Back to top

Talajművelési ABC (X.): Mit kell tudni a direktvetésről?

A művelés nélküli termesztést napjainkban nagy érdeklődés kíséri (pro és kontra). A közelmúltban jelent meg Birkás Márta Talajművelési ABC című könyve. Ezúton is megköszönve a szerző és a kiadó hozzájárulását, hetente válogatunk a könyv címszavai és tanácsai közül. Ezúttal a direktvetéssel ismerkedhetünk meg.

Direktvetés

Megmunkálatlan talajba, speciális nyitócsoroszlyás vetőgéppel végzett vetés. Talajbolygatás csak a vetősorban – a magárok kihasításakor – a felszín legfeljebb 10%-án történik (1. fotó). Nemzetközi viszonylatban más elnevezése még no-till (vagyis művelés nélküli termesztés).
A direktvetés „vetőágyát”, a magárkot, a gép csoroszlyája nyitja meg, s azt a mag belehelyezése után a következő elem betakarja és tömöríti. Minőségi követelmény a lazult (a magárokban), tömörített, morzsás (a magárok felszínén), nyirkos és gyommentes állapot. A nyirkosság a felszín tarlómaradványokkal való takarásából következik, a gyommentesség a kémiai védelem feladata.

A művelés nélküli termesztést napjainkban hasonló érdeklődés kíséri, mint a szántást (pro és kontra). Erdőtalajon 8, csernozjom talajon 15 évi tapasztalat segít az alkalmazási előnyök és kockázatok listázásában. A következő megállapítások térségünkre vonatkoztathatók, s nem feltétlenül egyeznek meg a más országokban, világrészeken tapasztaltakkal.

A direktvetés alkalmazási előnyei:

1. fotó: Direktvetéses őszi búza, 2012. április közepén
1. A víz- és szélerózió csökkenése. A védelmet a talaj csekély (csak vetősorban, vetésmélységig) bolygatása és a tarlómaradványokkal való takarása nyújtja. A tenyészidőben és azon kívül is takart talajt a víz és a szél sem sodorja el, vagyis helyben tartható. Vetés után 30–40% felszínborítottság fogadható el védő hatásúnak.
 

2. A talaj szervesanyag-tartalmának szinten tartása, növelése. Direktvetésre áttéréskor fokozatosan kerül egyensúlyba a humuszbontás és -épülés, majd a talaj eredeti tulajdonságaitól függően 6–10 év elteltével az utóbbi tényező kerül fölénybe.
A szervesanyag-gyarapodás a talaj csekély bolygatásából adódóan a humuszbontó folyamatok lelassulásának következménye. Mivel a tarló és a kémiai úton elölt gyomok maradványai évről évre a felszínen maradnak, bomlásuk fokozatosan megy végbe, egyrészt a felszínen, az időjárási körülmények hatására (mechanikai), másrészt a talajjal érintkezve (biológiai, 2. fotó).
 

3. Talajszerkezet-javulás. Hosszabb idő (6–8 év) elteltével vízálló talajszerkezet alakul. Ez a kedvező hatás a degradáció elmaradásának és a szervesanyag- tartalom növekedésének köszönhető. A tartósan direktvetéssel hasznosított talajok hordképessége, tömörödéssel szembeni ellenállása folyamatosan javul. Tartós, heves esőzéseket követően azonban visszaesés tapasztalható.

2. fotó: Harmonikus tarlómaradvány-bomlás direkt vetéses talajban

4. Csekély porosodás. A jó (50–60%) felszíntakarás a porosodásnak, eliszapolódásnak és a cserepesedésnek is hatékony ellenszere.
 

5. Mérsékelt taposás eredetű tömörödés. A talaj bolygatása, ezzel egyidejűleg a trágyaés növényvédő szer kijuttatása a vetéssel egymenetes. Egyéb növényvédelmi eljárások – pl. kémiai védekezés a vetés előtt és állományban – menetszámban hasonlóak a hagyományos rendszerekhez. Ugyanakkor a betakarító- és szállítójárművek túl nedves talajon lassan enyhülő kárt okoznak.
 

6. A talaj vízbefogadása jó. Ez az előny több (6–8) év elteltével a talajszerkezet javulása nyomán várható. A csapadékvizet, havat a tarlómaradványok helyben tartják, a nedvesség fokozatosan szivárog le a szerkezetes talaj mélyebb rétegeibe.
 

