Back to top

Baktériumok falhatják fel a felesleges műanyag-hulladékot

Egy japán szeméttelepen bukkantak rá a mutáns baktériumra, amely képes a PET műanyagot lebontó enzimet termelni. A műanyag csak körülbelül 50 éve van jelen meghatározó mennyiségben, ezért meglepő, hogy ilyen rövid idő alatt kialakult egy kifejezetten arra specializálódott mikroorganizmus.

Egy japán műanyag-feldolgozó üzem üledékéből került elő a mutáns baktérium, amely műanyagbontó enzimet termel.
Egy japán műanyag-feldolgozó üzem üledékéből került elő a mutáns baktérium, amely műanyagbontó enzimet termel.
Még 2016-ban jelentették be a japán tudósok, hogy egy PET-palack újrahasznosító telep üledékében Sakai kikötővárosa mellett olyan baktériumot találtak, mely képes lebontani a műanyagot. Az Ideonella sakaiensis nevű mikroorganizmus főleg a műanyag-hulladékból nyeri az energiáját.

„A PET csupán az elmúlt 50 évben állt rendelkezésre óriási mennyiségben, ami nem túl hosszú idő egy baktérium számára, hogy erre a kifejezetten ember-alkotta táplálékforrásra specializálódjon”

- mondta John McGeehan professzor, aki részt vett a baktériummal kapcsolatos kutatásban.

A baktérium egy „PETáz” nevű enzim segítségével bontja le a PET műanyagokat. A poliészterek azon műanyagoknak a csoportja, melybe a PET (polietilén-tereftalát) is tartozik, és ezek előfordulnak a természetben.

„A növények leveleit védik” - magyarázta a Portsmouthi Egyetem kutatója. „A baktériumok már több millió éve úgy fejlődnek, hogy el tudják azt fogyasztani.”

De hogy egy közülük teljesen átváltson a PET fogyasztására, az teljesen váratlan volt. Egy nemzetközi tudósokból álló csapat elhatározta, hogy megfejtik a PETáz enzim működését.

A PETáz enzim aktív oldalának 3D-s modellje, a felszínéhez hozzáadott hatékonyság-növelést célzó anyagokkal.
A PETáz enzim aktív oldalának 3D-s modellje, a felszínéhez hozzáadott hatékonyság-növelést célzó anyagokkal.
Részletes 3D-s modellt készítettek az enzimről nagy teljesítményű röntgensugár segítségével a Diamond Light Source szinkroton kutatóközpontban, Oxfordshire-ben.

Miután megértették a szerkezetét, a csapat felfedezte, hogy a PETáz enzim hatékonyságát képesek tovább növelni azzal, hogy bizonyos anyagokat adnak a felszínéhez.

Ez arra utal, hogy a természetes enzim még nem működik teljesen optimálisan, és még mindig van lehetőség továbbfejleszteni.

A PETázt tesztelték PEF műanyagon (polietilén-furanoát) is, amely egy növényi-alapú alternatívája a PET-nek, azonban szintén lassan bomlik le a természetben.

„Nagyon megdöbbentünk, amikor végrehajtottuk a kísérletet, mivel kiderült, hogy a PEF-en hatékonyabban működik az enzim, mint a PET-en” - nyilatkozta a BBC Newsnak McGeehan.

A kutatást végző tudóscsoportban a Portsmouthi Egyetem doktoranduszai és diplomaszerzés előtt álló diákjai is helyet kaptak. Tisztában vannak vele, hogy milyen ügyes vegyészeti húzás volt a PET polimer létrehozása, és lelkesen próbálnak segíteni ennek lebontásában.

A fiatal tudósok már az óriási mennyiségű műanyaghulladék árnyékában nőttek fel, és nagyon motiváltak, hogy ezt a szennyezési forrást eltüntessék.

Ennek ellenére még hosszú az út addig, hogy a zseniális felfedezés egy világszerte használt eljárássá váljon. A kulcsprobléma, hogy hogyan lehetne az enzimet nagy mennyiségben és olcsón előállítani, illetve hogyan lehet majd a képességét ipari mennyiségben is használhatóvá tenni. Ehhez a hatékonyságán is javítani kell, mivel egyelőre több napba telik, amíg lebontja a műanyagot.

