Back to top

Érdemes vakcinázni a sertések 1-es típusú parvovírusa ellen

A sertések 1-es típusú parvovírusa (porcine parvovírus 1 – PPV1) jelentős veszteségeket elsősorban az intenzíven tartott, korán tenyésztésbe fogott, nagyüzemi sertéstenyészetekben okoz. Főként az első vemhességük idején fertőződött kocasüldők szaporodásbiológiai rendellenességekben megnyilvánuló (pl. halvaszületés, mumifikáció) és a kocák visszaivarzását okozó betegsége.

A PPV1 által okozott szaporodásbiológiai zavarok megelőzésére a tenyészkocák vakcinázását széles körben alkalmazzák.

Fogékony sertésekben a PPV1 fertőződést követően néhány napig tartó viraemia (= a vírusok vérben való jelenléte) alakul ki. A viraemiás sertések tünetmentesek, így a fertőződés észrevétlen marad. Magzatkárosodás csak akkor alakul ki, ha a fogékony kocasüldők a vemhességük ideje alatt fertőződnek. A fertőződés után a vérsavóban magas titerben ellenanyagok jelennek meg, amelyek éveken keresztül perzisztálnak és megakadályozzák, hogy a vírus a vemhes kocákban a méhbe jusson. Mivel a sertések túlnyomó többsége az első életév végén átesik a fertőzésen, és tartós immunitást szerez, a PPV1 okozta magzatkárosodás – ritka kivételétől eltekintve – csak a fiatal, először vemhesített kocasüldőkben alakul ki.

A PPV1 okozta magzatkárosodás

A magzatkárosodás mértéke attól függ, hogy a PPV1 szeronegatív koca a vemhesség mely szakaszában fertőződik. A vemhesség első szakaszában, körülbelül a 30 napos kor előtt fertőződött magzatok túlnyomó többsége elpusztul, és az összes magzat elhalása esetén a koca visszaivarzik, ezáltal csökken a kocaforgó. A vemhesség második harmadában fertőződött magzatokban alakulnak ki a típusos elváltozások: elhalnak, mumifikálódnak. A 70. napos kortól kezdődően a magzatok már immunkompetensek, vagyis ha ezt követően fertőződnek, akkor még születésük előtt aktív immunitásra tesznek szert, ezért – a PPV1 kórokozó képességétől függően – a fertőzést túlélhetik, így csökkent vitalitású, illetve nem károsodott malacok is világra jöhetnek.

A magzatkárosodás mértéke attól függ, hogy a PPV1 szeronegatív koca a vemhesség mely szakaszában fertőződik
A magzatkárosodás mértéke attól függ, hogy a PPV1 szeronegatív koca a vemhesség mely szakaszában fertőződik

A sertéstenyésztés során a jövedelmezőség növelésének kulcstényezője a kocaproduktivitás javítása a fialások gyakorisága és az alomnagyság növelése révén, valamint a malacelhullás alacsony szinten tartásával. A tenyészállományokban ebben kiemelt szerepet játszhat a parvovírus elleni védekezés (pl. a kocasüldők vakcinázása), mivel a kórokozó jelenléte jelentősen rontja a szaporasági mutatókat.

A vakcinázás gazdaságossága

Egy parvovírus elleni védekezési program gazdaságosságának megítéléshez először a betegség által okozott veszteségek nagyságát kell megbecsülni, amely – szakirodalmi adatokra támaszkodva – egy 1000 kocás állományra vetítve három lépésben történt. Először a parvovírus káros hatásai által érintett tenyészkocasüldők éves számát határozták meg. A tenyésztésbevétel idején aktív immunitással még nem rendelkező kocasüldők aránya a tartási körülményektől függően változhat, de szerológiai vizsgálatok alapján arányuk a hazai nagyüzemekben átlagosan 20 százalék. Amennyiben a kocák éves selejtezési arányát 45 százaléknak vesszük, akkor az 1000 kocás állományon belül átlagosan 1000 x 0,45 = 450 a kocasüldők száma, amelyekből átlagosan 450 x 0,2 = 90 védtelen a vemhesség idején a parvovírussal szemben. Ezek 61 százaléka (70/114,5) van átlagosan a vemhesség első 70 napjában, vagyis 90 x 0,61 = 55 kocasüldőben tudja a vírus károsítani magzatot (a 70. nap után történő esetleges magzatkárosodásokat a számítás során nem vettem figyelembe). Ez azt jelenti, hogy egy évben az összes kocasüldő 12,2 százalékánál (55/450) jelenik meg a PPV1 fertőzöttség káros hatása.

