Back to top

Megvan hazánkból ki dolgozik a nemzetközi talajinformációs rendszer kialakításán

A Földművelésügyi Minisztérium felkérte az MTA ATK TAKI-t, hogy hivatalosan képviselje Magyarországot a talajinformációs intézetek nemzetközi szervezetében. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete keretében működő Európai Talajpartnerség Tóth Gergelyt, az intézet tudományos tanácsadóját választotta a szervezet kutatási és fejlesztési pillérének társelnökévé.

A talajadatok gyűjtése, információs rendszerekbe illesztése, valamint a tudományos és felhasználói igények szerinti feldolgozása és szolgáltatása terén az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézete (MTA ATK TAKI) számít a vezető intézménynek Magyarországon. A Földművelésügyi Minisztérium felkérte az MTA ATK TAKI-t, hogy hivatalosan képviselje Magyarországot a talajinformációs intézetek nemzetközi szervezetében - adta hírül az MTA.

Ennek hátterében a nemzetközi partnerekkel és hazai kormányzati szervekkel, különösen a Földművelésügyi Minisztériummal és jogelődjeivel folyó több évtizedes, sikeres és kölcsönösen előnyös együttműködés áll – mondta az MTA ATK főigazgatója, Balázs Ervin, az MTA rendes tagja.

Legfontosabb feladatok

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO égisze alatt, a Globális Talajpartnerség keretében működő Talajinformációs Intézetek Nemzetközi Hálózata (International Network of Soil Information Institutions, INSII) az egyes államok talajinformációs intézeteit fogja össze.

A hálózat tagjaként működő nemzeti talajinformációs intézet feladatai közé tartoznak többek között az alábbiak:
– részvétel a nemzetközi talajadat-harmonizációs szakmai irányok meghatározásában
– részvétel az adott ország talajadatainak és információs rendszereinek nemzetközi harmonizálásában
– a globális talajadatokkal harmonizált nemzeti talajadatok és információk rendszerezése és megosztása
– származtatott információk képzése és interpretálása a hazai és nemzetközi talajpolitikák támogatásához

INSII-be való bekapcsolódás egyúttal formalizálja az MTA ATK TAKI az Európai Talajadat Központtal több évtizedre visszanyúló szakmai összeköttetését, és lehetővé teszi, hogy nemzeti talajinformációs intézetként hivatalosan kapcsolódjon az európai központhoz. Az MTA kutatóintézete feladatait a Földművelésügyi Minisztérium Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztályával egyeztetve, a hazai igények és nemzetközi szempontok összehangolásával végzi. Az Intézet már korábban tagja lett több, talajokkal foglalkozó hazai és nemzetközi szervezetnek, mint például a International Union of Soil Sciencesnek, a European Geosciences Unionnak és a DesertNet Internationalnek.

Tóth Gergely
Fotó: European Soil Partnership
Ide kapcsolódik az a hír is, amely szerint a FAO Globális Talajpartnerség regionális szervezete, az Európai Talajpartnerség március 20–21-i közgyűlésén Tóth Gergelyt, az MTA ATK TAKI tudományos tanácsadóját, a Pannon Egyetem Georgikon Karának tanszékvezető egyetemi tanárát választotta az ESP kutatási és fejlesztési pillérének társelnökévé.

Szervesszén-térkép a világ minden talajáról

A FAO 2012-ben hozta létre Global Soil Partnership című programját, válaszul a talajerőforrásokkal való gazdálkodás globális kihívásaira. A program mára intézményesült formában szolgálja ki a talajokkal kapcsolatos legkülönfélébb tudományos és gyakorlati információs és együttműködési igényeket.

A globális program kontinensenként szerveződő regionális partnerségekre tagozódik, a European Soil Partnership az európai társszervezet. A globális partnerség központja Rómában, a FAO központban, az európai partnerség központja ), az Európai Talajadat Központhoz rendelve az Európai Bizottság Közös Kutatóintézetében (JRC), az észak-olaszországi Isprában működik.

A globális partnerség egyik első közös terméke a világ talajainak új szervesszén-térképe, amelynek Magyarország területére vonatkozó kartogramját a Földművelésügyi Minisztériummal egyeztetve az MTA ATK TAKI készítette el,

és integrálja az európai fedvénybe. Az MTA ATK TAKI kezdeményezésére és vezetésével, a JRC és a Nemzetközi Talaj Referencia Központtal (ISRIC) közösen készült el Európa talajvízgazdálkodási térképe, amely új tudásbázist teremtett többek között az MTA vízprogramjához, de átfogó európai programokhoz is.

