Back to top

A jövő állatorvosai a Nemzeti Lovardában

A felújítás óta először vehettek részt gyakorlati oktatáson az Állatorvostudományi Egyetem hallgatói a Nemzeti Lovardában.

Áprilisban a Nemzeti Lovarda felújítása óta első alkalommal érkeztek állatorvostan hallgatók a Lovardába, mégpedig dr. Gerics Balázs egyetemi docens és dr. Szalay Ferenc vezetésével – tájanatómia gyakorlati foglalkozásra.

Fotó: Nemzeti Lovarda

Úgy a magyar, mint az angol nyelvű képzésben résztvevő másodéves állatorvostan hallgatók három féléven keresztül tanultak már az egyes szervrendszerek működéséről a funkcionális anatómia tantárgy keretében, a tájanatómia pedig már átvezetés a klinikai tantárgyak és a nagybetűs élet felé – magyarázta Gerics Balázs. Az oktatásvezető azt is elmondta, hogy a foglalkozás keretében természetesen nem történik semmilyen invazív beavatkozás: szemügyre veszik és kitapintják, hol történne egy-egy ideg vagy ízület érzéstelenítése, vagy egy injekció beadása. Az elméletben, illetve boncolás során elsajátított ismereteket viszik át a lóra – kitapintják az izmokat, csontokat, inakat és szalagokat.

Fotó: Nemzeti Lovarda

Az oktatás főszereplőit, a négy lovat Üllőről, az egyetem saját lóállományából szállították a Nemzeti Lovardába erre a két napra. Ennek az az oka, hogy nem minden ló alkalmas erre a feladatra, nem mindegyikük veszi jó néven, hogy órákon keresztül sokan körbeállják, simogatják, felveszik a lábát. Ezért ezeket a gyakorlati foglalkozásokat korábban az öttusalovakon végezték a hallgatók, hiszen ők hozzá vannak szokva, hogy mindig váltott lovassal dolgoznak, sokan mozognak körülöttük. De mivel ők csak májusban térnek vissza a Lovardába, ezúttal az egyetem lovaira esett a választás.

Az állatorvostan-hallgatók a jövőben is visszatérő vendégei lesznek a Nemzeti Lovardának. A jövő állatorvosainak képzésében ugyanis kiemelt szerepet kapnak a lovak. Az elsőéves hallgatók először előadást hallgatnak két rendőrségi ló bevonásával az egyetem egyik előadójában, majd ezt követi a gyakorlati oktatás a Nemzeti Lovardában.

„Ilyenkor alapvető dolgokat szoktunk megmutatni, többek között a ló testtájait. Azért is egyre fontosabb ez, mert egyre inkább városi fiatalok jelentkeznek az Állatorvostudományi Egyetemre. A hallgatók nagyon szeretik ezeket az órákat, látványos, emlékezetes, jó hangulatú foglalkozások szoktak lenni” – mondja Gerics Balázs. A második évtől kezdve pedig félévenként négy-öt alkalommal vesznek részt a hallgatók tájanatómia gyakorlaton.

A Nemzeti Lovarda és az Állatorvostudományi Egyetem kapcsolata hosszú évtizedekre nyúlik vissza. A Tattersallt 1988-tól rendelték az Állatorvos-tudományi Egyetem kötelékébe lovas tanüzemként, ahol az egyetemisták szakmai elméleti és gyakorlati oktatása mellett a lóval kapcsolatos szakterületek posztgraduális képzése is folyt.

Az együttműködés a két intézmény életében zajló átszervezések és viharos változások hatására sem szűnt meg, az állatorvostan hallgatók a hivatalos szervezeti kapcsolat megszűnése után is szívesen látott vendégek voltak a Nemzeti Lovardában. A két nagynevű szervezet közötti jó kapcsolatot prof. dr. Sótonyi Péter személye is garantálja, aki az Állatorvostudományi Egyetem rektora, a Magyar Lovas Szövetség alelnöke, emellett pedig a Nemzeti Lovardáért Alapítvány kuratóriumának is tagja.

Forrás: 
Nemzeti Lovarda

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az állatorvos inkább gyógyítson

Tudomásom szerint az Európai Unióban minden állatfajnak egyedeinek ellenőrzöttnek kell lennie. Mivel nem minden kecsketartó szeretné állatai után a támogatást felvenni, nem minden kecske szerepel a nyilvántartásban. Helyette olyan döntés született, hogy az állatorvosok a működésük területén tegyenek füljelzőt a kecskék fülébe. Viszont nem minden állatorvos foglalkozik szívesen a kecskékkel.

Etetés vagy táplálás?- Hetedik rész

A ló szervezete és a külső környezet között határvonalak húzódnak, ilyen a bőrön kívül egyebek között a gyomor is. Kapcsolatot teremtenek, de egyben el is választanak, védelmet adnak.

Felhő technológia menti meg a méheket?

Új megközelítéssel, a felhő alapú technológia segítségével vizsgálják a méhpopulációk hanyatlásának okait, és igyekeznek elősegíteni a világ legfontosabb beporzó állatainak fennmaradását - közölte az Oracle és a World Bee Project az MTI-vel csütörtökön.

A nyulak is szenvednek a melegtől - és romlanak a szaporasági mutatók

Az utóbbi időben a híradásokban és szakmai körökben egyre gyakrabban esik szó a globális felmelegedésről és ennek hatásairól. A mezőgazdaságon belül a növénytermesztést sújtja legjobban az időjárás kiszámíthatatlan változása. Az állattenyésztés elszenvedője, de részben felelőse is a klímaváltozásnak.

Az nem elég, ha ember van az állat mellett

A védett gyepet, a védelemre szoruló, majdnem kipusztult cikta juhok tartják karban a Nagydorog melletti Szenespusztán. Az állomány ma már szépen gyarapodik.

Megállíthatatlan az afrikai sertéspestis Kínában

Úgy tűnik, az afrikai sertéspestis (ASP) megfékezése, ellenőrzése egyre inkább kicsúszik a kínai hatóságok kezéből. Október közepén már a kilencedik tartományából jelentettek kitörését.

Stratégiai megállapodás a Nemzeti Ménesbirtok és a Szent István Egyetem között

Stratégiai együttműködési megállapodást írt alá a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. a Szent István Egyetemmel, a felsőoktatási intézmény gödöllői székhelyén.

Indul a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat

Szaktudás, modern technológia és mérethatékonyság – e három tényező határozhatja meg a hazai agrárium fejlődésének jövőbeli irányát és lendületét. A fiatal agrárszakembereket támogató K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat ezért idén az agrárium mérethatékonyságának fokozására fókuszál.

Nyugat-nílusi láz lovaknál

Hazánkban lovaknál a nyugat-nílusi láz vírusát először 2007-ben izolálták, majd 2008-ban 18 ló betegedett meg, melyből 5 elhullott, és a betegséget átvészelt állatokból három egyednek maradandó idegrendszeri elváltozása maradt fent. A helyzet nem javul, hiszen napjainkig a vírus nagy utat tett meg, számos országban kimutatták jelenlétét.

Afrikai sertéspestis - Ötven borsodi település fertőzött

Az országos főállatorvos az afrikai sertéspestis miatt Borsod-Abaúj-Zemplén megyében ötven települést nyilvánított ideiglenes vagy különösen fertőzött területté, és vezetett be korlátozásokat - írta az Észak-Magyarország szombaton.