Back to top

Kuvaitba mehet a magyar szürkemarha, Somogyban csökken az állomány

Kilencvenmillió forintot fordíthat reklámra a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete, a pénzből a fajta hústermékeire hívják fel a figyelmet külföldön. Somogyban egyre csökken a szürkemarha állománya, a gazdálkodók szerint nem gazdaságos a tartásuk.

Húsz éve foglalkozik szürke szarvasmarha tenyésztéssel Késmárki Sándor Marcaliban. A sonline.hu-nak azt nyilatkozta, a kezdetekkor még százötven állata volt, mostanra csökkent a létszám:

"Meggyőződésem, hogy ez az egyik legegészségesebb hús, amelyhez hozzájuthatnak a vásárlók. Azonban nincs megfelelő reklám, így az emberek nem tudják, mennyire egészséges táplálék a szürkemarha húsa. Pedig a mi marháink egyáltalán nem esznek tápot, csak legelnek és szénát kapnak."

A Késmárki Sándor által üzemeltetett csárdában számos szürkemarhából készült étel kerül a tányérokra, s azt mondja: aki egyszer megkóstolja, újra visszatér. Akik törekednek egészségük megóvására, azok rájönnek, hogy ebben segíthet, ha szürkemarhahúst fogyasztanak.

Ám a marcali tenyésztő szerint a jó és összehangolt reklámon kívül megfelelő minőségű és mennyiségű termékre is szükség volna. Úgy látja, hogy útjára kellene végre indítani a piacon egy szürkemarha terméket. Tehát ki kellene találni, össze kellene rakni és fel kellene futtatni. Viszont nem gondolja, hogy a magyar termelők megfelelő kapacitással rendelkeznének nagyobb potenciális felvevő piacokra. Késmárki Sándor úgy gondolja, ha nem lenne az állami támogatás, akkor nem is lenne gazdaságos magyar szürkével foglalkozni.

A Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete 90 millió forintot költhet a fajta népszerűsítésére Szaúd-Arábiában, Kuvaitban és Svájcban.

Fónai Tibornak Ráksiban vannak szürkéi, de azt mondja, már csak turisztikai látványosságok a kérődzők a somogyi településen:

"Amikor nagy volt a létszám, akkor volt huszonhét. Most négy tehén van és egy bika. Azt gondolom, százas létszám alatt nem gazdaságos a tartásuk, mert sokkal több idő a hizlalás, mint például a magyar tarkáé."

Fónai Tibor úgy véli, nagyon nyomottak az árak, holott a szürke szarvasmarha húsa rendkívül értékes, többet kellene fizetni érte.

Van olyan, somogyi termelő, aki ugyan el tudja adni a tartott szürke húsát, de azt nem elkülönítve kezelik a vágóhídon, hanem a szarvasmarha hússal együtt. Pedig a magyar szürke szarvasmarha húsa rendkívül finom, ízgazdag, egészséges, fehérjedús, ásványi anyagokban gazdag. Mivel sok helyütt csak legeltetik őket, tápot, teljesítményfokozót nem kapnak, eléri a bio minőséget is.

A szakmai szervezet közel 90 millió forintot költhet a fajta népszerűsítésére Szaúd-Arábiában, Kuvaitban és Svájcban.

Forrás: 
sonline.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Már fizetik a szőlőültetvény szerkezetátalakítási támogatásokat

A Magyar Államkincstár (Kincstár) 2018. augusztus első hetében elindította a jogos támogatási igények kifizetését, így 123 kérelem alapján, 81 szőlész-borász gazdálkodó részére mintegy 230 millió forint összegű támogatás kifizetéséről gondoskodott.

A szürkemarhának van jövője

A magyar szürkemarha sorsa a bizonyíték arra, hogy múltján és jelenén túl nagyon komoly jövő elé is néz - mondta Nagy István agrárminiszter a VI. Szürkemarha Fesztiválon szombaton Harsányban.

Tarka Marhafesztivál Bonyhádon: hogy alakul az ágazat jövője 2020 után?

Immár 18. alkalommal rendezték meg 2018. augusztus 10-11-én a Tarka Marhafesztivált. A rendezvény kertében tartott országos agrárfórumom elhangzott, hogy az Agrárminisztérium 2020 után fenn kívánja tartani a szarvasmarha-ágazatot érintő, termeléshez kötött támogatásokat, piaci programokat és nemzeti támogatásokat.

Autótolvajt fogott a szarvasmarha csorda - videó

Egy floridai autótolvaj kis híján meglógott a rendőrség elől, ám néhány tehén az útját állta. Sőt, kommandósokat megszégyenítő módon, a tehéncsorda taktikai körbekerítést alkalmazott, majd a tehenek a rendőrség felé terelték a tettest.

Bajban a baromfitermelők: drága a takarmány, de a hús ára nem nő

Hihetetlenül megugrott a búza ára Németországban. A helyi baromfitartók nem bírják egyedül viselni a terheket, az állam segítsége mellett a kiskereskedelmi láncok együttműködésére is számítanak.

Az anyatehéntartóknak jelenteni kell a kiesést és a pótlást!

Az anyatehéntartási támogatására jogosult gazdálkodóknak 60 napon belül pótolni és jelenteni kell a tenyészetükből kikerült egyedeket.

Mit, mikor? Természeti károkkal kapcsolatos termelői bejelentés és a vis maior

Az elmúlt időszakban országszerte fordultak elő kedvezőtlen időjárási jelenségek, aszály, vihar és felhőszakadás. A károk adott esetben megalapozhatnak kárenyhítő juttatási igényt, de alkalmasak lehetnek támogatási jogcímek egyes feltételeinek (pl. termeléshez kötött fehérjenövény támogatás minimális hozamra vonatkozó előírása) nem teljesítése utáni jogkövetkezmények alóli mentesítésre (vis maior).

Az inszeminátorok rémálma a mesterséges megtermékenyítés

Nem épp romantikus, ahogy a kismalacok vagy a bocik fogannak, de hatékony. Fantomkoca, műhüvely, spermahűtés, fedezési balesetek – a mesterséges termékenyítés a modern állattenyésztés nélkülözhetetlen eljárása. Manapság minden fejlettebb gazdaság ezt az összetett tenyésztéstechnikai módszert alkalmazza. Bemutatunk néhány alapvetést, és eloszlatunk pár tévhitet is a témában.

Új állattenyésztési törvény: hol tartanak az előkészítéssel?

November 1-jétől az európai állattenyésztési rendelet hatályba lépését követően az eddigi nemzeti hatáskörből az EU illetékességébe kerül a szarvasmarha-, a ló-, a sertés-, a juh- és a kecsketenyésztés-szervezésének szabályozása. Hol tart az uniós állattenyésztési rendelet hazai jogharmonizációja? Elkészül-e addig a hazai állattenyésztési törvény – kérdeztük az Agrárminisztériumtól.

Csúcsra járatott élelmiszeripari üzemek

Az AKI közreadta a 2017-es előzetes élelmiszeripari kapacitásjelentését. Ebből kiderült, hogy a legnagyobb bővülés a konzerv- és hűtőiparban volt.