Ezt követően azt vizsgáltam, hogy a PPV1 mely termelési mutatókat befolyásolja hátrányosan és milyen mértékben. A tenyésztés szakaszában a végterméket, azaz a kibocsátást a választott malacok jelentik, amire hatással van az élve született malacok száma, a kocaforgó és a választás előtti elhullás. Az eddigi megfigyelések alapján a PPV1 károsító hatása következtében a születéskor élve született malacok száma átlagosan 3-mal csökken almonként, ugyanakkor a választás előtti elhullás nem változik. A PPV1 által károsított kocasüldőkből 0,43 x 55 = 24 egyed a vemhesség első 30 napjában van, amelyeknél még azt is feltételezzük, hogy először az összes magzat elpusztul és a süldő visszaivarzik. Ez azt jelenti, hogy a két fialás közötti idő átlagosan legalább 36 nappal hosszabbodik meg (15 nap vemhesség + 21 nap az újraivarzásig), vagyis ennyivel nő az üres napok száma, ami a kocaforgót is csökkenti az érintett süldőknél.

Pénzben kifejezve

Harmadik lépésként a termelési mutatókban bekövetkezett változásokat pénzben, jelen esetben forintban, számoltam ki. Mivel sertéstenyésztésről beszélünk, ezért a PPV1 által okozott veszteség a csökkenő választási malacszám miatti bevételkiesést jelenti. A számításhoz felhasznált átlagos termelési, költség- és áradatok – amelyek az adott telep adataival természetesen helyettesíthetők – a következők:

• Alom/koca/év = 2,3

• Élve született malac/alom = 12

• Választás előtt elhullás: 10%

• Takarmány/koca/év = 1100 kg

• Takarmány ára = 75 Ft/kg

• Választott malac ára = 10 000 Ft

A telepen egy immunis kocára egy év alatt a választott malacokból származó bevétel és a takarmányozási költségen felüli árbevétel, vagyis a fedezet (ha a takarmányozási költségen kívül az összes többi költséget állandó költségnek tekintjük) a következő:

Bevétel = 2,3 x 12 x 0,9 x 10 000 = 248 400 Ft

Fedezet = 248 400 – (1100 x 75) = 165 900 Ft

A PPV1 által károsított kocasüldők esetében egy év alatt a választott malacokból származó bevétel, takarmányozási költségen felüli árbevétel (fedezet) és a kórokozó által okozott veszteség a következő:

A) csak az élve született malacszám csökken:

Bevétel: 2,3 x (12–3) x 0,9 x 10 000 = 186 300 Ft

Fedezet: 186 300 – (1100 x 75) = 103 800 Ft

Veszteség: 165 900 – 103 800 = 62 100 Ft

B) az élve született malacszám és a kocaforgó is csökken:

Bevétel: 2,3 x (365 / 401 [365 + 36]) x (12–3) x 0,9 x 10 000 = 169 575 Ft

Fedezet: 169 575 – (1100 x 75) = 87 075 Ft

Veszteség: 165 900 – 87 075 = 78 825 Ft

Az 1000 kocás (kocasüldőket is beleértve) telepen a PPV1 által okozott éves becsült veszteség a következő:

Telepi veszteség:
(55-24) x 62 100 + 24 x 78 825 = 1 925 100 + 1 891 800 = 3 816 900 Ft

A több mint 3,8 millió forintos 1000 kocára kiszámolt telepi veszteség azt jelenti, hogy minden egyes kocára (kocasüldőket is beleértve) 3817 Ft, minden egyes kocasüldőre pedig 8482 Ft éves becsült veszteséggel számolhatunk, ha nem védekezünk a PPV1 ellen (pl. nem vakcinázunk, vagy a kocasüldőket termékenyítésük előtt legalább 1 hónappal természetes úton nem fertőzzük meg). Amennyiben a kocasüldőket vakcinázzuk PPV1 ellen, és a vakcinázás éves kocasüldőnkénti költsége kisebb, mint 8482 Ft, akkor a gazdaságilag helyes döntés a vakcinázás választása.

