Back to top

Régi fajták újjászületése

Az utóbbi években felkapottá váltak a régi falusi portákon, szőlőhegyeken gondozás nélkül is bőséges, egészséges, jóízű termést nevelő gyümölcs-tájfajták. Ezeket a gazdálkodó ember a természet segítségével válogatta ki aszerint, hogy ami kevés törődés mellett is életképes, termőképes maradt, azt továbbszaporította.

A vegyszermentes termesztés egyik alapja az ellenálló zöldség- és gyümölcsfajták ültetése. mielőtt zöldségvetőmagot választunk, tájékozódjunk az adott fajta betegségekkel szembeni ellenállóságáról.

Szedjünk oltóvesszőt

Ha régi vagy kedvelt gyümölcsfajtát szeretnénk szaporítani vagy átoltani, akkor ahhoz

nyugalmi állapotban, februárban, fagymentes időben, egészséges fáról vágjunk ceruzavastagságú oltóvesszőt.

Ha pusztulófélben lévő öreg gyümölcsfáról szeretnénk a fajtát menteni, akkor annak a legjobb állapotú részéről szedjük a fejlett vesszőket. Hajtásrügyeseket válasszunk, amelyeken hosszúkásak, szinte a vesszőhöz simulók a rügyek (a virágrügyeket onnan ismerjük fel, hogy kerekebbek). Olyan hosszú oltóvesszőt szedjünk, hogy a középső részén 3-4 hajtásrügy legyen. A vessző végén lévő rügyek értéktelenek. Az oltás legmegfelelőbb időpontja az időjárástól függ, de általában március vége (Gyümölcsoltó Boldogasszony napja március 25.), amikor a fa nedvkeringése megindul, és „adja a héját”. Addig az oltóvesszőket hűvös, 1-2 °C-os helyen, nedves újságpapírba és nejlonzsákba csomagolva, akár hűtőszekrényben tároljuk. Fontos, hogy ne pattanjanak meg a rügyek, és ne is száradjanak ki a vesszők. Ha több fajtáról szedünk vesszőket, címkézzük föl a kötegeket.

Azonos vastagságú alany és nemes vesszőket párosítással vagy angolnyelves párosítással illesszünk össze, míg az idősebb fák vastagabb részébe való átoltáshoz a hasítékoltást vagy a héj alá oltást válasszuk.


Mit vessünk?

A kora tavaszi vetést akkor kezdhetjük el, amikor már rá lehet menni a talajra, nem ázott, nem fagyott.

Ez az időpont általában február vége, március eleje. Ilyenkor – megfelelő talaj-előkészítés után – szabadföldbe vethető a sárgarépa, a petrezselyem, a borsó, a fejes saláta, a spenót és a sóska magja, illetve dughagymáról szaporíthatjuk a hagymaféléket, a fűszernövények közül a kaprot. Fűtetlen fólia alá elvethetjük a hónapos retket, az előcsíráztatott korai burgonya gumóját, illetve a korai karalábét is kipalántázhatjuk. Ha maradék vetőmagunk van, akkor fontos tudnunk, hogy mikor csomagolták, mert a zöldségfélék magjai igen eltérő ideig őrzik meg a csíraképességüket. A metélőhagyma például csak 1-2 évig, ezért abból érdemes minden évben új magot venni. A petrezselyem, a vöröshagyma 2-3, a sárgarépa, a cékla, a bab és a paprika magja 3-4 évig csíraképes. A leghosszabban, 6-8 évig a kabakosok (uborka tök, dinnye) magja tárolható.


Házi Berkenye

Vannak olyan gyümölcsfajok, amelyek sajnálatos módon lassan feledésbe merülnek, nem termesztik őket. Ilyen ősi gyümölcsünk a házi berkenye. Nagyobb pihenőkertbe is ültethetjük, mert 12-15 méter magas fája, szép szabályos koronája jó árnyékot ad. Májusban sátorozó fürt virágaival, ősszel vörös lombszínével díszít.

A házi berkenye 2-3 cm átmérőjű almácska termései szeptemberben érnek. Két alakkörét, az alma alakú gömbölyded, illetve a körte formájú hosszúkás terméseket nevelő változatát ismerjük. A házi berkenyére valóban igaz, hogy inkább gyermekeinknek, unokáinknak ültetjük, mert a csemete 10-15 év múlva virágzik, és akár húsz év is eltelik, mire számottevő mennyiségű gyümölcsöt ad.

