Back to top

Baby boom a természetben – de ne vigyük haza Bambit

Odakint tombol a tavasz, leveleiket, virágaikat bontogatják a fák. Az erdei állatok is sürögnek forognak, sok közülük most hozza világra utódait. Erdőben vagy mezőn járva-kelve akár bele is botolhatunk a védtelennek, árvának tűnő kisállatokba. Azonban nem mind árva, ami annak látszik!

Pusztán jó szándékkal is hatalmas kárt tudunk okozni, főleg ha olyan állatot mentünk, amely nem valójában nem szorul mentésre. Sőt, a "mentés" akár egy egészséges állat pusztulásához is vezethet!

Őz

A klasszikus Bambi - aki a könyvet olvasta, tudja. Aki a rajzfilmet látta, az valószínűleg némi képzavarral él, mivel a mű Amerikában készült, és az ottani fehérfarkú szarvast választották Bambi megmintázásához (náluk ugyanis nem élnek őzek).

A pettyes kis őzgidák április és július között születnek meg, nagy többségük május-júniusban. Az eleinte esetlen gidákat az anyjuk sokszor magukra hagyja, hogy enni tudjon. Ilyenkor a gida csendben, mozdulatlanul elfekszik - ilyenkor még nem tud lépést tartani anyjával, és a ragadozók elől sem tud elfutni. Ha ilyen magányos kis állatot találunk, ne nyúljunk hozzá. Az őzgidáknak még nincsen saját szaguk, így a ragadozók nem találják meg, de ha körbemászkáljuk, letapossuk körülötte a növényzetet, azzal felhívhatjuk rá a figyelmet. Természetesen az anyja sem hagyta magára, jó eséllyel a közelben figyel, és várja, hogy végre távozzunk.

Gím- és dámszarvas

Fotó: Tóth-Gál Enikő
Az őznél nagyobb testű szarvasoknál később jönnek világra a szarvasborjak: májusban vagy júniusban. Az őzhöz hasonlóan pöttyösek a kicsik (a dámoknál a felnőttek is!), és ugyanúgy elfekszenek és várják anyjukat, mint az őzgidák. Így ugyanaz érvényes rájuk is: ne háborgassuk, semmiképpen se simogassuk vagy vegyük ölbe a borjakat!
Fotó: Vadász Szótár facebook
Amellett, hogy szagunkkal beszennyezzük az amúgy szagtalan állatot, óriási stresszt is okozunk neki. Képzeljük csak magunkat a helyébe: a szarvastehén nem veszi fel az utódját, csupán tisztogatja. Az, hogy valami megragadja és felemeli a borjút, akkor fordul elő, amikor egy ragadozó prédájává válik.

Előfordulhat, hogy a borjak vagy gidák rossz helyen fekszenek, például mezőgazdasági területen, ahol kaszálnak. A vadászok azt tanácsolják, hogy egy nagy csomó fűvel fogjuk meg őket, így kevésbé ragad át rájuk a szagunk, és kaszálás után lehetőleg ugyanoda kerüljön vissza, hogy az anyja megtalálja és biztonságosabb helyre vigye.

Vaddisznó

Fotó: Gemenc Zrt.
Az első vadmalacok már januárban megszületnek, de egészen májusig találkozhatunk velük az erdőben. A koca hevesen védi őket, és általában nincs messze, így ha vadmalaccal találkozunk, jobb, ha óvatosan elkerüljük. Ahogy a koca észreveszi, hogy hiányzik egy malac a családból, azonnal a keresésére indul.

Ha kézbe veszünk egy elárvultnak hitt vadmalacot, akkor nagy valószínűséggel azonnal hangos visításba kezd, mely akár kilométerekről is odahívja a feldúlt kocát.

Mezei nyúl

Mint minden nyúl, ők is szapora állatok, évente két-háromszor is hoznak utódokat a világra. A párzási időszakuk március-áprilisra esik, így ezután számíthatunk a kis nyuszik megjelenésére. Ellentétben az üregi nyúllal, az utódok a szabad ég alatt jönnek világra. Már röviddel születésük után látnak, és el is tudnak futni, ha kell. Azonban eleinte még rejtekhelyükön lapulnak – az őzgidához és szarvasborjúhoz hasonlóan nekik sincs szaguk -, és várják anyjukat, hogy szoptatni jöjjön. Ez naponta csak egyszer történik, általában hajnalban.

