Back to top

Talajművelési ABC (VII.): tavaszi vetésű növények művelése

Tavaszi vetésű növények a tavaszi kalászosok, évelő pillangósok, olajnövények és gyökérgumósok, valamint a kukorica, amennyiben vetőmag-előállításra, étkezésre, szemes- és silótakarmánynak termesztik. A művelési rendszer nyári vagy nyár végi, őszi – esetleg késő őszi –, valamint tavaszi fázisokra oszlik. Ezeket közöljük most Birkás Márta Talajművelési ABC című könyvéből.

Idetartoznak a tavaszi kalászosok (tavaszi árpa, zab, tritikálé), hüvelyesek (borsó, bab, szója, lóbab), évelő pillangósok (lucerna, vörös here), olajnövények (napraforgó, mustár, len) és a gyökgumósok (burgonya, cukorrépa). A kukorica vetőmag-előállításra, étkezésre, szemes- és silótakarmánynak termeszthető. A talajművelés rendszerében az első szakasz nyár közepétől késő őszig (tarlóművelés, alapozó művelés), a második februártól május végéig tart (elmunkálás, magágykészítés, vetés, táblázat).

Művelés korán betakarított elővetemények után. A művelési rendszer nyári vagy nyár végi, őszi – esetleg késő őszi –, valamint tavaszi fázisokra oszlik.

• Tarlógondozás. Az őszi vagy tavaszi kalászosok aratásakor a szalma szecskázása, jó terítése szükséges. A következő feladat a tarlóhántás. A nedvesség- és szénkímélésre a sekély (6–10 cm), lezárt felszínű hántás alkalmas. A talaj állapotát ellenőrizni kell ásópróbával, pálcaszondával.

1. fotó: Szántás és elmunkálás (középen a megfogókar és a vontatócsap)
1. fotó: Szántás és elmunkálás (középen a megfogókar és a vontatócsap)
A gyomos és árvakeléses tarló ápolásakor egyidejűleg gyomirtásra, középmély lazítást követő porhanyításra, esetleg istállótrágya talajba munkálására kerülhet sor.

Őszi alapművelésre a talaj állapotához igazodva szántás, lazítás vagy kultivátoros alapművelés választható.

• Szántás a forgatásra alkalmas talajnedvességnél ajánlott. Nyár közepétől van elég idő a szánthatóság időzítésére, de hőségnapokon még kedvező nedvesség esetén sem javasolható, mivel túl sok nedvesség párolog el. Az istállótrágya aláforgatását inkább az ősz elejére kell időzíteni.

2. fotó: Rögszeletelő-egyengető elem szántáselmunkálásra
2. fotó: Rögszeletelő-egyengető elem szántáselmunkálásra
A káros talpképzést, mivel nedvességforgalom- gátló tényező, el kell kerülni. Száraz és nyirkos talajokon a szántással egyidejűleg – vagy közvetlenül utána – kombinált porhanyítóegyengetőt vagy Campbell-féle mélytömörítő hengert (1. fotó) vagy rögszeletelő-egyengetőt (2. fotó) célszerű járatni. Az ágyekés szántás forgóelemes (3. fotó) vagy egyengetőgereblyés (4. fotó) elmunkálással válik áttelelésre alkalmassá. Nedves talajt csak a járhatóvá válás után munkálják el.

• Az őszi elmunkálás egyik kivétele a belvíztől veszélyeztetett szántóföld.

• Lejtős talajokon a rétegvonalakkal párhuzamos, ormos szántás (5. fotó) nyújt jobb védelmet.

• Szikes talajokon, szántást követően a nagyobb rögök kisebbítésére kerüljön sor.

• Talajlazítással (szántás nélkül) az őszi és főként a téli csapadék befogadására és tárolására alkalmas talajállapot a szántásnál kevesebb hibával alakítható ki. A korai betakarítás időt ad a tömör talaj állapotának javítására (6. fotó). A lazítás aratás után is elvégezhető, ekkor az elmunkálása (síktárcsával, amely egyben a legjobb hántóeszköz) megfelelhet a tarló hántásának. Kötött talajon hántott tarlón mérsékeltebb rögképződés várható. Az elmunkálást hőségnapokon vagy szeles időben nem szabad halogatni. Sávműveléses rendszerben hántatlan tarlón ajánlott a tavasszal bevetendő sávok megművelése.

