Back to top

Tavaszi határszemle: jól teleltek a vetések, bizakodhatnak a gazdák

Az idei enyhe, általában hótakaró nélküli telet viszonylag jól átvészelték az őszi vetések. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felmérése szerint az 1,6 millió hektáros őszi vetésű kalászos gabona és őszi káposztarepce vetésterület 90 százalékán jó vagy közepes minőségűek a növényállományok.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a vegetációs időszak kezdetével elvégezte az őszi vetésű kalászos gabonák és az őszi káposztarepce első tavaszi állapotminősítését - adta hírül a köztestület.

Az őszibúza-vetéseket a téli fagy nem károsította jelentősebb mértékben. A 955 ezer hektáros vetésterület közel 90 százalékén jó vagy közepes az állomány állapota. A tavaszi határszemle adatai alapján az Észak- és Dél-Alföld minden megyéjéből jelentettek állománypusztulást 2017 decembere óta. Jelentősebb veszteségek voltak Békés megyében, ahol 1500 hektárról, Jász-Nagykun-Szolnok megyében 1400 hektárról, Hajdú-Biharban közel 1700 hektárról pusztult ki a vetés. Borsodban 1500 hektárról, Tolnában pedig 1300 hektárról jelentettek állománypusztulást. 

Búzavetés Győr-Moson-Sopronban 2018. április 14-én.
Búzavetés Győr-Moson-Sopronban 2018. április 14-én.
Fotó: Pap Edina

A felázott talaj hátráltatta a tavaszi fejtrágyázást, de a jelentések szerint a táblák jelentős részén sikerült azt időben elvégezni.

A csapadékos tavaszi időjárás miatt mindenhol számítani kell a gombás betegségek – különösen az előző években komoly kárt okozó sárgarozsda – megjelenésre, ezért a védekezésre kiemelt hangsúlyt kell fektetniük a gazdálkodóknak.

Az enyhe, hótakaró nélküli tél a várakozások ellenére nem okozott kipusztulást az őszi káposztarepcénél. A 270 ezer hektáros vetésterület több mint kétharmadán jó, további 25 százalékán közepes minőségű az állomány. Állománypusztulás országszerte csak 3302 hektárról jelentettek, a legtöbbet, 500-500 hektárnyit Zala és Borsod-Abaúj-Zemlén megyékből. S bár pusztulás nem volt, érdemes megjegyezni, hogy Nógrádban a 4200 hektárnyi vetés fele gyenge minősítést kapott az első tavaszi határszemlén. A mintegy 9600 hektárnyi Hajdúsági repceállomány 25 százaléka is gyenge fejlettséget mutatott a vizsgálat idején.

A fejtrágyázást a repcénél is nehezítette az időjárás. A kora tavaszi rovarkártevők már megjelenek a táblákon, az ellenük való védekezést sok helyütt hátráltatja a felázott talaj.

A 230 ezer hektáron termesztett őszi árpa jól bokrosodott, a fagy nem károsította a növényeket. Az állományok 90 százaléka jó vagy közepes minőségű. Az árpa esetében is Hajdú-Bihar, illetve Jász-Nagykun-Szolnok megye vetéseit viselte meg legjobban a tél: előbbinél 581, utóbbinál 440 hektár vált az enyészeté, ugyanakkor a megmaradt területeken a vetések állapota kedvező. Az árpánál egyébként Győr-Moson-Sopronban tapasztalták egyedül a szakértők, h a vetésterület negyedén gyenge minőségűek az állományok. 

Az állományok 90 százaléka jó vagy közepes minőségű - mondható el a 97 ezer hektáros tritikálé és a 27 ezer hektáros rozs vetésterületről is. Előbbinél mindössze 737, utóbbinál 199 hektárról jelentettek állománypusztulást. 

A tél folyamán az 1,62 millió hektáros őszi kalászos gabona és őszi káposztarepce terület 1 százalékán, mintegy 17 ezer hektáron pusztult ki a vetés, főként a belvíz miatt.

