökös teljesen jogszerűen 900 hektár termőfölddel fog rendelkezni. Fontos hozzátennünk, hogy törvényes öröklés esetén annak sincs jelentősége, hogy az örökös földműves-e avagy sem, tehát egy nem földműves örökös is 300 hektár (vagy több) termőföld tulajdonjogához juthat törvényes örökléssel.

Az örökséget az örökös elfogadhatja vagy visszautasíthatja. Az örökséget az örökös csak teljes egészében fogadhatja el vagy utasíthatja vissza, kivéve a mezőgazdasági termelés célját szolgáló földet, a hozzátartozó berendezési és felszerelési tárgyakat, állatállományt és munkaeszközöket, ha nem foglalkozik hivatásszerűen mezőgazdasági termeléssel.

Örökölni nemcsak pozitívumot, hanem negatívumot, azaz nemcsak vagyont, hanem tartozást is lehet. Nagyon fontos azonban, hogy az örökös a hagyatéki tartozásokért a hagyaték tárgyaival és azok hasznaival felel a hitelezőknek. Ha tehát az örökhagyónak volt pl. egy bankhitele, és az örökös örököl tőle egy, a hitel fennálló összegénél kisebb értékű ingatlant, de ezen kívül van egy saját, sokkal nagyobb értékű ingatlana, nem kell tartania attól, hogy ez utóbbit elveszítheti, mert a bank felé csak az örökölt ingatlannal felel, akkor is, ha annak értéke nem éri el a tartozást. Tehát az örökös nem kerülhet olyan helyzetbe, hogy az örökségen kívüli vagyona veszélyeztetve legyen.

A cikk Dr. Cenner Tibornak a Kistermelők Lapjában megjelent részletes írása alapján készült.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2018/03 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megjelentek a tájegységi vadgazdálkodási tervek

2018. július 3-án a Magyar Közlöny 2018. évi 104. számában megjelentek a vadgazdálkodási tájegységek vadgazdálkodási terveiről szóló rendeletek.

Változott a szabályozás: vetőmag és növényfajták

A növényfajták állami elismeréséről szóló rendelet módosításának célja a növényfajták állami elismeréséhez szükséges fajtavizsgálatokat végző szervre vonatkozó eljárási szabályok kialakítása.

Új adatszolgáltatási rendszer a cukorágazatban

Megjelent az agrárminiszter 2/2018. (VI. 22.) AM rendelete a cukorágazat szabályozásának egyes kérdéseiről. A rendelet rögzíti a cukorgyártó - és az izoglükóz-gyártó vállalkozás, a megtermelt cukor és izoglükóz fogalmait, valamint a vállalkozások adatszolgáltatási kötelezettségeit.

Parlament előtt a kútfúrási törvény

A törvényjavaslat szerint engedély és bejelentés nélkül lesz létesíthető a 80 méternél sekélyebb és házi vízigényt meg nem haladó vízkivételt biztosító vízilétesítmény, a meglévő kutak utólagos fennmaradási engedélyt kaphatnak bírság kiszabása nélkül, ha a tulajdonosok 10 éven belül legalizálják azokat.

Októberig fokozottan ellenőrzik a munkavédelmi szabályok betartását a mezőgazdaságban

Jellemzően a halálos munkahelyi balesetek negyede-ötöde a mezőgazdaságban történik. Ezért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) arra hívja fel a munkáltatók és a munkavállalók figyelmét, hogy a munkavédelemre nagyobb gondot kell fordítani - és nem csak az országos munkavédelmi célvizsgálata miatt, mely már megkezdődött és szeptember végéig tart.

Kötelező lesz a fő alapanyag eredetjelzése címkéken

Nem trükközhetnek tovább az élelmiszergyártók a termékek származási helyével. Egy uniós rendelet ugyanis arra kötelezi a feldolgozókat, hogy a származási hely mellett a fő összetevő eredetét is jelöljék az árukon, ha a két helyszín eltér egymástól. Az agrártárca is üdvözli a lépést, hiszen így megakadályozható a vásárlók félrevezetése a hazai és az uniós élelmiszerpiacon egyaránt.

Vitás ügyekben segít az agrárkamara etikai bizottsága

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara egyik legfontosabb célkitűzése, hogy aktívan közreműködik a rendezett piaci viszonyok kialakításában, fenntartásában, és tevékenységével segíti a tisztességes piaci szereplőket. A köztestület tagjai vitás kérdéseik rendezésében is kereshetik a szervezet szakmailag felkészült etikai bizottságát, amelynek közbenjárásával megelőzhetőek az akár több évig tartó pereskedések is.

Lassan két évtizede kötelező, mégis gondok vannak a nitrátdirektíva betartásával

Bár a kijuttatható nitrogén-hatóanyag mennyiségét szabályozó uniós irányelv nem új keletű, még mindig merülnek föl kérdések, félreértések a gazdálkodók körében, amelyek aztán a hatósági ellenőrzések során is felszínre kerülnek. Annál kevésbé elhanyagolható a kérdés, mivel ma hazánk közel 70 százaléka nitrátérzékeny besorolású, ahol az irányelv előírásait kötelező betartani.

Adatvédelem: itt a kormány mentő javaslata

Benyújtotta a kormány az új uniós adatvédelmi rendelettel összefüggésben az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény módosítását, az Országgyűlés honlapján közzétett javaslat szerint szabálysértés esetén figyelmezetést indokolt alkalmazni.

Ősszel parlament elé kerül az új állattenyésztési törvény

Az állattenyésztés fejlesztését az új minisztérium prioritásként kezeli. Ezt jelzi az is, hogy huszonöt év után egy új állattenyésztési törvény készül, amit már az őszi törvényhozási időszakban szeretnének előterjeszteni – hangzott el Herceghalomban, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének közgyűlésén.