• A szántás és a lazítás külön menetes módja a költsége, a visszataposás veszélye miatt lehet kérdéses. Az ilyen módszer melletti döntés különösen felhívja a figyelmet az alkalmazhatóság nedvességének betartására, a művelés irányára és költségére. Ha mégis e mód mellett döntenek (a nagyobb költség ellenére is), észszerűbb a lazítást a szántás előtt elvégezni, a szántás irányát a legkisebb károkozás szerint kijelölni. Egyéb esetben lazítótüskével ellátott ekét lehet használni.

• A nedvesség-, a talajszerkezet- és a költségkímélés mozdítja elő a kultivátoros alapművelés terjedését. A 35–38 centiméterig járó, elmunkáló elemmel épített kultivátor után a szántáséhoz hasonlóan jó a vízbefogadás, a vízvisszatartás azonban az egyengetett felszín miatt jobb. A kedvező körülmények az ősszel egyengetett talajokon jobb kora tavaszi gyomkelést eredményezhetnek (7. fotó). Szükség esetén vetés előtt be kell tervezni a kémiai gyomirtást.

• Tavaszi talajmunkák. A nyár végén, kora ősszel szántott vagy lazított talajokon egyenletesen nedves, morzsás állapotot kell létrehozni, a kultivátorral művelt talajokon pedig ezt a minőséget kell megkímélni.

• Az ősszel egyenletesre munkált talaj – a jobb vízkímélése okán – tavasszal pár nappal később szikkad, mint az ormosan hagyott (8. fotó); mégis jobb magágyat lehet rajta készíteni, emellett egyenletesebb, gyorsabb kelést lehet elvárni.

• Az ősszel elmunkálatlan talaj száradása után vízveszteséget csökkentő, műtrágya-, vegyszerkijuttatást segítő felületet kell kialakítani. Az egyengetés hagyományos, csak kedvező nedvességnél hatékony eszköze a fogassal kombinált simító. Kíméletesebb rögtörő, keverő és egyengető munkát végez a forgóelemmel kombinált vagy a rugós késes (crossboard) simító.

• A magágykészítés feladata a kelő gyomok (csíranövények) irtása, a trágya- és növényvédő szerek talajba keverése. Magágyat a növények igénye szerint rugós vagy kanalas fogú kombinátorral vagy több művelőelemet egyesítő kompaktorral lehet készíteni. A vetés mélységében nedves talajra hengerelem nélküli magágykészítő a megfelelőbb.

• A még ősszel egyenletesre munkált talajon a tavaszi kalászosok, a borsó, az évelő pillangósok magágykészítése és vetése egy menetben elvégezhető a célra kifejlesztett kombinált géppel.

9. fotó: Kukorica-betakarítás, szártépés és az egyenletes terítés
9. fotó: Kukorica-betakarítás, szártépés és az egyenletes terítés
Művelés későn lekerülő elővetemények után. Az őszi alapművelés minőségét nagyban segíti a szártépés és az egyenletes terítés (9. fotó). Ha nagy a szártömeg vagy egyenetlen méretű a zúzalék – hagyományos vagy sík – tárcsát érdemes a tarlón járatni. A tárcsa szója-, lóbab-, vetőmag- és silókukorica- és ciroktarlón vagy defoliáns szerrel kezelt napraforgótarlón is alkalmas elsődleges vagy kiegészítő szárzúzásra (10. fotó), a burgonyaföldeken pedig a bakhátak megszüntetésére.

10. fotó: Szecskázó henger
10. fotó: Szecskázó henger
Száraz őszi időszakban a művelhetőség javítása érdekében okszerű a szecskázott szárral takart vagy a sekélyen hántott réteg alatt pihentetni a talajt. Ilyenkor az úgynevezett visszanedvesedés (a talajból kiáramló nedvesség visszatartása) révén javul a talaj művelhetősége. Ez a megoldás kötött talajokon különösen javasolható.

