Back to top

Talajművelési ABC (XI.): növényi sorrend, talajművelés, talajjavítás

A növények az utónövény termésére és termesztéstechnológiai eljárásaira gyakorolt hatásuk alapján is rangsorolhatók. Birkás Márta Talajművelési ABC című könyvéből ezúttal is alapvető fontosságú tanácsok közül válogattunk - ezúton is megköszönve a szerző és a kiadó hozzájárulását.

Növényi sorrend, talajművelés

A növények az utónövény termésére és termesztéstechnológiai eljárásaira gyakorolt hatásuk alapján is rangsorolhatók. Napjainkban a növényválaszték szűkebb köre miatt a növény-egészségügyi és -védelmi tényezőket is figyelembe kell venni a sorrend kialakításakor.

A különböző növények a talaj nedvességtartalmát – Ruzsányi kutatásai nyomán – 25–200 milliméter között módosítják. Száraz tenyészidőben a klasszikus értelemben vett kedvező elővetemények értéke is csökken, de még inkább azoké, amelyeknél több tényező (tápanyag- és vízfelhasználás, betakarítási idő, gyomosság) is hátrányos az utónövényre és annak talaj-előkészítésére.

A talajművelés rossz időzítése, rossz minősége miatt a kedvező elővetemény- hatás romolhat, míg okszerű, jól időzített műveléskor a klasszikusan kedvezőtlennek tartott elővetemény hatása is javulhat.

Az egyszerű, gazdasági körülményeknek alárendelt növényi összetétel és sorrend biológia hatása kis vízigényű köztes védő- vagy zöldtrágya növények termesztésével javítható. A száraz időszakban óhatatlan talajnedvesség-hiány kockázatát a védőnövény vetési (közvetlenül a tarlóba) és elölési módszerének (kaszálás, zúzás, talajba keverés) gondos megválasztásával lehet csökkenteni.

A nyáron betakarított növény tarlójába vetett védőnövény haszna összetett:

1. Talajvédelem (a borítás révén csökken az eliszapolódás, az erózió, a defláció, a kérgesedés, a cserepesedés veszélye).

2. A talaj biológiai tevékenység pezsdítése.

3. A fővetemény után a talajban maradt tápanyagok felvétele (a talajvízbe mosódás megakadályozásával csökken a környezet kémiai terhelése).

4. A feltalaj fizikai állapotának javítása, de legalább a kedvező állapot megőrzése.

5. A zöldítési célok megvalósításának támogatása.

A túltrágyázás ugyanúgy káros, mint a tápanyaghiány.

A gyors kezdeti fejlődés folytán nagyobb párologtató felület alakul ki, amely a növény vízfelhasználását is növeli. A nagyobb vízigény miatt nő a növények vízhiánnyal szembeni érzékenysége, és emiatt az aszályhajlama. A növények elégtelen tápanyag-ellátás mellett több vizet használnak fel, mint a tápelemek optimális felvétele esetén.

Az állománysűrűség a vízigény módosításán keresztül növeli vagy enyhíti az aszályhatást. A sűrű vetésű növények esetében a vízfelhasználással járó hátrányokat az árnyékoló és védő hatás enyhíti, míg a széles sorközű növényeknél ezek az előnyök nem vehetők figyelembe. A széles sorközök aszályos és csapadékos idényben is eléggé kitettek az időjárási elemek hatásának.

Tanácsok:

1. A betakarítás és az utónövény vetési idejének egybeesésekor mellőzni kell a menetszámnövelő (forgatásos, rögösítő) műveléseket. Hasonló elvet célszerű követni a vízigényes – hosszú tenyészidejű – növények által kiszárított talajon.

2. A száraz talajállapot lehetővé teszi a tömörödés enyhítését (talajlazítással).

3. A tarlómaradványok szecskázása bármely idényben könnyíti a művelést, emellett a zúzott szár takarja, védi a felszínt. A felszíntakarás száraz idényben művelést könnyítő megoldás. A talaj a művelési körülmények javulásáig pihenhet a takaróanyag alatt.

4. Nedves idényben kiemelten fontos a művelést könnyítő eljárások (szárszecskázás, kémiai gyomkorlátozás) alkalmazása, a talajbolygatás időzítése, a menetszám csökkentése.

