Back to top

Talajművelési ABC (XI.): növényi sorrend, talajművelés, talajjavítás

A növények az utónövény termésére és termesztéstechnológiai eljárásaira gyakorolt hatásuk alapján is rangsorolhatók. Birkás Márta Talajművelési ABC című könyvéből ezúttal is alapvető fontosságú tanácsok közül válogattunk - ezúton is megköszönve a szerző és a kiadó hozzájárulását.

Növényi sorrend, talajművelés

A növények az utónövény termésére és termesztéstechnológiai eljárásaira gyakorolt hatásuk alapján is rangsorolhatók. Napjainkban a növényválaszték szűkebb köre miatt a növény-egészségügyi és -védelmi tényezőket is figyelembe kell venni a sorrend kialakításakor.

A különböző növények a talaj nedvességtartalmát – Ruzsányi kutatásai nyomán – 25–200 milliméter között módosítják. Száraz tenyészidőben a klasszikus értelemben vett kedvező elővetemények értéke is csökken, de még inkább azoké, amelyeknél több tényező (tápanyag- és vízfelhasználás, betakarítási idő, gyomosság) is hátrányos az utónövényre és annak talaj-előkészítésére.

A talajművelés rossz időzítése, rossz minősége miatt a kedvező elővetemény- hatás romolhat, míg okszerű, jól időzített műveléskor a klasszikusan kedvezőtlennek tartott elővetemény hatása is javulhat.

Az egyszerű, gazdasági körülményeknek alárendelt növényi összetétel és sorrend biológia hatása kis vízigényű köztes védő- vagy zöldtrágya növények termesztésével javítható. A száraz időszakban óhatatlan talajnedvesség-hiány kockázatát a védőnövény vetési (közvetlenül a tarlóba) és elölési módszerének (kaszálás, zúzás, talajba keverés) gondos megválasztásával lehet csökkenteni.

A nyáron betakarított növény tarlójába vetett védőnövény haszna összetett:

1. Talajvédelem (a borítás révén csökken az eliszapolódás, az erózió, a defláció, a kérgesedés, a cserepesedés veszélye).

2. A talaj biológiai tevékenység pezsdítése.

3. A fővetemény után a talajban maradt tápanyagok felvétele (a talajvízbe mosódás megakadályozásával csökken a környezet kémiai terhelése).

4. A feltalaj fizikai állapotának javítása, de legalább a kedvező állapot megőrzése.

5. A zöldítési célok megvalósításának támogatása.

A túltrágyázás ugyanúgy káros, mint a tápanyaghiány.

A gyors kezdeti fejlődés folytán nagyobb párologtató felület alakul ki, amely a növény vízfelhasználását is növeli. A nagyobb vízigény miatt nő a növények vízhiánnyal szembeni érzékenysége, és emiatt az aszályhajlama. A növények elégtelen tápanyag-ellátás mellett több vizet használnak fel, mint a tápelemek optimális felvétele esetén.

Az állománysűrűség a vízigény módosításán keresztül növeli vagy enyhíti az aszályhatást. A sűrű vetésű növények esetében a vízfelhasználással járó hátrányokat az árnyékoló és védő hatás enyhíti, míg a széles sorközű növényeknél ezek az előnyök nem vehetők figyelembe. A széles sorközök aszályos és csapadékos idényben is eléggé kitettek az időjárási elemek hatásának.

Tanácsok:

1. A betakarítás és az utónövény vetési idejének egybeesésekor mellőzni kell a menetszámnövelő (forgatásos, rögösítő) műveléseket. Hasonló elvet célszerű követni a vízigényes – hosszú tenyészidejű – növények által kiszárított talajon.

2. A száraz talajállapot lehetővé teszi a tömörödés enyhítését (talajlazítással).

3. A tarlómaradványok szecskázása bármely idényben könnyíti a művelést, emellett a zúzott szár takarja, védi a felszínt. A felszíntakarás száraz idényben művelést könnyítő megoldás. A talaj a művelési körülmények javulásáig pihenhet a takaróanyag alatt.

4. Nedves idényben kiemelten fontos a művelést könnyítő eljárások (szárszecskázás, kémiai gyomkorlátozás) alkalmazása, a talajbolygatás időzítése, a menetszám csökkentése.

5. A növények biológiai utóhatásában a szár- és gyökérmaradványok feltáródása fontos tényező. Ezért a szervesanyag-veszteség mérséklése (a talaj széndioxidlégzésének szabályozása) a művelés észszerűsítését teszi szükségessé idénytől függetlenül.

 

Ide kattintva megtekintheti a további jelölteket!

