Back to top

A jövő a vízgazdálkodástól függ

A klímaváltozás a vízről szól, hatásainak több mint kétharmada a vízen keresztül nyilvánul meg - Szöllősi-Nagy András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora az Akadémián. A gyakoribb árvizek mellett elfelejtjük, hogy az igazi nagy gyilkos az aszály. A vízgazdálkodásban együtt kell kezelni a légköri, a felszíni és az egyéb vizeket. Sajnos hazánkban éppen ellenkezője történt.

Ugyanannyi vizünk van, mint a holocénban, de több a szélsőség, több az aszály. A gyakoribb árvizek mellett pedig sokszor elfelejtjük, hogy az igazi nagy gyilkos az aszály - mondta Szöllősi-Nagy András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete professzora a Bognár József Közgazdaság-kutató Alapítvány konferenciáján a Magyar Tudományos Akadémián. Nagy kérdés, hogy gyorsul-e a hidrológiai körfolyamat, és ha igen, mi a fő meghajtója. Az utóbbi kérdésre könnyebb a válasz, és nem a sokszor hangoztatott éghajlatváltozás az, hanem a népességnövekedés.

Az összes valaha élt ember fele a kortársunk - érzékeltette a professzor a probléma nagyságát.

Az embereknek pedig vízre van szükségük, ma ötmilliárdan nem jutnak tiszta ivóvízhez a világon.  Mind többen költöznek városokba, három éve már 80 nagyvárosban volt ötmilliónál több lakos, ami a szennyezés és a szegénység növekedésével is jár a városszéli övezetekben.

A víz körforgását számos tényező befolyásolja az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedésétől az esőerdők területének csökkenéséig és az emberi nitrogénmegkötés exponenciális emelkedéséig. Ma ott tartunk, hogy a mérnökök által irányadónak tekintett „százéves árvíz” húsz évenként következik be, ugyanakkor az Afrika déli felén bekövetkező betegségek 90 százaléka az egészséges ivóvíz és a csatornázás hiányával kapcsolatos.

A klímaváltozás a vízről szól, hatásainak több mint kétharmada a vízen keresztül nyilvánul meg, és a víz világjelentés szerint természetközeli megoldásokat kell keresni a mérnökiek mellett a hatások csökkentésére. Olyan rugalmas rendszerekre van szükség, amelyek önmaguktól képesek visszaállni az eredeti állapotukba.

Az adaptív vízgazdálkodás során több tározót, több vízerőművet, felszín alatti vízgazdálkodást, a belvízi hajózás fejlesztését kell célul tűzni.

Nem politikai kérdés, hogy kell-e több víztározó - hangsúlyozta Szöllősi-Nagy András.

Kínában és több nagyvárosban már épül a „sponge city”, vagyis a lehulló csapadékot összegyűjtő és hasznosító városrész, az épületek tetején kialakított kertekkel, vízáteresztő burkolatokkal, természetes vízgyűjtőkkel.

A vízmegosztás miatt újabb és újabb konfliktusok alakulnak ki a folyók hasznosítása miatt, de hosszú távon inkább a békés megoldások, az együttműködés felé mozdul a világ - derült ki a rendezvény végén rendezett kerekasztal-beszélgetésen.

Rendkívül fontosak a problémák megoldásában az integrált intézmények, a vízgazdálkodásban ugyanis együtt kell kezelni a légköri, a felszíni és az egyéb vizeket. Sajnos hazánkban éppen ellenkezője történt.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hol belvíz, hol aszály

Megsárgult a búza, megkékült a repce a víznyomástól. Még mindig megközelítőleg húszezer hektár van víz alatt. Mekkora a kár a vetésekben, meddig bírják még a vízben a növények? Késnek-e az időjárás miatt a tavaszi munkák - kérdeztük Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének tiszteletbeli elnökétől.

Év végére jelentősen fejlődik a hazai aszályvédelmi rendszer

Komplex aszály elleni védekezési rendszert fejleszt az Országos Vízügyi Főigazgatóság, amely a KITE Zrt.-vel kötött megállapodástól egy központi, ingyenesen használható adatbázist remél ehhez. Év végére 80 aszály-monitoring állomás működik majd, a vízhiányvédelmi körzetek kijelölésével könnyebb lesz a termés védelme - derült ki az adatalapú aszály és belvízkezelésről szóló tanácskozáson.

Sok a víz a Balatonban, mégis elzárják a Sió-zsilipet

Megkezdték a Sió-zsilip elzárását szerdán, bár a Balaton vízállása még magas. A folyamat hetekig fog tartani - közölte Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője az MTI-vel.

Édesvíz: amin egyre többen osztozunk

Ha valami fogy, annak előbb-utóbb kiemelt ünnepet tart az emberiség. Így vagyunk a vízzel is, aminek a világnapja március 22-e. Ebből az alkalomból tudományos tanácskozást rendeztek március 26-án a Magyar Tudományos Akadémián, és a rendezvényt egybekötötték a Bognár József Közgazdaság-kutató Alapítvány 2017-es pályázatainak eredményhirdetésével.

Hova engedjék a Balaton vizét?

A dél-balatoni települések part menti ingatlanjai védelmében megnyitották a Sió-zsilipet a tó magas vízszintje miatt. Ám ez az intézkedés nagy problémát okoz a térség mezőgazdasági termelőinek. A következő hetek időjárása sem kecsegtet sok jóval.

Belvíz hátráltatja a halászatot

A halhús áfájának januári csökkentése még mindig érezteti hatását dacára annak, hogy a termék azóta hiánycikk lett – mondta lapunknak Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (Mahal)szóvivője. Beszélt arról is, az idei tavasz egyik kellemetlen momentuma a belvíz, így a Dunántúl jó részén egyelőre nem kezdődhet el a halászat.

Tíz százalékos hozamvesztést okozhat az európai El Niño

Európának is megvan a saját El Niñója: az észak-atlanti oszcilláció egy légnyomáskülönbségeken alapuló időjárási körforgás, ami jelentősen befolyásolja nemcsak azt, hogy mennyire hidegek és szárazak a telek a kontinensen, de a terméshozamokat is a földrészen és a Mediterráneumban. Spanyolországban és a Balkánon akár 10 százalékkal is visszavetheti a hozamokat.

A felmelegedés következtében több növényfaj jelent meg az európai hegycsúcsokon

Megötszöröződött az elmúlt tíz évben az európai hegycsúcsokon élő növényfajok száma az 1957-66 közötti időszakhoz képest - mutatta ki 11 európai országi kutatóinak közös tanulmánya, amelyet a Nature című tudományos folyóiratban tettek közzé.

A vízforrások fenntarthatóságára is ügyel az új KAP

A víz alapvető eleme az agrár-élelmiszeripari termelésnek. Megfelelő, jó minőségű és könnyen hozzáférhető víz nélkül az európai agrár-élelmiszeripari termékek veszélybe kerülhetnek.

Kétszázmilliós beruházás kezdődik a Körös-Maros Nemzeti Parkban

Több mint kétszázmillió forint európai uniós támogatást nyert el a Körös-Maros Nemzeti Park (KMNP), amelyből főként a Békés megyei Biharugra területén kezdenek fejlesztésbe.