Hosszú életű fa, a dunántúli szőlőhegyeken több száz éves példányai is élnek.

Napos helyre ültessük, fiatal korban rendszeresen öntözzük. Legjellemzőbb betegségei a varasodás, a tűzelhalás és a rozsda, ami ellen az almához és a körtéhez hasonlóan védeni kell. Termése túlérve lepotyog a fáról, ezt azonban ne várjuk meg, még érés előtt szedjük le (magas fáról gyümölcsszedő zsákkal) és utóérleljük. A házi berkenyét, akárcsak a birset, kesernyés íze és hashajtó hatása miatt nyersen nem fogyasztjuk, viszont kiváló lekvár, befőtt és ízletes pálinka készíthető belőle. C-vitaminban, csersavban és pektinben gazdag, ami hozzájárul a jó emésztéshez.


Élő talaj

A sikeres növénytermesztés alapja a talaj, annak minőségét azonban nemcsak fizikai tulajdonságai (pl. szerkezete, vízmegtartó képessége) határozzák meg, hanem biológiai aktivitása is.

A biológiailag aktív talajban kellően nagy mennyiségben élnek azok a szabad szemmel nem látható mikroélőlények, amelyek segítik a növény tápanyag- és vízfelvételét, ugyanakkor megvédik a talajból fertőző kórokozókkal és kártevőkkel szemben.

A talajban zajló természetes folyamatok támogatása, a mikroélőlények tevékenységének segítése, számuk növelése felér egy nagy adagú műtrágyázással. A mikroszervezetek ugyanis feltárják és a növények számára fölvehetővé teszik a tápanyag-molekulákat. A mikroszervezetek tevékenységét úgy támogathatjuk, ha kíméletesen műveljük a talajt, és csak indokolt esetben bolygatjuk (pl. az őszi ásással, szántással). A laza szerkezetű, szerves anyaggal ellátott talajt forgatás nélkül is művelhetjük, a talajlazítást ugyanis elvégzik helyettünk a talajélet fenntartásában minket segítő földigiliszták. A talajban élő hasznos mikroélőlények számát baktériumtrágyák, talajkondicionáló készítmények, komposztkivonatok kijuttatásával gyarapíthatjuk.

A talajban azonban nemcsak hasznos élőlények, hanem sajnos kártevők és kórokozók is élnek. Sok gondot okoznak a talajból fertőző, hervadást, palántadőlést előidéző gombás betegségek, például a pítium, a fitoftóra, a verticillium, a fuzárium és az alternária, a kártevők közül pedig a fonálférgek, a tőzeglégy-, a gyászszúnyog-, a vincellérbogár- és a bagolylepke- lárvák, illetve a lótücsök.

Hajtatásban igen veszélyesek a talajból támadó tripszlárvák, ma már szerencsére azok ellen is találunk vegyszermentes megoldást. Ilyenek az úgynevezett hiperparazita (az élősködőn élő élősködő) gombaszervezetek, amelyek harcra kelnek a kórokozó gombákkal vagy kártevőkkel. Ezek egy része a hazai talajokban természetes módon is megtalálható, felszaporítva és célzottan kijuttatva azonban a hatásuk fokozható. Ilyen például a Trichoderma asperellum gombafajt tartalmazó Trifender WP, amely a talajból fertőző kórokozó gombák ellen hatásos. Az Artis az Arthrobotrys oligospora, míg a Bora a Beauveria bassiana hiperparazita gomba spóráit és micéliumait tartalmazza, amelyek a talajban lakó kártevők számára kedvezőtlen feltételeket teremtenek. A Streptomyces griseoviridis baktériumtörzsre épülő Mycostop a palántadőlés és a fuzáriumos hervadás ellen hatásos.

A hasznos gombaszervezetek azonban roppant érzékenyek.

Túlságosan alacsony hőmérsékleten hibernálódnak (de túlélnek), a nagy melegben viszont elpusztulnak. Legjobban a 15-25 °C közötti hőmérséklettartományban „dolgoznak”. Száraz talajban sem aktívak, ezért gondoskodnunk kell a megfelelő vízellátásról, a túl gyakori öntözés azonban a kimosódás veszélyével jár. Általában a növények számára is kedvező, enyhén savas vagy semleges (pH 6-8) közeget kedvelik. A hasznos gombák általában 1-3 hónapig életképesek, ezért időről időre újból ki kell juttatni őket, közvetlenül a talajhoz keverve vagy az öntözővízzel. A mikrobiológiai készítmények használata mellett kerüljük a vegyszereket (gyomirtókat és talajfertőtlenítőket).

