Back to top

Tavaszi határszemle: jól teleltek a vetések, bizakodhatnak a gazdák

Az idei enyhe, általában hótakaró nélküli telet viszonylag jól átvészelték az őszi vetések. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felmérése szerint az 1,6 millió hektáros őszi vetésű kalászos gabona és őszi káposztarepce vetésterület 90 százalékán jó vagy közepes minőségűek a növényállományok.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a vegetációs időszak kezdetével elvégezte az őszi vetésű kalászos gabonák és az őszi káposztarepce első tavaszi állapotminősítését - adta hírül a köztestület.

Az őszibúza-vetéseket a téli fagy nem károsította jelentősebb mértékben. A 955 ezer hektáros vetésterület közel 90 százalékén jó vagy közepes az állomány állapota. A tavaszi határszemle adatai alapján az Észak- és Dél-Alföld minden megyéjéből jelentettek állománypusztulást 2017 decembere óta. Jelentősebb veszteségek voltak Békés megyében, ahol 1500 hektárról, Jász-Nagykun-Szolnok megyében 1400 hektárról, Hajdú-Biharban közel 1700 hektárról pusztult ki a vetés. Borsodban 1500 hektárról, Tolnában pedig 1300 hektárról jelentettek állománypusztulást. 

Búzavetés Győr-Moson-Sopronban 2018. április 14-én.
Búzavetés Győr-Moson-Sopronban 2018. április 14-én.
Fotó: Pap Edina

A felázott talaj hátráltatta a tavaszi fejtrágyázást, de a jelentések szerint a táblák jelentős részén sikerült azt időben elvégezni.

A csapadékos tavaszi időjárás miatt mindenhol számítani kell a gombás betegségek – különösen az előző években komoly kárt okozó sárgarozsda – megjelenésre, ezért a védekezésre kiemelt hangsúlyt kell fektetniük a gazdálkodóknak.

Az enyhe, hótakaró nélküli tél a várakozások ellenére nem okozott kipusztulást az őszi káposztarepcénél. A 270 ezer hektáros vetésterület több mint kétharmadán jó, további 25 százalékán közepes minőségű az állomány. Állománypusztulás országszerte csak 3302 hektárról jelentettek, a legtöbbet, 500-500 hektárnyit Zala és Borsod-Abaúj-Zemlén megyékből. S bár pusztulás nem volt, érdemes megjegyezni, hogy Nógrádban a 4200 hektárnyi vetés fele gyenge minősítést kapott az első tavaszi határszemlén. A mintegy 9600 hektárnyi Hajdúsági repceállomány 25 százaléka is gyenge fejlettséget mutatott a vizsgálat idején.

A fejtrágyázást a repcénél is nehezítette az időjárás. A kora tavaszi rovarkártevők már megjelenek a táblákon, az ellenük való védekezést sok helyütt hátráltatja a felázott talaj.

A 230 ezer hektáron termesztett őszi árpa jól bokrosodott, a fagy nem károsította a növényeket. Az állományok 90 százaléka jó vagy közepes minőségű. Az árpa esetében is Hajdú-Bihar, illetve Jász-Nagykun-Szolnok megye vetéseit viselte meg legjobban a tél: előbbinél 581, utóbbinál 440 hektár vált az enyészeté, ugyanakkor a megmaradt területeken a vetések állapota kedvező. Az árpánál egyébként Győr-Moson-Sopronban tapasztalták egyedül a szakértők, h a vetésterület negyedén gyenge minőségűek az állományok. 

Az állományok 90 százaléka jó vagy közepes minőségű - mondható el a 97 ezer hektáros tritikálé és a 27 ezer hektáros rozs vetésterületről is. Előbbinél mindössze 737, utóbbinál 199 hektárról jelentettek állománypusztulást. 

A tél folyamán az 1,62 millió hektáros őszi kalászos gabona és őszi káposztarepce terület 1 százalékán, mintegy 17 ezer hektáron pusztult ki a vetés, főként a belvíz miatt.

