Back to top

Ültetvények öntözése

Az ültetvények vízellátására számos lehetőség van. Kiépített vezetékrendszerrel, a lomb fölé kiemelt szórófejekkel többféle célú öntözés valósítható meg, csupán a megfelelő szórófejek kiválasztása és telepítése szükséges.

A csévélhető öntözőberendezések ültetvényöntözésre is alkalmassá tehetők. Ebben az esetben az ültetvények sortávolságához és az ültetvény állományához igazodó öntözőkeretet (1. ábra) kell használni, amelyen a célszerűen elhelyezett szórófejek megfelelő vízeloszlást tesznek lehetővé.

Az ültetvényekben jól alkalmazható a kis intenzitású mikroszórófejes öntözés, ami energiatakarékos, hiszen a szükséges víznyomás mindössze 1,5-3 bar, és minden talajtípuson használható a homoktól kezdve a kötöttig. A mikroszórófejek kis cseppmérettel dolgoznak, ezért talaj- és növénykímélők, egyszerre nagy terület öntözhető velük, nincs öntözési forduló, így a nagy szárazságban is kielégíthető a növények vízigénye. Egyenletes vízeloszlást (80-95%) tesznek lehetővé, szemben a hagyományos szórófejes öntözéssel, ahol ez 45-60 százalék. A mikroszórófejek távolsága viszonylag nagy (4-6 m). Miután a gyümölcsfák gyökérrendszere kiterjedt, meghálálják a nagy felületen történő öntözést. Az esőszerű öntözés amellett, hogy pótolja a vizet, megfelelő mikroklímát is teremt az ültetvényben. A szórófejeket a talaj fölött helyezik el, így a lombkorona nem kap vizet, tehát kicsi a gombás fertőzés veszélye, ami különösen a csonthéjasoknál előnyös. A szórófejeket elláthatják térfogatáram-szabályzóval, így az első és utolsó szórófej adott nyomáson ugyanazt a vízmennyiséget adja ki. A rendszer kis nyomás mellett igen kis intenzitással közvetlenül a növények közelébe juttatja az öntözővizet. Fontosabb előnyei a takarékos vízhasználat, a kis párolgási és elszivárgási veszteség, a kis energiaigény, valamint, hogy a növény vízigénye pontosan és a megfelelő időben kielégíthető, és lejtős területen is alkalmazható.

A mikroöntöző rendszer lehet felszín alatti mikroöntözés, csepegtetőöntözés vagy vízsugaras öntözés. A felszín alatti mikroöntözésnél az öntözővizet szállító csöveket és vízadagoló elemeket a növényzet gyökérzónájában helyezik el. Csepegtetőöntözésnél a víz az adagolóelemekből cseppekben jut ki a növényzet közelébe. A vízsugaras öntözésnél a víz sugár alakban jut a növényzetre, vagy a talaj felszínére. Hazánkban a csepegtető és a vízsugaras öntözés terjedt el, ezért a továbbiakban ezzel foglalkozunk részletesebben.

Fiatal ültetvényekben, ahol még nem kiterjedt a gyökérzóna, előnyösen alkalmazható a csepegtetőöntözés (2. ábra). Ebben az esetben a csepegtető öntözőcsöveket a fákra vagy a támrendszerre erősítik kívánt magasságban, hogy a csőrendszer ne akadályozza a sorközben végzett műveleteket. A vízpótlás csak a kultúrnövények gyökerei által behálózott talajtömbre terjed ki, és a vízfogyasztás ütemében gyakori kis vízadagokkal pótolják a keletkező hiányt. Ilyen módon lehetőség nyílik arra, hogy a talajnak csak azt a szelvényét nedvesítsék, amelyben a haszonnövény aktív gyökérrendszere helyezkedik el. A növény vízigényének ismeretében a kedvező talaj csepegtetőöntözés költségei kisebbek más öntözési módszerekénél, és műtrágyák is kiadagolhatók vele, így megtakarítható a kijuttatás és a talajba dolgozás költsége. A szárnyvezetékek közötti szárazon maradó sáv még öntözés közben is lehetővé teszi a talajmunkákat. Ugyanakkor kevesebb a gyom, és nincs talajcserepesedés. A csepegtető öntözőrendszer fix telepítése következtében a vízellátás egyszerű. Ennél az öntözési módnál a növények levele szárazon marad, így csökken a kórokozók fertőzési veszélye. Elkerülhető a levelek perzselődése, kedvező marad a talaj szellőzése. Nagy páratartalom-igényű kultúráknál a csepegtetőöntözés párásító szórófejekkel kombinálható. (A csepegtetőöntözés technikai részleteit ismertettük az ültetvények tápanyagellátásával foglalkozó korábbi cikkünkben, ezért itt a részletes ismertetéstől eltekintünk.)

