Back to top

Vénusz könnyei, a szellőrózsák

A virág kelyhében kis tündérek ülnek, akik eső ellen fehér lepelbe burkolóznak, mondják egyes népek. Az ókori görögök szerint pedig Anemos, a szél kora tavasszal előreküldi a jöttét jelző hírnökeit. De az is lehet, hogy az erdők alján barangoló, Adoniszt sirató Vénusz könnyei váltak apró virágokká. Talán már mindenki kitalálta, hogy a szellőrózsákról szeretnék szólni.

A boglárkafélék családjába tartozó, körülbelül 120 évelőfajból álló nemzetség – tudományos nevén Anemone – az északi féltekén honos. Tagjainak közös vonása, hogy a talajban kúszó, megvastagodott gyöktörzsükből folyamatosan új hajtások nőnek, így vegetatív úton, viszonylag gyorsan nagy telepeket hoznak létre a számukra kedvező élőhelyeken. A tenyeresen összetett, olykor erősen szeldelt levelek fölé emelkednek a virágok. A száruk általában csupasz, de a virág alatt úgynevezett gallérozó levelek fejlődnek. A bimbóban ezek burkolják a virágot, mert a csészelevelek átvették a sziromlevelek szerepét, és fajtól függően sokféle színben pompáznak. Számuk szintén változatos, lehet öt, de ennél sokkal több is (pl. csinos szellőrózsa). A valódi szirmok teljesen hiányoznak, vagy ún. mézfejtőkké alakultak át. Sok-sok sárga porzó veszi körül a termőrészt, amelyből elvirágzás után aszmagcsokor fejlődik.

Különösen a tavaszi virágzású szellőrózsák – bájos megjelenésük mellett – igen mérgezők, így a szintén tavasszal virágzó salátaboglárkától eltérően nem valók a tányérba!

Virágzási idejük szerint három csoportra oszthatók: kora tavasziak, késő tavasziak és nyár végiek. Ez utóbbiak termetesebbek a többieknél. Vegyük hát sorra őket, a teljesség igénye nélkül, kertész szemmel.

Tavaszhírnökök

Ki ne találkozott volna már az erdők alján március–áprilisban sárgán virító bogláros szellőrózsával (Anemone ranunculoides). Föld alatt kúszó rizómáival gyorsan terjed, így kis termetének (10-15 cm) köszönhetően talajtakaróként ültethető ligetes kertrészekbe. Üde, jó vízáteresztő képességű, humuszban gazdag lombföldben érzi jól magát fehér virágú rokonához, a berki szellőrózsához (Anemone nemorosa) hasonlóan. Ez utóbbinak szép, rózsaszínes, illetve teltvirágú fajtái is kaphatók már a kereskedelemben. Éjszakára összecsukódnak a virágai, így óvja az értékes pollent a harmat nedvességétől, de ugyanezt teszi esőben is.

Nagyobb, látványosabb, hófehér virágokat hoz az erdei szellőrózsa (Anemone sylvestris). Hazánkban is honos, védett növény, de ritkábban fordul elő, mint kisebb virágú rokonai. Igényei az előző két fajéhoz hasonlók.

Az előbbieknél dekoratívabb a csinos szellőrózsa (Anemone blanda). Virágai többféle színben pompáznak, sokszirmúak. Hazája Kelet-Európa, elsősorban Görögország, valamint Kis-Ázsia. Gumószerű rizómái kaphatók a kereskedelemben, amiket ültetés előtt érdemes egy éjszakára beáztatni, így könnyebben indulnak fejlődésnek, és biztosabb a virágzásuk. Általában színkeverékként árulják zacskóban a gumóit, de igen szép az is, amikor csupán a világoskék változat alkot szőnyeget a tavaszi kertben, sziklakertben.

