Back to top

Gyenge méztermés várható

A hazai méhészek tehetetlenek az időjárással szemben, évek óta kimarad a tavasz, a tél után rögtön nyár következik, ami megzavarja az állatok kifejlődését.

A méhcsaládok nem fejlődtek ki rendesen a márciusi hideg miatt, két-háromhetes lemaradásban vannak, amely körülbelül két-három tonna repcemézkiesést okoz az idén. Emellett komoly probléma a méhek életterének csökkenése.

Az első nagy mérlegelő az akác előtti pergetés – amely egyes méhészeknek a gyümölcsmézeket jelenti, másoknak a repcét – nem volt túl sikeres, mivel a márciusi tél után hirtelen bejövő nagy meleg miatt a méhek nem tudták követni a természet fejlődését – mondta magyarhirlap.hu-nak Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke. A szakember rámutatott:

A méhcsalád csak akkor hord mézet, ha megfelelően nagy az egyedszám, az elmúlt hetekben azonban ezt nem tudták produkálni, így követni sem tudják a tavaszi virágzásokat, ami miatt alig lett repceméz az országban.

Mint mondta, az akác a déli sík területeken már elkezdett „mézelni”, de félő, hogyha ez a túlzott meleg megmarad, akkor abból sem lesz megfelelő termés, mert túl korán le fog virágozni.

Bross Péter hozzátette: a méhészek tehetetlenek azzal szemben, hogy rendszeresen, minden évben elmarad a tavasz, a télből rögtön a nyárba vált át az időjárás. Egy méhnek 45 nap szükséges, hogy kifejlett mézgyűjtővé váljon, viszont a virágok előbb kezdenek virágozni, így mire kifejlődnek a méhek, már lezajlik a virágzás. A szakember szerint komoly probléma még a méhek életterének csökkenése is.

A méhcsaládokban mára nincs meg az az egyedszám, ami volt húsz-harminc éve, akkor ugyanis akácvirágzáskor hatvan-hetvenezer méhet lehetett megszámolni, mára viszont csak negyven-ötvenezer maradt.

A méhek jobban ki vannak téve a környezet negatív hatásainak, ezért többen is pusztulnak el. Ezenkívül egyre kevesebb a vadvirág és a növényvédő szerektől mentes, természetes legelő is.

Forrás: 
magyarhirlap.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Felhő technológia menti meg a méheket?

Új megközelítéssel, a felhő alapú technológia segítségével vizsgálják a méhpopulációk hanyatlásának okait, és igyekeznek elősegíteni a világ legfontosabb beporzó állatainak fennmaradását - közölte az Oracle és a World Bee Project az MTI-vel csütörtökön.

Legyen minden nap, mézes nap - őszi mézfogyasztási kampány

Kampány indul a belföldi mézfogyasztás ösztönzésére, ami az évente megtermelt 20 ezer tonnából jelenleg csupán 7 ezer tonna, egy főre számítva mintegy 70 dekagramm. A mézfogyasztást ösztönző kampány december elejéig tart az Agrárminisztérium (AM), az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME), valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és az Agrármarketing Centrum (AMC) együttműködésében.

A Bayer nem hagyja magát

A Bayer nehezményezi a neonikotionoid tilalom Európai Bíróság általi indoklását. A cég szerint ez más engedélyezett szereket is veszélybe sorol. A tilalmat a cég tudománytalannak minősíti.

Méhlegelő-fejlesztés mezővédő erdősávokkal I.

Hazánk több mint 66%-a mezőgazdasági terület. Ez a fontos nemzetgazdasági ágazat egyben súlyos környezetvédelmi problémák forrása is: az eróziónak kitett terület eléri a 2,3 millió hektárt, és több mint 1,3 millió hektárt sújt a defláció. Az intenzív gazdálkodás jelentős terhelést jelent az élővilágra, a nagyüzemi szemlélet következményeként pedig az Alföldön több száz kilométer fasort irtottak ki.

Bayer: a tiakloprid marad

Szeptember 19-től már nem forgalmazhatók, december 19-től pedig már nem használhatók három neonikotinoid hatóanyagot, imidaklopridot, tiametoxámot és klotianidint tartalmazó rovarölő készítmények az EU-ban, de a tiakloprid továbbra is forgalomban marad.

Sonkolyt a füstölőbe!

A napviaszolvasztóból összegyűlt sonkoly egy egészen praktikus felhasználási lehetőségéről olvashatunk a Deutsches Bienenjournal legutóbbi számában. Egy húsdaráló segítségével "pellet" készíthető belőle, mely két évig tárolható és egyszeri begyújtás után több óráig biztosítja a nem fojtó füstöt.

Terjed a méhekre vadászó ázsiai lódarázs

A méhekre veszélyes ázsiai lódarázs (Vespa velutina) 14 év alatt elterjedt egész Franciaországban és megjelent Európa más részein is, mint pl. Németországban. Terjedését és kártételeit most Németországban is kutatják. Az ázsiai lódarázs invazív és tájidegen fajnak tekinthető Európában. Magyarországon még nem érkezett róla jelentés, de csak remélni tudjuk, hogy terjeszkedését az Alpok megállítják.

Méhzárlatot rendeltek el Pécsen

A Pécsi Járási Hivatal Agrárügyi Főosztály Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztálya Pécs közigazgatási területen tartott méhállományokra azonnali hatállyal községi zárlatot rendelt el.

Hamarosan fizetik a méhészeti támogatásokat

A Magyar Államkincstár a Magyar Méhészeti Nemzeti Program 2017/2018-as végrehajtási időszakához kapcsolódóan az elmúlt hónapokban tizenkét alintézkedés keretében már összesen 502 millió forint támogatást fizetett ki a méhész-gazdálkodóknak, illetve méhész szervezeteknek.

A termelők együttműködésére van szükség a mezőgazdaságban

A mezőgazdasági ágazatokat sújtó legnagyobb probléma, hogy különvált a termelés és a feldolgozás, és ezen a termelők együttműködésével lehet változtatni - mondta Nagy István agrárminiszter szombaton a Nógrád megyei Karancskesziben.