7. A talaj nedvességvesztése egész évben mérsékelt. A tarlómaradványok borítása gátolja a talaj kiszáradását, amely különösen csapadékszegény időszakban előnyös. A nyirkos állapot a földigiliszták tevékenységének igen kedvez.
 

8. A beruházási költségek fajlagos csökkenése. A direktvetéses technológiához speciális vetőgép, permetezőgép, ezek vonóerő-teljesítmény igényéhez adaptált traktor szükséges. A direktvető gép kihasználható a mulcshagyó, csökkentett művelési rendszerekben is. 
 

9. Mérsékelt ráfordítások. A hagyományos és direktvetéses technológia idő- és élőmunka ráfordításának aránya 2:1 vagy 3:1. A vetés és növényvédelem hajtóanyagigénye a direktvetéses technológiában a hagyományosnak 35–40%-a. 
 

10. A termés a ráfordításokhoz igazodik. Ülepedésre nem hajlamos, szerkezetes talajon jó vagy elfogadható lehet a termés szintje. Extenzív talajhasználat esetén a körülményeknek megfelelően várható más rendszerekhez viszonyítva alacsonyabb termés. 
Az 1–10. pontok áttekintése során megállapítható, hogy a direktvetés előnyei fokozatosan alakulnak ki a talaj átállásával és jórészt egymásból következnek. A szervesanyagés a talajszerkezet-kímélés kedvező hatásai más tényezőkön keresztül stabilizálódva válnak gazdasági előnyökké. A technológia igényességre, szakszerűségre kényszeríti alkalmazóját. A szakértelem bármely más termesztési technológia működtetésekor is szükséges.

Tanács: A direktvetés távoli országokban, más klíma alatt látott jó eredményei ösztönző példákat adhatnak, ám nem mentesítenek a saját földön az első években várható szakértelemmel leküzdhető nehézségektől.

A direktvetéses termesztéshez megfontolandók is kapcsolhatók:

1. Tarlómaradványok a talaj felszínén. A növények egymásra gyakorolt hatása miatt csírázásgátlás alakulhat ki. A kártevők, kórokozók túlélését számításba kell venni (4–6 év elteltével biológiai egyensúly alakulhat ki). A tarlómaradványok alatt tavasszal hidegebb lehet a talaj vetéskor (a vetősorról a nyitócsoroszlya távolítja el a talaj felmelegedését késleltető anyagot). Az utóbbi években ez a hátrány igen csekély. A hűvösebb talaj a tenyészidő folyamán – pl. hőségnapokon – előnnyé válik.
 

2. Növényi sorrend. A váltás nélküli termesztés növeli, a vetésváltás csökkenti a művelés nélküli gazdálkodás kockázatát. A növényváltás a kártevők, a kórokozók és a gyomok korlátozásában is nélkülözhetetlen.

3. fotó: Jellegzetes ülepedés direktvetéses talajban

3. Talajállapot. A direktvetéses rendszerre áttérés első 4–6 évében a hagyományos rendszerben tipikus ülepedés várható (3. fotó). Például az első direktvetést megelőző lazítás tartama nem tart ki a javulás felerősödéséig. A szerkezetjavulás folytán hordképesebbé váló talajon az ülepedés mértéke enyhül (a gyökerek jól átszövik a talajt), de a művelt talajhoz képest nagyobb talajellenállás megmarad. 
 

4. A talaj termékenysége. A forgatás, bolygatás elhagyása következtében a talaj legfelső rétege dúsul, a gyökérzóna szegényedik tápanyagokban. Folyékony trágyák talajba juttatása esetén ez a kockázat csökken. 
 

5. Talajélet. Az ülepedett, levegőtlen és nedves talaj az anaerob folyamatoknak és a gyökérmérgek keletkezésének kedvez (a direktvetés 1–5. évében tipikus). A biológiai tevékenység egyensúlyba jutását a morzsásodás és a földigilisztatevékenység erősödése jelzi (4. fotó). 

4. fotó: Feltáródó tarlómaradványok, gilisztajáratok: direktvetéses talaj a 8–10. év után

6. Kártevők, kórokozók. Az első években a növények, gyengébb fejlettségük okán fogékonyabbak a betegségekre. A talaj-környezet javulása a növények növekedésében, ellenálló képességük erősödésében is nyomon követhető. Vetésváltás alkalmazása és a kémiai védelem pontos időzítése mindenkor ajánlott. 
 