A jelenlegi újrahasznosítási módszer egy lefelé haladó spirál a poliészterek esetében, miközben a műanyag folyamatosan veszít a minőségéből. A flakonokból ruha lesz, a ruhából szőnyeg, majd a hulladéklerakóba kerül a műanyag.

A PETáz segítségével azonban megfordítható ez a folyamat, mivel a poliésztert az építőelemeire bontja, amelyet újra fel lehet használni.

„Újra műanyagot lehet belőle gyártani, ezzel pedig nem lenne szükség még több petróleumra. Ezzel egy végtelen körforgást hoznánk létre, ami valódi újrahasznosítás lenne” - magyarázta McGeehan.

 

Forrás: 
BBC

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A nagy séta után hideg fürdőt vettek a bivalyok

Április 24-e, Szent György napja az állatok kihajtásának ideje a néphagyomány szerint. Kedden áthajtották téli szálláshelyükről a halasi Vasvarjú Alapítvány vízibivalyait is, szám szerint tízet. A bivalyok vonulása most is igazi látványosság volt.

Ottó, a mentett rétisas-fióka új családot kapott

A múlt hónapban mentett fióka már új családjában cseperedik. A március 23-ai éjszakai kimentés után Ottót majdnem 3 hétig nevelték a Fővárosi Állat- és Növénykert Mentőközpontjában. Nem volt könnyű befogadó szülőket találni a kis árva madárkának.

Nem vagyunk elég környezettudatosak

Továbbra is alacsony az italos kartondobozok visszagyűjtési aránya. Magyarországon a visszagyűjtési és hasznosítási aránya 2017-ben 20-22 százalék között mozgott, ami megegyezik a 2016-os adattal. A legkörnyezetbarátabb városok: Tura, Pécs, és Paks.

Évek óta illegálisan szabadultak meg a romlott hústól, most tetten érték őket

Tetten érték a mezőőrök azokat, akik évek óta romlott húst hordtak ki Rákospalota külterületére.

Döntött az EU: illegálisan vágják a fát a Białowieża-erdőben

Az európai legfelsőbb bíróság döntése értelmében Lengyelország ikonikus Białowieża-erdejében illegálisan kezdték el kitermelni a faállományt. A harc azonban még közel sem ért véget. „Arról, hogy hogyan tovább, még csak most kezdődik a vita” nyilatkozta Przemek Chylarecki, a varsói Lengyel Tudományos Akadémia ornitológusa.

Különleges kökörcsinek

Magyarországon öt kökörcsinfajt tartanak számon, de ebből csak néggyel találkozhatunk, mert a tátogó kökörcsin eltűnt korábbi élőhelyéről. Erdélyben viszont még megtalálható.

Az erdők szerepére hívja fel a figyelmet a Föld Napján az Országos Erdészeti Egyesület

Az erdők hatékonyan csökkentik a klímaváltozás negatív hatásait, de maguk is szenvednek a felmelegedés következményeitől, amelyek már a hazai faállományokban is tetten érhetők. Éppen ezért, a Föld Napja alkalmából az Országos Erdészeti Egyesület arra hívja fel a figyelmet, hogy az erdők megőrzésében és gyarapításában a társadalom minden tagja részéről aktív részvételére van szükség.

Kimentették a „félárván” maradt gólyatojást

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Újfehértón áramütés ért egy gólyát, amelyik elpusztult. A gólyáról kiderült, hogy egy költőpár tojója, a fészek megfigyelése után a mályi Madármentő Állomás tagjai a tojás kimentése mellett döntöttek.

A Föld napja a Budatétényi Rózsakertben

Az idén a Budatétényi Rózsakertben rendezte meg a Föld napja programjait a Földművelésügyi Minisztérium, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. és a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ. Ragyogó időben sok diákcsoport látogatta meg a játékos ismeretterjesztéssel a természet szeretetére és környezetvédelemre nevelő rendezvényt.

Kötelező erdőtelepítéssel a klímaváltozás ellen

2030-ra az uniós mezőgazdaságból, közlekedésből, hulladékokból származó széndioxid kibocsátást 30 százalékkal kell csökkenteni, amiben az erdősítés is kulcsszerepet játszik. Ezen célok támogatása érdekében az Európai Parlament két jogszabályt fogadott el.