A mikroöntöző berendezés sugárban vagy fátyolszerűen juttatja ki a vizet a vízsugaras öntözés esetében. Az öntözés céljának megfelelően alkalmazhatnak a talajszinttől kiemelt, több vízsugarat kibocsátó szórófejet, esetleg az öntözőcsövön célszerűen kialakított furaton át egy sugárral is történhet az öntözés. Mindegyik megoldással szabályozott a vízadagolás, és a szélre, vagy a terület lejtésére kevéssé érzékeny a rendszer. A berendezést általában centrifugálszivattyú táplálja, amely hatásos szűrőn keresztül juttatja a vizet a szárnyvezetékekbe. A szűrők kivitelét a víz jellemzői határozzák meg. Homokot tartalmazó víz esetén ciklonrendszerű homokfogót, a kisebb szennyeződések kiválasztására különböző közegszűrőket és szitaszűrőket alkalmaznak. A fővezetékhez az öntözött terület szélességében mellékvezetékek építhetők ki, és ezekhez a legkülönbözőbb szórófejmegoldások használhatók. A mikroszórófejes öntözőberendezést elsősorban ott célszerű alkalmazni, ahol csepegtetőtestekkel nem nedvesíthető át a kívánt talajtömeg, illetve ahol az öntözésnek párásítási és klímaszabályozási funkciója is van. Ebben az esetben a szórófejekből a víz vízsugár, vagy vízfátyol formájában jut a növényzet felületére vagy a talaj felszínére. A berendezés fő elemei megegyeznek a csepegtető öntözőberendezésnél ismertetettekkel, csupán a vízkiadagoló elemben van különbség.

Az ültetvény felületét ebben az esetben megfelelő kötésben elhelyezett mikroszórófejek hálózzák be. Itt most csak egy-egy szórófejet emelünk ki a hálózatból, illetve bemutatjuk a gyümölcsfák töveihez elhelyezett szórófejmegoldásokat. Kiépíthetők a tövek köré gyűrű alakban az öntöző szárnyvezetékek, amelyek a fővezetékhez csatlakoznak (3. ábra, a), és vékony folyadéksugarakkal körbeöntözik a tövet (3. ábra, b). Megoldható az is, hogy a szárnyvezetékek végére cserélhető szórófej kerül, amely sugarasan öntözi a tövet. Szükség esetén ebből egy tő köré több is elhelyezhető (3. ábra, c).

Kiemelhető a szórófej a talaj szintjétől a kívánt magasságra (4. ábra, a). Az ábrán a szórófej kiemelése 30- 40 centiméter. A szórófej ebben az esetben sugarasan öntöz. Alkalmazható azonban olyan szórófej is, amely vízfüggönyt bocsát ki (4. ábra, b). Természetesen kiemelt szórófejként is alkalmazható a szárnyvezeték végére csatlakozó cserélhető szórófej, amely egy folyadéksugárral öntöz (4. ábra, c).

Ezekhez a kiépítésekhez megfelelő, könnyen szerelhető, gyorsan telepíthető szerelvények, anyagok állnak rendelkezésre, hogy mindenki az adott ültetvény jellemzőihez és igényeihez telepítse őket.

Különleges céllal

A különleges célú öntözések nem a vízpótlást, hanem más célokat szolgálnak. Frissítő öntözéssel meleg napokon a növények hőmérsékletét szabályozzuk, csökkentjük a párologtatást, az öregedést. Színező öntözéssel a gyümölcsök érési idején a gyümölcs színvilágát módosítjuk. Fagyvédelmi öntözésnél 2-4 mm/h intenzitás mellett, a kijuttatott víz megfagyásakor felszabaduló hőmennyiséggel a növényi részek hőmérsékletét fagypont körül lehet tartani, így mínusz 5 °C külső hőmérsékletig hatásosan védekezhetünk a fagykárok ellen. Párásító öntözés a termések kötődését segíti és akkor is hatásos lehet, ha a talajban van elegendő fölvehető nedvesség. Kelesztő öntözéssel a talaj vetési mélységig történő átnedvesítésével rövidíthető a csírázás ideje. Talajjavító öntözéssel a talaj sótartalmának mélyebb rétegekbe való mosása a cél. Virágzáskésleltető öntözéssel a gyümölcsfák virágzása egy-két héttel módosítható, és így a fagyveszélyes időszakon kívülre tolható. Előnyös, hogy a fenti öntözési módok zöme ugyanazzal a kiépített technikával, vagy annak csekély módosításával elvégezhető.

