Back to top

Baby boom a természetben – de ne vigyük haza Bambit

Odakint tombol a tavasz, leveleiket, virágaikat bontogatják a fák. Az erdei állatok is sürögnek forognak, sok közülük most hozza világra utódait. Erdőben vagy mezőn járva-kelve akár bele is botolhatunk a védtelennek, árvának tűnő kisállatokba. Azonban nem mind árva, ami annak látszik!

Pusztán jó szándékkal is hatalmas kárt tudunk okozni, főleg ha olyan állatot mentünk, amely nem valójában nem szorul mentésre. Sőt, a "mentés" akár egy egészséges állat pusztulásához is vezethet!

Őz

A klasszikus Bambi - aki a könyvet olvasta, tudja. Aki a rajzfilmet látta, az valószínűleg némi képzavarral él, mivel a mű Amerikában készült, és az ottani fehérfarkú szarvast választották Bambi megmintázásához (náluk ugyanis nem élnek őzek).

A pettyes kis őzgidák április és július között születnek meg, nagy többségük május-júniusban. Az eleinte esetlen gidákat az anyjuk sokszor magukra hagyja, hogy enni tudjon. Ilyenkor a gida csendben, mozdulatlanul elfekszik - ilyenkor még nem tud lépést tartani anyjával, és a ragadozók elől sem tud elfutni. Ha ilyen magányos kis állatot találunk, ne nyúljunk hozzá. Az őzgidáknak még nincsen saját szaguk, így a ragadozók nem találják meg, de ha körbemászkáljuk, letapossuk körülötte a növényzetet, azzal felhívhatjuk rá a figyelmet. Természetesen az anyja sem hagyta magára, jó eséllyel a közelben figyel, és várja, hogy végre távozzunk.

Gím- és dámszarvas

Fotó: Tóth-Gál Enikő
Az őznél nagyobb testű szarvasoknál később jönnek világra a szarvasborjak: májusban vagy júniusban. Az őzhöz hasonlóan pöttyösek a kicsik (a dámoknál a felnőttek is!), és ugyanúgy elfekszenek és várják anyjukat, mint az őzgidák. Így ugyanaz érvényes rájuk is: ne háborgassuk, semmiképpen se simogassuk vagy vegyük ölbe a borjakat!
Fotó: Vadász Szótár facebook
Amellett, hogy szagunkkal beszennyezzük az amúgy szagtalan állatot, óriási stresszt is okozunk neki. Képzeljük csak magunkat a helyébe: a szarvastehén nem veszi fel az utódját, csupán tisztogatja. Az, hogy valami megragadja és felemeli a borjút, akkor fordul elő, amikor egy ragadozó prédájává válik.

Előfordulhat, hogy a borjak vagy gidák rossz helyen fekszenek, például mezőgazdasági területen, ahol kaszálnak. A vadászok azt tanácsolják, hogy egy nagy csomó fűvel fogjuk meg őket, így kevésbé ragad át rájuk a szagunk, és kaszálás után lehetőleg ugyanoda kerüljön vissza, hogy az anyja megtalálja és biztonságosabb helyre vigye.

Vaddisznó

Fotó: Gemenc Zrt.
Az első vadmalacok már januárban megszületnek, de egészen májusig találkozhatunk velük az erdőben. A koca hevesen védi őket, és általában nincs messze, így ha vadmalaccal találkozunk, jobb, ha óvatosan elkerüljük. Ahogy a koca észreveszi, hogy hiányzik egy malac a családból, azonnal a keresésére indul.

Ha kézbe veszünk egy elárvultnak hitt vadmalacot, akkor nagy valószínűséggel azonnal hangos visításba kezd, mely akár kilométerekről is odahívja a feldúlt kocát.

Mezei nyúl

Mint minden nyúl, ők is szapora állatok, évente két-háromszor is hoznak utódokat a világra. A párzási időszakuk március-áprilisra esik, így ezután számíthatunk a kis nyuszik megjelenésére. Ellentétben az üregi nyúllal, az utódok a szabad ég alatt jönnek világra. Már röviddel születésük után látnak, és el is tudnak futni, ha kell. Azonban eleinte még rejtekhelyükön lapulnak – az őzgidához és szarvasborjúhoz hasonlóan nekik sincs szaguk -, és várják anyjukat, hogy szoptatni jöjjön. Ez naponta csak egyszer történik, általában hajnalban.

