Back to top

Miből vásárol be Európa top exportőre?

Spanyolországot inkább Európa egyik legnagyobb zöldség-gyümölcs ellátójaként ismerjük, ugyanakkor nemcsak kifelé menetben lépik át a határát zöldség- és gyümölcsszállítmányok. Sőt, úgy tűnik, töretlenül nő az import, a külkereskedelmi szövetség szerint részben olyan országokból, amelyeknek abból származik a versenyelőnyük, hogy nem kötik őket az EU-s normák.

A vámhatóság adatai szerint az idén januárban közel 258 ezer tonnányi zöldséget és gyümölcsöt importált Spanyolország, 204 millió euró értékben. Ez 5,7 százalékos mennyiségi növekedés a tavalyi év hasonló időszakához képest, az összes bevitt áru értéke azonban 1 százalékkal kisebb, mint tavaly ilyenkor.

Ez utóbbi leginkább annak köszönhető, hogy a burgonya ára nagyon alacsony volt az idén, 43 százalékkal kevesebb pénzért gyakorlatilag ugyanannyit (mindössze 0,2 százalékkal kevesebbet) vettek a spanyol külkereskedők, mint egy éve. Összesen 146 ezer tonna zöldség érkezett Spanyolországba, ami 3,5 százalékos növekedés, viszont értékben 20 százalékkal kevesebbet tett ki az import, lényegében a burgonyaár visszaesésének köszönhetően.

Friss gyümölcsből 9 százalékkal nőtt az importált mennyiség (111,5 ezer tonnára), és a gyümölcsimport értékben is növekedett 15 százalékkal, 131 millió euróra. Főleg banánra és kivire költöttek többet, de például almára is.

A számok alátámasztják, hogy töretlenül növekvő mennységben szereznek be külföldi zöldséget-gyümölcsöt a spanyolok, úgy az EU-ból, ahogy harmadik országokból is – kommentálta a statisztikát a spanyol zöldség-gyümölcs exportőrök szövetsége, a Fepex. A német Fruchthandel Magazin által is idézett vélemény szerint egyrészt olyan országokból érkezik az áru – az unión belül például Hollandiából, Franciaországból –, amelyek bizonyos zöldségek-gyümölcsök termesztésében nagyon jók, másrészt viszont olyan helyekről is – itt Marokkót említették példának –, ahol abból származik a gazdálkodók versenyelőnye, hogy nem kell betartaniuk az EU munkaügyi, szociális és környezetvédelmi előírásait.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Csonthéjba zárt egészség

Ki ne szeretne karcsú alakot, szép és egészséges hajat, selymes tapintású, rugalmas bőrt és friss memóriát? A csipszek, édességek és egyéb „rágcsák” helyett fogyasszanak dióféléket és olajos magvakat. Hogy melyek felelnek meg a legjobban a fent vázolt céloknak?

"Bébiétel minőségű" TÉSZ termelés: talpra állás a gáncs után

A Penta Família Szövetkezet bizonyára jól dolgozik. Tevékenységük hasznosságának talán az a legerősebb bizonyítéka, hogy a szövetkezetbe többen is szeretnének belépni – csakhogy erre nincs mód egy ideje. Nem zárkóznak el előle, de ahhoz ragaszkodnak, hogy az új jelentkezőnek két ajánlója legyen, és hogy meggyőződhessenek róla, hogy nem csupán afféle „támogatásvadász” a jelentkező, hanem valódi termelő.

Ipari mennyiségek: az almasűrítmény számai

A világon 1,6 millió tonna almasűrítményt készítenek, körülbelül a harmadát Európában. Kontinensünkön 12 millió tonna alma terem, annak a harmada ipari. A legnagyobb almatermést Lengyelország hozza, náluk 300-350 ezer tonna sűrítmény készül, hazánkban 50 ezer tonna. Ennek a mennyiségnek a gazdaságossági oldalát járta körül előadásában Apáti Ferenc a FruitVeB tanácskozásán, Mátraházán.

Sok az alma és nem fogy

Az egy évvel ezelőttinél 30-50 százalékkal alacsonyabb árakon is a szokásosnál jóval kisebb ütemben fogy a hűtőházakból az étkezési alma, ráadásul nagy tételekről derül ki, hogy a minőségük romlása miatt már csak ipari célú felhasználásra alkalmasak - mondta Ledó Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke a Világgazdaságnak.

Téli felkészülés a gyümölcsösökben

Még a tél közepén járunk, de a nagy kertekben megkezdődött a munka. Néhol még látni a száraz ágakon szüretkor fennmaradt almamúmiát, de az örök körforgás nem áll meg, sokfelé megkezdődött az idei termés előkészítése a gyümölcsösökben és a szőlőkben. A metszés.

Olcsóbb gyümölcs, drágább zöldség, és a munkaerőhiány

Tavaly sokféle nyavalya sújtotta a mezőgazdaságot és annak egyik nagyon fontos ágát, a kertészetet is. Az ezutáni kilátásokról foglaltuk össze szakértőnk, ifjabb Csizmadia György álláspontját.

Feje tetejére állt az olasz zöldségtermesztés

Délen fagy, északon pedig meleg van és aszály, feje tetejére állt az olasz csizma időjárása. A zöldségtermesztők mindkettőt megsínylik, bár most télen inkább a délieknek van okuk aggódni.

Jókor jött a hideg és a hó a gazdáknak

Jókor jött a hideg, állítják a mezőgazdasági termelők és ezzel egyetértenek Tolna megye méhészei is. Az őszi vetéseket vékony rétegben ugyan, de hó borította. A gazdák bíznak benne, hogy még jelentős mennyiségű hó vagy eső esik tavaszig, ugyanis legalább két havi mennyiségű csapadékkal „adós” a természet.

Hagymasirató optimista felhangokkal

A vöröshagyma a paradicsom és a sárgarépa mellett a világon a legnagyobb felületen termelt zöldség, és vetésterülete – valamint hozama - folyamatosan nő. Európában szinte minden országban dobogós helyen áll. Míg 1990-ben 27 millió tonnát termeltek a világon, az elmúlt esztendőben ez 70-74 millió tonnára nőtt, és a prognózisok szerint 2050-ben elérheti a 150 millió tonnát.

Pálinkát akár inggombból is

„Pálinkát mindenből, még inggombból is lehet főzni” – mondta viccesen, egy idős bácsit idézve Komoróczi Lajos, amikor a pálinkafőzés rejtelmeiről kérdeztük. Aztán, komolyra fordítva szót, hozzátette: egyáltalán nem mindegy, hogy miként készül ez a kuriózumnak számító magyar ital. Minderről a keszthelyi pálinkamustrán is sok szó esett.