Back to top

Baktériumok falhatják fel a felesleges műanyag-hulladékot

Egy japán szeméttelepen bukkantak rá a mutáns baktériumra, amely képes a PET műanyagot lebontó enzimet termelni. A műanyag csak körülbelül 50 éve van jelen meghatározó mennyiségben, ezért meglepő, hogy ilyen rövid idő alatt kialakult egy kifejezetten arra specializálódott mikroorganizmus.

Egy japán műanyag-feldolgozó üzem üledékéből került elő a mutáns baktérium, amely műanyagbontó enzimet termel.
Egy japán műanyag-feldolgozó üzem üledékéből került elő a mutáns baktérium, amely műanyagbontó enzimet termel.
Még 2016-ban jelentették be a japán tudósok, hogy egy PET-palack újrahasznosító telep üledékében Sakai kikötővárosa mellett olyan baktériumot találtak, mely képes lebontani a műanyagot. Az Ideonella sakaiensis nevű mikroorganizmus főleg a műanyag-hulladékból nyeri az energiáját.

„A PET csupán az elmúlt 50 évben állt rendelkezésre óriási mennyiségben, ami nem túl hosszú idő egy baktérium számára, hogy erre a kifejezetten ember-alkotta táplálékforrásra specializálódjon”

- mondta John McGeehan professzor, aki részt vett a baktériummal kapcsolatos kutatásban.

A baktérium egy „PETáz” nevű enzim segítségével bontja le a PET műanyagokat. A poliészterek azon műanyagoknak a csoportja, melybe a PET (polietilén-tereftalát) is tartozik, és ezek előfordulnak a természetben.

„A növények leveleit védik” - magyarázta a Portsmouthi Egyetem kutatója. „A baktériumok már több millió éve úgy fejlődnek, hogy el tudják azt fogyasztani.”

De hogy egy közülük teljesen átváltson a PET fogyasztására, az teljesen váratlan volt. Egy nemzetközi tudósokból álló csapat elhatározta, hogy megfejtik a PETáz enzim működését.

A PETáz enzim aktív oldalának 3D-s modellje, a felszínéhez hozzáadott hatékonyság-növelést célzó anyagokkal.
A PETáz enzim aktív oldalának 3D-s modellje, a felszínéhez hozzáadott hatékonyság-növelést célzó anyagokkal.
Részletes 3D-s modellt készítettek az enzimről nagy teljesítményű röntgensugár segítségével a Diamond Light Source szinkroton kutatóközpontban, Oxfordshire-ben.

Miután megértették a szerkezetét, a csapat felfedezte, hogy a PETáz enzim hatékonyságát képesek tovább növelni azzal, hogy bizonyos anyagokat adnak a felszínéhez.

Ez arra utal, hogy a természetes enzim még nem működik teljesen optimálisan, és még mindig van lehetőség továbbfejleszteni.

A PETázt tesztelték PEF műanyagon (polietilén-furanoát) is, amely egy növényi-alapú alternatívája a PET-nek, azonban szintén lassan bomlik le a természetben.

„Nagyon megdöbbentünk, amikor végrehajtottuk a kísérletet, mivel kiderült, hogy a PEF-en hatékonyabban működik az enzim, mint a PET-en” - nyilatkozta a BBC Newsnak McGeehan.

A kutatást végző tudóscsoportban a Portsmouthi Egyetem doktoranduszai és diplomaszerzés előtt álló diákjai is helyet kaptak. Tisztában vannak vele, hogy milyen ügyes vegyészeti húzás volt a PET polimer létrehozása, és lelkesen próbálnak segíteni ennek lebontásában.

A fiatal tudósok már az óriási mennyiségű műanyaghulladék árnyékában nőttek fel, és nagyon motiváltak, hogy ezt a szennyezési forrást eltüntessék.

Ennek ellenére még hosszú az út addig, hogy a zseniális felfedezés egy világszerte használt eljárássá váljon. A kulcsprobléma, hogy hogyan lehetne az enzimet nagy mennyiségben és olcsón előállítani, illetve hogyan lehet majd a képességét ipari mennyiségben is használhatóvá tenni. Ehhez a hatékonyságán is javítani kell, mivel egyelőre több napba telik, amíg lebontja a műanyagot.