7. Gyomosodás, gyomkorlátozás. Direktvetéses rendszer nem tartható fenn kémiai védelem nélkül (vetést megelőzően perzselő, vetés után vagy vetéskor szelektív hatású). A tarlómaradványok a gyomirtó szerek hatékonyságát csökkenthetik, de megakadályozzák azok elmozdulását. Az első években erőteljes gyomkelést jól időzített postkezeléssel, majd tarlón, kémiai kezeléssel lehet visszaszorítani. Tartamkísérletünkben tapasztaltak szerint eltérő tenyészidejű növények váltásával a veszélyes gyomok terjedése és az elgyomosodás is megfékezhető.
Mivel a gyomosodás a direktvetés korlátja, nem ajánlott a technológiára áttérés akkor, ha nagy a talaj gyommagkészlete a felszíni rétegben. Legalább két évet kell szánni a talaj legfelső rétegének gyommentesítésére (kelésre serkentve lehet irtani, élettevékenységüket korlátozni). 
 

8. Trágyázás. Kísérletek szerint N-műtrágyából 10–15%- kal több, P- és K-trágyából kevesebb elegendő a hagyományos technológiához optimalizált adagoknál. Mésztrágyázás, ha szükséges, 5–6 évenként javasolható. Kielégítő tápanyag-ellátottság esetén a növények versenyképesebbek a gyomokkal és a kártevőkkel szemben is. 
 

9. Termeszthető növények. A direktvetés bevezetésekor alkalmazott talajállapot-javító lazítás bármely növény termesztését megengedi. Ugyanakkor olyan növényt célszerű választani, amelynek termesztési rendszere kis menetszámú. Bolygatatlan állapotra érzékeny növény termesztése nem ajánlatos egészen addig, amíg a talaj szerkezete nem javul. 
Ha a direktvetést váltásban alkalmazzák (pl. mélyebb művelésben részesült búza tarlójába silókukorica direktvetés), kisebb a kockázat. Az ilyen megoldás tanulóidőnek is jó, megismerhetik a vetési mód technikáját, a várható előnyöket, kiszűrhetik a bizonytalansági tényezőket. 
 

10. Gépigény. Direktvetésre a körülményekhez (magárok nyitása, mag elhelyezése, magtakarás, trágya- és növényvédő szer kijuttatás) tervezett speciális gép alkalmas, amely drágább, mint több hagyományos vetőgép. Ugyanakkor a direktvető gép magas színvonalú konstrukció, és egyéb művelési rendszerekben is alkalmazható vetésre. 
 

11. Gazdaságosság. A művelés nélküli termesztés gazdaságossága az első években az alacsonyabb termés és a növényvédelem költségei miatt bizonytalan. Ezért nem javasolható tömörödött és elgyomosodott talajokra. A veszteségek elkerülése érdekében a technológia a termőhelyhez, az évjárathoz és a növényhez évente adaptálandó. 
 

12. Szakértelem. A direktvetés sajátos termesztési rendszere a kezdethez és az eredményes folytatáshoz is nagy gondosságot igényel. A direkt vetéssel tartósan megkímélt és gondozott talaj jobb körülményeket nyújthat a növényeknek, mint az éveken keresztül tárcsázott talaj. Ahhoz, hogy az elvben talaj- és költségkímélő mód hosszabb távon is sikeresen alkalmazható legyen, jó alapozás (talajállapot- javítás, gyomkorlátozás, szakértelem megszerzése) és a technológiai követelmények pontos betartása szükséges.
A direktvetés extenzív termesztési mód. Szárazabb években a gyengébb termőhelyekre a talaj extenzív használata kínál biztonságot.

Mit igazolnak a hazai kutatások?

• Az eddigi hazai direktvetés eredmények bármely tenyészidőt tekintve eléggé ellentmondásosak. Száraz vetési idényben a direktvetés előnnyel indul, amelyet száraz tenyészidőben meg is tarthat. Átlagos idényben a direktvetés eredménye – amennyiben a talaj állapota átállt (javult) – fölülmúlja a tárcsás sekélyművelését. Csapadékos idényben a direktvetés hátrányba kerül azokkal a módokkal szemben, amelyek ismétlődő esőstressz után is megtartanak némi lazultságot. Az eredmény a magárok állapotától kevésbé, sokkal inkább a gyökérzóna állapotától függ. 

• A talajok rossz fizikai és biológiai állapota (tömörödés, elporosodás), valamint az erős gyomosság a direktvetés alkalmazásának korlátozó tényezői. 

• Kérdés, hogy extenzív körülmények között mely növényfajok termeszthetők gazdaságosan direktvetéssel, és azokkal megvalósítható-e kedvező vagy viszonylag kedvező növényi sorrend. 

