Back to top

Ismét várják a fülesbaglyos adatokat

A januári telelő erdei fülesbagoly állományának felmérése rendkívül népszerű volt a lakosság körében. Tekintettel a nagy sikerre, most újra a lakosság segítségét kéri a Magyar Madártani Egyesület, ezúttal két, lakott területen is gyakori fészkelő bagolyfaj – elsőként az erdei fülesbagoly, májusban pedig majd a füleskuvik - kapcsán.

Hol számíthatunk erdei fülesbagolyra?

Az erdei fülesbagoly a lakott területeken is a leggyakoribb fészkelő bagolyfajunk. Mivel a rokonság többi tagjához hasonlóan saját fészket nem épít, alapvetően más fajok, főleg a varjúfélék üres fészkeibe költözik be, de a településeken fehér gólya fészkében és akár emeleti balkonládában is megtelepedhet.

Hogy lehet megtalálni a költőpárokat?

Első pillantásra lehetetlen küldetésnek tűnhet az éjszakai életmódot folytató, számunkra láthatatlanul mozgó madarak amúgy is rejtett költőhelyének megkeresése, nappal ugyanis a bagolypár többnyire a növényzet sűrűjében rejtőzködik. Szerencsére a fészkelő baglyok felmérése egyike a létező legegyszerűbb madármegfigyelési, adatgyűjtési módszereknek – ehhez ugyanis a madarakat nem is kell látni!

A felmérés lényege, hogy az esti szürkület óráitól alkalmanként hallgatózzunk néhány percet az erkélyről, az emeleti ablakból, a tornácról, a kertből, az utcán, parkban sétálva – és ezt hetente egy-két alkalommal ismételjük meg áprilistól júniusig. Eközben pedig a hím és a tojó erdei fülesbagoly gyakran egymásnak válaszolgató jelzőhangját, a körbe-körbe repkedő hím szárnnyal tapsolását, később pedig a fiókák jellegzetes, mással össze nem téveszthető hangját keressük:

Hogyan és hova kell küldeni az adatokat?

Ha észleltük e hangok valamelyikét, ennek az elektronikus űrlapnak a gyors és egyszerű, akár okostelefonon is elvégezhető kitöltésével tudunk adatainkkal hozzájárulni a faj országos elterjedési térképének pontosításához: https://goo.gl/forms/bxSOdOqEPMkmRdnR2

Miért fontosak ezek?

Fotó: Wikipedia/Alpo Roikola
A civilizációs hatások, az élőhelyátalakítások és a klímaváltozás mind több faj fennmaradását érinti, túlnyomó részt sajnos veszélyezteti. Ezért nélkülözhetetlenek azok az országos, kontinentális és akár globális szinten összehangolt állomány-monitorozó tevékenységek (az MME a Monitoring Központ, valamint a Madárgyűrűzési Központ révén két ilyet is működtet), melyek alapját képezik az érintett fajok természetvédelmi állapotfelmérésének, az állományok megmaradását szavatoló fajvédelmi tervek kidolgozásának és az intézkedések végrehajtásának.

Az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály éves jelentései alapján készült állománybecslési adatok első körben a magyarországi természetvédelmi hatóságokhoz kerülnek, majd a Magyar Állam által készített jelentés részeként eljutnak az Európai Unió érintett szerveihez, továbbá a madárvédelmi szervezetek világszövetségének számító BirdLife International-hoz (ebben hazánkat az MME képviseli) is.

 

További információk a baglyokkal (és más madarakkal) kapcsolatban elérhetőek az MME oldalán.

Forrás: 
mme.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ukrán-magyar összefogás a rókaveszettség ellen

Három évre szóló megállapodást kötött az Agrárminisztérium és az ukrán szaktárca a rókaveszettség-felszámolási program végrehajtásáról.

Megtartották a VII. Festetics Trófeaszemlét Keszthelyen

Szombaton a Helikon Kastélymúzeum Vadászati Múzeumának udvarán hetedik alkalommal rendezték meg a Festetics Trófeaszemlét.

Szarvasoktól hangos az erdő

Szombat este kisvonatra szállhattak mind azok, akik gímszarvasok énekére voltak kíváncsiak. Kora este, 5 órakor a felsőtárkányi állomásról családokkal, baráti társaságokkal megtelt szerelvények gördültek ki a Stimecz-ház állomás felé, ahol az EGERERDŐ Zrt. szakemberei szeretettel fogadták a népes társaságot.

Hörcsöginváziótól szenvednek a gazdák

Továbbra is sok a mezei hörcsög a dél-hevesi településeken, köztük Tarnaszentmiklóson és Tiszanánán is, ahol rengeteg kárt okoznak az apró állatok. Problémát jelent az is, hogy megfelelő területeket találjanak a befogott állatok szabadon bocsátására.

A díszpintyek királynője

Minden valószínűség szerint a gould amandina nyerné azt a szépségversenyt, melyet a fogságban gyakran tartott díszpintyek között rendeznének. Elnevezése is szépségére utal, ugyanis John Gould gyönyörű felesége tiszteletére nevezte el ezt az Ausztráliában honos madarat. Magyarországra még a két világháború között érkeztek első példányai.

Zsákmány és látványosság: a jávorszarvas

Lehet-e egy szarvas haszonállat? Természetesen lehet, hiszen világszerte nem ritkák a szarvasfarmok, ahol jobbára az agancsukért és/vagy húsukért körbezárt területen tenyésztik őket. Ám, hogy egy vadon élő, tehát nem tenyésztett állat haszonállattá váljon, az mégiscsak furcsa. Ezért különleges a Svédországban élő jávorszarvas, amelynek húsa jelentős helyet foglal el a helyi gasztronómiában.

Önkéntesek tisztítják meg a Duna-partot és a Gellért-hegyet

A hét végén két fővárosi akció is lesz: szombaton a Gellért-hegyen húznak kesztyűt önkéntesek a Jövő Öko-Nemzedéke (JÖN) Alapítvány szervezésében, míg vasárnap a Duna-part megtisztítása lesz a program.

Gyümölcsevéssel a vízpazarlás ellen

Ha az emberek egészségesebb, több gyümölcsöt és zöldséget tartalmazó étrendre térnek át, akár 55 százalékkal is csökkenhet a "vízlábnyom" egy új tanulmány szerint.

Elhunyt a magyarországi természetvédelem atyja

Életének 89. évében, szeptember 10-én elhunyt Rakonczay Zoltán erdőmérnök, az intézményes természetvédelem magyarországi atyja. A szakma az ő érdemének tartja a jelenleg 10 igazgatóságból álló magyarországi nemzetipark-hálózat kialakítását, a szükséges jogszabályi hátterének és működtetési rendszerének megteremtését.

A patások vándorlásának alapja a megszerzett tudás

Megvan az első bizonyíték arra, hogy a vadonélő patás állatoknak meg kell tanulniuk, hogy mikor és hová vándoroljanak - fedezte fel a Wyoming Egyetem (UW) tudós csapata. Ahhoz, hogy az évszakokhoz alkalmazkodott migrációs útvonalak fennmaradjanak, a tudásnak generációról generációra öröklődnie kell.