0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Év végére jelentősen fejlődik a hazai aszályvédelmi rendszer

Komplex aszály elleni védekezési rendszert fejleszt az Országos Vízügyi Főigazgatóság, amely a KITE Zrt.-vel kötött megállapodástól egy központi, ingyenesen használható adatbázist remél ehhez. Év végére 80 aszály-monitoring állomás működik majd, a vízhiányvédelmi körzetek kijelölésével könnyebb lesz a termés védelme - derült ki az adatalapú aszály és belvízkezelésről szóló tanácskozáson.

Az adatalapú aszály- és belvízkezelésről tanácskoztak Nádudvaron
 

 

Somlyódy Balázs, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) főigazgatója kiemelte, hogy az elmúlt évek tapasztalatai szerint az aszálykár évente meghaladja a belvízkárok dupláját. Példaként említette, hogy 2015-ben mintegy 400 milliárd forint kár keletkezett a mezőgazdaságban vízhiány miatt.

Ezért olyan operatív, megelőző módszert – aszály-monitoring rendszert – dolgoztak ki, amelynek köszönhetően a jövőben vizet tudnak a területre juttatni mielőtt a növény megérezné a szárazság okozta stresszhatást – magyarázta a főigazgató.

Somlyódy Balázs az operatív megelőzés rendszer első lépésének az országos monitoring hálózat kiépítését nevezte. Jelenleg 22 monitoring állomás működik az országban, számukat május közepéig megduplázzák, év végére pedig már 80 állomás fog üzemelni. A végső cél 140-150 állomás kialakítása lesz.

Az állomások napi gyakorisággal mérik a csapadékmennyiséget, a hőmérsékletet, a légnedvességet, a páratartalmat, a talajnedvességet, illetve a talajhőmérsékletet.

Az év elején kijelölték a vízhiányvédelmi körzeteket, amelyekre az aszályindex területi átlagai alapján lesznek elrendelhetők a vízhiány mértékének megfelelő védelmi fokozatok, illetve a fokozatokhoz rendelt vízgazdálkodási intézkedések, beavatkozások. A hálózat a talajnedvesség mérésével a talajtelítettség jellemzésére is alkalmas lesz, ami belvíz idején nyújthat értékes információt.

A nádudvari konferencián a KITE és az OVF vezetői együttműködési megállapodást írtak alá a magyarországi vízhiány-monitoring és -előrejelzés pontosságának javítása érdekében.

Somlyódy Balázs az együttműködés céljának nevezte, hogy az állami monitoring rendszeren túl a KITE közreműködésével egy gazdálkodási rendszer is kiépüljön, s minden adat egy központi, ingyenesen hozzáférhető adatbázisba érkezzen.

Szabó Levente, a KITE Zrt. vezérigazgatója hozzátette: cégük tíz éve indította el saját precíziós gazdálkodási rendszerét, amelyben a tudást, az IT-fejlesztést kapcsolják össze a gazdálkodással. A szakember a gazdák számára előnyösnek nevezte a vízügy által kifejlesztett új aszály-monitoring rendszert, ami a KITE rendszerével összekötve lehetővé teszi, hogy még nagyobb területen, még nagyobb tudással és szakértelemmel lehessen az adatokat feldolgozni, s a gazdálkodók munkáját segíteni.

Kis Miklós Zsolt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) általános agrárgazdasági ügyekért felelős alelnöke a tanácskozáson a hatékonyabb, versenyképesebb mezőgazdaság érdekében megkerülhetetlennek nevezte a vízgazdálkodás javítását, és az öntözésfejlesztést.

 

Forrás: MTI-Eco