Back to top

Kesztyűs kézből eszik Ottó, a megmentett sasfióka

Stabil az állapota Ottónak, a Fővárosi Állat- és Növénykert természetvédelmi mentőhelyére került rétisas fiókának. Egy rétisasfejben végződő kesztyűbábbaletetik, a tervek szerint egy olyan fészekbe fogják visszarakni, ahol hasonló korú fiókák vannak.

Fotó: zoobudapest.com
Az apróság eredetileg egy a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) illetékességi területén található, bekamerázott fészekben cseperedett. A múlt hét eseményei - az apamadár eltűnése, a területen megjelenő fajtársak zaklatása stb. - miatt azonban a tojó már nem tudott a kicsiről gondoskodni, ezért emberi beavatkozásra volt szükség. A DINPI munkatársai ezért a segítségre szoruló madarat kivették a fészekből, majd átszállították az Állatkert természetvédelmi mentőhelyére. 

Amint jobban lett, táplálni kezdték. Az etetés reggel 7 és 8 óra között kezdődik, és 3-4 óránként kell ismételni. A fióka könnyen emészthető táplálékokat kap, például halat, nyúzott egeret és hasonló finomságokat, amiket ráadásul egy rétisasfejben végződő kesztyűbábbal adnak a csőrébe egy paraván mögül, hogy később vissza lehessen engedni a természetbe. A róla való gondoskodás kulisszatitkairól az Állatkert honlapján lehet ovlasni.

A tervek szerint egy olyan fészekbe fogják visszarakni, ahol hasonló korú fiókák vannak, így nevelőszülei és fogadott testvérei könnyebben befogadják.

Ottó, a mentett rétisas fióka

A rétisas (Haliaeetus albicilla) Magyarországon őshonos, fokozottan védett madárfaj, természetvédelmi eszmei értéke 1.000.000 forint. Állatkertben nem ez az első alkalom, hogy mentett sasfiók mesterséges nevelésére van szükség, így munkatársaik megfelelő tapasztalattal rendelkeznek. Az intézmény egyébként is kiterjedt mentő tevékenységet folytat, hiszen más természetvédelmi feladatok mellett évtizedek óta foglalkozunk a Magyarországon őshonos, vadon élő, természetvédelmi oltalom alatt álló fajok emberi segítségre szoruló egyedeinek mentésével.

Forrás: 
zoobudapest.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Először születtek fogságban ürgék

Hazánkban egyedülálló módon, a Kaposvári Egyetemen sikerült az ürge zárttéri szaporítása. Az első egyedek – 39 nőstény és 31 hím – néhány hete jött világra.

Gyümölcságazat vércseszárnyakon

Az amerikai Michigan államban elsőre meredeknek hangzó kijelentést tett egy tudóscsoport: a tarka vércsék segítségével lehetne elérni a gazdasági növekedést. Közelebbről megvizsgálva azonban nem is olyan lehetetlen ez.

Jelentősen csökkent a parlagi sasokat érintő mérgezések száma

Az Európai Unió Natura 2000 díjának idei hat nyertese közül a természetvédelem kategóriában a parlagi sasokat sújtó mérgezések megszüntetését célzó magyarországi partnerséget díjazták.

Az önkormányzat megvédi a partifecskék fészkeit Szelevényen

Partifecskéket védenek Szelevényen. A Svájger-major melletti cukorgyári mésziszapba vájtak fészket a kis madarak, egész telepet alakítva ki az oldalában. A sok évvel ezelőtt lerakott, majd magára hagyott mésziszapot azonban egy vállalkozó szeretné elvitetni, ezt az önkormányzat nem hagyja.

Füleskuvikot látott? Jelentse be!

Az MME felmérés-sorozatának zárásaként egy kevésbé közismert, de a lakott területeken is egyre gyakoribb, terjedőben lévő bagolyfaj állományfelmérésben segíthet a lakosság. Ez azért fontos, mert gyakorisága ellenére nagyon pontatlan becsléseik vannak ennek az apró bagolyfajnak az országos állományáról.

Segítsünk átjutni a sünöknek a túloldalra

Tavasszal egyre gyakrabban találkozhatunk Somogy megyében a hazánkban élő keleti sünnel, amely a jó idő beköszöntével rendszeresen indul éjszakai élelemszerző túrákra. És ezzel együtt sajnos elütött példányokkal is gyakrabban találkozhatunk.

870 gyerek ünnepelte a Madarak és Fák Napját a nyíregyházi Tuzson János Botanikus Kertben

870 gyerkőc ismerkedett a madarak, fák és cserjék világával pénteken Nyíregyházán, a Tuzson János Botanikus Kertben. Hogy segítsék is az élővilágot, madárodúkat is készítettek és fát ültettek. A programokat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Kaktusz-ház Építése Alapítvány, valamint a NYÍRERDŐ Zrt. Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskolája szervezte.

Kutyák zöldítik vissza az erdőtűz sújtotta területeket

Chile történetének legrosszabb erdőtűz-szezonja volt a 2017-es: 1,4 millió angol holdnyi terület (több mint 560 ezer hektár) vált a lángok martalékává, 1500 otthon semmisült meg, és legalább 11 ember vesztette életét. Egy tucatnál is több ország küldött speciális tűzoltókat, hogy segítsék a tűz megfékezését. Mire ez sikerült, csak a füstölgő pusztaság maradt.

Nem a külső számít: több a varjú Baranyában

Áprilisban felmérték a vetési varjak helyzetét Baranyában. Kiderült, a tavalyi adatokhoz képest közel 25 százalékkal több a költő pár a megyében. A varjak sokak számára zavaróak lehetnek, de nem árt tudni, 2001 óta védettek, természetvédelmi értékük 50 ezer forint.

Kelet-Ázsiából származik kétéltűgyilkos gomba

Kelet-Ázsia lehet az eredeti hazája a kétéltűeket világszerte pusztító gombának - derült ki egy új, a londoni Imperial College vezette nemzetközi kutatásból, amelyben a Magyar Természettudományi Múzeum egyik kutatója is részt vett.