Vörös róka

A kis rókák a kotorékban március közepétől április közepéig jönnek világra. Körülbelül április végétől már kimerészkednek az első rókafik, de nem távolodnak el a kotoréktól. A szabadban játszadozó kis rókák sem árvák! Anyjuk nem őrzi őket folyamatosan, de időről-időre visszatér. A rókáknál azt is észben kell tartani, hogy rengeteg betegséget is hordozhatnak, így saját érdekünk is, hogy ne érintkezzünk közvetlenül a vad rókákkal!

Madárfiókák

Végül, de nem utolsó sorban essen szó a madarakról is, hiszem márciustól már sok faj fészket rak, vagy akár már tojásokon is ül. A fészekből kiesett, csupasz madárfiókáknak a legjobb esélyük a túlélésre, ha megpróbáljuk megtalálni a „forrást”, azaz a fészket vagy odút, és visszatenni oda.

Kirepült meggyvágó fióka az aszfalton. Ugyan még vannak pihetollai, az evezőtollak teljesen fejlettek, így képes elrepülni, ha menekülni kell.
Kirepült meggyvágó fióka az aszfalton. Ugyan még vannak pihetollai, az evezőtollak teljesen fejlettek, így képes elrepülni, ha menekülni kell.
Fotó: Tóth-Gál Enikő
Egészen más a helyzet a már tollas fiókákkal. A legtöbben ugyanis hamar kinövik a fészket vagy odút, és azt elhagyva a közeli bokrokon, fák ágain várják szüleiket. Városi környezetben azonban előfordulhat, hogy a járdán vagy úttesten találják magukat a tapasztalatlan kismadarak. Ilyenkor a legjobb, ha a legközelebbi fára vagy bokorra menekítjük őket.

Tévhit, hogyha megfogjuk a fiókát, akkor a szülei eltaszítják – a madarak szaglása ugyanis fejletlenebb, elsősorban a látásukra és a hallásukra hagyatkoznak. Gondoljunk csak arra, hogy a fiókák nem csak hangos csipogással követelik az élelmet, de közben tátognak és a szárnyuk remegtetik, hogy jobban felhívják magukra a szülők figyelmét.

Ha mégis bizonytalanok vagyunk, hogy a talált madarat meg kell-e menteni vagy sem, akkor a Madármentés nevű applikáció letöltésével pontosabban is tájékozódhatunk. Nemcsak a fiókák, de a sérült madarak és denevérek mentéséhez is hasznos ez az alkalmazás!

Mocsári teknős

Fotó: Andrési Pál
A kis teknősök augusztusban vagy szeptemberben kelnek ki a tojásból. A kései fiókák azonban a tojásban vészelik át a telet. Hidegvérű állatok, így a télen hibernálnak. Tavasszal azonban az első napsugarak előcsalogatják a felnőtteket és a fiókákat is. Az apró, kb. 50 Ft-os érményi kisteknősöknek sok ellensége van, ezért sokan úgy gondolják, jobb nekik otthon egy akváriumban. A mocsári teknős stratégiája az, hogy rengeteg tojást rak, amiből sok utód kel ki. Ezekből jobb eséllyel elegen érik meg az ivarérettséget ahhoz, hogy a faj fennmaradjon. Ha valami veszélyezteti őket, akkor az nem a fiókákra leselkedő ragadozók (gázlómadarak), hanem az élőhelyükön szabadon engedett, idegenhonos teknősfajok, például a vörösfülű ékszerteknős, mely kiszorítja Magyarország egyetlen honos teknősfaját élőhelyéről.

Ha tehát a jövőben is szeretnénk a vadonban mocsári teknőssel találkozni, semmiképp ne vigyük haza a kicsiket! Sőt, a megunt házi kedvenceket se engedjük szabadon a vadonban (se teknőst, se más állatot). A mocsári teknős természetvédelmi oltalom alatt áll, eszmei értéke 50 000 Ft.

 

Végezetül pedig jól gondoljuk meg a vadállatok mentését. Az emlősök esetén nagyon nehéz az állatkölykök, gidák, borjak, malacok felnevelése, még hozzáértő szakemberek számára is, és a mentett állat sokszor elpusztul a szakszerű ellátás ellenére is. Ha mégis sikerül felnevelni, akkor sem vadítható vissza, így hátralévő életét fogságban fogja leélni (ez szerencsére a madárfiókáknál nem így van). Ha mégis menteni kell, akkor a legközelebbi állatkerttel, vadasparkkal, esetleg állatmentő szervezettel kell felvenni a kapcsolatot, ahol hozzáértő szakemberekhez kerülhet a bajba jutott állat.

