Ezt a technológiát sokan alkalmazzák Magyarországon. A fiasítás ezáltal sokkal jobban fejlődik, és hamarabb lesz termelővé a család. Hogy idén is sikerül-e a akácra felhozni a közepes családokat, vagy csak egyesítéssel válnak-e ütőképessé akácvirágzásra, hamarosan elválik.
Ez attől is függ, hogy a méhcsaládban április végére, májusra várható generációváltás hogyan zajlik majd le. Az idén ez a különösen későig tartó hideg idő miatt megjósolhatatlan.
Egyes vélekedések szerint a fiasítás gondozásától megkímélt méhek, tovább élnek majd, mint szokásos. Mások pedig hirtelen generációváltást jósolnak. Siessünk leszögezni, hogyha rendben van a méhcsalád, jó az anya, és a család rendelkezik megfelelő fedett fiasítással, akkor a generációváltás ilyen vagy olyan formája nem jelenthet majd gondot.
Bár ilyenkor repcehordáskor már nem is annyira a szűkítés, hanem inkább a bővítés az aktuális méhészeti fogás, de a friss Deutsches Bienejournal-ban a tavaszi szűkítéshez egy megfontolandó módszert ajánlanak. Ha valaki következő évben tavaszi szűkítésen gondolodik, elgondolkodhat ezen a lehetőségen is.
Az ajánlott szűkítési módszer abból áll, hogy méhész egy pontosan keretméretű térelválasztót tesz be a család és a többi (üres, vagy mézet tartalmazó) lépek közé, épp annyira szűkítve a fészket, amennyi lépet a méhek el tudnak fedni. A térelválasztó azért akkora méretű, mint a kaptárban alkalmazott keret, hogy a méhek mellette elférjenek, és bejárásuk legyen az üres, illetve élelmet tartalmazó lépekhez. A térelválasztó előnye, hogy a mögüle érkező méz, mivel „külső mézforrásnak” érzékelik a méhek, serkentőleg hat. Ráadásul nem is kell kivenni és külön tárolni ezeket a kereteket.
Mihelyt egy további keretet foglalnak el a méhek az elválasztó mögött, a méhész eggyel hátrébb helyezi a térelválasztót.