Későn kelők

Május–júniusban virágzik a Földközi-tenger környékéről származó koronás szellőrózsa (Anemone coronaria). Fehér, vagy a vörös és a kékeslila különböző árnyalataiban pompázó virágai 20-35 centiméteres száron nyílnak, vágott virágnak is szedhetők. Félárnyékos vagy napos helyre is ültethető nem túl száraz talajba. A téli túlzott nedvességtől azonban óvjuk. Gumószerű gyöktörzseinek alsó fele lapos, ha ültetés előtt néhány órára beáztatjuk, ez jobban láthatóvá válik, és így könnyebben tudjuk a megfelelő irányban (gyöktörzsekkel lefelé) helyezni a talajba. Ezt gyorsabb kihajtással és gazdagabb virágzással hálálja meg.

Az Alpokban és az északi félteke más magashegységeinek füves lejtőin, erdőszélein még sok szép szellőrózsafaj virít tavasszal és nyár elején, ám ezeknek sajnos többnyire csak nyugat-európai kertészetekben szerezhetjük be a magját, esetleg gumóit. Nagyon látványos, és ha hozzájutunk, viszonylag könnyen nevelhető a nárciszvirágú szellőrózsa (Anemone narcissiflora). 30-50 cm magas szárain a fehér virágok általában többesével, ernyőszerű virágzatban nyílnak. Napsütötte alpesi réteken gyakran a nyár végéig virít. Az erős déli napsütéstől védett helyre ültessük. Nálunk jóval hamarabb véget ér a virágzása, mint a hűvösebb nyári éjszakájú helyeken. A meleg elől behúzódik a föld alá. Kissé hányatott sorsú a szellőrózsácska. A botanikusok „atyja”, Linné még a szellőrózsák közé sorolta. Később önálló nemzetséget hoztak létre neki Anemonella néven, manapság viszont már a borkórók közé sorolják Thalictrum thalictroides néven. Észak-Amerika keleti részén honos, ugyancsak terjedő tövű, virágai többesével állnak a száron, fehérek vagy rózsaszínűek. Szép, telt virágú fajtái kaphatók tőlünk nyugatabbra. Azért is érdemes itt említeni, mert igényei az erdőalji szellőrózsákéhoz hasonlók: üde, szerves anyagban gazdag talajt, kora tavasszal sok napsütést szeret, amint viszont beáll a nyári meleg, meghálálja a fák árnyékát. Magérés után visszahúzódik.

Nyár végén díszlenek

Augusztus–szeptemberben, amikor a lenyugvó nap sugarai átszűrődnek a fák már ritkuló lombján, nagyon szép látványban lehet részünk, ha a fény nagy bokor szellőrózsa fehér vagy rózsaszín virágain játszik. Az ősszel virágzó nagy termetű szellőrózsák Kínából származnak, még azok is, amelyeket japán szellőrózsa néven emlegetnek, mivel ott nemesítették őket. A kereskedelemben általában Anemone x hybrida néven kaphatók valamilyen fajtanévvel, vagy esetleg Anemone hupehensis, illetve A. hupehensis var. japonica néven. 80-100 cm magas, terebélyes bokrot nevelnek a nyár folyamán. A leveleik is mutatósak, a virágok fajtától függően július és szeptember–október között nyílnak. Tavasszal ültessük, ültetés után mulcsozzuk a talajt. Rendszerint 2-3 évre van szüksége, hogy megvesse a „lábát”, utána szépen terjed gyökérsarjaival. Ezután már könnyen szaporítható tőosztással vagy tavaszi gyökérdugványozással.

Karózni általában nem kell, ha a bokor túlságosan szétdől, azt a fényhiány okozza. Virágai 5-8 cm átmérőjűek, a fajtától függően egyszerűek vagy félteltek. Fehérek, rózsaszínűek, esetleg bíborszínűek, kerekdedek, középen sok sárga porzóval és gömb alakú zöld magházzal. A molyhos, gömbölyű bimbók és a magházak is nagyon szépek, amikor már lehulltak a szirmok. Az első fagyok hatására a lomb megfeketedik. Tavasszal tövig vágjuk vissza és újra kihajt. Félárnyékos helyre ültessük, de napon is jól érzi magát, ha a talaja üde, tápanyagdús. A téli pangó víztől viszont könnyen elpusztul.

