Back to top

Megvan hazánkból ki dolgozik a nemzetközi talajinformációs rendszer kialakításán

A Földművelésügyi Minisztérium felkérte az MTA ATK TAKI-t, hogy hivatalosan képviselje Magyarországot a talajinformációs intézetek nemzetközi szervezetében. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete keretében működő Európai Talajpartnerség Tóth Gergelyt, az intézet tudományos tanácsadóját választotta a szervezet kutatási és fejlesztési pillérének társelnökévé.

A talajadatok gyűjtése, információs rendszerekbe illesztése, valamint a tudományos és felhasználói igények szerinti feldolgozása és szolgáltatása terén az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézete (MTA ATK TAKI) számít a vezető intézménynek Magyarországon. A Földművelésügyi Minisztérium felkérte az MTA ATK TAKI-t, hogy hivatalosan képviselje Magyarországot a talajinformációs intézetek nemzetközi szervezetében - adta hírül az MTA.

Ennek hátterében a nemzetközi partnerekkel és hazai kormányzati szervekkel, különösen a Földművelésügyi Minisztériummal és jogelődjeivel folyó több évtizedes, sikeres és kölcsönösen előnyös együttműködés áll – mondta az MTA ATK főigazgatója, Balázs Ervin, az MTA rendes tagja.

Legfontosabb feladatok

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO égisze alatt, a Globális Talajpartnerség keretében működő Talajinformációs Intézetek Nemzetközi Hálózata (International Network of Soil Information Institutions, INSII) az egyes államok talajinformációs intézeteit fogja össze.

A hálózat tagjaként működő nemzeti talajinformációs intézet feladatai közé tartoznak többek között az alábbiak:
– részvétel a nemzetközi talajadat-harmonizációs szakmai irányok meghatározásában
– részvétel az adott ország talajadatainak és információs rendszereinek nemzetközi harmonizálásában
– a globális talajadatokkal harmonizált nemzeti talajadatok és információk rendszerezése és megosztása
– származtatott információk képzése és interpretálása a hazai és nemzetközi talajpolitikák támogatásához

INSII-be való bekapcsolódás egyúttal formalizálja az MTA ATK TAKI az Európai Talajadat Központtal több évtizedre visszanyúló szakmai összeköttetését, és lehetővé teszi, hogy nemzeti talajinformációs intézetként hivatalosan kapcsolódjon az európai központhoz. Az MTA kutatóintézete feladatait a Földművelésügyi Minisztérium Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztályával egyeztetve, a hazai igények és nemzetközi szempontok összehangolásával végzi. Az Intézet már korábban tagja lett több, talajokkal foglalkozó hazai és nemzetközi szervezetnek, mint például a International Union of Soil Sciencesnek, a European Geosciences Unionnak és a DesertNet Internationalnek.

Tóth Gergely
Fotó: European Soil Partnership
Ide kapcsolódik az a hír is, amely szerint a FAO Globális Talajpartnerség regionális szervezete, az Európai Talajpartnerség március 20–21-i közgyűlésén Tóth Gergelyt, az MTA ATK TAKI tudományos tanácsadóját, a Pannon Egyetem Georgikon Karának tanszékvezető egyetemi tanárát választotta az ESP kutatási és fejlesztési pillérének társelnökévé.

Szervesszén-térkép a világ minden talajáról

A FAO 2012-ben hozta létre Global Soil Partnership című programját, válaszul a talajerőforrásokkal való gazdálkodás globális kihívásaira. A program mára intézményesült formában szolgálja ki a talajokkal kapcsolatos legkülönfélébb tudományos és gyakorlati információs és együttműködési igényeket.

A globális program kontinensenként szerveződő regionális partnerségekre tagozódik, a European Soil Partnership az európai társszervezet. A globális partnerség központja Rómában, a FAO központban, az európai partnerség központja ), az Európai Talajadat Központhoz rendelve az Európai Bizottság Közös Kutatóintézetében (JRC), az észak-olaszországi Isprában működik.

A globális partnerség egyik első közös terméke a világ talajainak új szervesszén-térképe, amelynek Magyarország területére vonatkozó kartogramját a Földművelésügyi Minisztériummal egyeztetve az MTA ATK TAKI készítette el,

és integrálja az európai fedvénybe. Az MTA ATK TAKI kezdeményezésére és vezetésével, a JRC és a Nemzetközi Talaj Referencia Központtal (ISRIC) közösen készült el Európa talajvízgazdálkodási térképe, amely új tudásbázist teremtett többek között az MTA vízprogramjához, de átfogó európai programokhoz is.

