Back to top

A jövő állatorvosai a Nemzeti Lovardában

A felújítás óta először vehettek részt gyakorlati oktatáson az Állatorvostudományi Egyetem hallgatói a Nemzeti Lovardában.

Áprilisban a Nemzeti Lovarda felújítása óta első alkalommal érkeztek állatorvostan hallgatók a Lovardába, mégpedig dr. Gerics Balázs egyetemi docens és dr. Szalay Ferenc vezetésével – tájanatómia gyakorlati foglalkozásra.

Fotó: Nemzeti Lovarda

Úgy a magyar, mint az angol nyelvű képzésben résztvevő másodéves állatorvostan hallgatók három féléven keresztül tanultak már az egyes szervrendszerek működéséről a funkcionális anatómia tantárgy keretében, a tájanatómia pedig már átvezetés a klinikai tantárgyak és a nagybetűs élet felé – magyarázta Gerics Balázs. Az oktatásvezető azt is elmondta, hogy a foglalkozás keretében természetesen nem történik semmilyen invazív beavatkozás: szemügyre veszik és kitapintják, hol történne egy-egy ideg vagy ízület érzéstelenítése, vagy egy injekció beadása. Az elméletben, illetve boncolás során elsajátított ismereteket viszik át a lóra – kitapintják az izmokat, csontokat, inakat és szalagokat.

Fotó: Nemzeti Lovarda

Az oktatás főszereplőit, a négy lovat Üllőről, az egyetem saját lóállományából szállították a Nemzeti Lovardába erre a két napra. Ennek az az oka, hogy nem minden ló alkalmas erre a feladatra, nem mindegyikük veszi jó néven, hogy órákon keresztül sokan körbeállják, simogatják, felveszik a lábát. Ezért ezeket a gyakorlati foglalkozásokat korábban az öttusalovakon végezték a hallgatók, hiszen ők hozzá vannak szokva, hogy mindig váltott lovassal dolgoznak, sokan mozognak körülöttük. De mivel ők csak májusban térnek vissza a Lovardába, ezúttal az egyetem lovaira esett a választás.

Az állatorvostan-hallgatók a jövőben is visszatérő vendégei lesznek a Nemzeti Lovardának. A jövő állatorvosainak képzésében ugyanis kiemelt szerepet kapnak a lovak. Az elsőéves hallgatók először előadást hallgatnak két rendőrségi ló bevonásával az egyetem egyik előadójában, majd ezt követi a gyakorlati oktatás a Nemzeti Lovardában.

„Ilyenkor alapvető dolgokat szoktunk megmutatni, többek között a ló testtájait. Azért is egyre fontosabb ez, mert egyre inkább városi fiatalok jelentkeznek az Állatorvostudományi Egyetemre. A hallgatók nagyon szeretik ezeket az órákat, látványos, emlékezetes, jó hangulatú foglalkozások szoktak lenni” – mondja Gerics Balázs. A második évtől kezdve pedig félévenként négy-öt alkalommal vesznek részt a hallgatók tájanatómia gyakorlaton.

A Nemzeti Lovarda és az Állatorvostudományi Egyetem kapcsolata hosszú évtizedekre nyúlik vissza. A Tattersallt 1988-tól rendelték az Állatorvos-tudományi Egyetem kötelékébe lovas tanüzemként, ahol az egyetemisták szakmai elméleti és gyakorlati oktatása mellett a lóval kapcsolatos szakterületek posztgraduális képzése is folyt.

Az együttműködés a két intézmény életében zajló átszervezések és viharos változások hatására sem szűnt meg, az állatorvostan hallgatók a hivatalos szervezeti kapcsolat megszűnése után is szívesen látott vendégek voltak a Nemzeti Lovardában. A két nagynevű szervezet közötti jó kapcsolatot prof. dr. Sótonyi Péter személye is garantálja, aki az Állatorvostudományi Egyetem rektora, a Magyar Lovas Szövetség alelnöke, emellett pedig a Nemzeti Lovardáért Alapítvány kuratóriumának is tagja.

Forrás: 
Nemzeti Lovarda

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Lovas legendák először együtt

Idén a fedeles fogathajtó világkupa-forduló kiegészítő programja egy világszenzáció volt. Együtt bemutatózott a világ három legismertebb lószelídítője: Monty Roberts, Lorenzo és Jean-Francois Pignon. A telt házas előadásokon a 32 tagú Magyar Nemzeti Díszegység is fellépett. A közönség a lovas show alkalmával Meskó Zsolt rendezésében egy kerekesszékes kisfiú történetét is megismerhette.

Aggódnak a sertéspestis miatt a szlovákok

Megállíthatatlannak tűnik az afrikai sertéspestis (ASP) terjedése a régióban, már a szlovák gazdák is attól tartanak, hogy rövid időn belül náluk is megjelenik a jelentős gazdasági kárral járó, az emberre nem veszélyes megbetegedés - írta a Magyar Idők.

Január végétől lehet jelentkezni az idei vándortáborokra

Új élmények, és öt új útvonal várja a Vándortáborba jelentkező iskolás gyerekeket és kísérőiket az ország legszebb tájain. Összesen már 19 helyszín és három mozgásforma közül választhatnak a diákok és tanáraik. Az év legkalandosabb és környezettudatosabb táboraiba kedvezményes áron közel 10000 gyermek juthat el az idei szezonban.

Több mint hétezer gyerek a NYÍRERDŐ-nél

Egyre népszerűbb a NYÍRERDŐ Zrt. által fenntartott Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskola, és a Nyíregyházi Erdészete által fenntartott Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskola is eredményes évet zárt.

Összefogtak az agrárkarok: az egyetemi tangazdaságokat fejlesztenék

Agrárképzést folytató felsőoktatási intézmények dékánjainak egy csoportja tartott megbeszélést kiadónk épületében. A tanácskozás célja a gyakorlati képzésben fontos szerepet játszó egyetemi tangazdaságok fejlesztésének előkészítése volt.

Vakcina-gyártó üzem épül Monoron 8 milliárd forintból

A Ceva-Phylaxia Oltóanyagtermelő Zrt. új állatvakcina-gyártó üzemet, valamint kutatási és fejlesztési központot épít a Pest megyei Monoron több, mint 8 milliárd forintból.

Educatio 2019: célkeresztben az agrárképzések

A magyar oktatási ágazat seregszemléjének tartott kiállítás 19. alkalommal várta a továbbtanulni kész fiatalokat. Az idei tapasztalatok azt mutatták, a végzős gimnazisták körében többségben vannak, akiknek határozott elképzeléseik vannak a jövőjüket illetően, közöttük pedig sokan kifejezetten agrárképzéseket keresnek.

Indul az ORSZÁGOS ISKOLAKERT-FEJLESZTÉSI PROGRAM

Az Agrárminisztérium, az Iskolakertekért Alapítvány, a Váci Egyházmegyei Karitász és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara saját iskolakert kezdeményezéseik összehangolásaként országos iskolakert-fejlesztési programot indít januárban, melynek keretében tankertet hoznak létre a nagyvárosi iskolákban. A program legfontosabb célja a szemléletformálás.

Egyre több az elhízott ló

A lovak fele túlsúlyosnak számít, mert a lótulajdonosok elfelejtették az egészséges lótartás alapelveit – figyelmeztetnek angol állatorvosok.

Újabb ASP-s vaddisznó Borsodban

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hangony község külterületén talált vaddisznó tetemben mutatta ki tegnap az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. Az új esetet a magas kockázatú területen belül azonosították. Az állategészségügyi szakemberek – az országos főállatorvos utasítására – megkezdték a szükséges intézkedések végrehajtását.