Néhány szép fajta a ‘Honorine Jobert’, a ‘Whirlwind’ (hófehér), a ‘Serenade’, a ‘Königin Charlotte’, az ‘Alice’, az ‘Ouverture’, a ‘September Charm’ (rózsaszín), a ‘Pamina’, a ‘Rotkäppchen’ és a ‘Splendens’ (sötét rózsaszín).

Forrás: 
Kertbarát Magazin
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertbarát Magazin 2018/3-4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

2018 karácsonyán…

Az előzetes adatok alapján megállapítható, hogy a mezőgazdaság jól teljesített: 2018-ban 3,1 százalékkal nőtt az ágazat teljesítménye. Cégünk idei évének mérlegét megvonva a Magyar Mezőgazdaság Kft. ugyancsak jó évet zárhat.

Nincs parkolója, ezért felszámolják a városi tetőkertet

Koppenhága Østerbro városrészének szélén, egy régi gépkocsi-aukciós ház tetején található az a 600 négyzetméteres kert, mely nyitva áll mindenki előtt, aki az organikus gazdálkodásról szeretne többet megtudni. Az ØsterGro néven ismert projekt előadásoknak, iskolai tanulmányutaknak adott helyet - eddig.

A kecses keleti csillagsom

A kertészeti gyakorlat és a szakirodalom adatai néha eltérnek egymástól, ezért érhetik az embert kellemes, és kellemetlen meglepetések is. A keleti csillagsom kellemes meglepetést okozott, mert az összes szakirodalom szerint egyáltalán nem való a vácrátóti sovány, meszes homoktalajba, ennek ellenére sikerült szép és gazdagon nyíló példányokat nevelni belőle.

Mégsem pusztul ki a banán?

Decemberben megkezdődött a szedés a világ első talaj nélkül nevelt banánállományában, számol be róla a freshfruitportal.com. A holland Wageningen Egyetem és a Chiquita Brands International együttműködésében megvalósuló kísérleti projekt célja, hogy megfékezzék a banánültetvényekben mérhetetlenül nagy károkat okozó ún. Panama-betegség terjedését.

Óriási agrárholding jön létre

A Mészáros-csoport holdingba szervezi azokat a többségi tulajdonában lévő agrárérdekeltségeket, amelyek országszerte többféle mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatban tevékenykednek.

Későbbre csúszott a karfioldömping

Ellentmondásosan alakult az idei őszi karfiolpiac, a szeptemberi, októberi áruhiányt november közepére erős dömping váltotta föl, azaz a szokásosnál később alakult ki túlkínálat. Mindez a karfiolok fejlődését befolyásoló őszi időjárás következménye.

Ne a kártevők fogyasszák el a salátánkat

A salátát elő- vagy utónövényként hajtatják, rendszerint a melegigényes növények előterményeként. Termesztőberendezésünk fűtési szintjétől függően ősztől tavaszig bármikor ültethetjük. Nem tartozik a hőigényes primőrök közé, fényigénye viszont fajtánként változó. A szélsőséges klimatikus viszonyokra érzékenyen reagál, ezért nagy odafigyelést igényel.

A dísznövények is megszenvedik, hogy már nincs négy évszakunk

Az idei időjárás is számos meglepetést okozott a dísznövény-kereskedelemben. Például Németországban, ahol a mieinknél hűvösebbek a nyarak, óriási erőfeszítéseket követelt a faiskoláktól az idei szokatlan nyári forróság és a szárazság, jelentősen megemelve a kiadásaikat.

Újabb Xylella-észlelés

A hivatalos növényegészségügyi monitorozás keretében újabb Xylella-fertőzéseket találtak Olaszországban. Ezúttal erdei fák és díszcserjék is vannak a beteg növények között. Az Európai Unió karanténlistáján szereplő kórokozó terjedését szigorú intézkedésekkel, kivágással és növényvédelmi zárlattal igyekeznek megakadályozni, több-kevesebb sikerrel.

Gyorsan élő növények

Mi az oka annak, hogy bizonyos növények „gyorsan élnek és fiatalon pusztulnak”, míg mások hosszú és egészséges életet élnek?