Back to top

Talajművelési ABC (XI.): növényi sorrend, talajművelés, talajjavítás

A növények az utónövény termésére és termesztéstechnológiai eljárásaira gyakorolt hatásuk alapján is rangsorolhatók. Birkás Márta Talajművelési ABC című könyvéből ezúttal is alapvető fontosságú tanácsok közül válogattunk - ezúton is megköszönve a szerző és a kiadó hozzájárulását.

Növényi sorrend, talajművelés

A növények az utónövény termésére és termesztéstechnológiai eljárásaira gyakorolt hatásuk alapján is rangsorolhatók. Napjainkban a növényválaszték szűkebb köre miatt a növény-egészségügyi és -védelmi tényezőket is figyelembe kell venni a sorrend kialakításakor.

A különböző növények a talaj nedvességtartalmát – Ruzsányi kutatásai nyomán – 25–200 milliméter között módosítják. Száraz tenyészidőben a klasszikus értelemben vett kedvező elővetemények értéke is csökken, de még inkább azoké, amelyeknél több tényező (tápanyag- és vízfelhasználás, betakarítási idő, gyomosság) is hátrányos az utónövényre és annak talaj-előkészítésére.

A talajművelés rossz időzítése, rossz minősége miatt a kedvező elővetemény- hatás romolhat, míg okszerű, jól időzített műveléskor a klasszikusan kedvezőtlennek tartott elővetemény hatása is javulhat.

Az egyszerű, gazdasági körülményeknek alárendelt növényi összetétel és sorrend biológia hatása kis vízigényű köztes védő- vagy zöldtrágya növények termesztésével javítható. A száraz időszakban óhatatlan talajnedvesség-hiány kockázatát a védőnövény vetési (közvetlenül a tarlóba) és elölési módszerének (kaszálás, zúzás, talajba keverés) gondos megválasztásával lehet csökkenteni.

A nyáron betakarított növény tarlójába vetett védőnövény haszna összetett:

1. Talajvédelem (a borítás révén csökken az eliszapolódás, az erózió, a defláció, a kérgesedés, a cserepesedés veszélye).

2. A talaj biológiai tevékenység pezsdítése.

3. A fővetemény után a talajban maradt tápanyagok felvétele (a talajvízbe mosódás megakadályozásával csökken a környezet kémiai terhelése).

4. A feltalaj fizikai állapotának javítása, de legalább a kedvező állapot megőrzése.

5. A zöldítési célok megvalósításának támogatása.

A túltrágyázás ugyanúgy káros, mint a tápanyaghiány.

A gyors kezdeti fejlődés folytán nagyobb párologtató felület alakul ki, amely a növény vízfelhasználását is növeli. A nagyobb vízigény miatt nő a növények vízhiánnyal szembeni érzékenysége, és emiatt az aszályhajlama. A növények elégtelen tápanyag-ellátás mellett több vizet használnak fel, mint a tápelemek optimális felvétele esetén.

Az állománysűrűség a vízigény módosításán keresztül növeli vagy enyhíti az aszályhatást. A sűrű vetésű növények esetében a vízfelhasználással járó hátrányokat az árnyékoló és védő hatás enyhíti, míg a széles sorközű növényeknél ezek az előnyök nem vehetők figyelembe. A széles sorközök aszályos és csapadékos idényben is eléggé kitettek az időjárási elemek hatásának.

Tanácsok:

1. A betakarítás és az utónövény vetési idejének egybeesésekor mellőzni kell a menetszámnövelő (forgatásos, rögösítő) műveléseket. Hasonló elvet célszerű követni a vízigényes – hosszú tenyészidejű – növények által kiszárított talajon.

2. A száraz talajállapot lehetővé teszi a tömörödés enyhítését (talajlazítással).

3. A tarlómaradványok szecskázása bármely idényben könnyíti a művelést, emellett a zúzott szár takarja, védi a felszínt. A felszíntakarás száraz idényben művelést könnyítő megoldás. A talaj a művelési körülmények javulásáig pihenhet a takaróanyag alatt.

4. Nedves idényben kiemelten fontos a művelést könnyítő eljárások (szárszecskázás, kémiai gyomkorlátozás) alkalmazása, a talajbolygatás időzítése, a menetszám csökkentése.

5. A növények biológiai utóhatásában a szár- és gyökérmaradványok feltáródása fontos tényező. Ezért a szervesanyag-veszteség mérséklése (a talaj széndioxidlégzésének szabályozása) a művelés észszerűsítését teszi szükségessé idénytől függetlenül.

