Back to top

Talajművelési ABC (VII.): tavaszi vetésű növények művelése

Tavaszi vetésű növények a tavaszi kalászosok, évelő pillangósok, olajnövények és gyökérgumósok, valamint a kukorica, amennyiben vetőmag-előállításra, étkezésre, szemes- és silótakarmánynak termesztik. A művelési rendszer nyári vagy nyár végi, őszi – esetleg késő őszi –, valamint tavaszi fázisokra oszlik. Ezeket közöljük most Birkás Márta Talajművelési ABC című könyvéből.

Idetartoznak a tavaszi kalászosok (tavaszi árpa, zab, tritikálé), hüvelyesek (borsó, bab, szója, lóbab), évelő pillangósok (lucerna, vörös here), olajnövények (napraforgó, mustár, len) és a gyökgumósok (burgonya, cukorrépa). A kukorica vetőmag-előállításra, étkezésre, szemes- és silótakarmánynak termeszthető. A talajművelés rendszerében az első szakasz nyár közepétől késő őszig (tarlóművelés, alapozó művelés), a második februártól május végéig tart (elmunkálás, magágykészítés, vetés, táblázat).

Művelés korán betakarított elővetemények után. A művelési rendszer nyári vagy nyár végi, őszi – esetleg késő őszi –, valamint tavaszi fázisokra oszlik.

• Tarlógondozás. Az őszi vagy tavaszi kalászosok aratásakor a szalma szecskázása, jó terítése szükséges. A következő feladat a tarlóhántás. A nedvesség- és szénkímélésre a sekély (6–10 cm), lezárt felszínű hántás alkalmas. A talaj állapotát ellenőrizni kell ásópróbával, pálcaszondával.

1. fotó: Szántás és elmunkálás (középen a megfogókar és a vontatócsap)
1. fotó: Szántás és elmunkálás (középen a megfogókar és a vontatócsap)
A gyomos és árvakeléses tarló ápolásakor egyidejűleg gyomirtásra, középmély lazítást követő porhanyításra, esetleg istállótrágya talajba munkálására kerülhet sor.

Őszi alapművelésre a talaj állapotához igazodva szántás, lazítás vagy kultivátoros alapművelés választható.

• Szántás a forgatásra alkalmas talajnedvességnél ajánlott. Nyár közepétől van elég idő a szánthatóság időzítésére, de hőségnapokon még kedvező nedvesség esetén sem javasolható, mivel túl sok nedvesség párolog el. Az istállótrágya aláforgatását inkább az ősz elejére kell időzíteni.

2. fotó: Rögszeletelő-egyengető elem szántáselmunkálásra
2. fotó: Rögszeletelő-egyengető elem szántáselmunkálásra
A káros talpképzést, mivel nedvességforgalom- gátló tényező, el kell kerülni. Száraz és nyirkos talajokon a szántással egyidejűleg – vagy közvetlenül utána – kombinált porhanyítóegyengetőt vagy Campbell-féle mélytömörítő hengert (1. fotó) vagy rögszeletelő-egyengetőt (2. fotó) célszerű járatni. Az ágyekés szántás forgóelemes (3. fotó) vagy egyengetőgereblyés (4. fotó) elmunkálással válik áttelelésre alkalmassá. Nedves talajt csak a járhatóvá válás után munkálják el.

• Az őszi elmunkálás egyik kivétele a belvíztől veszélyeztetett szántóföld.

• Lejtős talajokon a rétegvonalakkal párhuzamos, ormos szántás (5. fotó) nyújt jobb védelmet.

• Szikes talajokon, szántást követően a nagyobb rögök kisebbítésére kerüljön sor.

