Back to top

Tavaszi határszemle: jól teleltek a vetések, bizakodhatnak a gazdák

Az idei enyhe, általában hótakaró nélküli telet viszonylag jól átvészelték az őszi vetések. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felmérése szerint az 1,6 millió hektáros őszi vetésű kalászos gabona és őszi káposztarepce vetésterület 90 százalékán jó vagy közepes minőségűek a növényállományok.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a vegetációs időszak kezdetével elvégezte az őszi vetésű kalászos gabonák és az őszi káposztarepce első tavaszi állapotminősítését - adta hírül a köztestület.

Az őszibúza-vetéseket a téli fagy nem károsította jelentősebb mértékben. A 955 ezer hektáros vetésterület közel 90 százalékén jó vagy közepes az állomány állapota. A tavaszi határszemle adatai alapján az Észak- és Dél-Alföld minden megyéjéből jelentettek állománypusztulást 2017 decembere óta. Jelentősebb veszteségek voltak Békés megyében, ahol 1500 hektárról, Jász-Nagykun-Szolnok megyében 1400 hektárról, Hajdú-Biharban közel 1700 hektárról pusztult ki a vetés. Borsodban 1500 hektárról, Tolnában pedig 1300 hektárról jelentettek állománypusztulást. 

Búzavetés Győr-Moson-Sopronban 2018. április 14-én.
Búzavetés Győr-Moson-Sopronban 2018. április 14-én.
Fotó: Pap Edina

A felázott talaj hátráltatta a tavaszi fejtrágyázást, de a jelentések szerint a táblák jelentős részén sikerült azt időben elvégezni.

A csapadékos tavaszi időjárás miatt mindenhol számítani kell a gombás betegségek – különösen az előző években komoly kárt okozó sárgarozsda – megjelenésre, ezért a védekezésre kiemelt hangsúlyt kell fektetniük a gazdálkodóknak.

Az enyhe, hótakaró nélküli tél a várakozások ellenére nem okozott kipusztulást az őszi káposztarepcénél. A 270 ezer hektáros vetésterület több mint kétharmadán jó, további 25 százalékán közepes minőségű az állomány. Állománypusztulás országszerte csak 3302 hektárról jelentettek, a legtöbbet, 500-500 hektárnyit Zala és Borsod-Abaúj-Zemlén megyékből. S bár pusztulás nem volt, érdemes megjegyezni, hogy Nógrádban a 4200 hektárnyi vetés fele gyenge minősítést kapott az első tavaszi határszemlén. A mintegy 9600 hektárnyi Hajdúsági repceállomány 25 százaléka is gyenge fejlettséget mutatott a vizsgálat idején.

A fejtrágyázást a repcénél is nehezítette az időjárás. A kora tavaszi rovarkártevők már megjelenek a táblákon, az ellenük való védekezést sok helyütt hátráltatja a felázott talaj.

A 230 ezer hektáron termesztett őszi árpa jól bokrosodott, a fagy nem károsította a növényeket. Az állományok 90 százaléka jó vagy közepes minőségű. Az árpa esetében is Hajdú-Bihar, illetve Jász-Nagykun-Szolnok megye vetéseit viselte meg legjobban a tél: előbbinél 581, utóbbinál 440 hektár vált az enyészeté, ugyanakkor a megmaradt területeken a vetések állapota kedvező. Az árpánál egyébként Győr-Moson-Sopronban tapasztalták egyedül a szakértők, h a vetésterület negyedén gyenge minőségűek az állományok. 

Az állományok 90 százaléka jó vagy közepes minőségű - mondható el a 97 ezer hektáros tritikálé és a 27 ezer hektáros rozs vetésterületről is. Előbbinél mindössze 737, utóbbinál 199 hektárról jelentettek állománypusztulást. 

A tél folyamán az 1,62 millió hektáros őszi kalászos gabona és őszi káposztarepce terület 1 százalékán, mintegy 17 ezer hektáron pusztult ki a vetés, főként a belvíz miatt.

Az őszi vetésű kalászos gabonák és az őszi káposztarepce tavaszi állapotminősítéséről

(2018. április 04-i állapot)

Fotó: NAK

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/NAK

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mindenkire szükség van a sertéspestis megfékezéséhez

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tájékoztatót készített a sertéstartók részére az idehaza is felbukkant afrikai sertéspestis kapcsán hozott intézkedésekről és az esetleges teendőkről.

Országszerte ellenőrzi a permetezést a Nébih

A házi méhek és a vadon élő beporzók védelmében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) tavasszal országszerte kiemelten ellenőrzi a növénytermesztők növényvédelmi tevékenységét, különösen a méhmérgezések szempontjából kockázatosnak ítélt gyümölcsösökben - tette közzé a hivatal.

Már aratják a rozst a szegedi határban

Van, amikor az elektromos áram úgy kezdődik, hogy learatják a rozst vagy bármilyen más energianövényt. Szeged határában a napokban fejeződik be az esztendő első betakarítása - bő hat hét múlva már áram is lehet a zölden levágott rozsból.

A halálos munkabalesetek hatoda történt az agráriumban tavaly

Jellemzően a halálos munkabalesetek negyede-ötöde a mezőgazdaságban történik, ezek nagy része traktorokkal és más gépekkel gázolás, ütközés. Emellett számos egyéb munkahelyi kockázatot is rejt az ágazat – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országszerte fórumokat tart a munkabiztonság növelése érdekében.

Bózsó Gyula: Erdei árnyjáték

Egy fotós, egy kép, egy történet sorozatunk következő részében Bózsó Gyula erdőmérnök képét mutatjuk be, aki szinte már munkaköri kötelességének érzi, hogy a csodálatos erdős vidéket bemutassa.

Ígéretesen emelkedő terményárak

Elégedettek lehetnek idén a gabonaárak alakulásával a hazai termelők. Ha az aratásig folytatódik az áremelkedés a világpiacon, a mögöttünk álló szűk esztendők után ismét jelentős haszonnal zárhatják a szezont a szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó gazdák.

Növényvédelmi előrejelzés – Fertőz a monília, rajzanak a molyok

Az elmúlt napok átlagosnál kissé melegebb, mérsékelten csapadékos időjárása kedvezett a növények fejlődésének, de egyúttal számos gombafertőzés veszélye fenyegeti a gyümölcsfáinkat, és rajzanak a rovarkártevők is.

Szűkítés-bővítés

Már lázasan figyeljük a méhek fejlődését és az épp beindult repcehordást. Bízunk benne, hogy a családok felfejlődnek akáchordásra, és lehetőség szerint ezt nem bíztuk a véletlenre. Aki tehette az első átnézés során, szűkítette és takarta a fészket, annyi lépet hagyva benn a családnál, amennyit a méhek lefednek.

A termelőket védi az új EU-s irányelv

Az Európai Unió új szabályozási javaslatot tett közzé, amely a mezőgazdasági termelők, valamint a kis- és középvállalkozások élelmiszer-ellátási láncban betöltött szerepének és versenyfeltételeinek javítását célozza meg. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok ellen hozott javaslatban érvényesül a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara álláspontja is.

Hogyan védjük meg a károsítóktól a laskagombát?

Viszonylag zárt rendszerben termesztjük, mégis több károsító veszélyezteti laskagombát. Mivel egyetlen kémiai gomba- és rovarölő szer használata sem engedélyezett, csakis a fertőzések, károsítások megelőzésével, a helyes higiéniai gyakorlat betartásával kerülhetjük el a terméskiesést - hangsúlyozta Somosné Nagy Adrienn a Pilze-Nagy Kft. szakmai napján.