Back to top

Talajművelési ABC (X.): Mit kell tudni a direktvetésről?

A művelés nélküli termesztést napjainkban nagy érdeklődés kíséri (pro és kontra). A közelmúltban jelent meg Birkás Márta Talajművelési ABC című könyve. Ezúton is megköszönve a szerző és a kiadó hozzájárulását, hetente válogatunk a könyv címszavai és tanácsai közül. Ezúttal a direktvetéssel ismerkedhetünk meg.

Direktvetés

Megmunkálatlan talajba, speciális nyitócsoroszlyás vetőgéppel végzett vetés. Talajbolygatás csak a vetősorban – a magárok kihasításakor – a felszín legfeljebb 10%-án történik (1. fotó). Nemzetközi viszonylatban más elnevezése még no-till (vagyis művelés nélküli termesztés).
A direktvetés „vetőágyát”, a magárkot, a gép csoroszlyája nyitja meg, s azt a mag belehelyezése után a következő elem betakarja és tömöríti. Minőségi követelmény a lazult (a magárokban), tömörített, morzsás (a magárok felszínén), nyirkos és gyommentes állapot. A nyirkosság a felszín tarlómaradványokkal való takarásából következik, a gyommentesség a kémiai védelem feladata.

A művelés nélküli termesztést napjainkban hasonló érdeklődés kíséri, mint a szántást (pro és kontra). Erdőtalajon 8, csernozjom talajon 15 évi tapasztalat segít az alkalmazási előnyök és kockázatok listázásában. A következő megállapítások térségünkre vonatkoztathatók, s nem feltétlenül egyeznek meg a más országokban, világrészeken tapasztaltakkal.

A direktvetés alkalmazási előnyei:

1. fotó: Direktvetéses őszi búza, 2012. április közepén
1. A víz- és szélerózió csökkenése. A védelmet a talaj csekély (csak vetősorban, vetésmélységig) bolygatása és a tarlómaradványokkal való takarása nyújtja. A tenyészidőben és azon kívül is takart talajt a víz és a szél sem sodorja el, vagyis helyben tartható. Vetés után 30–40% felszínborítottság fogadható el védő hatásúnak.
 

2. A talaj szervesanyag-tartalmának szinten tartása, növelése. Direktvetésre áttéréskor fokozatosan kerül egyensúlyba a humuszbontás és -épülés, majd a talaj eredeti tulajdonságaitól függően 6–10 év elteltével az utóbbi tényező kerül fölénybe.
A szervesanyag-gyarapodás a talaj csekély bolygatásából adódóan a humuszbontó folyamatok lelassulásának következménye. Mivel a tarló és a kémiai úton elölt gyomok maradványai évről évre a felszínen maradnak, bomlásuk fokozatosan megy végbe, egyrészt a felszínen, az időjárási körülmények hatására (mechanikai), másrészt a talajjal érintkezve (biológiai, 2. fotó).
 

3. Talajszerkezet-javulás. Hosszabb idő (6–8 év) elteltével vízálló talajszerkezet alakul. Ez a kedvező hatás a degradáció elmaradásának és a szervesanyag- tartalom növekedésének köszönhető. A tartósan direktvetéssel hasznosított talajok hordképessége, tömörödéssel szembeni ellenállása folyamatosan javul. Tartós, heves esőzéseket követően azonban visszaesés tapasztalható.

2. fotó: Harmonikus tarlómaradvány-bomlás direkt vetéses talajban

4. Csekély porosodás. A jó (50–60%) felszíntakarás a porosodásnak, eliszapolódásnak és a cserepesedésnek is hatékony ellenszere.
 

5. Mérsékelt taposás eredetű tömörödés. A talaj bolygatása, ezzel egyidejűleg a trágyaés növényvédő szer kijuttatása a vetéssel egymenetes. Egyéb növényvédelmi eljárások – pl. kémiai védekezés a vetés előtt és állományban – menetszámban hasonlóak a hagyományos rendszerekhez. Ugyanakkor a betakarító- és szállítójárművek túl nedves talajon lassan enyhülő kárt okoznak.
 

6. A talaj vízbefogadása jó. Ez az előny több (6–8) év elteltével a talajszerkezet javulása nyomán várható. A csapadékvizet, havat a tarlómaradványok helyben tartják, a nedvesség fokozatosan szivárog le a szerkezetes talaj mélyebb rétegeibe.
 