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2018/17 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Légzőszervi betegségek számokban

A nagyüzemi tenyész- és árutojás-termelő állományokban, de különösen a brojler- és hízópulyka-állományokban a Mycoplasma gallisepticum és Mycoplasma synoviae fertőzése mind világszerte, mind Magyarországon még ma is az egyik legsúlyosabb és legköltségesebb betegségnek tekinthető.

Ellés utáni méhelváltozások

Az optimális két ellés közötti időszak (< 400 nap) elérése érdekében fontos, hogy a méh ellés utáni elváltozásainak korai diagnózisát, gyógykezelését és megelőzését megtegyük, valamint a betegségek szaporodásbiológiai és laktációs teljesítményre gyakorolt hatását az adott gazdaságban folyamatosan vizsgáljuk.

A napelemes öntözéssel kapcsolatban végzett kutatást az ENSZ

Az Egyesült Nemzetek Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) új kutatása szerint a napenergiával működtetett öntözőrendszerek komoly előrelépést jelenthetnek a fenntartható vízhasználat növelése érdekében. A jelentés kiemeli, hogy az ezen elv alapján működő öntözőrendszerek megfizethető technológiát jelenthetnek a fejlődő országok kis- és nagyüzemi gazdálkodói számára.

A tehenészeti veszteségek mérséklésének lehetőségei (II.)

A hatvanas évekhez képest megduplázódott a holstein-fríz állományok tejtermelése. Ugyanakkor a tejelő tehenek szaporodásbiológiai teljesítménye drámaian csökkent. Cikkünk második részében a szaporodásbiológiai menedzsment számára hasznos információkat osztanak meg szerzőink.

Talajművelési ABC (X.): Mit kell tudni a direktvetésről?

A művelés nélküli termesztést napjainkban nagy érdeklődés kíséri (pro és kontra). A közelmúltban jelent meg Birkás Márta Talajművelési ABC című könyve. Ezúton is megköszönve a szerző és a kiadó hozzájárulását, hetente válogatunk a könyv címszavai és tanácsai közül. Ezúttal a direktvetéssel ismerkedhetünk meg.

Érdemes vakcinázni a sertések 1-es típusú parvovírusa ellen

A sertések 1-es típusú parvovírusa (porcine parvovírus 1 – PPV1) jelentős veszteségeket elsősorban az intenzíven tartott, korán tenyésztésbe fogott, nagyüzemi sertéstenyészetekben okoz. Főként az első vemhességük idején fertőződött kocasüldők szaporodásbiológiai rendellenességekben megnyilvánuló (pl. halvaszületés, mumifikáció) és a kocák visszaivarzását okozó betegsége.

Talajművelési ABC (IX.): vetés

A vetés módját meghatározhatja, hogy milyen művelési rendszerrel dolgozunk. Fontos, hogy vetéskor ne romoljon a talaj kialakult állapota - ha sikerül rajta javítani, az mindenképpen előnyös. Birkás Márta Talajművelési ABC című könyvének a vetésről szóló részét tesszük közzé.

A tehenészeti veszteségek mérséklésének lehetőségei (I.)

A nagyobb tejtermelésre irányuló sikeres genetikai szelekció által a '60-as évekhez képest az Egyesült Államokban közel megduplázódott a holstein-fríz állományok tejtermelése, és ma már eléri az évi 11 ezer kilogrammot. Hasonló javulás következett be hazánkban is. Eközben a tehenek szaporodásbiológiai teljesítménye csökkent: nőtt az üresen álló napok és az egy vemhesülésre jutó termékenyítések száma is.

Megvan hazánkból ki dolgozik a nemzetközi talajinformációs rendszer kialakításán

A Földművelésügyi Minisztérium felkérte az MTA ATK TAKI-t, hogy hivatalosan képviselje Magyarországot a talajinformációs intézetek nemzetközi szervezetében. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete keretében működő Európai Talajpartnerség Tóth Gergelyt, az intézet tudományos tanácsadóját választotta a szervezet kutatási és fejlesztési pillérének társelnökévé.

Hibridbúza-előállítás és -hasznosítás

Az ENSZ prognózisa szerint 2050-re a Föld népessége meghaladja a 9,8 milliárdot. Az előrejelzések alapján a megfelelő mennyiségű táplálék biztosításához a jelenleginél 60-110 százalékkal több élelmiszert kell előállítani. Búzában a jelenlegi éves növekedés nem éri el az 1 százalékot, és ha ez a tendencia folytatódik, 2050-re mindössze 38 százalékkal több termést takaríthatunk be.