• Talajlazítással (szántás nélkül) az őszi és főként a téli csapadék befogadására és tárolására alkalmas talajállapot a szántásnál kevesebb hibával alakítható ki. A korai betakarítás időt ad a tömör talaj állapotának javítására (6. fotó). A lazítás aratás után is elvégezhető, ekkor az elmunkálása (síktárcsával, amely egyben a legjobb hántóeszköz) megfelelhet a tarló hántásának. Kötött talajon hántott tarlón mérsékeltebb rögképződés várható. Az elmunkálást hőségnapokon vagy szeles időben nem szabad halogatni. Sávműveléses rendszerben hántatlan tarlón ajánlott a tavasszal bevetendő sávok megművelése.

• A szántás és a lazítás külön menetes módja a költsége, a visszataposás veszélye miatt lehet kérdéses. Az ilyen módszer melletti döntés különösen felhívja a figyelmet az alkalmazhatóság nedvességének betartására, a művelés irányára és költségére. Ha mégis e mód mellett döntenek (a nagyobb költség ellenére is), észszerűbb a lazítást a szántás előtt elvégezni, a szántás irányát a legkisebb károkozás szerint kijelölni. Egyéb esetben lazítótüskével ellátott ekét lehet használni.

• A nedvesség-, a talajszerkezet- és a költségkímélés mozdítja elő a kultivátoros alapművelés terjedését. A 35–38 centiméterig járó, elmunkáló elemmel épített kultivátor után a szántáséhoz hasonlóan jó a vízbefogadás, a vízvisszatartás azonban az egyengetett felszín miatt jobb. A kedvező körülmények az ősszel egyengetett talajokon jobb kora tavaszi gyomkelést eredményezhetnek (7. fotó). Szükség esetén vetés előtt be kell tervezni a kémiai gyomirtást.

• Tavaszi talajmunkák. A nyár végén, kora ősszel szántott vagy lazított talajokon egyenletesen nedves, morzsás állapotot kell létrehozni, a kultivátorral művelt talajokon pedig ezt a minőséget kell megkímélni.

• Az ősszel egyenletesre munkált talaj – a jobb vízkímélése okán – tavasszal pár nappal később szikkad, mint az ormosan hagyott (8. fotó); mégis jobb magágyat lehet rajta készíteni, emellett egyenletesebb, gyorsabb kelést lehet elvárni.

• Az ősszel elmunkálatlan talaj száradása után vízveszteséget csökkentő, műtrágya-, vegyszerkijuttatást segítő felületet kell kialakítani. Az egyengetés hagyományos, csak kedvező nedvességnél hatékony eszköze a fogassal kombinált simító. Kíméletesebb rögtörő, keverő és egyengető munkát végez a forgóelemmel kombinált vagy a rugós késes (crossboard) simító.

• A magágykészítés feladata a kelő gyomok (csíranövények) irtása, a trágya- és növényvédő szerek talajba keverése. Magágyat a növények igénye szerint rugós vagy kanalas fogú kombinátorral vagy több művelőelemet egyesítő kompaktorral lehet készíteni. A vetés mélységében nedves talajra hengerelem nélküli magágykészítő a megfelelőbb.

• A még ősszel egyenletesre munkált talajon a tavaszi kalászosok, a borsó, az évelő pillangósok magágykészítése és vetése egy menetben elvégezhető a célra kifejlesztett kombinált géppel.

9. fotó: Kukorica-betakarítás, szártépés és az egyenletes terítés
9. fotó: Kukorica-betakarítás, szártépés és az egyenletes terítés
Művelés későn lekerülő elővetemények után. Az őszi alapművelés minőségét nagyban segíti a szártépés és az egyenletes terítés (9. fotó). Ha nagy a szártömeg vagy egyenetlen méretű a zúzalék – hagyományos vagy sík – tárcsát érdemes a tarlón járatni. A tárcsa szója-, lóbab-, vetőmag- és silókukorica- és ciroktarlón vagy defoliáns szerrel kezelt napraforgótarlón is alkalmas elsődleges vagy kiegészítő szárzúzásra (10. fotó), a burgonyaföldeken pedig a bakhátak megszüntetésére.