Az őszi vetésű kalászos gabonák és az őszi káposztarepce tavaszi állapotminősítéséről

(2018. április 04-i állapot)

Fotó: NAK

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/NAK

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A cink- és nitrogén-ellátás összefüggései

Napjainkban a mezőgazdaság egyik legfontosabb feladata, hogy a fenntartható fejlődés szabályait figyelembe véve termeljen. Ennek megfelelően a legfontosabb alapelvek közé tartozik a környezet- és természetvédelmi irányelvek betartása, a mennyiség mellett a lehető legjobb minőségű termésre való törekvés.

Növényvédelmi előrejelzés – tűzelhalásveszély

Tipikus áprilisi időjárásnak lehettünk tanúi, hűvös és meleg napok váltogatták egymást, szerencsére fagy nem volt. A szárazság a kisebb esők ellenére nem enyhült. Rajzik a cserebogár, fertőz a tűzelhalás, és kártevő rovarok egész sorával találkozhatunk.

Figyelem! Már nem várja meg a hatóság a júliust a parlagfű-ellenőrzésekkel

Változott a jogszabály, eltörölték a jól ismert július 1-jei határidőt – mostantól a parlagfű zöldbimbós állapotának kialakulását kell megakadályozni, és ezt a hatóságok folyamatosan ellenőrzik. A módosításnak szakmai indoka volt, idővel világossá vált ugyanis, hogy a virágzást közvetlenül megelőző kaszálásnak nincs érdemi hatása, más irányban kell keresni a megoldást.

Június 10-ig kell teljesíteni a tömeges méhpusztulások felderítéséhez kapcsolódó adatszolgáltatást

A Nébih az elmúlt hetekben több mint 12 000 gazdálkodótól kért növénytermesztési technológiai adatszolgáltatást a 2018-as tömeges méhpusztulások felderítése érdekében. Az ügyfélkapuval nem rendelkező termelőktől érkezett visszajelzések alapján a hivatal az adatszolgáltatási határidőt 2019. június 10-ig meghosszabbította.

Az év legmelegebb napja

Április 25-én az év eddigi legmelegebb napja vár ránk. Ma délután mintegy 8-10 fokkal leszünk az ilyenkor szokásos 18 fok fölött, néhol 28, esetleg 29 fok sem kizárt.

Aranykoronánként 10 tonna burgonya

„Feltétlenül a bankszférába mennék – természetesen csak akkor, ha újrakezdhetném az egészet. Bár hozzáteszem, hogy a mezőgazdaságtól akkor sem távolodnék el.” Puskás Ferenc zákányszéki gazdálkodó lepett meg ezzel a válasszal, amikor beszélgetésünk végén megkérdeztem, vajon elfelejtettem-e valamit szóba hozni.

18 ezer hektár GMO fertőzött repcét semmisítettek meg francia gazdák

Franciaországban a gazdák összesen 18 ezer hektárnyi repcét pusztítottak el azután, hogy nem engedélyezett GMO fajtát találtak a vetőmagok között.

Szójabab – Az amerikai kapcsolat

Európa első számú szójabab-beszállítója az Egyesült Államok: 121 százalékkal, vagyis több mint duplájára nőtt az uniós import 2018 júliusa és 2019 áprilisa között az előző év azonos időszakához képest – derül ki az Európai Bizottság frissen közzétett adataiból.

Sokba fog még kerülni, hogy a Hortobágy nem lát vizet

Sok éve nem tapasztalt szárazság sújtja a Hortobágyot, a gémeskutakban alacsony a vízszint, nincsenek dús legelők, a szikes tavak kiszáradnak.

A magyar vetőmag-szakma sikerre van ítélve

„A hazai vetőmag-ágazatnak vezető szerepet kell betöltenie agráriumunkban”- adta meg az alaphangot a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács küldöttgyűlésén Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető hozzátette, a világban zajló gazdasági változások egyre nagyobb kihívást jelentenek, a hazai agrártermelés fenntarthatóságát a minőségi vetőmagok és szaporítóanyagok biztosítják.