Back to top

A jövő a vízgazdálkodástól függ

A klímaváltozás a vízről szól, hatásainak több mint kétharmada a vízen keresztül nyilvánul meg - Szöllősi-Nagy András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora az Akadémián. A gyakoribb árvizek mellett elfelejtjük, hogy az igazi nagy gyilkos az aszály. A vízgazdálkodásban együtt kell kezelni a légköri, a felszíni és az egyéb vizeket. Sajnos hazánkban éppen ellenkezője történt.

Ugyanannyi vizünk van, mint a holocénban, de több a szélsőség, több az aszály. A gyakoribb árvizek mellett pedig sokszor elfelejtjük, hogy az igazi nagy gyilkos az aszály - mondta Szöllősi-Nagy András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete professzora a Bognár József Közgazdaság-kutató Alapítvány konferenciáján a Magyar Tudományos Akadémián. Nagy kérdés, hogy gyorsul-e a hidrológiai körfolyamat, és ha igen, mi a fő meghajtója. Az utóbbi kérdésre könnyebb a válasz, és nem a sokszor hangoztatott éghajlatváltozás az, hanem a népességnövekedés.

Az összes valaha élt ember fele a kortársunk - érzékeltette a professzor a probléma nagyságát.

Az embereknek pedig vízre van szükségük, ma ötmilliárdan nem jutnak tiszta ivóvízhez a világon.  Mind többen költöznek városokba, három éve már 80 nagyvárosban volt ötmilliónál több lakos, ami a szennyezés és a szegénység növekedésével is jár a városszéli övezetekben.

A víz körforgását számos tényező befolyásolja az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedésétől az esőerdők területének csökkenéséig és az emberi nitrogénmegkötés exponenciális emelkedéséig. Ma ott tartunk, hogy a mérnökök által irányadónak tekintett „százéves árvíz” húsz évenként következik be, ugyanakkor az Afrika déli felén bekövetkező betegségek 90 százaléka az egészséges ivóvíz és a csatornázás hiányával kapcsolatos.

A klímaváltozás a vízről szól, hatásainak több mint kétharmada a vízen keresztül nyilvánul meg, és a víz világjelentés szerint természetközeli megoldásokat kell keresni a mérnökiek mellett a hatások csökkentésére. Olyan rugalmas rendszerekre van szükség, amelyek önmaguktól képesek visszaállni az eredeti állapotukba.

Az adaptív vízgazdálkodás során több tározót, több vízerőművet, felszín alatti vízgazdálkodást, a belvízi hajózás fejlesztését kell célul tűzni.

Nem politikai kérdés, hogy kell-e több víztározó - hangsúlyozta Szöllősi-Nagy András.

Kínában és több nagyvárosban már épül a „sponge city”, vagyis a lehulló csapadékot összegyűjtő és hasznosító városrész, az épületek tetején kialakított kertekkel, vízáteresztő burkolatokkal, természetes vízgyűjtőkkel.

A vízmegosztás miatt újabb és újabb konfliktusok alakulnak ki a folyók hasznosítása miatt, de hosszú távon inkább a békés megoldások, az együttműködés felé mozdul a világ - derült ki a rendezvény végén rendezett kerekasztal-beszélgetésen.

Rendkívül fontosak a problémák megoldásában az integrált intézmények, a vízgazdálkodásban ugyanis együtt kell kezelni a légköri, a felszíni és az egyéb vizeket. Sajnos hazánkban éppen ellenkezője történt.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Készül a terv a balatoni nádasok védelmére

Valamelyest csökkent a balatoni nádasok területe, és kis mértékben ugyan, de a minőség is romlott. A most készülő terv szabályozza majd, hogy mely területeken mikor lehet aratni, ez is a nád minőségének javulását szolgálja.

Bortermelő nagyhatalom lehet Belgium

A klímaváltozás jelentősen átalakítja Európa szőlő- és bortermelési térképét, ami bizonyos esetekben akár kedvező is lehet. Az évtizedekkel ezelőtt meghatározott szőlőtermesztő övezet az éghajlatváltozás hatására egyre északabbra tolódik, és ez az északi országok számára jó lehetőséget kínál a szőlőtermesztés bővítésére.

Klímaváltozási stratégiák: több figyelmet érdemelne a talaj

Miközben a klímaváltozás megvámolja a mezőgazdaságot, a földhasználat pedig a bolygó felmelegedését segíti elő, a döntéshozók klímastratégiájában még mindig csekély figyelem jut a talajoknak.

Az évszázad nyarára készülnek Németországban

Emlékeznek még 2003 nyarára? Amikor a Balatonban annyira kevés volt a víz, hogy már a vízpótlásról ment a diskurzus? Nos, miközben az idén nálunk eddig meglehetősen szolid a hőmérséklet és víz is van, Németországban azt számolgatják, hogy ha így folytatódik, akkor a 2003-as nyár elbújhat majd az idei mögött.

Kétmilliárd forint árvízvédelemre és vízpótlásra

Állami tulajdonú létesítmények fejlesztésével és a mellékágak kotrásával, 1,9 milliárd forint európai uniós támogatásból javítják a Felső-Duna mellékágrendszerének árvízvédelmét és vízpótlását - hangzott el a projektet indító sajtótájékoztatón szerdán Dunasziget közelében.

Extrém hőség, szárazság és takarmányhiány sújtja a marhatartókat

A téli hóviharok után most a szárazság sújtja a walesi szarvasmarhatartókat. Írországban sok gazda arra kényszerült, hogy a télre betárolt takarmányból etesse az állatait, míg Svédországban korábban kénytelenek vágóhídra küldeni az állatokat.

A bogyósok és az éghajlatváltozás

Hazánkban leginkább a bogyósgyümölcsűek termesztését korlátozza a klímaváltozás, mert nagyon érzékenyek a száraz melegre és a túl erős napsütésre.

Jut a Drávára is a 12 milliárdos árvízvédelmi keretből

Kiemelten kezelik a Duna, a Tisza, a Körösök, valamint a Dráva menti védvonalak megerősítését.

Százhetven előadást tartanak a vándorgyűlésen

Megkezdődött a Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése szerdán délelőtt Gyulán. Dr. Szlávik Lajos, a társaság elnöke elmondta, a hidrológia szélesebb értelemben a vízzel foglalkozó valamennyi tudományágra kiterjed.

A környezet válsága mára tény

Ma már nem vitatható a természeti erőforrások túlhasználata, sem a környezeti problémák súlyossága, ami megoldandó feladatokat jelent az emberiség számára. A következmények természetvédelmi, biztonsági, egészségügyi és szociális problémák formájában jelentkeztek. Interjú Rácz Andrással, környezetügyért felelős államtitkárral.