Back to top

A jövő állatorvosai a Nemzeti Lovardában

A felújítás óta először vehettek részt gyakorlati oktatáson az Állatorvostudományi Egyetem hallgatói a Nemzeti Lovardában.

Áprilisban a Nemzeti Lovarda felújítása óta első alkalommal érkeztek állatorvostan hallgatók a Lovardába, mégpedig dr. Gerics Balázs egyetemi docens és dr. Szalay Ferenc vezetésével – tájanatómia gyakorlati foglalkozásra.

Fotó: Nemzeti Lovarda

Úgy a magyar, mint az angol nyelvű képzésben résztvevő másodéves állatorvostan hallgatók három féléven keresztül tanultak már az egyes szervrendszerek működéséről a funkcionális anatómia tantárgy keretében, a tájanatómia pedig már átvezetés a klinikai tantárgyak és a nagybetűs élet felé – magyarázta Gerics Balázs. Az oktatásvezető azt is elmondta, hogy a foglalkozás keretében természetesen nem történik semmilyen invazív beavatkozás: szemügyre veszik és kitapintják, hol történne egy-egy ideg vagy ízület érzéstelenítése, vagy egy injekció beadása. Az elméletben, illetve boncolás során elsajátított ismereteket viszik át a lóra – kitapintják az izmokat, csontokat, inakat és szalagokat.

Fotó: Nemzeti Lovarda

Az oktatás főszereplőit, a négy lovat Üllőről, az egyetem saját lóállományából szállították a Nemzeti Lovardába erre a két napra. Ennek az az oka, hogy nem minden ló alkalmas erre a feladatra, nem mindegyikük veszi jó néven, hogy órákon keresztül sokan körbeállják, simogatják, felveszik a lábát. Ezért ezeket a gyakorlati foglalkozásokat korábban az öttusalovakon végezték a hallgatók, hiszen ők hozzá vannak szokva, hogy mindig váltott lovassal dolgoznak, sokan mozognak körülöttük. De mivel ők csak májusban térnek vissza a Lovardába, ezúttal az egyetem lovaira esett a választás.

Az állatorvostan-hallgatók a jövőben is visszatérő vendégei lesznek a Nemzeti Lovardának. A jövő állatorvosainak képzésében ugyanis kiemelt szerepet kapnak a lovak. Az elsőéves hallgatók először előadást hallgatnak két rendőrségi ló bevonásával az egyetem egyik előadójában, majd ezt követi a gyakorlati oktatás a Nemzeti Lovardában.

„Ilyenkor alapvető dolgokat szoktunk megmutatni, többek között a ló testtájait. Azért is egyre fontosabb ez, mert egyre inkább városi fiatalok jelentkeznek az Állatorvostudományi Egyetemre. A hallgatók nagyon szeretik ezeket az órákat, látványos, emlékezetes, jó hangulatú foglalkozások szoktak lenni” – mondja Gerics Balázs. A második évtől kezdve pedig félévenként négy-öt alkalommal vesznek részt a hallgatók tájanatómia gyakorlaton.

A Nemzeti Lovarda és az Állatorvostudományi Egyetem kapcsolata hosszú évtizedekre nyúlik vissza. A Tattersallt 1988-tól rendelték az Állatorvos-tudományi Egyetem kötelékébe lovas tanüzemként, ahol az egyetemisták szakmai elméleti és gyakorlati oktatása mellett a lóval kapcsolatos szakterületek posztgraduális képzése is folyt.

Az együttműködés a két intézmény életében zajló átszervezések és viharos változások hatására sem szűnt meg, az állatorvostan hallgatók a hivatalos szervezeti kapcsolat megszűnése után is szívesen látott vendégek voltak a Nemzeti Lovardában. A két nagynevű szervezet közötti jó kapcsolatot prof. dr. Sótonyi Péter személye is garantálja, aki az Állatorvostudományi Egyetem rektora, a Magyar Lovas Szövetség alelnöke, emellett pedig a Nemzeti Lovardáért Alapítvány kuratóriumának is tagja.

Forrás: 
Nemzeti Lovarda

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Így segít a sünökön az állatkert

Sünispotály néven nyílt meg a mentett állatok új bemutatóközpontja csütörtökön a Fővárosi Állat- és Növénykertben.

GMO-méh a láthatáron?

Mind a méhészek között, mind tudományos körökben elfogadott az a nézet, hogy megfelelő varroa atkakezelés nélkül a háziméhcsaládok menthetetlenül elpusztulnak. Ha pusztán gazdaállat – parazita alapon nézzük ezt a tényt, akkor ez nyilvánvaló evolúciós zsákutca. Ha egy parazita elpusztítja a gazdaszervezetet, amitől saját léte függ, akkor saját sorsát ő sem kerülheti el, maga is pusztulásra ítélt.

Egyelőre csak madarakra veszélyes az új vírus

Bizonyítottan halálos fenyegetést egyelőre csak madarakra, főleg feketerigókra jelent, de itt van, folyamatosan mutálódik, könnyen nagy baj lehet belőle. Az Usutu-vírus nemrég bukkant fel, de már több európai variánsa is kialakult, eddig az emberek egy százalékában mutatták ki.

A legtöbb méh Tolnában pusztult el

Példátlanul sok méh pusztult el Tolna megyében. Még az országos átlagnál is több, főleg Dombóvár környékén. Ennek az is oka lehet, hogy Dombóvár környékén nagyon magas a méh-sűrűség, az uniós átlag tízszerese.

Veszélyesek lehetnek a dietanolamint tartalmazó állatgyógyászati készítmények

A fogyasztókra jelentett esetleges veszélye miatt határozatlan időre felfüggesztette a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) hét, dietanolamint tartalmazó állatgyógyászati készítmény forgalmazását. A korlátozás bevezetésére Magyarországon ez év májusában került sor, azóta az Európai Unió több tagállama követte a hazai példát.

Döntős a magyar díjugrató csapat

A magyar csapat a második helyen végzett az eddigi legrangosabb hazai díjugrató viadal vasárnapi záró- egyúttal főszámában, a 200 ezer euró összdíjazású Nemzetek Díján.

Mit tegyünk, ha malacunkat „megüti a guta”?

Ebben az időszakban gyakori, hogy romlik a termelőképesség, szaporodásbiológiai zavarok jelentkezhetnek és nő az elhullások száma. A sertések alkatuknál fogva különösen érzékenyek a hőstresszre.

Oviba megy a vadaspark

A Pilisi Parkerdő Zrt. Budakeszi Vadasparkja januártól újabb különleges programot kínál a természet iránt érdeklődőknek. Az intézmény népszerű természetismereti foglalkozásai a 3-7 éves korosztályt célozzák meg.

A világ szeme rajtunk van

A bábolnai CSI-n beszélgettem a verseny nemzetközi bírónőjével, az osztrák Inés Bejdllel, akiről kiderült, hogy magyar ősökkel rendelkezik. Gyerekkorától lovagol, sikeres fiatal lovas volt díjlovaglásban és díjugratásban is, díjugratóként Európa- és világbajnokságokon szerepelt eredményesen, tagja volt az osztrák díjugrató-válogatottnak.

Tarka Marhafesztivál Bonyhádon: hogy alakul az ágazat jövője 2020 után?

Immár 18. alkalommal rendezték meg 2018. augusztus 10-11-én a Tarka Marhafesztivált. A rendezvény kertében tartott országos agrárfórumom elhangzott, hogy az Agrárminisztérium 2020 után fenn kívánja tartani a szarvasmarha-ágazatot érintő, termeléshez kötött támogatásokat, piaci programokat és nemzeti támogatásokat.