Back to top

Érdemes vakcinázni a sertések 1-es típusú parvovírusa ellen

A sertések 1-es típusú parvovírusa (porcine parvovírus 1 – PPV1) jelentős veszteségeket elsősorban az intenzíven tartott, korán tenyésztésbe fogott, nagyüzemi sertéstenyészetekben okoz. Főként az első vemhességük idején fertőződött kocasüldők szaporodásbiológiai rendellenességekben megnyilvánuló (pl. halvaszületés, mumifikáció) és a kocák visszaivarzását okozó betegsége.

A PPV1 által okozott szaporodásbiológiai zavarok megelőzésére a tenyészkocák vakcinázását széles körben alkalmazzák.

Fogékony sertésekben a PPV1 fertőződést követően néhány napig tartó viraemia (= a vírusok vérben való jelenléte) alakul ki. A viraemiás sertések tünetmentesek, így a fertőződés észrevétlen marad. Magzatkárosodás csak akkor alakul ki, ha a fogékony kocasüldők a vemhességük ideje alatt fertőződnek. A fertőződés után a vérsavóban magas titerben ellenanyagok jelennek meg, amelyek éveken keresztül perzisztálnak és megakadályozzák, hogy a vírus a vemhes kocákban a méhbe jusson. Mivel a sertések túlnyomó többsége az első életév végén átesik a fertőzésen, és tartós immunitást szerez, a PPV1 okozta magzatkárosodás – ritka kivételétől eltekintve – csak a fiatal, először vemhesített kocasüldőkben alakul ki.

A PPV1 okozta magzatkárosodás

A magzatkárosodás mértéke attól függ, hogy a PPV1 szeronegatív koca a vemhesség mely szakaszában fertőződik. A vemhesség első szakaszában, körülbelül a 30 napos kor előtt fertőződött magzatok túlnyomó többsége elpusztul, és az összes magzat elhalása esetén a koca visszaivarzik, ezáltal csökken a kocaforgó. A vemhesség második harmadában fertőződött magzatokban alakulnak ki a típusos elváltozások: elhalnak, mumifikálódnak. A 70. napos kortól kezdődően a magzatok már immunkompetensek, vagyis ha ezt követően fertőződnek, akkor még születésük előtt aktív immunitásra tesznek szert, ezért – a PPV1 kórokozó képességétől függően – a fertőzést túlélhetik, így csökkent vitalitású, illetve nem károsodott malacok is világra jöhetnek.

A magzatkárosodás mértéke attól függ, hogy a PPV1 szeronegatív koca a vemhesség mely szakaszában fertőződik
A magzatkárosodás mértéke attól függ, hogy a PPV1 szeronegatív koca a vemhesség mely szakaszában fertőződik

A sertéstenyésztés során a jövedelmezőség növelésének kulcstényezője a kocaproduktivitás javítása a fialások gyakorisága és az alomnagyság növelése révén, valamint a malacelhullás alacsony szinten tartásával. A tenyészállományokban ebben kiemelt szerepet játszhat a parvovírus elleni védekezés (pl. a kocasüldők vakcinázása), mivel a kórokozó jelenléte jelentősen rontja a szaporasági mutatókat.

A vakcinázás gazdaságossága

Egy parvovírus elleni védekezési program gazdaságosságának megítéléshez először a betegség által okozott veszteségek nagyságát kell megbecsülni, amely – szakirodalmi adatokra támaszkodva – egy 1000 kocás állományra vetítve három lépésben történt. Először a parvovírus káros hatásai által érintett tenyészkocasüldők éves számát határozták meg. A tenyésztésbevétel idején aktív immunitással még nem rendelkező kocasüldők aránya a tartási körülményektől függően változhat, de szerológiai vizsgálatok alapján arányuk a hazai nagyüzemekben átlagosan 20 százalék. Amennyiben a kocák éves selejtezési arányát 45 százaléknak vesszük, akkor az 1000 kocás állományon belül átlagosan 1000 x 0,45 = 450 a kocasüldők száma, amelyekből átlagosan 450 x 0,2 = 90 védtelen a vemhesség idején a parvovírussal szemben. Ezek 61 százaléka (70/114,5) van átlagosan a vemhesség első 70 napjában, vagyis 90 x 0,61 = 55 kocasüldőben tudja a vírus károsítani magzatot (a 70. nap után történő esetleges magzatkárosodásokat a számítás során nem vettem figyelembe). Ez azt jelenti, hogy egy évben az összes kocasüldő 12,2 százalékánál (55/450) jelenik meg a PPV1 fertőzöttség káros hatása.