• Direktvetéses termesztés esetén kissé módosulhat a növények vetésideje, a vetés mélysége és az állománysűrűség. 

• A művelés elmaradása a mechanikai gyomkorlátozás szünetelését jelenti. Az első évek nehézségei után elért jól kezelhető alacsony gyomborítottságot jól adaptált kémiai (herbicid) és biológiai (növényi sorrend, állománysűrűség) módszerekkel fenn lehet tartani. 

• A kártevők és kórokozók visszaszorítása sem nélkülözheti a vetésváltást és a vegyszeres védekezést. A talajok kémiai terhelését azonban nem tanácsos növelni. • Változhat a trágyázás módja, adagja, időzítése. • Adott termőhelyen felmerülhet az alkalmazhatóság ideje (rövid idejű, esetleg periódusos vagy megszakítás nélküli). 

• A gazdálkodóknak időben meg kell ismerni az előnyöket, főként a várható kockázatokat, és fel kell készülni a kockázat csökkentésére. 

• A talajvédő módszerek – hatékonyságuktól függő – támogatása elősegítheti a direktvetés hazai meghonosodását (akár rövid idejű alkalmazással) védelemre szoruló vagy az extenzív módon hasznosítható termőhelyeken. 


A direktvetés környezeti hatása


A direktvetés a talajvédelem hatékonyságát vizsgáló kísérletek eredményeként alakult ki. Felkarolói az alkalmazásával együtt járó nehézségeket – beleértve a terméscsökkenést – mindenkor elismerték, és ellenérvként a hatásos talajvédelmet hozták fel. A direktvetéssel szerzett több mint hat évtizedes külföldi és a két-három évtizedre visszatekintő hazai tapasztalat alapján a következők állapíthatók meg: 

5. fotó: Ülepedett, feltáródó maradványokkal teli talaj, kedvező földigiliszta- élőhely

• A tartósan alkalmazott direktvetés talajra gyakorolt hatásában a nem művelt talajokéhoz hasonlítható (5. fotó). Művelés hatására a talaj biológiai, fizikai, kémiai állapotának egyensúlya felbomlik. A rendszeresen intenzíven vagy a sok hibával művelt talajok a bolygatatlanhoz képest gyorsabban ülepednek, tömörödnek, rögösödnek, porosodnak, emiatt eliszapolódnak, cserepesednek és hordképességük is rosszabb. Az ilyen degradált állapotú talajon a direktvetés első éveiben mindezek a jelenségek megmaradnak. 

• A kevesebb taposás, a csekély bolygatás, a tarlómaradvány- borítás, a legfelső szintben a szervesanyag-növekedés hatására egyes minőségi tényezők előbb, mások csak hosszabb idő alatt javulnak. 

• A rögösödés, a porosodás, az eliszapolódás és a cserepesedés enyhül legkorábban, 2–4 év alatt (a jó felszín fedettségének köszönhetően). Az ülepedés előbb a legfelső 5–6 cm rétegben marad el, de a mélyebb rétegekben 5–6 év után még kimutatható. 

• A hordképesség javulása a szervesanyag-tartalom növekedésével van összefüggésben. Nem várható talajállapot-javulás ott, ahol a tarlómaradványokat és a szalmát rendszeresen eltávolítják vagy elégetik. A tömörödés enyhülése hosszabb folyamat, és a talajszerkezet javulásától függ. Ezért az első direktvetés előtt kívánatos lehet a talaj lazítása, és annak – az ülepedés idejétől függő – megismétlése (táblázat). 

• A nem művelt talajhoz hasonló fizikai, biológiai, kémiai egyensúlyi állapot bekövetkezése tartós direktvetés esetén a 8–10. évtől várható akkor, ha a szabályokat (minél kevesebb talajon járás, a tarlómaradványok megtartása a felszínen) betartják. Ekkor éri el a talaj azt a jól regenerálódott állapotát, amelyet már lazítás nélkül is fenn lehet tartani. Nagy agyagtartalmú talajokon ezek a folyamatok lassúbbak. 

