Back to top

Három mázsa tölgymakkból lesz új erdő a Fóti-Somlyón

Megtörtént az első kapavágás a LIFE4OakForests projekt keretében! Több mint három mázsa tölgymakkot kapáltak be a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai önkéntesek segítségével a Fóti-Somlyó özönnövényekkel borított területein. Munkájukkal elősegítik a termőhelyre jellemző őshonos molyhos és cseres tölgyesek regenerációját.

A projekt fő célja, hogy visszakapják az erdei élőlények azokat a mikro-élőhelyeket (pl. fészkelő odvak, mohapárnák, búvó üregek), amelyek az intenzív erdőgazdálkodás és tájhasználat következtében mára már jelentősen visszaszorultak. Sok helyen ennek előfeltételeként az erre alkalmas tölgyeseket kell először kialakítani - olvasható a dunaipoly.hu oldalon.

A Fóti-Somlyón március 26-27-én két hektáron kezdték meg az akácosok, ostorfások tölgyesekre történő lecserélését. Ezek az özönnövények természetvédelmi szempontból károsak, mert állományuk kevés élőlény számára nyújt menedéket, otthont.

A makkvetésnél a régióból származó cser és molyhos tölgyek szaporítóanyagait használták fel, mert ezek genetikai anyaga őrzi azt az információt, amelyre a fáknak szüksége van a változó klímához történő alkalmazkodásuk során.

Speciális beavatkozást végeztek, mert a makkokat először az akácok alá vetették és csak a csemeték megerősödése után fogják kiszállítani az akácot a területről. A tölgycsemeték számára így megfelelő árnyékolást nyújtanak a kezdeti fejlődésük során. Fontos, hogy a területet ideiglenes vadhálóval is körbevették, így védik a makkokat attól, hogy a vaddisznók eleségévé váljanak.

A makkok bekapálásában a két nap során 11 önkéntes vett részt, többek közt az ELTE ÁJK-ról. Az önkéntesek a munka közben elsajátíthatták a különböző természetvédelmi élőhely kezelések fortélyait, illetve megismerkedhettek a Fóti-Somlyó történetével. A szervezésben és a munkában további 17 munkatárs vett részt a WWF-től, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságtól, az MTA Ökológiai Kutatóközponttól, illetve a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságtól.

A munka természetesen nem ért véget. A cél, hogy 80-100 év múlva itt valóban tölgyerdei életközösségekre találjon az erre látogató…

Forrás: 
dunaipoly.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Rekordmennyiségű erdei gyümölcs a Pilisben

Rekordmennyiségű erdei gyümölcs termett az idei évben a Pilisi Parkerdő magasabban fekvő területein. A Pilisbe indulóknak érdemes figyelniük a gyümölcsök érésére, és a túrára kosarat, vagy dobozt vinni, amelybe napi két kilónyi bogyót szüretelhetnek.

Rendkívül ritka orchidea fajt találtak a füredi ártéri sétaúton

Ritkán látott növény bukkant fel a Tiszavirág ártéri sétaúton. A ritkaságot a Balmazújvárosi Környezetvédelmi Egyesület aktivistája találta meg.

Minden csepp vízért hálásak a madarak nyáron

A kánikula idején nem csak nekünk embereknek, hanem a körülöttünk él ő madaraknak is sok folyadékra van szükségük. A kertben a madarak gyülekező helye lehet egy jól elkészített itató.

Mag Norbert: Mecseki csobogás

Egy fotós, egy kép, egy történet sorozatunk következő részében Mag Norbert fotográfust mutatjuk be, aki 15 évesen fogott először fényképezőgépet a kezébe. Rögtön tudta, hogy megtalálta a hivatását.

Változatos túraidő és zenés kisvasutazás

A nyári erdő sok kalandot ígér, szerencsére a meteorológusok szerint a hétvégén szép napos időben lehet részünk. Néhol a napsütést megzavarhatják a felhők, mint ahogy a héten több alkalommal is tapasztaltuk a Mátrában és a Bükkben, de egy pár perc intenzív eső után előbújik újra a nap.

Erdei gombát csak biztonságos helyről!

Javában tart a gombaszezon, azonban a pécsi vásárcsarnokban egyelőre nem állnak hosszú sorokban az alkalmi gombaszedő-erdőjárók, hogy bevizsgáltassák a begyűjtött termést.

Nagy István: A büdzsé garantálja az agrárium biztonságos növekedését

A jövő évi költségvetés garantálja a magyar agrárium erősödését, biztonságos növekedését és újabb áfacsökkentéssel segíti a családokat - mondta az agrárminiszter.

Kincskereső Forrástúra Noszvaj erdeinek mélyén

Noszvaj természeti, történelmi értékeiről egyaránt tanul, aki bejárja a Forrástúrát. Járd be a bükkös erdőt, s megismersz sok regét – csábít a verses útikalauz legelső strófája.

A Hanság

Hajdan áthatolhatatlan vízi világ: tavak, nádasok, vizenyős rétek, zsombékok, kisebb erdők mozaikja, békakuruttyolástól, szúnyogzümmögéstől és madárzsivajtól hangos, ősállapotú vadon. Manapság nyílegyenes csatornákkal és kavicsos utakkal felszabdalt terület, rajta sorba ültetett nyárerdők, gondosan megművelt szántók, dús füvű rétek. A Hanság képe átalakult, de fő alakítója továbbra is a víz.

Az erdőből merít energiát

A szellemi és a fizikai munka élteti, árulta el beszélgetésünk közben egyszerűnek tűnő receptjét Balsay Endre. Az egykori Kisalföldi Állami Erdőgazdaság nyugalmazott erdészetigazgatója esetében az aktív évek kifejezés teljes mértékben értelmét veszti: az idén nyolcvanegy éves szakember ugyanis egész életét hivatása szolgálatába állította, és szakmai pályafutásának nagy részét a Hanságban töltötte.