0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Mire jó a rizshéj?

A konténeres faiskolai termesztésben nagy gondra, a gyomosodásra jelenthet megoldást a hőkezelt rizshéj használata - írta a Floraldaily portál. Termesztési kísérletek eredménye alapján nemcsak a közeg felületére szórva használható, hanem a földkeverékbe keverve környezetbarát módon jól helyettesíti a tőzeg lazítására szolgáló, nem lebomló perlitet is.

A konténeres díszfaiskolai termesztők gyakori gondja a közeg gyomosodása, sok munkaórát vesz el a cserepek gyomlálása, ráadásul a gyomok értékes tápanyagokat vonnak el a kultúrnövénytől. Talán a májmoha az egyik leggyakoribb „hívatlan vendég”, a folyamatosan nedves közeg felületén gyakran megtelepszik, és jelentős életteret vesz el a gyökerektől.

A rizstermesztés melléktermékét, a rizshéjat csak hőkezelést követően ajánlják kertészeti célokra, hiszen a ki nem pergett magokkal maga is gyomosítana.

Amerikai faiskolai kísérletekben különböző vastagságban szórtak hőkezelt rizshéjat a közegek felületére. A 1-2,5 centiméteres vastagság a magról kelő gyomokat és a májmohát egyaránt jól visszaszorította. Az egy centiméteresnél vékonyabb terítés csak mérsékelte a gyomosodás mértékét, nem szorította vissza teljesen.

A rizshéjterítés a dugványnevelésnél is használható.

A szaporítótálcák felületére egyenletesen szórva mérsékli a gyomosodást, bár ott szinte lehetetlen tartani a legalább egy centiméteres vastagságot. Nagycserepes kultúráknál a legeredményesebb.

Ami a rizshéj előnye, az a hátránya is: szárazon tartja a közeg felületét, ezzel nem enged teret a gyomoknak, ugyanakkor nehéz ellenőrizni a közeg nedvességi állapotát, az öntözés szükségességét. A rizshéjréteg ugyanakkor mulcsként is működik, csökkenti az alatta lévő közeg párolgását.

Nemcsak felületkezelésként, hanem közegbe keverve, a perlit helyettesítésére is kipróbálták, többféle összetételben, többféle növénnyel állítottak be kísérleteket. A közegekben egészen 50 százalékig emelték a rizshéj arányát.

Új-guineai Impatienseket gyökereztettek rizshéjjal kevert tőzeges közegben. Egészben és darált formában is kipróbálták: előbbivel a tőzeges közegben a perlitet, a darált változattal pedig a tőzeget helyettesítették különböző arányban.

A gyökér és a zöld részek száraztömegének mérései azt mutatták, hogy 40 százalékos arányig semmilyen kedvezőtlen hatással nincs a rizshéj a növények növekedésére, 50 százalékos aránynál azonban 12 százalékos kiesést tapasztaltak a gyökeresedésben.

Egynyári palánták (Celosia, Pelargonium, Tagetes, Impatiens) nevelésében is kipróbálták a rizshéjjal kevert közeget. A perlit helyettesítésére 10-30 százalékos arányban darálatlan rizshéjat, a tőzeg helyettesítésére pedig 10-50 százalékos arányban darált rizshéjat próbáltak ki. A növények virágzásakor mérték a növénymagasságot, általános kinézetét, a közeg EC- és pH-értékét.

A rizshéjjal kevert tőzeg alapú közegben magasabb volt a Celosia gyökértömege, mint a hagyományos perlites keverékben. Csak a muskátli viselte rosszabbul a rizshéjas közeget, csökkent a növények magassága. Valamennyi vizsgált növénynél a 40-50 százalék tőzeget, 30-40 százalék rizshéjat, illetve 20-30 százalék darált rizshéjat tartalmazó közegben legalább ugyanolyan, vagy jobb volt a növények fejlődése, mint a hagyományos perlites tőzegben.

A rizshéj 30 százalékos arányig a perlitet, a darált rizshéj pedig 40 százalékos arányig a tőzeget helyettesítheti. A kísérletet vezető kutatók azonban arra figyelmeztetnek, hogy nagy változtatások helyett minden esetben érdemes helyi kísérletet beállítani.

Forrás: floradaily.com