 

Forrás: 
Kertbarát Magazin
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertbarát Magazin 2018/1_2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mentik a gesztenye- és hársfákat

Folytatódik a dél-Zalában a hárs- és gesztenyefák injektálásos védelme. Az eljárás során a szakemberek felszívódó rovarölő szert juttatnak a fák nedvkeringésébe.

Kezdődik a cseresznyeszezon

Már megkezdődött a legkorábbi cseresznyefajták szedése; felgyorsította a cseresznye fejlődését és érését az, hogy hirtelen felmelegedéssel érkezett idén is a tavasz – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképéből. A március eleji erős lehűlések a Dunántúlon és a Dél-Alföldön okoztak kisebb fagykárokat, de azok lényegesen alacsonyabbak voltak, mint a barackféléknél, és a korai fajtákat érintették.

Gyümölcságazat vércseszárnyakon

Az amerikai Michigan államban elsőre meredeknek hangzó kijelentést tett egy tudóscsoport: a tarka vércsék segítségével lehetne elérni a gazdasági növekedést. Közelebbről megvizsgálva azonban nem is olyan lehetetlen ez.

Zöldségek a Bibliából

Ugyan a Bibliában elsősorban kenyérről, gyümölcsökről és húsokról esik szó, a konyhakerti növények akkoriban is fontos tápláléknak számítottak. Elsősorban a hüvelyesek és a hagymafélék voltak elterjedtek. Előbbi a böjti időszakban fehérjeforrás volt, utóbbi pedig gyógynövényként is fontos szerepet töltött be.

Nagy próbatétel: a vízügyi engedélyek

A vízügyi engedélyek megszerzése olyan nagy próbatétel, hogy már akadályozza az öntözési pályázatok teljes kiaknázását, beleértve az öntözött gyümölcsösök telepítését is. Cifka Gábor, a Plantor Kft. vezetője szerint azonban a víz érték, mennyiségben és minőségben is, ezért a hatóságokkal együttműködve védenünk kell.

A kertészetben is fontos a cégadatok védelme

A számítógépek, okostelefonok és más informatikai eszközök hibái vagy az azok ellen irányuló külső támadások komoly zavart okozhatnak a termelésben is. Elkerülésükre biztonságossá kell tenni az internetvezérelt irányítóberendezéseket, az úgynevezett végponteszközt, a titkosítási kódokat és a feloldó programokat, mindez most különösen időszerű a hatályba lépő adatvédelmi rendelettel összefüggésben.

Gép emelgeti a paradicsomosrekeszeket

Számítógép-vezérelt áruelőkészítő, csomagoló gépsort üzemeltek be az orosházi Majsai kertészetben. Miután a szedők behelyezték a frissen szedett fürtöket a rekeszekbe, azokat már nem kell többé emelgetniük, és palettázáshoz sincs szükség kézimunkaerőre.

Egymilliárd forintból bővült a berkenyei gyümölcsfeldolgozó

Új gyümölcsfeldolgozó üzemet adott át a Nógrád megyei Berkenyei Faluszövetkezet csütörtökön; a szövetkezet tavaly 2800 tonna árut dolgozott fel, az egymilliárd forintos beruházás lehetővé teszi ennek megduplázását, ezzel a cég Magyarország egyik legnagyobb fagyasztottgyümölcs-feldolgozója lesz - mondta az ünnepélyes átadáson a faluszövetkezet elnöke.

Május végéig lehet jelentkezni a Virágos Magyarország Környezetszépítő Versenyre

A Magyar Turisztikai Ügynökség 2018-ban immár 25. alkalommal indítja útjára hazánk legnépszerűbb környezetszépítő kezdeményezését. Az 1994 óta töretlenül sikeres megmérettetés évente közel 300 települést mozgat meg. Közülük választja ki a szervezőbizottság és az MTÜ az öt legvirágosabb várost, falut és budapesti kerületet.

Egy hétig ismét a botanikáé a főszerep Egerben

A Botanika Hete rendezvénysorozat öt helyszínen várja idén az érdeklődőket. A rendezvények között növénykiállítások, bemutatók és vásár is szerepel, illetve számos előadáson és szakmai tanácsadáson is részt lehet venni.