Az alapművelés megválasztása előtt talajállapot-ellenőrzés szükséges.

• A deflációnak kitett homok- és láptalajokon az őszi alapművelés elmaradhat.

• Őszi alapművelés szántással. Mélységét a talaj állapota (taposottsága) és a forgathatóság (terméketlen, kavicsos, sós réteget nem szabad felhozni) szerint határozzák meg. A nagy tarlómaradvány-tömeg nem feltétlenül mélyebb, inkább jobb aláforgatást vagy keverést tesz szükségessé. Elmunkáláskor a talaj nedvessége, a termőhely (lejtős vagy sík) legyen a mérvadó.

• Fagymentes téli napokon, ha a talaj jól járható, lehet szántani, de a lehetséges károk miatt nem ajánlott hóval borított, s a hó alatt nedves talajon (11. fotó).

• A nedves – még járható – állapotban szántott talajokon vagy vízjárta táblákon – tavaszra marad a felszín egyengetése és a barázdák behúzása. Ennél nagyobb hiba a talaj tiprása, összegyúrása a szántás mélységében; tömör talpréteg alakul ki, rosszabb esetben tovább vastagodik. A tömör állapot enyhítésére csak a következő idényben lesz alkalom.

• A betakarításkor okozott taposás módosító tényező. Ha nincs ilyen kár, a mélyművelésben részesült elővetemények (pl. cukorrépa, kukorica) után nem szükséges mélyszántás. Ekkor a korábban megteremtett lazult állapot megőrzésére kell törekedni; eke helyett a kultivátor alkalmasabb erre.

• Kultivátoros alapművelés ajánlott cukorrépa, napraforgó és akár kukorica elővetemény után, tavaszi gabonák alá, ha nincs kizáró ok, vagyis sok és vonódott, aprítatlan szár. A száraprítás jó minősége bármely alapművelési módnál okszerű elvárás. Az ősszel egyenletesen hagyott talajon tavasszal a magágykészítés és a vetés egymenetes módja alkalmazható. Nedves talajon henger nélkül járjon a kultivátor (12. fotó).

• Talajlazítás tömörödött talajon szükséges. Eredményessége függ a talaj nedvességtartalmától. A mélyebben (40–45 cm-ig) lazult állapot a kukorica, napraforgó és a szója utónövény számára is kedvező.

• Sávos művelés – a nedvességtől függően – későn lekerülő elővetemény után is végezhető. Az elővetemény szárát minél kisebbre kell szecskázni és egyenletesen teríteni.

• A kora tavaszi vetésű takarmánygabonáknál számításba vehető az egymenetes művelés és vetés; a védelemre szoruló termőhelyeken pedig – kellő mérlegeléssel – a direktvetés.

• Az őszi művelés elmaradhat a másodvetésű védőnövények után; elfagyott maradványaik védőtakaróként simulnak a talajra télen és kora tavasszal. Az így megkímélt talaj szerkezetét tavasszal sem szabad lerontani, kímélő művelést (pl. kultivátoros) vagy egymenetes magágykészítést és vetést célszerűbb alkalmazni.

• Alapművelés tavasszal. Elsősorban a védendő területeken ajánlott. A szántás középkötött és kötött talajokon a nedvességveszteség, a nedvesség és aprózottság tekintetében kiegyenlítetlen állapot miatt kockázatos. Külön menetes elmunkálásnál szerkezet- és nedvességkímélő megoldás rugós simítóelemmel kombinált henger használata. A szántásnál kisebb kár várható kultivátoros művelés alkalmazásakor. Előnyét, a porhanyítást, keverést és kellő tömörítést egy munkamenete is megerősíti.

Ide kattintva megtekintheti a további jelölteket!