Forrás: 
mta.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Talajművelési ABC (XI.): növényi sorrend, talajművelés, talajjavítás

A növények az utónövény termésére és termesztéstechnológiai eljárásaira gyakorolt hatásuk alapján is rangsorolhatók. Birkás Márta Talajművelési ABC című könyvéből ezúttal is alapvető fontosságú tanácsok közül válogattunk - ezúton is megköszönve a szerző és a kiadó hozzájárulását.

Talajművelési ABC (X.): Mit kell tudni a direktvetésről?

A művelés nélküli termesztést napjainkban nagy érdeklődés kíséri (pro és kontra). A közelmúltban jelent meg Birkás Márta Talajművelési ABC című könyve. Ezúton is megköszönve a szerző és a kiadó hozzájárulását, hetente válogatunk a könyv címszavai és tanácsai közül. Ezúttal a direktvetéssel ismerkedhetünk meg.

A furmintok domináltak az MTA 2018-as bormustráján

Tizennégy magyarországi és egy határon túli borvidék 146 bora versengett az MTA Bora 2018 Borverseny díjaiért. A legtöbb tétel idén is Tokajból érkezett. A legnépesebb mezőny – immár hagyományosan – a középkategória fehérborainál alakult ki. A desszertborok mezőnyét pedig úgy ítélte meg a zsűri, hogy az abban szereplő borok a világ bármelyik borversenyén magas pontszámokat kaptak volna.

Talajművelési ABC (VIII.): magágykészítés

Hogyan készítsük elő a talajt a vetésre? Mik a magággyal szembeni követelmények? Milyen eszközökkel lehet elérni a legjobb eredményt a különböző tulajdonságú talajokon? Többek közt ezekre a kérdésekre talál választ Birkás Márta Talajművelési ABC című könyvének most közreadott részéből.

Talajművelési ABC (VII.): tavaszi vetésű növények művelése

Tavaszi vetésű növények a tavaszi kalászosok, évelő pillangósok, olajnövények és gyökérgumósok, valamint a kukorica, amennyiben vetőmag-előállításra, étkezésre, szemes- és silótakarmánynak termesztik. A művelési rendszer nyári vagy nyár végi, őszi – esetleg késő őszi –, valamint tavaszi fázisokra oszlik. Ezeket közöljük most Birkás Márta Talajművelési ABC című könyvéből.

Az EU országokban is súlyos gondot okoz a talajerózió

A talajerózió nagyon sokba kerül az európai gazdaságoknak. Az EU Joint Research Centre (JRC) tanulmánya szerint évi 1,25 milliárd euró értékű termény vész kárba, és ehhez járul a 155 millió eurós GDP-veszteség.

Talajművelési ABC (VI.): belvíz

Éppen aktuális, hogy Birkás Márta Talajművelési ABC című könyvéből a belvízzel foglalkozó részt közöljük. A továbbiakban bemutatjuk a belvizek típusait, illetve a belvizes talajok művelésével kapcsolatos hasznos tanácsokat is találhatnak az érdeklődők.

A giliszták kedvelik a marsi talajt

Két fiatal földigiliszta az első bizonyíték arra, hogy a faj képes szaporodni a Marsról származó földben. Egy biológus fedezte fel őket egy marsi talaj szimuláció során. Ezek a kísérletek kritikus fontosságúak, mivel annak a lehetőségét vizsgálják, hogy képes lenne-e az emberiség életben maradni a vörös bolygón úgy, hogy megtermeli a saját élelmiszerét a marsi talajon.

Talajművelési ABC (V.): sávos művelés és vetés

A sávos művelés és vetés történelmi jelentőségét és jelenlegi létjogosultságát taglaló szócikket adjuk közre Birkás Márta Talajművelési ABC című könyvéből. Ez a módszer eltér a megszokottól, így eltérő szemléletet kíván az alkalmazótól, a pontosság pedig létfontosságú a talaj egészségének szempontjából.

Talajművelési ABC (IV.): mechanikus pocokvédelem

A talajban lévő víz megfagyása, attól függően, hogy milyen a szemcseösszetétel, különböző módon hat a talaj szerkezetére. Birkás Márta Talajművelési ABC című könyvéből a fagyhatásra vonatkozó részletet, illetve a mezei pocokkal szembeni védekezés lehetőségeiről szóló írást közöljük.