Back to top

Talajművelési ABC (XI.): növényi sorrend, talajművelés, talajjavítás

A növények az utónövény termésére és termesztéstechnológiai eljárásaira gyakorolt hatásuk alapján is rangsorolhatók. Birkás Márta Talajművelési ABC című könyvéből ezúttal is alapvető fontosságú tanácsok közül válogattunk - ezúton is megköszönve a szerző és a kiadó hozzájárulását.

Növényi sorrend, talajművelés

A növények az utónövény termésére és termesztéstechnológiai eljárásaira gyakorolt hatásuk alapján is rangsorolhatók. Napjainkban a növényválaszték szűkebb köre miatt a növény-egészségügyi és -védelmi tényezőket is figyelembe kell venni a sorrend kialakításakor.

A különböző növények a talaj nedvességtartalmát – Ruzsányi kutatásai nyomán – 25–200 milliméter között módosítják. Száraz tenyészidőben a klasszikus értelemben vett kedvező elővetemények értéke is csökken, de még inkább azoké, amelyeknél több tényező (tápanyag- és vízfelhasználás, betakarítási idő, gyomosság) is hátrányos az utónövényre és annak talaj-előkészítésére.

A talajművelés rossz időzítése, rossz minősége miatt a kedvező elővetemény- hatás romolhat, míg okszerű, jól időzített műveléskor a klasszikusan kedvezőtlennek tartott elővetemény hatása is javulhat.

Az egyszerű, gazdasági körülményeknek alárendelt növényi összetétel és sorrend biológia hatása kis vízigényű köztes védő- vagy zöldtrágya növények termesztésével javítható. A száraz időszakban óhatatlan talajnedvesség-hiány kockázatát a védőnövény vetési (közvetlenül a tarlóba) és elölési módszerének (kaszálás, zúzás, talajba keverés) gondos megválasztásával lehet csökkenteni.

A nyáron betakarított növény tarlójába vetett védőnövény haszna összetett:

1. Talajvédelem (a borítás révén csökken az eliszapolódás, az erózió, a defláció, a kérgesedés, a cserepesedés veszélye).

2. A talaj biológiai tevékenység pezsdítése.

3. A fővetemény után a talajban maradt tápanyagok felvétele (a talajvízbe mosódás megakadályozásával csökken a környezet kémiai terhelése).

4. A feltalaj fizikai állapotának javítása, de legalább a kedvező állapot megőrzése.

5. A zöldítési célok megvalósításának támogatása.

A túltrágyázás ugyanúgy káros, mint a tápanyaghiány.

A gyors kezdeti fejlődés folytán nagyobb párologtató felület alakul ki, amely a növény vízfelhasználását is növeli. A nagyobb vízigény miatt nő a növények vízhiánnyal szembeni érzékenysége, és emiatt az aszályhajlama. A növények elégtelen tápanyag-ellátás mellett több vizet használnak fel, mint a tápelemek optimális felvétele esetén.

Az állománysűrűség a vízigény módosításán keresztül növeli vagy enyhíti az aszályhatást. A sűrű vetésű növények esetében a vízfelhasználással járó hátrányokat az árnyékoló és védő hatás enyhíti, míg a széles sorközű növényeknél ezek az előnyök nem vehetők figyelembe. A széles sorközök aszályos és csapadékos idényben is eléggé kitettek az időjárási elemek hatásának.

Tanácsok:

1. A betakarítás és az utónövény vetési idejének egybeesésekor mellőzni kell a menetszámnövelő (forgatásos, rögösítő) műveléseket. Hasonló elvet célszerű követni a vízigényes – hosszú tenyészidejű – növények által kiszárított talajon.

2. A száraz talajállapot lehetővé teszi a tömörödés enyhítését (talajlazítással).

3. A tarlómaradványok szecskázása bármely idényben könnyíti a művelést, emellett a zúzott szár takarja, védi a felszínt. A felszíntakarás száraz idényben művelést könnyítő megoldás. A talaj a művelési körülmények javulásáig pihenhet a takaróanyag alatt.

4. Nedves idényben kiemelten fontos a művelést könnyítő eljárások (szárszecskázás, kémiai gyomkorlátozás) alkalmazása, a talajbolygatás időzítése, a menetszám csökkentése.