10. fotó: Szecskázó henger
10. fotó: Szecskázó henger
Száraz őszi időszakban a művelhetőség javítása érdekében okszerű a szecskázott szárral takart vagy a sekélyen hántott réteg alatt pihentetni a talajt. Ilyenkor az úgynevezett visszanedvesedés (a talajból kiáramló nedvesség visszatartása) révén javul a talaj művelhetősége. Ez a megoldás kötött talajokon különösen javasolható.

Az alapművelés megválasztása előtt talajállapot-ellenőrzés szükséges.

• A deflációnak kitett homok- és láptalajokon az őszi alapművelés elmaradhat.

• Őszi alapművelés szántással. Mélységét a talaj állapota (taposottsága) és a forgathatóság (terméketlen, kavicsos, sós réteget nem szabad felhozni) szerint határozzák meg. A nagy tarlómaradvány-tömeg nem feltétlenül mélyebb, inkább jobb aláforgatást vagy keverést tesz szükségessé. Elmunkáláskor a talaj nedvessége, a termőhely (lejtős vagy sík) legyen a mérvadó.

• Fagymentes téli napokon, ha a talaj jól járható, lehet szántani, de a lehetséges károk miatt nem ajánlott hóval borított, s a hó alatt nedves talajon (11. fotó).

• A nedves – még járható – állapotban szántott talajokon vagy vízjárta táblákon – tavaszra marad a felszín egyengetése és a barázdák behúzása. Ennél nagyobb hiba a talaj tiprása, összegyúrása a szántás mélységében; tömör talpréteg alakul ki, rosszabb esetben tovább vastagodik. A tömör állapot enyhítésére csak a következő idényben lesz alkalom.

• A betakarításkor okozott taposás módosító tényező. Ha nincs ilyen kár, a mélyművelésben részesült elővetemények (pl. cukorrépa, kukorica) után nem szükséges mélyszántás. Ekkor a korábban megteremtett lazult állapot megőrzésére kell törekedni; eke helyett a kultivátor alkalmasabb erre.

• Kultivátoros alapművelés ajánlott cukorrépa, napraforgó és akár kukorica elővetemény után, tavaszi gabonák alá, ha nincs kizáró ok, vagyis sok és vonódott, aprítatlan szár. A száraprítás jó minősége bármely alapművelési módnál okszerű elvárás. Az ősszel egyenletesen hagyott talajon tavasszal a magágykészítés és a vetés egymenetes módja alkalmazható. Nedves talajon henger nélkül járjon a kultivátor (12. fotó).

• Talajlazítás tömörödött talajon szükséges. Eredményessége függ a talaj nedvességtartalmától. A mélyebben (40–45 cm-ig) lazult állapot a kukorica, napraforgó és a szója utónövény számára is kedvező.

• Sávos művelés – a nedvességtől függően – későn lekerülő elővetemény után is végezhető. Az elővetemény szárát minél kisebbre kell szecskázni és egyenletesen teríteni.

• A kora tavaszi vetésű takarmánygabonáknál számításba vehető az egymenetes művelés és vetés; a védelemre szoruló termőhelyeken pedig – kellő mérlegeléssel – a direktvetés.

• Az őszi művelés elmaradhat a másodvetésű védőnövények után; elfagyott maradványaik védőtakaróként simulnak a talajra télen és kora tavasszal. Az így megkímélt talaj szerkezetét tavasszal sem szabad lerontani, kímélő művelést (pl. kultivátoros) vagy egymenetes magágykészítést és vetést célszerűbb alkalmazni.

• Alapművelés tavasszal. Elsősorban a védendő területeken ajánlott. A szántás középkötött és kötött talajokon a nedvességveszteség, a nedvesség és aprózottság tekintetében kiegyenlítetlen állapot miatt kockázatos. Külön menetes elmunkálásnál szerkezet- és nedvességkímélő megoldás rugós simítóelemmel kombinált henger használata. A szántásnál kisebb kár várható kultivátoros művelés alkalmazásakor. Előnyét, a porhanyítást, keverést és kellő tömörítést egy munkamenete is megerősíti.