 

Ide kattintva megtekintheti a további jelölteket!

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2018/17 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kőzetgyapot, kókuszrost, netán farosttal kevert tőzeg? Melyiket válasszuk?

A talajt helyettesítő közegeken való termesztés leghasznosabb előnye, hogy kiküszöbölhető az összes talajból eredő gond. Kizárhatók a talajból eredő fertőzések, a káros sófölhalmozódás és a leromlott talajszerkezet sem rontja a termesztés eredményeit. Nem mellesleg a közeges termesztéshez társított klímaszabályozással, tápanyag-utánpótlással elérhető termésátlag túlszárnyalja a talajban elérhetőt.

Hallotta már a gyökerek növekedését?

A gyökerek növekedését meg lehet hallani, sőt, a talajban élő giliszták mozgását is. Az ETH Zürich és a Francia Nemzeti Mezőgazdasági Kutatóintézet egy új módszerrel állt elő a talajok vizsgálatához.

Szenved a repce, nem jön az eső

A középtávú előrejelzések szerint a következő 10-12 nap során sem valószínű nagyobb mennyiségű csapadék, pedig az ország jelentős részén hatalmas szükség lenne rá: sokfelé szenved a repce, mely már eleve hiányosan, nehezen, alacsony tőszámmal kelt, az őszi búza kelése pedig többfelé még alig tudott megindulni a száraz talajban.

Nagy István: javítani kell a termőképességet

Agrárfórumot szervezett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Vas megyei Igazgatósága Vasszécsenyben, ahol átadták a 4. Vas megyei Búza Termelési Verseny díjait is. Nagy István agrárminiszter előadásában kifejtette, hogy a hozamok javítása érdekében a korszerű technológiákon és genetikákon túl a talaj termőképességének fokozása alapvető feladat.

Agrárium a dzsungelben

Évekig kutatta a brazil őserdőben az egykori őslakosok mező- és erdőgazdálkodási múltját egy magyar kutatónő, az európai hódítók előtti gazdálkodás környezeti hatásaira fókuszálva. A gödöllői Szent István Egyetemről egy németországi kitérővel Angliába, majd a dzsungelbe került Gonda Regina jelenleg az Exeteri Egyetemen készül megvédeni doktori disszertációját.

Talajművelés, tápanyagpótlás

Az elgyomosodott, ápolatlan, magára hagyott kertek látvány ezekben a hónapokban arra enged következtetni, hogy sokan nem veszik komolyan az őszi talaj-előkészítéssel kapcsolatos tanácsokat, nincsenek tisztában annak fontosságával. Ősszel a fertőzött növényei részek letakarításával számos kártevő rovar és kórokozó kártételét is mérsékelhetjük, megelőzhetjük.

A méhek egészségének erősítése

A méhpopuláció nem csak a méztermelése miatt kitüntetett jelentőségű, megporzó tevékenysége révén kulcsfontosságú szerepet játszik a mezőgazdaságban. Az emberiség eledelének 90 százalékát kitevő 100 növényfajtából 71-et méhek poroznak be, és az általuk beporzott növények értéke a világ élelmiszerpiacán eléri az évi 200 milliárd dollárt.

Megújuló fajtakínálat: madáreleség hibridek és szója-innováció

Az iregszemcsei Takarmánytermesztési Kutató Intézet 2017. január 1-je óta a Kaposvári Egyetem Agrár- és Környezettudományi Karának önálló intézeteként működik. Az egyetemmel kialakított szorosabb integráció mellett folytatódik a sok évtizedes kutató-fejlesztő munka a napraforgó-, a szója-, a csicseri- és takarmányborsó-nemesítés területén.

A hőstressz okozta károk enyhítése

A hőstressz – súlyosságától függően – többféle hatással lehet a reprodukciós folyamatokra. Leglátványosabb hatásai közé tartoznak az ivarzási viselkedés intenzitásának csökkenése; az alacsony termékenység, nem utolsó sorban pedig az abnormális ivar- és embrionális sejtek előfordulásának növekvő gyakorisága.

A közeljövő élelmiszer-termelése

Az előrejelzések szerint az elkövetkezendő 30 év során a népesség és a jövedelmek várható növekedését figyelembe véve a növényi termékek előállítását számottevően, 60-70 százalékkal kell növelni ahhoz, hogy a lakosság közvetlen élelmiszerigényét és az állatállomány megnövekedett takarmányigényét fedezni lehessen.