7. A talaj nedvességvesztése egész évben mérsékelt. A tarlómaradványok borítása gátolja a talaj kiszáradását, amely különösen csapadékszegény időszakban előnyös. A nyirkos állapot a földigiliszták tevékenységének igen kedvez.
 

8. A beruházási költségek fajlagos csökkenése. A direktvetéses technológiához speciális vetőgép, permetezőgép, ezek vonóerő-teljesítmény igényéhez adaptált traktor szükséges. A direktvető gép kihasználható a mulcshagyó, csökkentett művelési rendszerekben is. 
 

9. Mérsékelt ráfordítások. A hagyományos és direktvetéses technológia idő- és élőmunka ráfordításának aránya 2:1 vagy 3:1. A vetés és növényvédelem hajtóanyagigénye a direktvetéses technológiában a hagyományosnak 35–40%-a. 
 

10. A termés a ráfordításokhoz igazodik. Ülepedésre nem hajlamos, szerkezetes talajon jó vagy elfogadható lehet a termés szintje. Extenzív talajhasználat esetén a körülményeknek megfelelően várható más rendszerekhez viszonyítva alacsonyabb termés. 
Az 1–10. pontok áttekintése során megállapítható, hogy a direktvetés előnyei fokozatosan alakulnak ki a talaj átállásával és jórészt egymásból következnek. A szervesanyagés a talajszerkezet-kímélés kedvező hatásai más tényezőkön keresztül stabilizálódva válnak gazdasági előnyökké. A technológia igényességre, szakszerűségre kényszeríti alkalmazóját. A szakértelem bármely más termesztési technológia működtetésekor is szükséges.

Tanács: A direktvetés távoli országokban, más klíma alatt látott jó eredményei ösztönző példákat adhatnak, ám nem mentesítenek a saját földön az első években várható szakértelemmel leküzdhető nehézségektől.

A direktvetéses termesztéshez megfontolandók is kapcsolhatók:

1. Tarlómaradványok a talaj felszínén. A növények egymásra gyakorolt hatása miatt csírázásgátlás alakulhat ki. A kártevők, kórokozók túlélését számításba kell venni (4–6 év elteltével biológiai egyensúly alakulhat ki). A tarlómaradványok alatt tavasszal hidegebb lehet a talaj vetéskor (a vetősorról a nyitócsoroszlya távolítja el a talaj felmelegedését késleltető anyagot). Az utóbbi években ez a hátrány igen csekély. A hűvösebb talaj a tenyészidő folyamán – pl. hőségnapokon – előnnyé válik.
 

2. Növényi sorrend. A váltás nélküli termesztés növeli, a vetésváltás csökkenti a művelés nélküli gazdálkodás kockázatát. A növényváltás a kártevők, a kórokozók és a gyomok korlátozásában is nélkülözhetetlen.

3. fotó: Jellegzetes ülepedés direktvetéses talajban

3. Talajállapot. A direktvetéses rendszerre áttérés első 4–6 évében a hagyományos rendszerben tipikus ülepedés várható (3. fotó). Például az első direktvetést megelőző lazítás tartama nem tart ki a javulás felerősödéséig. A szerkezetjavulás folytán hordképesebbé váló talajon az ülepedés mértéke enyhül (a gyökerek jól átszövik a talajt), de a művelt talajhoz képest nagyobb talajellenállás megmarad. 
 

4. A talaj termékenysége. A forgatás, bolygatás elhagyása következtében a talaj legfelső rétege dúsul, a gyökérzóna szegényedik tápanyagokban. Folyékony trágyák talajba juttatása esetén ez a kockázat csökken. 
 

5. Talajélet. Az ülepedett, levegőtlen és nedves talaj az anaerob folyamatoknak és a gyökérmérgek keletkezésének kedvez (a direktvetés 1–5. évében tipikus). A biológiai tevékenység egyensúlyba jutását a morzsásodás és a földigilisztatevékenység erősödése jelzi (4. fotó). 

4. fotó: Feltáródó tarlómaradványok, gilisztajáratok: direktvetéses talaj a 8–10. év után

6. Kártevők, kórokozók. Az első években a növények, gyengébb fejlettségük okán fogékonyabbak a betegségekre. A talaj-környezet javulása a növények növekedésében, ellenálló képességük erősödésében is nyomon követhető. Vetésváltás alkalmazása és a kémiai védelem pontos időzítése mindenkor ajánlott. 
 

