Back to top

Nagy szükség van betanított munkásokra

A következő években is nagy szerepet játszhat a munkahelyteremtésben a mezőgazdaság, az Agrárgazdasági Kutatóintézet felmérése szerint minden harmadik agrárcég újabb embereket venne fel gazdaságába. A cégek húsipari szakmunkást, állatgondozót, gépkezelőt és péket keresnek.

A vállalkozások ugyanakkor egyre nehezebben találnak megfelelő dolgozót, a munkaerőhiány mellett a tapasztalat hiánya és az alacsony képzettség is akadályozza az álláshelyek betöltését - olvasható a Magyar Idők oldalán.

Bár az elmúlt nyolc évben mintegy 72 ezerrel bővült a mezőgazdaságban alkalmazottak száma, még így is bőven van betöltetlen álláshely az ágazatban. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) agrár-munkaerőpiaci barométer felmérésének eredményei szerint a 2016-ot megelőző három évben a megkérdezett 907 cég 42 százalékában vettek fel munkaerőt, átlagosan 11 főt, a 4247 újonnan munkába álló tizede pályakezdő volt.

Fotó: MTI - Czeglédi Zsolt
A legtöbben a húsfeldolgozó üzemekben, húsipari szakmunkás munkakörben helyezkedtek el, ezt követte a növénytermesztésben, kertészetekben alkalmazott szakképzett munkaerő, de népszerű volt a csomagoló és árufeltöltő pozíció is. Az alkalmazottak közel tizedét gépész-, gépkezelő- és szerelőszakmákban alkalmazták, arányuk a pályakezdők között elérte a 16 százalékot. A munkába állók közel 8 százalékát betanított munkásként alkalmazták, zömmel élelmiszeripari területen.

Eközben a válaszadó agrárcégek közel 30 százaléka szeretett volna új munkaerőt felvenni, náluk mintegy ezer betöltetlen álláshely volt 2016 őszén.

A legkeresettebbek a betanított munkások voltak, az agrárcégek negyede szeretett volna képzettség nélküli munkatársat felvenni. Ezt követték a húsipari szakmunkások, az állatgondozók, a gépkezelők és gépszerelők. Az üres álláshelyek 9 százalékára pék és sütőipari szakmunkás, valamint gépjármű- és erőgépvezető dolgozókat vártak.

Az üres álláshelyek 30 százaléka a 10 fő alatti mikrovállalkozásokhoz volt köthető, emellett a legtöbb üres álláshely az 50–249 fő közötti üzemekben jelentkezett, ahol üzemenként átlagosan 11 főt kerestek. A válaszok alapján a helyek betöltését elsősorban a munkaerőhiány nehezítette, míg a megkérdezettek negyede szerint a jelentkezők képzettsége jelentett akadályt.

Az állandó alkalmazottak mellett alkalmi munkaerőt és idénymunkást is egyre nehezebben találnak a gazdaságok. Az AKI felmérése alapján a szezonális foglalkoztatottak munkamoráljára is sok panasz érkezett. Ezt követte a munkatapasztalat hiánya, míg az alacsony képzettség és a szociális viselkedési problémák a válaszadók harmada szerint jelentett gondot.

A megkérdezettek 26,6 százaléka foglalkoztatott alkalmi vagy idénymunkást. A kertészetek 70 százalékánál dolgoztak szezonális munkások az adott időszakban, emellett az élelmiszeriparban és a különböző szolgáltatást végző agrárcégek közül is minden harmadiknál dolgoztak idénymunkások. Az órabérek nagy szórást mutattak, a szántóföldi növénytermesztésben például 450 forinttól 1500 forintig terjedt a bruttó átlagbér skálája.

Forrás: 
Magyar Idők

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Sokan akarnak felmondani: növelni kell a munkavállalói élményt

A havi fizetés és a juttatások mellett a munkakörnyezet minősége és a kiszámíthatóság számít leginkább a fizikai munkavállalóknak, mégis sokan az elvártnál alacsonyabb fizetések ellenére sem feltétlenül váltanak munkahelyet.

A világ legnagyobb szabadkereskedelmi egyezményét írta alá az EU Japánnal

Az Európai Unió és Japán közti megállapodást négy éven keresztül készítették elő. Az egyezmény lehetővé teszi, hogy a két fél ezentúl vámmentesen kereskedhessen egymással.

Nem többet, hanem jobban: a precíziós felé fordulnak a gazdák

A modernizáció kerül előtérbe a fejlesztéseknél a kapacitásbővítés helyett – derül ki egy nemrég publikált felmérésből, amely az agrárberuházási szándékot vizsgálja. Az adatok szerint a termelők pontosan tudják, hogy előre kell lépniük, és azt is világosan látják, hogy hogyan: az eddigi termelés fokozása helyett annak hatékonyabbá tétele a fő szempont.

Tovább növelnék a kínai exportot

Hivatalában fogadta hétfőn Nagy István agrárminiszter Duan Jielongot, Kína Magyarországra akkreditált nagykövetét.

Nehéz embert találni dinnyeszedésre

A földeken maradhat a termés, mert nincs, aki leszedje a dinnyét. A termelők kétségbeestek, a szezon ugyanis jó lenne, ha be tudnák takarítani a gyümölcsöt. A Magyar Dinnyetermelők Egyesülete szerint, úgy kell összevadászni a munkásokat.

Klímaváltozási stratégiák: több figyelmet érdemelne a talaj

Miközben a klímaváltozás megvámolja a mezőgazdaságot, a földhasználat pedig a bolygó felmelegedését segíti elő, a döntéshozók klímastratégiájában még mindig csekély figyelem jut a talajoknak.

Diákmunkások a sertéstelepen

Egyre nyilvánvalóbb és égetőbb probléma a munkaerőhiány a mezőgazdaságban. A kétkezi munka tisztelete átalakult az elmúlt évtizedekben, kevesebb fiatal látja a jövőjét, a boldogulását ebben az ágazatban. Üdítő­ kivételek azonban mindig vannak. Találkoztunk olyanokkal, akik már a diákmunka adta lehetőséget megragadva úgy határoztak, egy sertéstelepen próbálják ki magukat.

Két véglet között mozognak a mezőgazdasági termelői árak

A mezőgazdasági termelői árak májusban 0,6 százalékkal nőttek az egy évvel korábbiakhoz képest. Az emelkedés a növényi termékek árának 4,6 százalékos növekedéséből és az élő állatok és állati termékek árának 6,4 százalékos csökkenéséből tevődik össze.

Feleannyi szilva termett

Közel ezer szilvafája van a Kétpó önkormányzatának, melyeket a közmunkaprogram keretében gondoznak.

Százmilliókat túrnak és rágnak szét

Várhatóan hónapokon belül megjelenik az egységes vadkárfelmérési útmutató, amely új alapokra helyezi majd a vadkárokkal kapcsolatos, sokszor bizony komoly vitákat eredményező ügyek intézését a gazdák és a vadásztársaságok számára. Az új szabályozásnak a megyében is komoly jelentősége lesz, ugyanis Baranya a vadkárral leginkább sújtott térségek közé tartozik.