Back to top

Ismét várják a fülesbaglyos adatokat

A januári telelő erdei fülesbagoly állományának felmérése rendkívül népszerű volt a lakosság körében. Tekintettel a nagy sikerre, most újra a lakosság segítségét kéri a Magyar Madártani Egyesület, ezúttal két, lakott területen is gyakori fészkelő bagolyfaj – elsőként az erdei fülesbagoly, májusban pedig majd a füleskuvik - kapcsán.

Hol számíthatunk erdei fülesbagolyra?

Az erdei fülesbagoly a lakott területeken is a leggyakoribb fészkelő bagolyfajunk. Mivel a rokonság többi tagjához hasonlóan saját fészket nem épít, alapvetően más fajok, főleg a varjúfélék üres fészkeibe költözik be, de a településeken fehér gólya fészkében és akár emeleti balkonládában is megtelepedhet.

Hogy lehet megtalálni a költőpárokat?

Első pillantásra lehetetlen küldetésnek tűnhet az éjszakai életmódot folytató, számunkra láthatatlanul mozgó madarak amúgy is rejtett költőhelyének megkeresése, nappal ugyanis a bagolypár többnyire a növényzet sűrűjében rejtőzködik. Szerencsére a fészkelő baglyok felmérése egyike a létező legegyszerűbb madármegfigyelési, adatgyűjtési módszereknek – ehhez ugyanis a madarakat nem is kell látni!

A felmérés lényege, hogy az esti szürkület óráitól alkalmanként hallgatózzunk néhány percet az erkélyről, az emeleti ablakból, a tornácról, a kertből, az utcán, parkban sétálva – és ezt hetente egy-két alkalommal ismételjük meg áprilistól júniusig. Eközben pedig a hím és a tojó erdei fülesbagoly gyakran egymásnak válaszolgató jelzőhangját, a körbe-körbe repkedő hím szárnnyal tapsolását, később pedig a fiókák jellegzetes, mással össze nem téveszthető hangját keressük:

Hogyan és hova kell küldeni az adatokat?

Ha észleltük e hangok valamelyikét, ennek az elektronikus űrlapnak a gyors és egyszerű, akár okostelefonon is elvégezhető kitöltésével tudunk adatainkkal hozzájárulni a faj országos elterjedési térképének pontosításához: https://goo.gl/forms/bxSOdOqEPMkmRdnR2

Miért fontosak ezek?

Fotó: Wikipedia/Alpo Roikola
A civilizációs hatások, az élőhelyátalakítások és a klímaváltozás mind több faj fennmaradását érinti, túlnyomó részt sajnos veszélyezteti. Ezért nélkülözhetetlenek azok az országos, kontinentális és akár globális szinten összehangolt állomány-monitorozó tevékenységek (az MME a Monitoring Központ, valamint a Madárgyűrűzési Központ révén két ilyet is működtet), melyek alapját képezik az érintett fajok természetvédelmi állapotfelmérésének, az állományok megmaradását szavatoló fajvédelmi tervek kidolgozásának és az intézkedések végrehajtásának.

Az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály éves jelentései alapján készült állománybecslési adatok első körben a magyarországi természetvédelmi hatóságokhoz kerülnek, majd a Magyar Állam által készített jelentés részeként eljutnak az Európai Unió érintett szerveihez, továbbá a madárvédelmi szervezetek világszövetségének számító BirdLife International-hoz (ebben hazánkat az MME képviseli) is.

 

További információk a baglyokkal (és más madarakkal) kapcsolatban elérhetőek az MME oldalán.

Forrás: 
mme.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hamvadó cigarettavég, lángoló aljnövényzet

Ugyan rendszeresen felhívja a figyelmet a katasztrófavédelmi igazgatóság a szabadtéri tüzek megelőzésére, nem telik el úgy nap, hogy lángoló aljnövényzet vagy avar oltása ne adna munkát a tűzoltóknak. Az idén már kétszázhatvan szabadtéri tűzesethez vonultak ki a tűzoltó egységek szerte Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.

Vaddisznóktól félnek Révfülöpön

A belterületen élő vaddisznóállományt úgy lehet felszámolni, ha a búvóhelyét, az élelmét, a víz forrását megszüntetik és az elbozótosodott, elhagyott telkeket felszámolják önkormányzati módszerekkel. A vadásztársaság pedig vadbefogókkal eltávolítja a vadat a belterületekről.

Rendkívül ritka orchidea fajt találtak a füredi ártéri sétaúton

Ritkán látott növény bukkant fel a Tiszavirág ártéri sétaúton. A ritkaságot a Balmazújvárosi Környezetvédelmi Egyesület aktivistája találta meg.

Minden csepp vízért hálásak a madarak nyáron

A kánikula idején nem csak nekünk embereknek, hanem a körülöttünk él ő madaraknak is sok folyadékra van szükségük. A kertben a madarak gyülekező helye lehet egy jól elkészített itató.

Pillangómentés a nagyvárosokban

A nagyvárosokban csökkenőben van a pillangópopuláció, amit már számos helyen felismertek és megpróbálnak tenni ellene. Bécsi környezetvédők felismerték, hogy az elmúlt években a mezei pillangók populációja nagy mértékben megcsappant, az eredetileg 137 nappali lepkeféléből mára már csak 105 faj található meg. Bécsben még applikáció is készült a pillangómentésre.

Balesetveszély – őzek az utakon!

A következő egy hónapban fokozott figyelmet kér az autósoktól az Országos Magyar Vadászati Védegylet, mint a vadászatra jogosult szervezetek érdekképviselete. Ezen időszakra esik az őzek násza. Az üzekedés alatt az állatok nappal is aktívak, figyelmetlenek, és gyakrabban ugorhatnak ki az útra, ezzel növelve a balesetveszélyt.

Ki lehet tűnni tömegből a fenntartható gazdálkodással

Ausztria és Németország után Magyarországon is megkezdi működését a GREEN BRANDS független nemzetközi minősítő szervezet. A kitüntető címre többek között fenntarthatóan működő, termelő és szolgáltató, élelmiszeripari vállalatok, kkv-k jelentkezhetnek.

Miért szelídebb a házinyuszi a vadnyúlnál?

Egy vadnyúl azonnal menekül, ha ember tűnik fel a láthatáron. Házi rokona azonban némi élelem reményében a közelben marad. Egy új tanulmány alapján a háziasítás az állatok agyában idézett elő változásokat, amelynek segítségével alkalmazkodtak az új, ember-uralta környezethez.

Medve ellen csengő?

Még mindig lakott területeken kóborol a medve, egyre többen vesznek medveriasztót - az utóbbi hónapokban megtízszereződött ezek forgalma.

Az őz tartja el a vadásztársaságokat – Tanácskozás Mezőfalván

Átrendeződnek a vadgazdálkodás hangsúlyai – az őz hazánk természeti kincse lett, derült ki a Mezőfalván rendezett őzkonferencián.