5. A növények biológiai utóhatásában a szár- és gyökérmaradványok feltáródása fontos tényező. Ezért a szervesanyag-veszteség mérséklése (a talaj széndioxidlégzésének szabályozása) a művelés észszerűsítését teszi szükségessé idénytől függetlenül.

 

Ide kattintva megtekintheti a további jelölteket!

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2018/17 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szamócát szermaradék nélkül

Akkor lehet növényvédő szerek és műtrágyák nélkül szamócát termeszteni, ha mindent megteszünk azért, hogy a növény jól érezze magát és a talajéletet igyekszünk gazdagítani, derült ki a FruitVeB és a ZFW Hortiservice Kft. szakmai napján Kecskeméten. Az sem árt persze, ha a termesztett fajta nem érzékeny a betegségekre, főként a nehezen leküzdhető talajban élő kórokozókkal szemben ellenálló.

A tavaszias idő megzavarja a növényeket

A túl korán érkező enyhe idő bár jól esik az embernek, de a tavaszi fagykárok esélyét jelentősen növeli. Az előttünk álló hét első felében sokfelé 10 fok fölé emelkedik a hőmérséklet, mely a vegetáció egy részét már megindíthatja. A tartósabban ködös területeken ezzel szemben nem melegszik föl ennyire a levegő, nyugalomban marad a vegetáció.

Meghatározó talajvédelem

A talaj védelme egyre fontosabb a gazdálkodó számára is, de a jövőbeni támogatások elemeként sem elhanyagolható. Az EU-ban is napirenden van ez a téma.

Már lehet fejtrágyázást végezni

A trágyázási tilalmi időszak február 15-én ér véget, ugyanakkor a termésnövelő anyagok kijuttatása továbbra is az időjárástól függ.

Gipszet a szántóföldre

Azt hinnénk, hogy aki két évtizede gipsszel foglalkozik az a vakolás és a gipszkartonozás nagy szakértője. Warren Dick azonban a gipsz egészen más felhasználási formáját vizsgálja ennek az anyagnak: a szántóföldi hasznosítását.

Mikrohorror a talajban

A talajuntságot és az ellene való védekezést vette górcső alá a Malagrow Kft. a legutóbbi, Kecskeméten tartott tanácskozásán. Mint elhangzott, kialakulásának késleltetésére, tüneteinek mérséklésére, megszüntetésére számos, a termesztés során alkalmazható megoldás áll rendelkezésünkre. Ezek közül a szolnoki központú cég által forgalmazott Myco’Sol PTC készítményre hívták fel a figyelmet.

Mindennapi mérgeink

A 35 éves Magyar Biokultúra Szövetség által rendezett 31. Biokultúra Tudományos Napon választ kaphattunk arra is, hogy honnan kerülhet szermaradék a bioélelmiszerekbe, és bizonyságot kaphattunk arról is, hogy mai szennyezett világunkban a biogazdálkodás az egyetlen járható út az egészséges élelmiszer-termelés irányába.

A magyar piacot készül lefedni a BERKO

Saját gyártású, kiváló ár-érték arányú gépekkel igyekszik megfogni a gazdákat a vajdasági székhelyű BERKO az idei AGROmashEXPO és AgrárgépShow-n. A távol-keleti piacokon is jelen lévő cég terve, hogy egész Magyarországon elérhetők legyenek gépeik.

Egyelőre még rejtély, hogy miért mélyül a Dráva

Egy jelenleg zajló projektben vizsgálják a vízügyi szakemberek a Dráva medermélyülését. Ennek az eddig megállapított mértéke a hosszú távú adatok elemzése alapján átlagosan három centit jelent évente a folyó magyarországi szakaszán.

"Befogott" napsugarakkal a kártevők ellen

A gazdálkodóknak gyakran kell kémiai talajfertőtlenítőket használniuk. Ezek a szerek széles körű biocidek, ami azt jelenti, hogy a kártevők mellett a hasznos mikroorganizmusokat is pusztítják. Sok háztáji kertész ismeri a talajszolarizáció hatékonyságát. A nedves talajra terített átlátszó műanyag-fóliával befogható a napsugárzás, mely még a talajban élő kártevőket is elpusztítására.