Back to top

Megvan hazánkból ki dolgozik a nemzetközi talajinformációs rendszer kialakításán

A Földművelésügyi Minisztérium felkérte az MTA ATK TAKI-t, hogy hivatalosan képviselje Magyarországot a talajinformációs intézetek nemzetközi szervezetében. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete keretében működő Európai Talajpartnerség Tóth Gergelyt, az intézet tudományos tanácsadóját választotta a szervezet kutatási és fejlesztési pillérének társelnökévé.

A talajadatok gyűjtése, információs rendszerekbe illesztése, valamint a tudományos és felhasználói igények szerinti feldolgozása és szolgáltatása terén az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézete (MTA ATK TAKI) számít a vezető intézménynek Magyarországon. A Földművelésügyi Minisztérium felkérte az MTA ATK TAKI-t, hogy hivatalosan képviselje Magyarországot a talajinformációs intézetek nemzetközi szervezetében - adta hírül az MTA.

Ennek hátterében a nemzetközi partnerekkel és hazai kormányzati szervekkel, különösen a Földművelésügyi Minisztériummal és jogelődjeivel folyó több évtizedes, sikeres és kölcsönösen előnyös együttműködés áll – mondta az MTA ATK főigazgatója, Balázs Ervin, az MTA rendes tagja.

Legfontosabb feladatok

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO égisze alatt, a Globális Talajpartnerség keretében működő Talajinformációs Intézetek Nemzetközi Hálózata (International Network of Soil Information Institutions, INSII) az egyes államok talajinformációs intézeteit fogja össze.

A hálózat tagjaként működő nemzeti talajinformációs intézet feladatai közé tartoznak többek között az alábbiak:
– részvétel a nemzetközi talajadat-harmonizációs szakmai irányok meghatározásában
– részvétel az adott ország talajadatainak és információs rendszereinek nemzetközi harmonizálásában
– a globális talajadatokkal harmonizált nemzeti talajadatok és információk rendszerezése és megosztása
– származtatott információk képzése és interpretálása a hazai és nemzetközi talajpolitikák támogatásához

INSII-be való bekapcsolódás egyúttal formalizálja az MTA ATK TAKI az Európai Talajadat Központtal több évtizedre visszanyúló szakmai összeköttetését, és lehetővé teszi, hogy nemzeti talajinformációs intézetként hivatalosan kapcsolódjon az európai központhoz. Az MTA kutatóintézete feladatait a Földművelésügyi Minisztérium Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztályával egyeztetve, a hazai igények és nemzetközi szempontok összehangolásával végzi. Az Intézet már korábban tagja lett több, talajokkal foglalkozó hazai és nemzetközi szervezetnek, mint például a International Union of Soil Sciencesnek, a European Geosciences Unionnak és a DesertNet Internationalnek.

Tóth Gergely
Fotó: European Soil Partnership
Ide kapcsolódik az a hír is, amely szerint a FAO Globális Talajpartnerség regionális szervezete, az Európai Talajpartnerség március 20–21-i közgyűlésén Tóth Gergelyt, az MTA ATK TAKI tudományos tanácsadóját, a Pannon Egyetem Georgikon Karának tanszékvezető egyetemi tanárát választotta az ESP kutatási és fejlesztési pillérének társelnökévé.

Szervesszén-térkép a világ minden talajáról

A FAO 2012-ben hozta létre Global Soil Partnership című programját, válaszul a talajerőforrásokkal való gazdálkodás globális kihívásaira. A program mára intézményesült formában szolgálja ki a talajokkal kapcsolatos legkülönfélébb tudományos és gyakorlati információs és együttműködési igényeket.

A globális program kontinensenként szerveződő regionális partnerségekre tagozódik, a European Soil Partnership az európai társszervezet. A globális partnerség központja Rómában, a FAO központban, az európai partnerség központja ), az Európai Talajadat Központhoz rendelve az Európai Bizottság Közös Kutatóintézetében (JRC), az észak-olaszországi Isprában működik.