Ezt követően azt vizsgáltam, hogy a PPV1 mely termelési mutatókat befolyásolja hátrányosan és milyen mértékben. A tenyésztés szakaszában a végterméket, azaz a kibocsátást a választott malacok jelentik, amire hatással van az élve született malacok száma, a kocaforgó és a választás előtti elhullás. Az eddigi megfigyelések alapján a PPV1 károsító hatása következtében a születéskor élve született malacok száma átlagosan 3-mal csökken almonként, ugyanakkor a választás előtti elhullás nem változik. A PPV1 által károsított kocasüldőkből 0,43 x 55 = 24 egyed a vemhesség első 30 napjában van, amelyeknél még azt is feltételezzük, hogy először az összes magzat elpusztul és a süldő visszaivarzik. Ez azt jelenti, hogy a két fialás közötti idő átlagosan legalább 36 nappal hosszabbodik meg (15 nap vemhesség + 21 nap az újraivarzásig), vagyis ennyivel nő az üres napok száma, ami a kocaforgót is csökkenti az érintett süldőknél.

Pénzben kifejezve

Harmadik lépésként a termelési mutatókban bekövetkezett változásokat pénzben, jelen esetben forintban, számoltam ki. Mivel sertéstenyésztésről beszélünk, ezért a PPV1 által okozott veszteség a csökkenő választási malacszám miatti bevételkiesést jelenti. A számításhoz felhasznált átlagos termelési, költség- és áradatok – amelyek az adott telep adataival természetesen helyettesíthetők – a következők:

• Alom/koca/év = 2,3

• Élve született malac/alom = 12

• Választás előtt elhullás: 10%

• Takarmány/koca/év = 1100 kg

• Takarmány ára = 75 Ft/kg

• Választott malac ára = 10 000 Ft

A telepen egy immunis kocára egy év alatt a választott malacokból származó bevétel és a takarmányozási költségen felüli árbevétel, vagyis a fedezet (ha a takarmányozási költségen kívül az összes többi költséget állandó költségnek tekintjük) a következő:

Bevétel = 2,3 x 12 x 0,9 x 10 000 = 248 400 Ft

Fedezet = 248 400 – (1100 x 75) = 165 900 Ft

A PPV1 által károsított kocasüldők esetében egy év alatt a választott malacokból származó bevétel, takarmányozási költségen felüli árbevétel (fedezet) és a kórokozó által okozott veszteség a következő:

A) csak az élve született malacszám csökken:

Bevétel: 2,3 x (12–3) x 0,9 x 10 000 = 186 300 Ft

Fedezet: 186 300 – (1100 x 75) = 103 800 Ft

Veszteség: 165 900 – 103 800 = 62 100 Ft

B) az élve született malacszám és a kocaforgó is csökken:

Bevétel: 2,3 x (365 / 401 [365 + 36]) x (12–3) x 0,9 x 10 000 = 169 575 Ft

Fedezet: 169 575 – (1100 x 75) = 87 075 Ft

Veszteség: 165 900 – 87 075 = 78 825 Ft

Az 1000 kocás (kocasüldőket is beleértve) telepen a PPV1 által okozott éves becsült veszteség a következő:

Telepi veszteség:
(55-24) x 62 100 + 24 x 78 825 = 1 925 100 + 1 891 800 = 3 816 900 Ft

A több mint 3,8 millió forintos 1000 kocára kiszámolt telepi veszteség azt jelenti, hogy minden egyes kocára (kocasüldőket is beleértve) 3817 Ft, minden egyes kocasüldőre pedig 8482 Ft éves becsült veszteséggel számolhatunk, ha nem védekezünk a PPV1 ellen (pl. nem vakcinázunk, vagy a kocasüldőket termékenyítésük előtt legalább 1 hónappal természetes úton nem fertőzzük meg). Amennyiben a kocasüldőket vakcinázzuk PPV1 ellen, és a vakcinázás éves kocasüldőnkénti költsége kisebb, mint 8482 Ft, akkor a gazdaságilag helyes döntés a vakcinázás választása.