Forrás: 
mta.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gombákkal a veszélyes hulladék-szennyezések ellen

A mikoremediáció egy folyamat, melynek során gombákat használnak fel arra, hogy a talajból a mérgező vegyületeket – a vízből pedig a nehézfémeket – kivonják. A kutatók szerint a gombák a gombafonalak segítségével sokkal hatékonyabban végzik a ”takarítást”, mint a baktériumok vagy a növények.

A hazai föld miatt világhírűek őzbakjaink

Az őz hazánkban mindenütt előforduló nagyvadfajunk. Nagyvadas esetében kevésbé, apróvadas területen viszont jelentős bevételi forrást jelent a vadásztársaságoknak. A magyarországi őzbakok minőségét fémjelzi, hogy külföldi vadászok rendszeres visszatérők hazánkba a kisebb-nagyobb agancsú bakok elejtése miatt. De vajon mi határozza meg a „mindenki nagyvadjának” mondott őz agancsmennyiségét?

Klímaváltozás és betegségek: növekvő kockázat?

A klímaváltozás tényével vitába lehet szállni, de nemigen érdemes. Abban valószínűleg mindenki egyetért, hogy az időjárás változékonysága minden korábbi mértéken túlmutat. A híradások gyakran szólnak a természeti erők által okozott jelentős anyagi veszteségekről – de mi a helyzet a csendes hadviselőkkel, a kórokozókkal? A megváltozott időjárás hogyan befolyásolja a növényi betegségeket?

Klímaváltozás: új agrárszakértői generációra van szükség

A foltokban lehulló intenzív csapadékra és az extrém melegekre a kímélő és nedvességmegőrző talajművelés lehet a válasz, miközben a klímaváltozás miatt a növénytermesztőket az egyre több, eddig leginkább a mediterrán éghajlaton őshonos rovarok elterjedése fenyegeti – hangzott el a K&H-ban rendezett, a hazai agrár- és élelmiszeripar legfontosabb szereplőinek fórumául szolgáló Agrár Klubon.

Giliszta nélkül madárdal sincs

Rohamosan csökken a gilisztafajok száma az Egyesült Királyságban, ami nem várt következményekkel jár: egyrészt a talajok termékenysége is veszélybe kerül, másrészt egyes madárfajok állományai - melyek ezekkel a hasznos férgekkel táplálkoznak - is jelentősen lecsökkentek.

Felejtsük el a kapát, használjunk mulcsot!

A mulcsozás talajtakarást jelent, amely sokak számára a biogazdálkodásból lehet ismerős. A biogazdák ismerték föl először, hogy ha a természettől tanulunk, sikeresen és egészségesebben kertészkedhetünk. Ám a mulcsozás nemcsak a zöldségek számára előnyös, a dísznövények is meghálálják. No de miért olyan hasznos, ha takarjuk a talajt? A válaszért meg kell kapargatnunk a felszínt.

Szamócát szermaradék nélkül

Akkor lehet növényvédő szerek és műtrágyák nélkül szamócát termeszteni, ha mindent megteszünk azért, hogy a növény jól érezze magát és a talajéletet igyekszünk gazdagítani, derült ki a FruitVeB és a ZFW Hortiservice Kft. szakmai napján Kecskeméten. Az sem árt persze, ha a termesztett fajta nem érzékeny a betegségekre, főként a nehezen leküzdhető talajban élő kórokozókkal szemben ellenálló.

A tavaszias idő megzavarja a növényeket

A túl korán érkező enyhe idő bár jól esik az embernek, de a tavaszi fagykárok esélyét jelentősen növeli. Az előttünk álló hét első felében sokfelé 10 fok fölé emelkedik a hőmérséklet, mely a vegetáció egy részét már megindíthatja. A tartósabban ködös területeken ezzel szemben nem melegszik föl ennyire a levegő, nyugalomban marad a vegetáció.

Meghatározó talajvédelem

A talaj védelme egyre fontosabb a gazdálkodó számára is, de a jövőbeni támogatások elemeként sem elhanyagolható. Az EU-ban is napirenden van ez a téma.

Már lehet fejtrágyázást végezni

A trágyázási tilalmi időszak február 15-én ér véget, ugyanakkor a termésnövelő anyagok kijuttatása továbbra is az időjárástól függ.