• Központi kérdés az elgyomosodás megelőzése. Évelő gyomokkal fertőzött talajon az integrált korlátozást a direktvetés bevezetése előtt el kell végezni. Vetésváltással egyes gyomcsoportok elterjedése megelőzhető. A tarlómaradványok borítása – az olykor hidegebb talaj miatt – az életképes magvak kelését legfeljebb késleltetheti. A tarlómaradványok révén kedvező mikroklíma korábbi gyomkelést eredményezhet tavasszal (nyáron tarlón is), ezért a kémiai védelem jó időzítése a rendszer fontos eleme. A direktvetéses terület gyomflórája több év elteltével a nem bolygatott talajokéhoz hasonlóan kerül egyensúlyba. Az egyensúly eléréséig – és utána is – a tűréshatárig korlátozott gyomosság jól kezelhető, és nem növeli a gazdálkodás veszteségeit. 

• A tenyészidőben egészségesen tartott növények maradványai nem hordoznak fertőző képleteket. Az okszerűen alkalmazott kémiai beavatkozások révén nem nő a terület kémiai
terhelése.

 

Ide kattintva megtekintheti a további jelölteket!

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2018/16 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Talajművelési ABC – Tarlóápolás

Birkás Márta Talajművelési ABC című könyvből szemlézünk, ezúttal a nyári aratás befejezéséhez közeledve a tarlógondozás és -ápolás kerül a fókuszba.

Klímaváltozási stratégiák: több figyelmet érdemelne a talaj

Miközben a klímaváltozás megvámolja a mezőgazdaságot, a földhasználat pedig a bolygó felmelegedését segíti elő, a döntéshozók klímastratégiájában még mindig csekély figyelem jut a talajoknak.

Egészségesek az iskolakerti talajok

2017 végétől 2018 elejéig immár harmadik alkalommal zajlottak le sikeresen az Iskolakert-hálózat kertjeinek talajvizsgálatai. A Nébih tanakajdi laboratóriumának szakemberei 9 iskolakert 2-2 talajmintáját analizálták. Az iskolakertek egyéni kiértékelést és javaslatokat is kapnak a talajjal kapcsolatos további teendőikről.

Világszerte csökken a földek termékenysége

A talajromlás jelenleg a földterületek több mint 75 százalékát érinti, 2050-re ez 90 százalékra nő - derül ki az Európai Bizottság tudományos szolgálata és tudásközpontja által közzétett, az elsivatagosodást bemutató világatlasz új kiadásából. 2050-re a szűkös talajerőforrásokból eredő problémák akár 700 millió embert is arra kényszeríthetnek, hogy elhagyják lakóhelyüket.

A talajtól a ritka fotós pillanatokig

Limp Tibor családi indíttatásból lett erdész, édesapja mai napig aktívan dolgozik egy társerdőgazdaságnál. Mint bevallja, az orvosi tanulmányoktól egy gimnáziumi biológia órán végignézett boncolás tartotta vissza. Ma nem csak a Pilisi Parkerdő Zrt. Bajnai Erdészetének műszaki vezetője, de elismert talajtani szakember, a bálványfa elleni küzdelem élharcosa és elkötelezett természetfotós.

Búzatermesztésünk feladatai

A búza a magyar növénytermesztés meghatározó ágazata. Eredményessége alapvetően befolyásolja a legtöbb üzem gazdálkodásának hatékonyságát. A magyar búzatermesztés legfőbb jellemzője az állandó változás.

Hogyan lesz a vörösiszapból termőföld?

Egy új technológián dolgoznak Ausztráliában, melynek segítségével a mérgező vörösiszapot hasznosítható talajjá lehet alakítani. Ezzel megoldódna a zagytárolók drága rehabilitálásának problémája.

Olvastak, szavaztak és nyertek!

Februárban hirdettük meg a Magyar Mezőgazdaság első főszerkesztőjének nevével fémjelzett Adorján János-díjat. A díjat lapunk külső szerzői kaphatják meg, és erről olvasóink döntenek. A szavazatot leadók sem maradnak ajándék nélkül, közöttük havonta kisorsoljuk egy mezőgazdasági gép méretarányos makettjét a KITE Zrt. és az Axiál Kft. jóvoltából.

Légzőszervi betegségek számokban

A nagyüzemi tenyész- és árutojás-termelő állományokban, de különösen a brojler- és hízópulyka-állományokban a Mycoplasma gallisepticum és Mycoplasma synoviae fertőzése mind világszerte, mind Magyarországon még ma is az egyik legsúlyosabb és legköltségesebb betegségnek tekinthető.

A gépesítés kilátója

Kilátót alkotott az Alföldre a KITE Zrt.: a hódmezővásárhelyi alközpontban mutatták be, hogy mi az, ami világ mezőgépiparának élvonalát jelenti, hangsúlyosan a saját gépes partnereik eredményeit kidomborítva.