5. A növények biológiai utóhatásában a szár- és gyökérmaradványok feltáródása fontos tényező. Ezért a szervesanyag-veszteség mérséklése (a talaj széndioxidlégzésének szabályozása) a művelés észszerűsítését teszi szükségessé idénytől függetlenül.

 

Ide kattintva megtekintheti a további jelölteket!

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2018/17 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Talajművelési ABC – Tarlóápolás

Birkás Márta Talajművelési ABC című könyvből szemlézünk, ezúttal a nyári aratás befejezéséhez közeledve a tarlógondozás és -ápolás kerül a fókuszba.

Klímaváltozási stratégiák: több figyelmet érdemelne a talaj

Miközben a klímaváltozás megvámolja a mezőgazdaságot, a földhasználat pedig a bolygó felmelegedését segíti elő, a döntéshozók klímastratégiájában még mindig csekély figyelem jut a talajoknak.

Egészségesek az iskolakerti talajok

2017 végétől 2018 elejéig immár harmadik alkalommal zajlottak le sikeresen az Iskolakert-hálózat kertjeinek talajvizsgálatai. A Nébih tanakajdi laboratóriumának szakemberei 9 iskolakert 2-2 talajmintáját analizálták. Az iskolakertek egyéni kiértékelést és javaslatokat is kapnak a talajjal kapcsolatos további teendőikről.

Világszerte csökken a földek termékenysége

A talajromlás jelenleg a földterületek több mint 75 százalékát érinti, 2050-re ez 90 százalékra nő - derül ki az Európai Bizottság tudományos szolgálata és tudásközpontja által közzétett, az elsivatagosodást bemutató világatlasz új kiadásából. 2050-re a szűkös talajerőforrásokból eredő problémák akár 700 millió embert is arra kényszeríthetnek, hogy elhagyják lakóhelyüket.

A talajtól a ritka fotós pillanatokig

Limp Tibor családi indíttatásból lett erdész, édesapja mai napig aktívan dolgozik egy társerdőgazdaságnál. Mint bevallja, az orvosi tanulmányoktól egy gimnáziumi biológia órán végignézett boncolás tartotta vissza. Ma nem csak a Pilisi Parkerdő Zrt. Bajnai Erdészetének műszaki vezetője, de elismert talajtani szakember, a bálványfa elleni küzdelem élharcosa és elkötelezett természetfotós.

Búzatermesztésünk feladatai

A búza a magyar növénytermesztés meghatározó ágazata. Eredményessége alapvetően befolyásolja a legtöbb üzem gazdálkodásának hatékonyságát. A magyar búzatermesztés legfőbb jellemzője az állandó változás.

Hogyan lesz a vörösiszapból termőföld?

Egy új technológián dolgoznak Ausztráliában, melynek segítségével a mérgező vörösiszapot hasznosítható talajjá lehet alakítani. Ezzel megoldódna a zagytárolók drága rehabilitálásának problémája.

Olvastak, szavaztak és nyertek!

Februárban hirdettük meg a Magyar Mezőgazdaság első főszerkesztőjének nevével fémjelzett Adorján János-díjat. A díjat lapunk külső szerzői kaphatják meg, és erről olvasóink döntenek. A szavazatot leadók sem maradnak ajándék nélkül, közöttük havonta kisorsoljuk egy mezőgazdasági gép méretarányos makettjét a KITE Zrt. és az Axiál Kft. jóvoltából.

Légzőszervi betegségek számokban

A nagyüzemi tenyész- és árutojás-termelő állományokban, de különösen a brojler- és hízópulyka-állományokban a Mycoplasma gallisepticum és Mycoplasma synoviae fertőzése mind világszerte, mind Magyarországon még ma is az egyik legsúlyosabb és legköltségesebb betegségnek tekinthető.

Ellés utáni méhelváltozások

Az optimális két ellés közötti időszak (< 400 nap) elérése érdekében fontos, hogy a méh ellés utáni elváltozásainak korai diagnózisát, gyógykezelését és megelőzését megtegyük, valamint a betegségek szaporodásbiológiai és laktációs teljesítményre gyakorolt hatását az adott gazdaságban folyamatosan vizsgáljuk.