Back to top

A jövő a vízgazdálkodástól függ

A klímaváltozás a vízről szól, hatásainak több mint kétharmada a vízen keresztül nyilvánul meg - Szöllősi-Nagy András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora az Akadémián. A gyakoribb árvizek mellett elfelejtjük, hogy az igazi nagy gyilkos az aszály. A vízgazdálkodásban együtt kell kezelni a légköri, a felszíni és az egyéb vizeket. Sajnos hazánkban éppen ellenkezője történt.

Ugyanannyi vizünk van, mint a holocénban, de több a szélsőség, több az aszály. A gyakoribb árvizek mellett pedig sokszor elfelejtjük, hogy az igazi nagy gyilkos az aszály - mondta Szöllősi-Nagy András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete professzora a Bognár József Közgazdaság-kutató Alapítvány konferenciáján a Magyar Tudományos Akadémián. Nagy kérdés, hogy gyorsul-e a hidrológiai körfolyamat, és ha igen, mi a fő meghajtója. Az utóbbi kérdésre könnyebb a válasz, és nem a sokszor hangoztatott éghajlatváltozás az, hanem a népességnövekedés.

Az összes valaha élt ember fele a kortársunk - érzékeltette a professzor a probléma nagyságát.

Az embereknek pedig vízre van szükségük, ma ötmilliárdan nem jutnak tiszta ivóvízhez a világon.  Mind többen költöznek városokba, három éve már 80 nagyvárosban volt ötmilliónál több lakos, ami a szennyezés és a szegénység növekedésével is jár a városszéli övezetekben.

A víz körforgását számos tényező befolyásolja az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedésétől az esőerdők területének csökkenéséig és az emberi nitrogénmegkötés exponenciális emelkedéséig. Ma ott tartunk, hogy a mérnökök által irányadónak tekintett „százéves árvíz” húsz évenként következik be, ugyanakkor az Afrika déli felén bekövetkező betegségek 90 százaléka az egészséges ivóvíz és a csatornázás hiányával kapcsolatos.

A klímaváltozás a vízről szól, hatásainak több mint kétharmada a vízen keresztül nyilvánul meg, és a víz világjelentés szerint természetközeli megoldásokat kell keresni a mérnökiek mellett a hatások csökkentésére. Olyan rugalmas rendszerekre van szükség, amelyek önmaguktól képesek visszaállni az eredeti állapotukba.

Az adaptív vízgazdálkodás során több tározót, több vízerőművet, felszín alatti vízgazdálkodást, a belvízi hajózás fejlesztését kell célul tűzni.

Nem politikai kérdés, hogy kell-e több víztározó - hangsúlyozta Szöllősi-Nagy András.

Kínában és több nagyvárosban már épül a „sponge city”, vagyis a lehulló csapadékot összegyűjtő és hasznosító városrész, az épületek tetején kialakított kertekkel, vízáteresztő burkolatokkal, természetes vízgyűjtőkkel.

A vízmegosztás miatt újabb és újabb konfliktusok alakulnak ki a folyók hasznosítása miatt, de hosszú távon inkább a békés megoldások, az együttműködés felé mozdul a világ - derült ki a rendezvény végén rendezett kerekasztal-beszélgetésen.

Rendkívül fontosak a problémák megoldásában az integrált intézmények, a vízgazdálkodásban ugyanis együtt kell kezelni a légköri, a felszíni és az egyéb vizeket. Sajnos hazánkban éppen ellenkezője történt.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nincs egységes uniós stratégia az elsivatagosodás ellen

Az Európai Bizottság nem rendelkezik világos képpel az Európai Unióban egyre nagyobb fenyegetést jelentő elsivatagosodásról és talajromlásról, az eddig tett bizottsági és tagállami lépések nem egységesek - állapította meg egyebek mellett a luxembourgi székhelyű Európai Számvevőszék kedden közzétett jelentésében.

Kell-e magnéziummal dúsítani a sótalanított tengervizet?

Az izraeli ivóvíz mintegy háromnegyedét jelentő sótalanított tengervíz magnéziumos dúsításán vitatkoznak Izraelben a legújabb egészségügyi kutatások alapján - jelentette a The Times of Israel című angol nyelvű honlap kedden.

Elengedjük az átfolyó vizeket, miközben a talajok egyre vízhiányosabbak

Magyarország vízkár veszélyeztetettsége Európában egyedülálló. A gyakori ár- és belvíz komoly károkat okoz, mint ahogy az egyre hosszabb aszályos időszakok is. Sokat segítene, ha az átfolyó vizeket a jelenleginél jóval nagyobb mértékben tudnánk megtartani és hasznosítani. A kamara évek óta igyekszik erre felhívni a figyelmet és keresni a megoldásokat. Ezúttal Kecskemétre hívta a szakembereket.

Elfogadták az illeglális kutak morattóriumának 2020-ig történő meghosszabbítását

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kezdeményezésére a Magyar Országgyűlés elfogadta az illegálisan kialakított kutak bírságmentes fennmaradására korábban 2018. december 31-ig szóló időpont 2020 végéig történő meghosszabbítását.

A dísznövények is megszenvedik, hogy már nincs négy évszakunk

Az idei időjárás is számos meglepetést okozott a dísznövény-kereskedelemben. Például Németországban, ahol a mieinknél hűvösebbek a nyarak, óriási erőfeszítéseket követelt a faiskoláktól az idei szokatlan nyári forróság és a szárazság, jelentősen megemelve a kiadásaikat.

Beindulhatnak a dunai fuvarok

A Duna vízszintjének emelkedésével megugrott a kereslet a folyami áruszállítás iránt, ennek következtében magasak az árak is. Ám a szakma jó pozíciója ingatag: folyik a folyami fuvarozók piacvesztése – minderről Bencsik Attila, az MBFSZ elnöke nyilatkozott a Világgazdaságnak.

Ingyenesen lehet engedélyeztetni a kerti kutakat?

Sem illetéket, sem díjat nem kellene fizetniük a kútfúrásra készülőknek a jövőben a parlament előtt lévő friss törvénymódosító javaslat alapján.

Esik minden halmazállapotban: jön a sáros időjárás

Majd' egy hét hideg idő után változékony, enyhe idő következik a folytatásban, így ezen a héten végig sáros talajra kell számítani. Az újabb csapadékkal a talaj mélyebb rétegeiben is fokozatosan pótlódik a vízhiány.

Klímaegyezmény - A Világbank megduplázná a klímapolitikára szánt támogatást

A Világbank megduplázná a klímapolitikára szánt támogatást, így 2020 után öt éven belül 200 milliárd dollárt szánna a világszerte a klímavédelem terén kezdeményezett projektekre - jelentette be Kristalina Georgiewa, a Világbank vezérigazgatója hétfőn a lengyelországi Katowicében.

Nem dolgoznak többet a növények, hiába tavaszodik korábban

Ezzel eddig nem számoltunk. Azt hihettük, hogy a sokszor emlegetett negatív következmények mellett van legalább egy pozitív velejárója is a klímaváltozásnak: ha korábban kitavaszodik, akkor a növényeknek több idejük van szén-dioxidot megkötni és oxigént termelni. Nos, ez még sincs így, derült ki egy nemzetközi kutatócsoport munkájából.