A globális partnerség egyik első közös terméke a világ talajainak új szervesszén-térképe, amelynek Magyarország területére vonatkozó kartogramját a Földművelésügyi Minisztériummal egyeztetve az MTA ATK TAKI készítette el,

és integrálja az európai fedvénybe. Az MTA ATK TAKI kezdeményezésére és vezetésével, a JRC és a Nemzetközi Talaj Referencia Központtal (ISRIC) közösen készült el Európa talajvízgazdálkodási térképe, amely új tudásbázist teremtett többek között az MTA vízprogramjához, de átfogó európai programokhoz is.

Forrás: 
mta.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gyorsan élő növények

Mi az oka annak, hogy bizonyos növények „gyorsan élnek és fiatalon pusztulnak”, míg mások hosszú és egészséges életet élnek?

Tények a Talaj Világnapja alkalmából

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) kezdeményezte a Talaj Világnapja létrejöttét, melynek célja hogy felhívja figyelmünket arra a fontos szerepre, amit a talaj betölt az életünkben. Mik is ezek?

Újra kiérdemelte a Pilis a bioszféra rezervátum címet

Megerősítette az UNESCO a Pilisi Bioszféra Rezervátum státuszát, elismerve ezzel a Pilisben alkalmazott területkezelési módszereket, amelyek a gazdálkodás, a természetvédelem és a turisztikai igények kiszolgálásának összhangján alapulnak. A munka eredményeit közös fórumon mutatták be Esztergomban, többek között a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Pilisi Parkerdő Zrt. szakembereinek részvételével.

Növelni kell a talajok széntartalmát

Európában ugyanakkor mintegy 12 millió hektárnyi területet érint a talaj minőségének romlása. Ehhez hasonló mértékű az a globális tendencia, amely az élelmiszer-ellátást és a természeti erőforrásokat, rajtuk keresztül pedig az emberi jólétet fenyegeti – figyelmeztet új jelentésében az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete, az EASAC.

Kőzetgyapot, kókuszrost, netán farosttal kevert tőzeg? Melyiket válasszuk?

A talajt helyettesítő közegeken való termesztés leghasznosabb előnye, hogy kiküszöbölhető az összes talajból eredő gond. Kizárhatók a talajból eredő fertőzések, a káros sófölhalmozódás és a leromlott talajszerkezet sem rontja a termesztés eredményeit. Nem mellesleg a közeges termesztéshez társított klímaszabályozással, tápanyag-utánpótlással elérhető termésátlag túlszárnyalja a talajban elérhetőt.

Hallotta már a gyökerek növekedését?

A gyökerek növekedését meg lehet hallani, sőt, a talajban élő giliszták mozgását is. Az ETH Zürich és a Francia Nemzeti Mezőgazdasági Kutatóintézet egy új módszerrel állt elő a talajok vizsgálatához.

Az erdőfelújítástól a drónokig

Az erdészetben jelentkező problémákat nem lehet csak a kutatóműhelyekben megoldani - ez volt az egyik fő alapvetése a Pécsen tartott „Erdőgazdálkodás határon innen és határon túl” címmel rendezett konferenciának. Ennek jegyében a prezentációkat „tőmelletti”, terepen dolgozó erdőmérnökök tartották.

Feldman Zsolt: hatalmas lehetőségek rejlenek a biomassza alapú gazdaságban

11 közép-kelet-európai ország részvételével vette kezdetét Budapesten a nemzetközi BIOEAST-konferencia. A tanácskozás megnyitóját követően a mezőgazdaságért felelős államtitkár lapunknak elmondta, közös kutatásokkal igyekeznek teret nyitni a fenntarthatóságnak a régióban.

A tudomány művelésének az önálló, szabad munka az alapja

Egy hónapig tágra nyitja kapuit a tudomány iránt érdeklődők előtt a Magyar Tudományos Akadémia (MTA). Az egész országra kiterjedő Magyar Tudomány Ünnepe programsorozat keretében több száz rendezvényt, ismeretterjesztő előadást szerveznek. Minden programon, előadáson ingyenes a részvétel, de a férőhelyek hamar elfogynak, ezért érdemes előzetesen regisztrálni.

Nagy István: javítani kell a termőképességet

Agrárfórumot szervezett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Vas megyei Igazgatósága Vasszécsenyben, ahol átadták a 4. Vas megyei Búza Termelési Verseny díjait is. Nagy István agrárminiszter előadásában kifejtette, hogy a hozamok javítása érdekében a korszerű technológiákon és genetikákon túl a talaj termőképességének fokozása alapvető feladat.