Emellett a természet rendje - bármilyen szomorú is - hogy nem minden kisállat éri meg a felnőttkort.

Sokan ragadozók táplálékaként végzik, ami természetes. Egyrészt, ha minden kölyök és gida felnőne, előbb utóbb kifogynának az élelemből, és az éhezés vagy a túlszaporodott állományokban gyorsan terjedő fertőző betegségek végeznének velük. És a ragadozóknak is enniük kell...

Végezetül jogi oldalról megvizsgálva a kérdést:

A vad az állam tulajdonában van.
Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Újabb csapás jön a magyar méhészekre?

Karlsruhéban több ázsiai lódarázs (Vespa velutina) fészkét semmisítettek meg. A helyi méhészek immár az invazív faj kártételeiről is beszámoltak. A lódarázs hazánkban való megjelenése és elterjedése hatékony szaporodási stratégiája miatt borítékolható. Jogos a felvetés, hogy a hazai méhészeknek okulva a francia és német tapasztaltakból átfogó stratégiával készüljenek fel a kártevő megjelenésére.

A házimacskák túlnőttek vad rokonaikon

A legtöbb háziasított állat kisebb lesz vad társainál – egy átlagos kutya például 25 százalékkal kisebb, mint vad rokona, a szürke farkas. Azonban a macskákkal valami furcsa dolog történt - a vikingek kora óta nagyobbak lettek.

Eltűnőfélben a mezei nyulak

Bárhol is rójuk hazánk útjait, egyre ritkábban találkozunk mezei nyúllal. Úgy tűnik, több vidékről teljesen eltűnt. Valóban így van ez, vagy csupán az állatok egyszerűen távolabb húzódnak az embertől? Apróvadunk helyzetéről Szemethy László egyetemi docens, a Pécsi Tudományegyetem Vidékfejlesztési Intézet igazgatója tájékoztatott.

Újabb ASP fertőzés, de nincs szükség a fertőzött terület növelésére

Egy kilőtt, valamint egy elhullottan talált vaddisznóból származó mintából mutatta ki az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát a Nébih laboratóriuma 2018. december 6-án. Az állatokra a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszavasvári külterületén találtak, amely – a korábbi, tarcali eset miatt kijelölt – fertőzött területen található.

A „póktej” táplálóbb mint a tehéntej

Mikroszkóp alatt megvizsgálták az anyapókot, gyengén megnyomták potrohukat. Néhány csepp krémes, fehér folyadék jött ki belőlük, valami olyasmi, ami ránézésre nagyon hasonlított az emberi vagy emlős tejre.

Jövőre láthatjuk a digitálisan felújított Vízipók-csodapókot

Március 22-én, a víz világnapján mutatják be a digitálisan felújított Vízipók-csodapók című egészestés rajzfilmet, amelynek vetítéseihez számos ismeretterjesztő program is kapcsolódik majd.

Ismét Túrkevét választották a baglyok fővárosuknak

Magyarországon Túrkeve számít a baglyok fővárosának. A téli hónapokban ezernél is több bagoly tölti itt a napokat. A hideg idő beköszöntével már idén is megjelentek a nagyobb fákon, s a helybéliek ismerősként köszöntik őket.

Élen a vándorló vízimadarak védelmében

Az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló megállapodás (AEWA) legfőbb döntéshozó szervének konferenciáját december 4-8. között tartották a dél-afrikai Durbanben. A háromévente megrendezendő találkozót legközelebb, a Magyar Kormány meghívására 2021-ben Budapesten tartják meg.

Medvegázolások Erdélyben

Két medvét gázoltak el két nap alatt az erdélyi utakon. Személyi sérülés egyszer sem történt, de az egyik állat elpusztult a balesetben, a másik pedig sérülten is elmenekült a helyszínről.

Téli madárvendégünk

A hósármány körülbelül jókora veréb nagyságú, viszonylag hosszúszárnyú madár. Téli szálláson hallható kapcsolattartó hangja dallamos „pirrit”, főleg felrepülve hallatja. Hazánkban változó számban megjelenő rendszeres téli vendég, fészkelőhazája Eurázsia és Amerika legészakibb tájai, Európában Skandinávia, Izland és Grönland, valamint Oroszország legészakibb vidékei.