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2018/13 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Légzőszervi betegségek számokban

A nagyüzemi tenyész- és árutojás-termelő állományokban, de különösen a brojler- és hízópulyka-állományokban a Mycoplasma gallisepticum és Mycoplasma synoviae fertőzése mind világszerte, mind Magyarországon még ma is az egyik legsúlyosabb és legköltségesebb betegségnek tekinthető.

Ellés utáni méhelváltozások

Az optimális két ellés közötti időszak (< 400 nap) elérése érdekében fontos, hogy a méh ellés utáni elváltozásainak korai diagnózisát, gyógykezelését és megelőzését megtegyük, valamint a betegségek szaporodásbiológiai és laktációs teljesítményre gyakorolt hatását az adott gazdaságban folyamatosan vizsgáljuk.

A napelemes öntözéssel kapcsolatban végzett kutatást az ENSZ

Az Egyesült Nemzetek Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) új kutatása szerint a napenergiával működtetett öntözőrendszerek komoly előrelépést jelenthetnek a fenntartható vízhasználat növelése érdekében. A jelentés kiemeli, hogy az ezen elv alapján működő öntözőrendszerek megfizethető technológiát jelenthetnek a fejlődő országok kis- és nagyüzemi gazdálkodói számára.

Talajművelési ABC (XI.): növényi sorrend, talajművelés, talajjavítás

A növények az utónövény termésére és termesztéstechnológiai eljárásaira gyakorolt hatásuk alapján is rangsorolhatók. Birkás Márta Talajművelési ABC című könyvéből ezúttal is alapvető fontosságú tanácsok közül válogattunk - ezúton is megköszönve a szerző és a kiadó hozzájárulását.

A tehenészeti veszteségek mérséklésének lehetőségei (II.)

A hatvanas évekhez képest megduplázódott a holstein-fríz állományok tejtermelése. Ugyanakkor a tejelő tehenek szaporodásbiológiai teljesítménye drámaian csökkent. Cikkünk második részében a szaporodásbiológiai menedzsment számára hasznos információkat osztanak meg szerzőink.

Talajművelési ABC (X.): Mit kell tudni a direktvetésről?

A művelés nélküli termesztést napjainkban nagy érdeklődés kíséri (pro és kontra). A közelmúltban jelent meg Birkás Márta Talajművelési ABC című könyve. Ezúton is megköszönve a szerző és a kiadó hozzájárulását, hetente válogatunk a könyv címszavai és tanácsai közül. Ezúttal a direktvetéssel ismerkedhetünk meg.

A szója is allergiás a parlagfűre

A parlagfű minden évben rengeteg kellemetlenséget okoz az allergiásoknak. Ez az Amerikából származó gyom azonban a szántóföldi növénytermesztésben is problémás. Amerika közép-keleti részén úgy találták a tudósok, hogy a parlagfűvel szennyezett szójaföldön drasztikusan visszaesik a termés mennyisége.

Érdemes vakcinázni a sertések 1-es típusú parvovírusa ellen

A sertések 1-es típusú parvovírusa (porcine parvovírus 1 – PPV1) jelentős veszteségeket elsősorban az intenzíven tartott, korán tenyésztésbe fogott, nagyüzemi sertéstenyészetekben okoz. Főként az első vemhességük idején fertőződött kocasüldők szaporodásbiológiai rendellenességekben megnyilvánuló (pl. halvaszületés, mumifikáció) és a kocák visszaivarzását okozó betegsége.

Talajművelési ABC (IX.): vetés

A vetés módját meghatározhatja, hogy milyen művelési rendszerrel dolgozunk. Fontos, hogy vetéskor ne romoljon a talaj kialakult állapota - ha sikerül rajta javítani, az mindenképpen előnyös. Birkás Márta Talajművelési ABC című könyvének a vetésről szóló részét tesszük közzé.

Melyik országban a legdrágábbak a termőföldek?

Egy friss Eurostat-jelentés szerint Európában a legmagasabbak a termőföldek árai. A kimutatás Magyarországot is kiemeli: a statisztikák szerint 2011 és 2016 között hazánk érte el az egyik legnagyobb növekedést a földárak terén.