7. Gyomosodás, gyomkorlátozás. Direktvetéses rendszer nem tartható fenn kémiai védelem nélkül (vetést megelőzően perzselő, vetés után vagy vetéskor szelektív hatású). A tarlómaradványok a gyomirtó szerek hatékonyságát csökkenthetik, de megakadályozzák azok elmozdulását. Az első években erőteljes gyomkelést jól időzített postkezeléssel, majd tarlón, kémiai kezeléssel lehet visszaszorítani. Tartamkísérletünkben tapasztaltak szerint eltérő tenyészidejű növények váltásával a veszélyes gyomok terjedése és az elgyomosodás is megfékezhető.
Mivel a gyomosodás a direktvetés korlátja, nem ajánlott a technológiára áttérés akkor, ha nagy a talaj gyommagkészlete a felszíni rétegben. Legalább két évet kell szánni a talaj legfelső rétegének gyommentesítésére (kelésre serkentve lehet irtani, élettevékenységüket korlátozni). 
 

8. Trágyázás. Kísérletek szerint N-műtrágyából 10–15%- kal több, P- és K-trágyából kevesebb elegendő a hagyományos technológiához optimalizált adagoknál. Mésztrágyázás, ha szükséges, 5–6 évenként javasolható. Kielégítő tápanyag-ellátottság esetén a növények versenyképesebbek a gyomokkal és a kártevőkkel szemben is. 
 

9. Termeszthető növények. A direktvetés bevezetésekor alkalmazott talajállapot-javító lazítás bármely növény termesztését megengedi. Ugyanakkor olyan növényt célszerű választani, amelynek termesztési rendszere kis menetszámú. Bolygatatlan állapotra érzékeny növény termesztése nem ajánlatos egészen addig, amíg a talaj szerkezete nem javul. 
Ha a direktvetést váltásban alkalmazzák (pl. mélyebb művelésben részesült búza tarlójába silókukorica direktvetés), kisebb a kockázat. Az ilyen megoldás tanulóidőnek is jó, megismerhetik a vetési mód technikáját, a várható előnyöket, kiszűrhetik a bizonytalansági tényezőket. 
 

10. Gépigény. Direktvetésre a körülményekhez (magárok nyitása, mag elhelyezése, magtakarás, trágya- és növényvédő szer kijuttatás) tervezett speciális gép alkalmas, amely drágább, mint több hagyományos vetőgép. Ugyanakkor a direktvető gép magas színvonalú konstrukció, és egyéb művelési rendszerekben is alkalmazható vetésre. 
 

11. Gazdaságosság. A művelés nélküli termesztés gazdaságossága az első években az alacsonyabb termés és a növényvédelem költségei miatt bizonytalan. Ezért nem javasolható tömörödött és elgyomosodott talajokra. A veszteségek elkerülése érdekében a technológia a termőhelyhez, az évjárathoz és a növényhez évente adaptálandó. 
 

12. Szakértelem. A direktvetés sajátos termesztési rendszere a kezdethez és az eredményes folytatáshoz is nagy gondosságot igényel. A direkt vetéssel tartósan megkímélt és gondozott talaj jobb körülményeket nyújthat a növényeknek, mint az éveken keresztül tárcsázott talaj. Ahhoz, hogy az elvben talaj- és költségkímélő mód hosszabb távon is sikeresen alkalmazható legyen, jó alapozás (talajállapot- javítás, gyomkorlátozás, szakértelem megszerzése) és a technológiai követelmények pontos betartása szükséges.
A direktvetés extenzív termesztési mód. Szárazabb években a gyengébb termőhelyekre a talaj extenzív használata kínál biztonságot.

Mit igazolnak a hazai kutatások?

• Az eddigi hazai direktvetés eredmények bármely tenyészidőt tekintve eléggé ellentmondásosak. Száraz vetési idényben a direktvetés előnnyel indul, amelyet száraz tenyészidőben meg is tarthat. Átlagos idényben a direktvetés eredménye – amennyiben a talaj állapota átállt (javult) – fölülmúlja a tárcsás sekélyművelését. Csapadékos idényben a direktvetés hátrányba kerül azokkal a módokkal szemben, amelyek ismétlődő esőstressz után is megtartanak némi lazultságot. Az eredmény a magárok állapotától kevésbé, sokkal inkább a gyökérzóna állapotától függ. 

• A talajok rossz fizikai és biológiai állapota (tömörödés, elporosodás), valamint az erős gyomosság a direktvetés alkalmazásának korlátozó tényezői. 

• Kérdés, hogy extenzív körülmények között mely növényfajok termeszthetők gazdaságosan direktvetéssel, és azokkal megvalósítható-e kedvező vagy viszonylag kedvező növényi sorrend. 