Az őszi vetésű kalászos gabonák és az őszi káposztarepce tavaszi állapotminősítéséről

(2018. április 04-i állapot)

Fotó: NAK

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/NAK

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Végre hó alatt az őszi vetés

A hét végén összefüggő, változó vastagságú hóréteg alakult ki az országban, mely védi az őszi vetéseket. A héten is marad a változékony, télies időjárás: lesz kemény éjszakai fagy és enyhe nappal, napsütéses és ködös idő, valamint vegyes halmazállapotú csapadék is.

Agrár-mesekönyv karácsonyra

Ismeretlen vizekre evezett a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ: decemberben megjelent egy különleges kiadványa, amely kivételesen nem a hazai agrár-szakirodalmat, hanem az óvodások könyvespolcát hivatott gyarapítani. Három barátságos rovar történetén keresztül kerülhetnek közelebb a kicsik a mezőgazdaság mindennapjaihoz.

Jelentősen csökkent a vágómarha ára

A KSH előzetes becslése szerint az elmúlt évhez képest 2018-ban a mezőgazdaság kibocsájtása 3,1 százalékkal 2600 milliárd Ft fölé nőtt. A növénytermesztés és a kertészet teljesítménye 1,8, az állattenyésztésé pedig 5,7 százalékkal lett nagyobb. Az élő állatok kibocsájtása 8,1, az állati termékeké pedig 0,6 százalékkal haladta meg a tavalyit. Legjobban a baromfiágazat fokozta a teljesítményét.

Elengedjük az átfolyó vizeket, miközben a talajok egyre vízhiányosabbak

Magyarország vízkár veszélyeztetettsége Európában egyedülálló. A gyakori ár- és belvíz komoly károkat okoz, mint ahogy az egyre hosszabb aszályos időszakok is. Sokat segítene, ha az átfolyó vizeket a jelenleginél jóval nagyobb mértékben tudnánk megtartani és hasznosítani. A kamara évek óta igyekszik erre felhívni a figyelmet és keresni a megoldásokat. Ezúttal Kecskemétre hívta a szakembereket.

Precíziós vagy sem, működjön a gyakorlatban

Bár az elektronizálás az egyik fejlesztési irány a kertészeti gépek gyártásában, elektromos traktort csak korlátozottan lehet használni a ma ismert akkumulátorok mellett, nagyobb jövő előtt állnak a különböző robotok és önjáró eszközök. Gyümölcsszedő robotok is léteznek mechanikus vagy pneumatikus fogószerkezettel, amelyek fölismerik és leszedik a gyümölcsöt.

Már biotea is van

Zöldségek, tojás, tej és hús után már az élvezeti cikkek piacán is egyre terjednek a bioélelmiszerek, így hamarosan a biotea, valamint a biominősítésű egyéb termékek is az asztalra kerülnek.

Mégsem pusztul ki a banán?

Decemberben megkezdődött a szedés a világ első talaj nélkül nevelt banánállományában, számol be róla a freshfruitportal.com. A holland Wageningen Egyetem és a Chiquita Brands International együttműködésében megvalósuló kísérleti projekt célja, hogy megfékezzék a banánültetvényekben mérhetetlenül nagy károkat okozó ún. Panama-betegség terjedését.

Elhalasztották az egységes dohánytermék-csomagolások bevezetését

Az egyik legnagyobb hatású, kilátásba helyezett változást az a kormányrendelet fogalmazta meg, amely szerint 2019. május 20-ától kizárólag egységes csomagolással ellátott dohánytermékeket lehetne forgalmazni Magyarországon.

Óriási agrárholding jön létre

A Mészáros-csoport holdingba szervezi azokat a többségi tulajdonában lévő agrárérdekeltségeket, amelyek országszerte többféle mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatban tevékenykednek.

Elfogadták az illeglális kutak morattóriumának 2020-ig történő meghosszabbítását

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kezdeményezésére a Magyar Országgyűlés elfogadta az illegálisan kialakított kutak bírságmentes fennmaradására korábban 2018. december 31-ig szóló időpont 2020 végéig történő meghosszabbítását.