 

Ózsvári László
Állatorvostudományi Egyetem, Budapest

 

Ide kattintva megtekintheti a további jelölteket!

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2018/15 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Talajművelési ABC – Tarlóápolás

Birkás Márta Talajművelési ABC című könyvből szemlézünk, ezúttal a nyári aratás befejezéséhez közeledve a tarlógondozás és -ápolás kerül a fókuszba.

Több országgal folyik egyeztetés a sertéspestis kapcsán

Ukrajnán kívül több más országgal is egyeztetés folyt vagy folyik a sertéspestis ügyében - mondta Bognár Lajos országos főállatorvos, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára szerda reggel az M1 aktuális csatornán.

Hogyan rendezzük be a galambdúcot?

A legkedveltebbek a dúc legmagasabb helyén lévő fészkek, ezekért folyik a folytonos küzdelem a hímek között. A fészekberendezések legalább 70 centiméter szélesek, 50 centiméter magasak és 50 centiméter mélyek legyenek, és biztosítsák azt, hogy a galambok a fészekben párosodni is tudjanak.

Kivétel a pulyka

2018 első öt hónapjának összegzése szerint a pulyka kivételével valamennyi fontosabb állat és állati termék felvásárlási ára meghaladta az előző év azonos időszakának árait – derül ki a KSH gyorstájékoztatójából.

A génektől a gépekig: Magyartarka szakmai nap

A jövő állattenyésztését a precíziós gazdálkodás szolgálatába kell állítani – összegezhetnénk a Magyartarka Tenyésztők Egyesületének teveli szakmai napján elhangzottakat. Tíz év múlva már csak az a fajta lesz versenyképes, aminek küllemi és a belső tulajdonságai lehetővé teszik a termelés szinte teljes gépesítését.

ASP: enyhül az ukrán szigor

Újra szállíthatóak állateledelek és növényi eredetű takarmányok Ukrajnába hazánk ASP-vel nem érintett területeiről. A magyar vállalkozások számára rendkívül kedvező döntés dr. Bognár Lajos országos főállatorvos személyes tárgyalásai, valamint a szakértői egyeztetések eredménye.

Egy párjához hűséges gyönyörű víziszárnyas

A mandarinréce gácsérja kétségkívül a világ egyik leggyönyörűbb szárnyasának számít. Nem véletlen tehát, hogy már hosszú évszázadok óta tartják őshazájában is, Ázsiában mint díszréce. Európába az 1840-es években importálták először.

A hortobágyi pásztorok titkos kincse: a sinka

A sinka egy rövid, sima szőrű, hegyes, felálló fülű kutyafajta kunkorodó farokkal. A fajta neve küllemére utal, a sinka szó simát jelent a hortobágyi tájnyelvben. Bár a fajtának kialakultak a meghatározó külső jegyei, a sinkatenyésztés és szelekció elsődleges szempontja napjainkban is a terelőképesség.

Remény, UFO és pogácsa

A fenti elnevezések a lapos barack fedőnevei. Az őszibarackok közül kitűnik különleges alakjával, ezért számos néven illetik a Peen-to kínai lapos barackot, úgymint flat (lapos), soucer (csészealj), donut (amerikai fánk), valamint Remény, Ufó és pogácsabarack.

Bizonytalan jövő elé néz a sertéságazat

Bár a sertéshús-kibocsátás várhatóan tovább fog nőni az év második felében, több bizonytalanság is nehezíti az ágazat sorsát – áll a Rabobank ágazati jelentésében. Kereskedelempolitika, betegséges és a dráguló takarmány befolyásolhatja kedvezőtlenül a piacokat, amely végül elviheti a nyereséget is.