Back to top

Kesztyűs kézből eszik Ottó, a megmentett sasfióka

Stabil az állapota Ottónak, a Fővárosi Állat- és Növénykert természetvédelmi mentőhelyére került rétisas fiókának. Egy rétisasfejben végződő kesztyűbábbaletetik, a tervek szerint egy olyan fészekbe fogják visszarakni, ahol hasonló korú fiókák vannak.

Fotó: zoobudapest.com
Az apróság eredetileg egy a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) illetékességi területén található, bekamerázott fészekben cseperedett. A múlt hét eseményei - az apamadár eltűnése, a területen megjelenő fajtársak zaklatása stb. - miatt azonban a tojó már nem tudott a kicsiről gondoskodni, ezért emberi beavatkozásra volt szükség. A DINPI munkatársai ezért a segítségre szoruló madarat kivették a fészekből, majd átszállították az Állatkert természetvédelmi mentőhelyére. 

Amint jobban lett, táplálni kezdték. Az etetés reggel 7 és 8 óra között kezdődik, és 3-4 óránként kell ismételni. A fióka könnyen emészthető táplálékokat kap, például halat, nyúzott egeret és hasonló finomságokat, amiket ráadásul egy rétisasfejben végződő kesztyűbábbal adnak a csőrébe egy paraván mögül, hogy később vissza lehessen engedni a természetbe. A róla való gondoskodás kulisszatitkairól az Állatkert honlapján lehet ovlasni.

A tervek szerint egy olyan fészekbe fogják visszarakni, ahol hasonló korú fiókák vannak, így nevelőszülei és fogadott testvérei könnyebben befogadják.

Ottó, a mentett rétisas fióka

A rétisas (Haliaeetus albicilla) Magyarországon őshonos, fokozottan védett madárfaj, természetvédelmi eszmei értéke 1.000.000 forint. Állatkertben nem ez az első alkalom, hogy mentett sasfiók mesterséges nevelésére van szükség, így munkatársaik megfelelő tapasztalattal rendelkeznek. Az intézmény egyébként is kiterjedt mentő tevékenységet folytat, hiszen más természetvédelmi feladatok mellett évtizedek óta foglalkozunk a Magyarországon őshonos, vadon élő, természetvédelmi oltalom alatt álló fajok emberi segítségre szoruló egyedeinek mentésével.

Forrás: 
zoobudapest.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Csarna-völgyi kisvasút: az érem másik oldala

Tavaly év végén nagy hullámokat vetett a Börzsöny északi völgyében tervezett kisvasút-helyreállítási projekt, aminek a megakadályozása érdekében jelentős erőket mozgósított a természetvédelem, a legutolsó információk szerint sikeresen. A projekt tehát lefújva, marad a romhalmaz a Csarna-völgyben.

Egyelőre még rejtély, hogy miért mélyül a Dráva

Egy jelenleg zajló projektben vizsgálják a vízügyi szakemberek a Dráva medermélyülését. Ennek az eddig megállapított mértéke a hosszú távú adatok elemzése alapján átlagosan három centit jelent évente a folyó magyarországi szakaszán.

Egy okostelefon is elég a hétvégi bagolyszámláláshoz

A múlt hétvégi sas-szinkron után a mostanin a baglyokat számlálják az országban. Az évente ismétlődő erdei fülesbagoly telelőhely felmérésben bárki részt vehet. Az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az egyéni megfigyelők, családok, baráti társaságok mellett óvodák, általános és középiskolák részvételére is számít.

Párt találtak Rómeónak, a világ legmagányosabb békájának - videóval!

A tudósok versenyfutása az idővel úgy tűnik, véget ért. Egy expedíció során ugyanis öt Sehuencas-vízibékát (ejtsd: széjuenkássz) találtak, melyek jelenleg a Rómeónak is otthont adó természettudományi múzeumban, karanténban várják a nagy találkozást.

A termeszek, mint az esőerdő megmentői

Ugyan hazánkban nem élnek, de valószínűleg mindenki hallott már arról, mekkora kárt képesek okozni a termeszek a fából készült tárgyakban. Ebből arra következtethetnénk, hogy az erdőben a jelenlétük a fáknak inkább gond, sem mint segítség. Azonban úgy tűnik, mégiscsak hasznosak ezek a rovarok az erdőnek.

Végig megőrizte vezető pozícióját a szavazáson az év vadvirága

A beérkezett szavazatok alapján az év vadvirága 2019-ben a magyar zergevirág (Doronicum hungaricum). A szavazatok 47 százalékával maga mögé utasította a tündérfátyolt (32 százalék) és a macskaherét (21 százalék) is.

Agrárterületek madártani jelentősége

A kukoricatermesztés évek óta növekvő tendenciát mutat világszerte. Például míg Németországban 2005-ben csupán 1,7 millió hektáron termesztettek kukoricát, addig 2014-ben már 2,6 millió hektárt tett ki e növényi kultúra részesedése, ami az ország teljes területének 7,2 százalékának felel meg. A jövőben várható termőterület-növekedés és az intenzív művelés drasztikus hatással lehet madárvilágra.

Misztikumokkal övezett az idei év kétéltűje

Hűvös erdeink egzotikus küllemű kétéltűjét, a foltos szalamandrát választotta a Magyar Madártani Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya az év kétéltűjének 2019-ben. A látványos színezetű állathoz kötődő számtalan mendemonda rengeteg példány vesztét okozta. De mi a valóság?

Pacsmagol az Év Emlőse

A Vadonleső facebook oldalán jelentették be a hírt, hogy megvan az év emlőse. Az idei év "nyertese" a titokzatos eurázsiai hiúz lett.

A vállalatok több mint 70%-a ismeri a fenntartható fejlődési célokat

A PwC tanulmánya szerint a szervezetek közel háromnegyede (72%-a) tesz említést a fenntartható fejlődési célokról az éves vállalati vagy fenntarthatósági jelentésében, ami az elmúlt évhez képest 10%-os növekedést jelent.