Vörös róka

A kis rókák a kotorékban március közepétől április közepéig jönnek világra. Körülbelül április végétől már kimerészkednek az első rókafik, de nem távolodnak el a kotoréktól. A szabadban játszadozó kis rókák sem árvák! Anyjuk nem őrzi őket folyamatosan, de időről-időre visszatér. A rókáknál azt is észben kell tartani, hogy rengeteg betegséget is hordozhatnak, így saját érdekünk is, hogy ne érintkezzünk közvetlenül a vad rókákkal!

Madárfiókák

Végül, de nem utolsó sorban essen szó a madarakról is, hiszem márciustól már sok faj fészket rak, vagy akár már tojásokon is ül. A fészekből kiesett, csupasz madárfiókáknak a legjobb esélyük a túlélésre, ha megpróbáljuk megtalálni a „forrást”, azaz a fészket vagy odút, és visszatenni oda.

Kirepült meggyvágó fióka az aszfalton. Ugyan még vannak pihetollai, az evezőtollak teljesen fejlettek, így képes elrepülni, ha menekülni kell.
Kirepült meggyvágó fióka az aszfalton. Ugyan még vannak pihetollai, az evezőtollak teljesen fejlettek, így képes elrepülni, ha menekülni kell.
Fotó: Tóth-Gál Enikő
Egészen más a helyzet a már tollas fiókákkal. A legtöbben ugyanis hamar kinövik a fészket vagy odút, és azt elhagyva a közeli bokrokon, fák ágain várják szüleiket. Városi környezetben azonban előfordulhat, hogy a járdán vagy úttesten találják magukat a tapasztalatlan kismadarak. Ilyenkor a legjobb, ha a legközelebbi fára vagy bokorra menekítjük őket.

Tévhit, hogyha megfogjuk a fiókát, akkor a szülei eltaszítják – a madarak szaglása ugyanis fejletlenebb, elsősorban a látásukra és a hallásukra hagyatkoznak. Gondoljunk csak arra, hogy a fiókák nem csak hangos csipogással követelik az élelmet, de közben tátognak és a szárnyuk remegtetik, hogy jobban felhívják magukra a szülők figyelmét.

Ha mégis bizonytalanok vagyunk, hogy a talált madarat meg kell-e menteni vagy sem, akkor a Madármentés nevű applikáció letöltésével pontosabban is tájékozódhatunk. Nemcsak a fiókák, de a sérült madarak és denevérek mentéséhez is hasznos ez az alkalmazás!

Mocsári teknős

Fotó: Andrési Pál
A kis teknősök augusztusban vagy szeptemberben kelnek ki a tojásból. A kései fiókák azonban a tojásban vészelik át a telet. Hidegvérű állatok, így a télen hibernálnak. Tavasszal azonban az első napsugarak előcsalogatják a felnőtteket és a fiókákat is. Az apró, kb. 50 Ft-os érményi kisteknősöknek sok ellensége van, ezért sokan úgy gondolják, jobb nekik otthon egy akváriumban. A mocsári teknős stratégiája az, hogy rengeteg tojást rak, amiből sok utód kel ki. Ezekből jobb eséllyel elegen érik meg az ivarérettséget ahhoz, hogy a faj fennmaradjon. Ha valami veszélyezteti őket, akkor az nem a fiókákra leselkedő ragadozók (gázlómadarak), hanem az élőhelyükön szabadon engedett, idegenhonos teknősfajok, például a vörösfülű ékszerteknős, mely kiszorítja Magyarország egyetlen honos teknősfaját élőhelyéről.

Ha tehát a jövőben is szeretnénk a vadonban mocsári teknőssel találkozni, semmiképp ne vigyük haza a kicsiket! Sőt, a megunt házi kedvenceket se engedjük szabadon a vadonban (se teknőst, se más állatot). A mocsári teknős természetvédelmi oltalom alatt áll, eszmei értéke 50 000 Ft.

 

Végezetül pedig jól gondoljuk meg a vadállatok mentését. Az emlősök esetén nagyon nehéz az állatkölykök, gidák, borjak, malacok felnevelése, még hozzáértő szakemberek számára is, és a mentett állat sokszor elpusztul a szakszerű ellátás ellenére is. Ha mégis sikerül felnevelni, akkor sem vadítható vissza, így hátralévő életét fogságban fogja leélni (ez szerencsére a madárfiókáknál nem így van). Ha mégis menteni kell, akkor a legközelebbi állatkerttel, vadasparkkal, esetleg állatmentő szervezettel kell felvenni a kapcsolatot, ahol hozzáértő szakemberekhez kerülhet a bajba jutott állat.

Emellett a természet rendje - bármilyen szomorú is - hogy nem minden kisállat éri meg a felnőttkort.

