Back to top

Baktériumok falhatják fel a felesleges műanyag-hulladékot

Egy japán szeméttelepen bukkantak rá a mutáns baktériumra, amely képes a PET műanyagot lebontó enzimet termelni. A műanyag csak körülbelül 50 éve van jelen meghatározó mennyiségben, ezért meglepő, hogy ilyen rövid idő alatt kialakult egy kifejezetten arra specializálódott mikroorganizmus.

Egy japán műanyag-feldolgozó üzem üledékéből került elő a mutáns baktérium, amely műanyagbontó enzimet termel.
Egy japán műanyag-feldolgozó üzem üledékéből került elő a mutáns baktérium, amely műanyagbontó enzimet termel.
Még 2016-ban jelentették be a japán tudósok, hogy egy PET-palack újrahasznosító telep üledékében Sakai kikötővárosa mellett olyan baktériumot találtak, mely képes lebontani a műanyagot. Az Ideonella sakaiensis nevű mikroorganizmus főleg a műanyag-hulladékból nyeri az energiáját.

„A PET csupán az elmúlt 50 évben állt rendelkezésre óriási mennyiségben, ami nem túl hosszú idő egy baktérium számára, hogy erre a kifejezetten ember-alkotta táplálékforrásra specializálódjon”

- mondta John McGeehan professzor, aki részt vett a baktériummal kapcsolatos kutatásban.

A baktérium egy „PETáz” nevű enzim segítségével bontja le a PET műanyagokat. A poliészterek azon műanyagoknak a csoportja, melybe a PET (polietilén-tereftalát) is tartozik, és ezek előfordulnak a természetben.

„A növények leveleit védik” - magyarázta a Portsmouthi Egyetem kutatója. „A baktériumok már több millió éve úgy fejlődnek, hogy el tudják azt fogyasztani.”

De hogy egy közülük teljesen átváltson a PET fogyasztására, az teljesen váratlan volt. Egy nemzetközi tudósokból álló csapat elhatározta, hogy megfejtik a PETáz enzim működését.

A PETáz enzim aktív oldalának 3D-s modellje, a felszínéhez hozzáadott hatékonyság-növelést célzó anyagokkal.
A PETáz enzim aktív oldalának 3D-s modellje, a felszínéhez hozzáadott hatékonyság-növelést célzó anyagokkal.
Részletes 3D-s modellt készítettek az enzimről nagy teljesítményű röntgensugár segítségével a Diamond Light Source szinkroton kutatóközpontban, Oxfordshire-ben.

Miután megértették a szerkezetét, a csapat felfedezte, hogy a PETáz enzim hatékonyságát képesek tovább növelni azzal, hogy bizonyos anyagokat adnak a felszínéhez.

Ez arra utal, hogy a természetes enzim még nem működik teljesen optimálisan, és még mindig van lehetőség továbbfejleszteni.

A PETázt tesztelték PEF műanyagon (polietilén-furanoát) is, amely egy növényi-alapú alternatívája a PET-nek, azonban szintén lassan bomlik le a természetben.

„Nagyon megdöbbentünk, amikor végrehajtottuk a kísérletet, mivel kiderült, hogy a PEF-en hatékonyabban működik az enzim, mint a PET-en” - nyilatkozta a BBC Newsnak McGeehan.

A kutatást végző tudóscsoportban a Portsmouthi Egyetem doktoranduszai és diplomaszerzés előtt álló diákjai is helyet kaptak. Tisztában vannak vele, hogy milyen ügyes vegyészeti húzás volt a PET polimer létrehozása, és lelkesen próbálnak segíteni ennek lebontásában.

A fiatal tudósok már az óriási mennyiségű műanyaghulladék árnyékában nőttek fel, és nagyon motiváltak, hogy ezt a szennyezési forrást eltüntessék.

Ennek ellenére még hosszú az út addig, hogy a zseniális felfedezés egy világszerte használt eljárássá váljon. A kulcsprobléma, hogy hogyan lehetne az enzimet nagy mennyiségben és olcsón előállítani, illetve hogyan lehet majd a képességét ipari mennyiségben is használhatóvá tenni. Ehhez a hatékonyságán is javítani kell, mivel egyelőre több napba telik, amíg lebontja a műanyagot.