A jelenlegi újrahasznosítási módszer egy lefelé haladó spirál a poliészterek esetében, miközben a műanyag folyamatosan veszít a minőségéből. A flakonokból ruha lesz, a ruhából szőnyeg, majd a hulladéklerakóba kerül a műanyag.

A PETáz segítségével azonban megfordítható ez a folyamat, mivel a poliésztert az építőelemeire bontja, amelyet újra fel lehet használni.

„Újra műanyagot lehet belőle gyártani, ezzel pedig nem lenne szükség még több petróleumra. Ezzel egy végtelen körforgást hoznánk létre, ami valódi újrahasznosítás lenne” - magyarázta McGeehan.

 

Forrás: 
BBC

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hamvadó cigarettavég, lángoló aljnövényzet

Ugyan rendszeresen felhívja a figyelmet a katasztrófavédelmi igazgatóság a szabadtéri tüzek megelőzésére, nem telik el úgy nap, hogy lángoló aljnövényzet vagy avar oltása ne adna munkát a tűzoltóknak. Az idén már kétszázhatvan szabadtéri tűzesethez vonultak ki a tűzoltó egységek szerte Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.

Vaddisznóktól félnek Révfülöpön

A belterületen élő vaddisznóállományt úgy lehet felszámolni, ha a búvóhelyét, az élelmét, a víz forrását megszüntetik és az elbozótosodott, elhagyott telkeket felszámolják önkormányzati módszerekkel. A vadásztársaság pedig vadbefogókkal eltávolítja a vadat a belterületekről.

Rendkívül ritka orchidea fajt találtak a füredi ártéri sétaúton

Ritkán látott növény bukkant fel a Tiszavirág ártéri sétaúton. A ritkaságot a Balmazújvárosi Környezetvédelmi Egyesület aktivistája találta meg.

Minden csepp vízért hálásak a madarak nyáron

A kánikula idején nem csak nekünk embereknek, hanem a körülöttünk él ő madaraknak is sok folyadékra van szükségük. A kertben a madarak gyülekező helye lehet egy jól elkészített itató.

Pillangómentés a nagyvárosokban

A nagyvárosokban csökkenőben van a pillangópopuláció, amit már számos helyen felismertek és megpróbálnak tenni ellene. Bécsi környezetvédők felismerték, hogy az elmúlt években a mezei pillangók populációja nagy mértékben megcsappant, az eredetileg 137 nappali lepkeféléből mára már csak 105 faj található meg. Bécsben még applikáció is készült a pillangómentésre.

Ki lehet tűnni tömegből a fenntartható gazdálkodással

Ausztria és Németország után Magyarországon is megkezdi működését a GREEN BRANDS független nemzetközi minősítő szervezet. A kitüntető címre többek között fenntarthatóan működő, termelő és szolgáltató, élelmiszeripari vállalatok, kkv-k jelentkezhetnek.

Medve ellen csengő?

Még mindig lakott területeken kóborol a medve, egyre többen vesznek medveriasztót - az utóbbi hónapokban megtízszereződött ezek forgalma.

72 nagy zsák szemetet és 2 hűtőszekrényt "fogtak ki" az Ipolyból

A Magosfa Környezeti Nevelési és Ökoturisztikai Alapítvány Nógrádszakál térségében rendezte meg tizenegyedik szemétszedési akcióját az Ipoly folyón. A helyenként több méter magas szeméthalom eltakarítása idén is embert-próbáló feladat volt.

Egy ablakcsere lett a veszte a molnárfecske fiókáknak

Molnárfecske fiókákat mentett meg a fenékpusztai madármentő állomás. A kis jövevények egy napon keresztül éheztek, míg tojásban lévő testvéreik már nem élték túl a fészek elvesztését. A fecskefészkek leverését természetvédelmi törvény tiltja, így a tettesek ellen eljárás indul.

Ritka szarvasok születtek Szegeden

Mezopotámiai dámszarvasok (Dama mesopotamica) születtek májusban a Szegedi Vadasparkban, a három szépen cseperedő borjat már a látogatók is megfigyelhetik az erdei kifutóban - tájékoztatta Veprik Róbert, az állatkert igazgatója pénteken az MTI-t.