• Direktvetéses termesztés esetén kissé módosulhat a növények vetésideje, a vetés mélysége és az állománysűrűség. 

• A művelés elmaradása a mechanikai gyomkorlátozás szünetelését jelenti. Az első évek nehézségei után elért jól kezelhető alacsony gyomborítottságot jól adaptált kémiai (herbicid) és biológiai (növényi sorrend, állománysűrűség) módszerekkel fenn lehet tartani. 

• A kártevők és kórokozók visszaszorítása sem nélkülözheti a vetésváltást és a vegyszeres védekezést. A talajok kémiai terhelését azonban nem tanácsos növelni. • Változhat a trágyázás módja, adagja, időzítése. • Adott termőhelyen felmerülhet az alkalmazhatóság ideje (rövid idejű, esetleg periódusos vagy megszakítás nélküli). 

• A gazdálkodóknak időben meg kell ismerni az előnyöket, főként a várható kockázatokat, és fel kell készülni a kockázat csökkentésére. 

• A talajvédő módszerek – hatékonyságuktól függő – támogatása elősegítheti a direktvetés hazai meghonosodását (akár rövid idejű alkalmazással) védelemre szoruló vagy az extenzív módon hasznosítható termőhelyeken. 


A direktvetés környezeti hatása


A direktvetés a talajvédelem hatékonyságát vizsgáló kísérletek eredményeként alakult ki. Felkarolói az alkalmazásával együtt járó nehézségeket – beleértve a terméscsökkenést – mindenkor elismerték, és ellenérvként a hatásos talajvédelmet hozták fel. A direktvetéssel szerzett több mint hat évtizedes külföldi és a két-három évtizedre visszatekintő hazai tapasztalat alapján a következők állapíthatók meg: 

5. fotó: Ülepedett, feltáródó maradványokkal teli talaj, kedvező földigiliszta- élőhely

• A tartósan alkalmazott direktvetés talajra gyakorolt hatásában a nem művelt talajokéhoz hasonlítható (5. fotó). Művelés hatására a talaj biológiai, fizikai, kémiai állapotának egyensúlya felbomlik. A rendszeresen intenzíven vagy a sok hibával művelt talajok a bolygatatlanhoz képest gyorsabban ülepednek, tömörödnek, rögösödnek, porosodnak, emiatt eliszapolódnak, cserepesednek és hordképességük is rosszabb. Az ilyen degradált állapotú talajon a direktvetés első éveiben mindezek a jelenségek megmaradnak. 

• A kevesebb taposás, a csekély bolygatás, a tarlómaradvány- borítás, a legfelső szintben a szervesanyag-növekedés hatására egyes minőségi tényezők előbb, mások csak hosszabb idő alatt javulnak. 

• A rögösödés, a porosodás, az eliszapolódás és a cserepesedés enyhül legkorábban, 2–4 év alatt (a jó felszín fedettségének köszönhetően). Az ülepedés előbb a legfelső 5–6 cm rétegben marad el, de a mélyebb rétegekben 5–6 év után még kimutatható. 

• A hordképesség javulása a szervesanyag-tartalom növekedésével van összefüggésben. Nem várható talajállapot-javulás ott, ahol a tarlómaradványokat és a szalmát rendszeresen eltávolítják vagy elégetik. A tömörödés enyhülése hosszabb folyamat, és a talajszerkezet javulásától függ. Ezért az első direktvetés előtt kívánatos lehet a talaj lazítása, és annak – az ülepedés idejétől függő – megismétlése (táblázat). 

• A nem művelt talajhoz hasonló fizikai, biológiai, kémiai egyensúlyi állapot bekövetkezése tartós direktvetés esetén a 8–10. évtől várható akkor, ha a szabályokat (minél kevesebb talajon járás, a tarlómaradványok megtartása a felszínen) betartják. Ekkor éri el a talaj azt a jól regenerálódott állapotát, amelyet már lazítás nélkül is fenn lehet tartani. Nagy agyagtartalmú talajokon ezek a folyamatok lassúbbak. 