Szenzortechnika

A mikroöntöző rendszerekben valósítható meg leginkább a szenzortechnikán alapuló, automatizált öntözés és vegyszerkijuttatás. A növények életfeltételeihez szükséges optimális paraméterek (nedvességtartalom, hőmérséklet, relatív páratartalom, tápanyagmennyiség és - összetétel stb.) érzékelőkkel mérhetők, vagy vizsgálattal meghatározhatók és a növények növekedésfüggvényének figyelembevételével a kezelés és a növényfejlődés optimális lehet. Az öntözés automatizálható, amennyiben megbízható jel vezérli a berendezést. Szerencsés, ha nem csupán a talaj nedvességtartalma alapján szabályozzuk az öntözést, célszerű figyelembe venni a vízmegtartó képességét is. A növények vízigénye a vegetáció során is jelentősen változik, függ a levegő relatív páratartalmától és a környező hőmérséklettől is. Mindezeket figyelembe véve készítsünk függvényt, amely az összes hatótényező súlyozott figyelembevételével meghatározza az öntözési időt, a kijuttatott öntözővíz mennyiségét, valamint az öntözés periodikusságát. A kezelt ültetvényben több érzékelőt célszerű elhelyezni, ugyanis még kis területen is lehetnek lényeges eltérések a ható jellemzőkben az adott időpontban. Jól megválasztott szenzorokat több feladatra is igénybe lehet venni.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2018/15 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Növényvédelmi előrejelzés – jön a mezei pocok

A mezei pocok ez idáig sem a szántóföldön, sem pedig a gyümölcsös ültetvényekben nem okozott gondot. Most azonban fordulat állt be, mindenütt aktivizálódását lehet megfigyelni. Jelentős, gócos kolóniák alakultak ki a füvesített sorközökben, ahol semmi sem gátolja a szaporodását.

Lehalásszák a hortobágyi halastavakat

Megkezdődött az idei őszi lehalászás a hortobágyi halastavakon - közölte a Hortobágyi Halgazdaság Zrt. vezérigazgatója kedden az MTI-vel.

A gemenci sztárpár

Televíziók, hírportálok, újságok – köztük lapunk is – foglalkoznak hónapról hónapra Tóbiás és Sára magánéletével. Talán nincs is az országban olyan médiafogyasztó, aki ne hallott volna a híres gemenci feketególyapár életének egy-egy szívmelengető vagy éppen fájdalmas eseményéről.

Rekord alacsony a Duna: az iszap fogságába estek a kishajók Neszmélynél

Komáromtól Esztergomig régen nem látott alacsony vízállást mérnek a Dunán. A szakemberek véleménye szerint pedig ez még nem is a „mélypont”, hiszen az elkövetkező napokban legalább húsz-harminc centis további apadás várható.

Nagy átalakítást sürgetnek a klímaváltozás elleni harcban

A növényi eredetű ételekben gazdag, de húsban szegény flexitáriánus étrendre való áttérés, az élelmiszerhulladék felére csökkentése, valamint a mezőgazdasági termelés fejlesztése a három kulcslépés, hogy az emberiség fenntartható jövőt építsen ki magának 2050-re.

Újabb géntechnológiai bravúr

Géntechnológiák és szintetikus biológiai technikák alkalmazásával genetikailag módosított kék rózsát állítottak elő kínai kutatók.

A legszebb konyhakertek közül is a legszebbek

Hétfőn kiosztották az idén 6. alkalommal meghirdetett „ A legszebb konyhakertek” – Magyarország legszebb konyhakertjei kertvetélkedő országos díjait. Az idén minden eddiginél több, összesen 370 településen több mint 2000 kertet műveltek meg a szorgos kezek, közülük 100 településről 235 kertet jelöltek országos díjra a helyi zsűrik. 37 településről 45 országos díj született.

A Dunántúlon terem a legtöbb szelídgesztenye

A szelídgesztenye jellemzően októberben érik, így a napokban frissáruként megtalálható már a piacokon, az üzletek polcain; ha pedig beköszönt a hidegebb idő, az utcai gesztenyesütőknél is megjelenik. Hazánkban a legtöbb a Nyugat- és a Dél-Dunántúlon, valamint a Börzsönyben terem belőle.

Fénylik, mint a Salamon töke

Az ősz rengeteg magával ragadó színt hoz, és azok mind visszaköszönnek a különféle alakú színes dísztökök látványában. A mélyzöld, az őszi barna, a narancs, a citromsárga és a piros terméseket akár a lakásba is bevihetjük, és a négy fal között is élvezhetjük az évszak különleges hangulatát.

Hogyan védjük meg a dáliáinkat?

A dália az egész világon ismert és kedvelt gumós dísznövény. Több mint 200 éve került Mexikóból Franciaországba, onnan pedig Európa többi államába. A nemesítők munkájának köszönhetően napjainkban több ezer, változatos színű és formájú fajtában gyönyörködhetünk a fagyok beálltáig. Újabban vágottvirágként is hasznosítják.