A jelenlegi újrahasznosítási módszer egy lefelé haladó spirál a poliészterek esetében, miközben a műanyag folyamatosan veszít a minőségéből. A flakonokból ruha lesz, a ruhából szőnyeg, majd a hulladéklerakóba kerül a műanyag.

A PETáz segítségével azonban megfordítható ez a folyamat, mivel a poliésztert az építőelemeire bontja, amelyet újra fel lehet használni.

„Újra műanyagot lehet belőle gyártani, ezzel pedig nem lenne szükség még több petróleumra. Ezzel egy végtelen körforgást hoznánk létre, ami valódi újrahasznosítás lenne” - magyarázta McGeehan.

 

Forrás: 
BBC

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Sokba fog még kerülni, hogy a Hortobágy nem lát vizet

Sok éve nem tapasztalt szárazság sújtja a Hortobágyot, a gémeskutakban alacsony a vízszint, nincsenek dús legelők, a szikes tavak kiszáradnak.

A világ legszebb kertjei

Egy virágokkal teli, illatos kertnél nincs is inspirálóbb és megnyugtatóbb közeg. A világ legszebb kertjei árulkodnak a hely kultúrájáról és történelméről. Tanítanak és elvarázsolnak.

Madagaszkári állatsorsok

Amikor, mintegy 2000 évvel ezelőtt Madagaszkáron partra szálltak az első emberek, hogy meghódítsák a sziget érintetlen ősvadonát, megdöbbentő állatokkal találkoztak. Ám azóta Madagaszkár bennszülött faunája igencsak megcsappant. Sajnos nem beszélhetünk múlt időről. A folyamat nemhogy lassult vagy megállt volna, hanem inkább gyorsult.

Csomagolóanyag banánlevélből

Az ázsiai térségben nagy erőfeszítéseket tesznek a hulladék minél nagyobb arányú újraföldolgozására, illetve műanyag kiváltására. Vietnámban több szupermarketlánc csatlakozott a műanyaghulladék-csökkentési kampányhoz, és a trópusi vidékeken könnyen beszerezhető, hulladéknak számító banánlevelekbe csomagolják a zöldségféléket.

Frászt kapott a túrázó, miután kibontotta a bozótosban talált zsákot

Felkerült a legnépszerűbb internetes oldalra egy bejegyzés, amely egy több szempontból is aggályos esetet taglal. A hozzászólók dühösen és értetlenkedve adtak hangot véleményüknek az ügy kapcsán, amelyet a hatóságok is igyekszenek felgöngyölíteni.

Elő a naptárral: közeleg az év legnagyobb ökoturisztikai programja!

Javában zajlanak az előkészületei a Magyar Nemzeti Parkok Hete programjának, amelyen várhatóan idén is tömegek vesznek majd részt. Utánajártunk, mire számíthatnak azok, akik hazánk különleges természeti értékei közt szeretnék eltölteni szabadidejüket.

Úgy viszik a bécsi földet, mint a cukrot

Rekord mennyiségű, 300 ezer zsáknyi bécsi földet vásároltak az osztrák főváros lakói 2009 óta. A Guter Grund nevet viselő virágföldet a város zöldhulladékára alapozva állítják elő, ráadásul teljesen tőzegmentes és a biotermesztésben is felhasználható.

Nagy üzlet a feketególya-tenyésztés

A fekete gólya fenséges megjelenésével sokakat elkápráztat, nem véletlen tehát, hogy díszmadárként is megállja helyét. S mivel az utóbbi években gomba módra szaporodnak Földünkön a madárparkok, nem meglepő, hogy az irántuk való kereslet is jelentősen nőtt. Elsősorban Délkelet-Ázsia dinamikusan fejlődő országai a vásárlók, ott, ahol jelentős a turizmus.

Apró, okos és csinos madarunk: a mezei veréb

Csak egy veréb – mondják sokan lekicsinylőleg, pedig a verebek nagyon kedves, szép és okos madarak. A mezei veréb pedig a gyommagok fogyasztásával és a fiókáinak hordott rengeteg hernyóval kifejezetten hasznos.

Ökológiai vagy bio?

Az ökológiai vagy biotermesztés fogalmának tisztázása igen időszerű, hiszen nemcsak a hazai termesztésben, hanem a külföldi megnevezésekben is sokszor zavaros a két módszer megkülönböztetése.