Sokan ragadozók táplálékaként végzik, ami természetes. Egyrészt, ha minden kölyök és gida felnőne, előbb utóbb kifogynának az élelemből, és az éhezés vagy a túlszaporodott állományokban gyorsan terjedő fertőző betegségek végeznének velük. És a ragadozóknak is enniük kell...

Végezetül jogi oldalról megvizsgálva a kérdést:

A vad az állam tulajdonában van.
Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A világjáró állatillusztrátor

Kókay Szabolcs madárfestő illusztrátor műveivel sokan találkoztunk már, leggyakrabban a tanösvényeken ábrázolt madarai révén. De az emberek milliói leginkább a világ számos országában megjelent trópusi madárhatározókban látott illusztrációit ismerik.

A Budakeszi Vadaspark is készül a Föld Napjára

A Budakeszi Vadaspark április 21-én, szombaton a Föld Napja apropóján egy fergeteges, és hasznos tudásanyagban gazdag ünneplésre hívja a bolygónk sokszínűségét és természeti egyensúlyát megóvni vágyó természetkedvelőket.

Túzokdürgés kétezer hektáron

Áprilisban immár kétezer hektáron illegetik magukat a kiskunsági túzokkakasok. A hajnali és esti órákban megállás nélkül pózolnak: farktollaikat hátukra csapják, torokzacskójukat levegővel töltik, bajszuk égnek áll, fehér tollaikat pedig szétterjesztik. Előadásukkal mágnesként vonzzák a tyúkokat. Április második felében beköszönt a tojók számára a költés időszaka.

Betegségek elől menekülnek a vándormadarak

Miért jönnek haza a vándormadaraink tavasszal ahelyett, hogy pálmafák tövében, vagy hegyében süttetnék a csőrüket egész nyáron? Egy svéd egyetem tanulmánya szerint nem a honvágy, hanem a betegségek űzik őket haza.

Egyre népszerűbbek a hazai vadászterületek – rekordot döntött a külföldi vadászok száma is

A vadászati év február végén zárult le, és bár a 2017-2018-as idény statisztikai adatai még nem készültek el, azt azonban már most lehet tudni: a hazai vadászok száma tovább nőtt, ráadásul a külföldi vadászok is az elmúlt éveknél nagyobb számban látogattak hazánkba a legutóbbi szezonban.

Magyarok készítették el a gímszarvas géntérképét

Hozzávetőlegesen 20 ezer gén, valamint a gének kromoszómák szerinti rendjének meghatározásával, a gímszarvas (Cervus elaphus) teljes genomját leírja a Molecular Genetics and Genomics hasábjain megjelent, magyar kutatók által jegyzett tanulmány.

Ismét várják a fülesbaglyos adatokat

A januári telelő erdei fülesbagoly állományának felmérése rendkívül népszerű volt a lakosság körében. Tekintettel a nagy sikerre, most újra a lakosság segítségét kéri a Magyar Madártani Egyesület, ezúttal két, lakott területen is gyakori fészkelő bagolyfaj – elsőként az erdei fülesbagoly, májusban pedig majd a füleskuvik - kapcsán.

Muflonbárányok születtek a Budakeszi Vadasparkban

Az április épphogy csak átlépte a Budakeszi Vadaspark küszöbét, de a muflonok kifutóján máris megjelent három kíváncsi csöppség. A muflonok násza október és december közé esik, az átlagosan 21 hetes vemhességet követően pedig március és május között érkeznek meg a kicsinyek. A muflonbárányok kicsit félénkek, de mosolygósak, s társaikhoz hasonlóan egységesen szürkés-halványbarna bundát viselnek.

Szüleiknél is súlyosabb fiókák

A fenyvescinege a közismert széncinegénél jóval kisebb, viszont rajzolata emlékeztet rá. Testén azonban a sárgával ellentétben inkább a fehér szín dominál. Nálunk terjeszkedő fajnak számít, egyre gyakrabban fordul elő az Alföldön is. Fenyves erdeinkben éppúgy megtalálhatjuk, mint arborétumokban vagy tűlevelűekben bővelkedő parkokban.

Fertőző madárinfluenza vírust mutattak ki Szlovákiában

Magas patogenitású madárinfluenza vírust mutattak ki vadon élő madarakban 2018. március 28-án Szlovákia délnyugati részén. A magas patogenitású madárinfluenzát Nagyszombat közelében, Magyarország határától mintegy 50 kilométerre, elhullott dankasirályokból (Larus ridibundus) mutatták ki a laboratóriumi vizsgálatok.