 

Ózsvári László
Állatorvostudományi Egyetem, Budapest

 

Ide kattintva megtekintheti a további jelölteket!

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2018/15 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kevés a biogazda Magyarországon

Miközben az ökológiai gazdálkodásra alkalmas táblák összterülete egyre nagyobb, a biogazdaságokban tartott jószágok száma több fajta esetében jelentősen visszaesett az utóbbi időben.

„Méhcsípés-terápia” Kairóban

Ezerszámra tenyészti a méheket Omar Abulhassan Kairó külvárosában – de nem a méz, hanem a méreg miatt.

Az „akváriumi halak királya”, a vitorlás

Akinek megfelelő méretű az akváriuma, annak bizton ajánlható a vitorláshal. Ma már szinte minden állatkereskedésben beszerezhető, gondozása egyszerű és több változata is ismert. Ám nem volt mindig így.

Szalmonellával szennyezett fűszerkeveréket hívott vissza a Lidl 

Pizza fűszerkeveréket hívott vissza a Lidl Magyarország, mert a cég saját minőségellenőrzési vizsgálatai során szalmonella-szennyezettséget mutatott ki a Mikadó elnevezésű termékben.

Nehogy kártérítést kelljen fizetnünk! A lótartás árnyoldalai

Az állattartás nemcsak örömet okoz vagy hasznot hajt az állattartónak, hanem felelősséggel is jár. A állatokkal kapcsolatos jogi felelősség egy olyan örökzöld téma, amihez többször vissza kell térnünk, mivel Kistermelők Lapjának olvasói is keresnek minket ebbe a körbe tartozó konkrét kérdésekkel.

Egyre súlyosabb a sertéspestis helyzet Kínában, nem tudják megfékezni a kórt

Az afrikai sertéspestis gyorsan terjed Kínában, már a tartományok több, mint felében jelen van annak ellenére, hogy a kormány nagy erőkkel próbálja megfékezni azt. Korábban ugyan azt nyilatkozták, hogy sikerült kontrollálni a járvány terjedését, azonban mostanra nagyon súlyossá vált a helyzet.

Elkutyásodott macskák: mit értenek belőlünk?

Az ELTE Etológia Tanszék kutatói az Intelligence folyóiratban megjelent tanulmányukban azt állítják, hogy a gyűjtőnéven „mutatásnak” nevezett emberi gesztusokat nem csak a kutyák értik.

Mitől függ a nyulak születési súlya? I.

A szopós-, a növendék-, sőt még a kifejlett nyulak termelésének alakulásában is kisebb vagy nagyobb szerepe van az anyai hatásnak, mivel a magzatok tápláltsága egy hónapon, a szopósnyulaké 3 héten keresztül kizárólag az anyjuktól függ. Bár elválasztás után a vágónyulak növekedését már saját képességük határozza meg, ennek ellenére esetenként mégis kimutatható a korai életszakasz hatása.

Állatjólét: még mindig komoly hiányosságok vannak az EU-ban

Az állatjólétre irányuló uniós fellépések több szempontból is sikeresek voltak, de továbbra is hiányosságok tapasztalhatók a haszonállatokkal való bánásmód terén - ezt állapította meg egyebek mellett az Európai Számvevőszék szerdán közzétett jelentésében.

Drágább lett termelni az agráriumban

Idén szeptemberében a mezőgazdasági termelői árak 2017 azonos időszakához képest 6,2 százalékkal nőttek, amit a növényi termékek árának 12 százalékos emelkedése, illetve az élő állatok és állati termékek árának 2,8 százalékos csökkenése eredményezett.