Back to top

Megvan hazánkból ki dolgozik a nemzetközi talajinformációs rendszer kialakításán

A Földművelésügyi Minisztérium felkérte az MTA ATK TAKI-t, hogy hivatalosan képviselje Magyarországot a talajinformációs intézetek nemzetközi szervezetében. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete keretében működő Európai Talajpartnerség Tóth Gergelyt, az intézet tudományos tanácsadóját választotta a szervezet kutatási és fejlesztési pillérének társelnökévé.

A talajadatok gyűjtése, információs rendszerekbe illesztése, valamint a tudományos és felhasználói igények szerinti feldolgozása és szolgáltatása terén az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézete (MTA ATK TAKI) számít a vezető intézménynek Magyarországon. A Földművelésügyi Minisztérium felkérte az MTA ATK TAKI-t, hogy hivatalosan képviselje Magyarországot a talajinformációs intézetek nemzetközi szervezetében - adta hírül az MTA.

Ennek hátterében a nemzetközi partnerekkel és hazai kormányzati szervekkel, különösen a Földművelésügyi Minisztériummal és jogelődjeivel folyó több évtizedes, sikeres és kölcsönösen előnyös együttműködés áll – mondta az MTA ATK főigazgatója, Balázs Ervin, az MTA rendes tagja.

Legfontosabb feladatok

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO égisze alatt, a Globális Talajpartnerség keretében működő Talajinformációs Intézetek Nemzetközi Hálózata (International Network of Soil Information Institutions, INSII) az egyes államok talajinformációs intézeteit fogja össze.

A hálózat tagjaként működő nemzeti talajinformációs intézet feladatai közé tartoznak többek között az alábbiak:
– részvétel a nemzetközi talajadat-harmonizációs szakmai irányok meghatározásában
– részvétel az adott ország talajadatainak és információs rendszereinek nemzetközi harmonizálásában
– a globális talajadatokkal harmonizált nemzeti talajadatok és információk rendszerezése és megosztása
– származtatott információk képzése és interpretálása a hazai és nemzetközi talajpolitikák támogatásához

INSII-be való bekapcsolódás egyúttal formalizálja az MTA ATK TAKI az Európai Talajadat Központtal több évtizedre visszanyúló szakmai összeköttetését, és lehetővé teszi, hogy nemzeti talajinformációs intézetként hivatalosan kapcsolódjon az európai központhoz. Az MTA kutatóintézete feladatait a Földművelésügyi Minisztérium Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztályával egyeztetve, a hazai igények és nemzetközi szempontok összehangolásával végzi. Az Intézet már korábban tagja lett több, talajokkal foglalkozó hazai és nemzetközi szervezetnek, mint például a International Union of Soil Sciencesnek, a European Geosciences Unionnak és a DesertNet Internationalnek.

Tóth Gergely
Fotó: European Soil Partnership
Ide kapcsolódik az a hír is, amely szerint a FAO Globális Talajpartnerség regionális szervezete, az Európai Talajpartnerség március 20–21-i közgyűlésén Tóth Gergelyt, az MTA ATK TAKI tudományos tanácsadóját, a Pannon Egyetem Georgikon Karának tanszékvezető egyetemi tanárát választotta az ESP kutatási és fejlesztési pillérének társelnökévé.

Szervesszén-térkép a világ minden talajáról

A FAO 2012-ben hozta létre Global Soil Partnership című programját, válaszul a talajerőforrásokkal való gazdálkodás globális kihívásaira. A program mára intézményesült formában szolgálja ki a talajokkal kapcsolatos legkülönfélébb tudományos és gyakorlati információs és együttműködési igényeket.

A globális program kontinensenként szerveződő regionális partnerségekre tagozódik, a European Soil Partnership az európai társszervezet. A globális partnerség központja Rómában, a FAO központban, az európai partnerség központja ), az Európai Talajadat Központhoz rendelve az Európai Bizottság Közös Kutatóintézetében (JRC), az észak-olaszországi Isprában működik.

A globális partnerség egyik első közös terméke a világ talajainak új szervesszén-térképe, amelynek Magyarország területére vonatkozó kartogramját a Földművelésügyi Minisztériummal egyeztetve az MTA ATK TAKI készítette el,

és integrálja az európai fedvénybe. Az MTA ATK TAKI kezdeményezésére és vezetésével, a JRC és a Nemzetközi Talaj Referencia Központtal (ISRIC) közösen készült el Európa talajvízgazdálkodási térképe, amely új tudásbázist teremtett többek között az MTA vízprogramjához, de átfogó európai programokhoz is.