• Központi kérdés az elgyomosodás megelőzése. Évelő gyomokkal fertőzött talajon az integrált korlátozást a direktvetés bevezetése előtt el kell végezni. Vetésváltással egyes gyomcsoportok elterjedése megelőzhető. A tarlómaradványok borítása – az olykor hidegebb talaj miatt – az életképes magvak kelését legfeljebb késleltetheti. A tarlómaradványok révén kedvező mikroklíma korábbi gyomkelést eredményezhet tavasszal (nyáron tarlón is), ezért a kémiai védelem jó időzítése a rendszer fontos eleme. A direktvetéses terület gyomflórája több év elteltével a nem bolygatott talajokéhoz hasonlóan kerül egyensúlyba. Az egyensúly eléréséig – és utána is – a tűréshatárig korlátozott gyomosság jól kezelhető, és nem növeli a gazdálkodás veszteségeit. 

• A tenyészidőben egészségesen tartott növények maradványai nem hordoznak fertőző képleteket. Az okszerűen alkalmazott kémiai beavatkozások révén nem nő a terület kémiai
terhelése.

 

Ide kattintva megtekintheti a további jelölteket!

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2018/16 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Légzőszervi betegségek számokban

A nagyüzemi tenyész- és árutojás-termelő állományokban, de különösen a brojler- és hízópulyka-állományokban a Mycoplasma gallisepticum és Mycoplasma synoviae fertőzése mind világszerte, mind Magyarországon még ma is az egyik legsúlyosabb és legköltségesebb betegségnek tekinthető.

A gépesítés kilátója

Kilátót alkotott az Alföldre a KITE Zrt.: a hódmezővásárhelyi alközpontban mutatták be, hogy mi az, ami világ mezőgépiparának élvonalát jelenti, hangsúlyosan a saját gépes partnereik eredményeit kidomborítva.

Ellés utáni méhelváltozások

Az optimális két ellés közötti időszak (< 400 nap) elérése érdekében fontos, hogy a méh ellés utáni elváltozásainak korai diagnózisát, gyógykezelését és megelőzését megtegyük, valamint a betegségek szaporodásbiológiai és laktációs teljesítményre gyakorolt hatását az adott gazdaságban folyamatosan vizsgáljuk.

Továbbra is kevés a magyar hagyma

Kevesebb hagyma teremhet idén a hazai földeken. Bár az ősszel elvetett magok jó termést hoztak, a belvíz miatt megkésett tavaszi vetés kapcsán már kevésbé bizakodók a gazdálkodók. A hazai hagymatermesztés egyébként sem éli fénykorát, ágazati szakértők szerint a felzárkózáshoz elsősorban megfelelő vízgazdálkodásra, öntözésfejlesztésre és a termelők összefogására, integrációjára lenne szükség.

Csúcsra jár a munka a veszprémi földeken

Két hete még belvizeket kerülgettek a földeken dolgozók, most pedig az eget lesik pár milliméter csapadékért. Ilyenkor nagyon fontos a növényeket ért stresszhatás csökkentése.

A napelemes öntözéssel kapcsolatban végzett kutatást az ENSZ

Az Egyesült Nemzetek Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) új kutatása szerint a napenergiával működtetett öntözőrendszerek komoly előrelépést jelenthetnek a fenntartható vízhasználat növelése érdekében. A jelentés kiemeli, hogy az ezen elv alapján működő öntözőrendszerek megfizethető technológiát jelenthetnek a fejlődő országok kis- és nagyüzemi gazdálkodói számára.

Jók az őszi vetések, a tavaszi munkák viszont kitolódnak Hevesben

Biztató az őszi kalászosok helyzete, de a tavaszi növények vetésében lemaradtak a gazdálkodók. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara koordinálásával felmérték Heves megye őszi vetéseit.

Nőtt a tavaszi búza és a kukorica vetésterülete is az idén

A tél végi és kora tavaszi időjárás nem segítette a földeken dolgozókat. A szokatlanul hideg és csapadékos márciusi időjárás miatt a gazdák a tavaszi munkák kisebb hányadát végezték el április közepéig, mint egy évvel korábban - derül ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) tavaszi mezőgazdasági munkákról szóló jelentéséből.

Tolnában is jól haladnak a vetésekkel a gazdák

Több mint kétezer hektáron pusztultak ki Tolna megyében őszi vetésű növények, a vetésterület túlnyomó részén ugyanakkor jó vagy közepes minőségű a búza, repce, árpa – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.

A korai kajsziból lesz a legkevesebb Baranyában

A NAK felmérése szerint a kajszibarackot érintette legnagyobb mértékben a márciusi fagykár Baranyában, valamint a fagyzugosabb területeken a késői érésű szőlőültetvények is megsínylették a hideget, ugyanakkor a szántóföldi növényeket megvédte a hótakaró.