A rendezvénysorozattal az a célja a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központnak, hogy közelebb hozza a mezőgazdaságot az emberekhez, mondta Gyuricza Csaba, az intézmény főigazgatója. Virágzáskor a gyümölcs életútjának első lépéseit lehet tanulmányozni, és a nemesítés aprómunkájába is betekintést nyerhetnek az érdeklődők.
Lakatos Tamás, a Gyümölcstermesztési Kutatóintézet igazgatója hozzátette, hogy a programsorozat izgalmasabb részei akkor következnek majd, amikor az érő gyümölcsök változatosságát lehet tanulmányozni és megkóstolni. Az érdi gyűjteményt még kétszer nyitják meg a közönség előtt, illetve a kutatóintézet többi állomásán, Cegléden, Fertődön és Újfehértón is szerveznek nyílt napot.
A nemesítés folyamatát Szügyi Sándor ismertette: bemutatta a cseresznye megporzásának módszerét, amit ki is próbálhattak az érdeklődők. Békefi Zsuzsannától a génbankok jelentőségéről és a fenntartásuk problémáiról hallhattunk, és azt is elmondta, milyen sok megfigyelést végeznek a fajtákon. Szilágyi Sámuel a különlegességekről ejtett szót: az érdi cseresznyefajták közt van egészen későn, augusztusban szedhető cseresznye, továbbá nagyon mutatós sárga és tarka gyümölcsű változatok is. Érdekes a folyton virágzó meggy, amin egyszerre lehet érő gyümölcsöt és virágot találni.
Nagy értéket képviselnek a begyűjtött tájfajták, amelyek pontos tulajdonságait is leírják. Tervezik, hogy a fajtalistát fölteszik az intézet honlapjára, hogy a faiskolában megrendelhetők legyenek az oltványaik.
Az 500 cseresznye és meggy tételből álló génbank végigjárása és a diákoknak szervezett gyümölcsismereti bemutató után a faültetés pontos gyakorlatát is bemutatták, végül finom palacsintával kínálták a kitartó látogatókat.