Forrás: 
mta.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Klímaváltozási stratégiák: több figyelmet érdemelne a talaj

Miközben a klímaváltozás megvámolja a mezőgazdaságot, a földhasználat pedig a bolygó felmelegedését segíti elő, a döntéshozók klímastratégiájában még mindig csekély figyelem jut a talajoknak.

Egészségesek az iskolakerti talajok

2017 végétől 2018 elejéig immár harmadik alkalommal zajlottak le sikeresen az Iskolakert-hálózat kertjeinek talajvizsgálatai. A Nébih tanakajdi laboratóriumának szakemberei 9 iskolakert 2-2 talajmintáját analizálták. Az iskolakertek egyéni kiértékelést és javaslatokat is kapnak a talajjal kapcsolatos további teendőikről.

Világszerte csökken a földek termékenysége

A talajromlás jelenleg a földterületek több mint 75 százalékát érinti, 2050-re ez 90 százalékra nő - derül ki az Európai Bizottság tudományos szolgálata és tudásközpontja által közzétett, az elsivatagosodást bemutató világatlasz új kiadásából. 2050-re a szűkös talajerőforrásokból eredő problémák akár 700 millió embert is arra kényszeríthetnek, hogy elhagyják lakóhelyüket.

A talajtól a ritka fotós pillanatokig

Limp Tibor családi indíttatásból lett erdész, édesapja mai napig aktívan dolgozik egy társerdőgazdaságnál. Mint bevallja, az orvosi tanulmányoktól egy gimnáziumi biológia órán végignézett boncolás tartotta vissza. Ma nem csak a Pilisi Parkerdő Zrt. Bajnai Erdészetének műszaki vezetője, de elismert talajtani szakember, a bálványfa elleni küzdelem élharcosa és elkötelezett természetfotós.

Hogyan lesz a vörösiszapból termőföld?

Egy új technológián dolgoznak Ausztráliában, melynek segítségével a mérgező vörösiszapot hasznosítható talajjá lehet alakítani. Ezzel megoldódna a zagytárolók drága rehabilitálásának problémája.

Elérhetőbbé válhat itthon a geotermikus energiaforrások lakossági hasznosítása

A geotermikus energiaforrásokkal kapcsolatos aktualitások kerültek napirendre a Magyar Tudományos Akadémia konferenciáján, melynek során kiderült: hazánk rendkívül jó adottságokkal rendelkezik e téren, s még ha ez nem is általános jelenség, egyre több helyen használják a technológiát, s nem kizárt, hogy azok rövid időn belül olcsóbbá is válhatnak.

Mozognak-e a fák?

A fákról eddig úgy tudtuk, hogy nem mozognak, legfeljebb passzívan alkalmazkodnak a környezetükhöz, így a nappal és éjszaka váltakozásához is. Magyar és dán kutatók egy új kísérlettel kimutatták, hogy a fákban a víz nyomása néhány órás időközönként változik. Az eredmények a fák vízszállításának egy eddig ismeretlen mechanizmusát sejtetik: a fák „pumpálják“ a vizet.

Talajművelési ABC (XI.): növényi sorrend, talajművelés, talajjavítás

A növények az utónövény termésére és termesztéstechnológiai eljárásaira gyakorolt hatásuk alapján is rangsorolhatók. Birkás Márta Talajművelési ABC című könyvéből ezúttal is alapvető fontosságú tanácsok közül válogattunk - ezúton is megköszönve a szerző és a kiadó hozzájárulását.

Talajművelési ABC (X.): Mit kell tudni a direktvetésről?

A művelés nélküli termesztést napjainkban nagy érdeklődés kíséri (pro és kontra). A közelmúltban jelent meg Birkás Márta Talajművelési ABC című könyve. Ezúton is megköszönve a szerző és a kiadó hozzájárulását, hetente válogatunk a könyv címszavai és tanácsai közül. Ezúttal a direktvetéssel ismerkedhetünk meg.

A furmintok domináltak az MTA 2018-as bormustráján

Tizennégy magyarországi és egy határon túli borvidék 146 bora versengett az MTA Bora 2018 Borverseny díjaiért. A legtöbb tétel idén is Tokajból érkezett. A legnépesebb mezőny – immár hagyományosan – a középkategória fehérborainál alakult ki. A desszertborok mezőnyét pedig úgy ítélte meg a zsűri, hogy az abban szereplő borok a világ bármelyik borversenyén magas pontszámokat kaptak volna.