Ide kattintva megtekintheti a további jelölteket!

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2018/13 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Talajművelési ABC – Tarlóápolás

Birkás Márta Talajművelési ABC című könyvből szemlézünk, ezúttal a nyári aratás befejezéséhez közeledve a tarlógondozás és -ápolás kerül a fókuszba.

Már van, ahol virágzik a parlagfű

Az időjárási viszonyoknak megfelelően egy-két aszályos területtől eltekintve a szántóföldi kultúrák jól fejlődnek. A zárt kukorica és napraforgó állományokban a parlagfű csak a szegélyeken tud megtelepedni. Azokon a tarlókon, ahol a hónap elején csapadékot kapott, intenzív fejlődésnek indult a gyomnövény. A pollenjét alacsony koncentrációban már napok óta észlelik négy mérőállomáson is.

Klímaváltozási stratégiák: több figyelmet érdemelne a talaj

Miközben a klímaváltozás megvámolja a mezőgazdaságot, a földhasználat pedig a bolygó felmelegedését segíti elő, a döntéshozók klímastratégiájában még mindig csekély figyelem jut a talajoknak.

Egészségesek az iskolakerti talajok

2017 végétől 2018 elejéig immár harmadik alkalommal zajlottak le sikeresen az Iskolakert-hálózat kertjeinek talajvizsgálatai. A Nébih tanakajdi laboratóriumának szakemberei 9 iskolakert 2-2 talajmintáját analizálták. Az iskolakertek egyéni kiértékelést és javaslatokat is kapnak a talajjal kapcsolatos további teendőikről.

Növekvő beruházások, emelkedő árak

A Központi Statisztikai Hivatal átfogó, „A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2017” című elemzése az ágazat tavaly elért eredményeit mutatja be. Adatai alapján hazánk az Európai Unió mezőgazdasági kibocsátásának 1,9 százalékát állította elő 2017-ben, amihez legfőképp az évről évre egyre nagyobb területen termesztett ipari növényekkel járultunk hozzá.

A környezet válsága mára tény

Ma már nem vitatható a természeti erőforrások túlhasználata, sem a környezeti problémák súlyossága, ami megoldandó feladatokat jelent az emberiség számára. A következmények természetvédelmi, biztonsági, egészségügyi és szociális problémák formájában jelentkeztek. Interjú Rácz Andrással, környezetügyért felelős államtitkárral.

Világszerte csökken a földek termékenysége

A talajromlás jelenleg a földterületek több mint 75 százalékát érinti, 2050-re ez 90 százalékra nő - derül ki az Európai Bizottság tudományos szolgálata és tudásközpontja által közzétett, az elsivatagosodást bemutató világatlasz új kiadásából. 2050-re a szűkös talajerőforrásokból eredő problémák akár 700 millió embert is arra kényszeríthetnek, hogy elhagyják lakóhelyüket.

A talajtól a ritka fotós pillanatokig

Limp Tibor családi indíttatásból lett erdész, édesapja mai napig aktívan dolgozik egy társerdőgazdaságnál. Mint bevallja, az orvosi tanulmányoktól egy gimnáziumi biológia órán végignézett boncolás tartotta vissza. Ma nem csak a Pilisi Parkerdő Zrt. Bajnai Erdészetének műszaki vezetője, de elismert talajtani szakember, a bálványfa elleni küzdelem élharcosa és elkötelezett természetfotós.

Búzatermesztésünk feladatai

A búza a magyar növénytermesztés meghatározó ágazata. Eredményessége alapvetően befolyásolja a legtöbb üzem gazdálkodásának hatékonyságát. A magyar búzatermesztés legfőbb jellemzője az állandó változás.

Hogyan lesz a vörösiszapból termőföld?

Egy új technológián dolgoznak Ausztráliában, melynek segítségével a mérgező vörösiszapot hasznosítható talajjá lehet alakítani. Ezzel megoldódna a zagytárolók drága rehabilitálásának problémája.