Back to top

Nyugodtan fogyasszunk továbbra is sertéshúst

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja a fogyasztók figyelmét, hogy az afrikai sertéspestis magyarországi megjelenése után is biztonságosak a hazánkban előállított húsok és húskészítmények. A kórokozót kizárólag vaddisznókból mutatták ki, a magas szintű állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági szabályok miatt pedig kizárt, hogy vírussal fertőzött termék kerüljön forgalomba.

A magas szintű állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági szabályoknak köszönhetően biztonságos a magyar sertéshús
A magas szintű állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági szabályoknak köszönhetően biztonságos a magyar sertéshús
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal két, Heves megyében elhullott vaddisznóban mutatta ki az afrikai sertéspestist.

A betegség tehát a házi sertésekben nem jelent meg, és ennek az állapotnak a megőrzése komoly nemzetgazdasági érdek.

A kórokozó elleni hatékony védekezés alapja a korai felismerés, ezért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kiemelten kéri az állattartókat és a szakembereket, hogy az állategészségügyi és járványvédelmi szabályokat az ország teljes területén fokozottan tartsák és tartassák be. Minden elhullott, beteg vagy rendellenesen viselkedő vaddisznóról, sertésről mielőbb értesítsék az illetékes állatorvost. A vírus elleni védekezéshez segítségül szolgál a NAK portálján elérhető, a sertéspestis kapcsán hozott intézkedésekről és az esetleges teendőkről szóló részletes tájékoztató.

Fontos hangsúlyozni, hogy a hazai állattartó telepek és húsfeldolgozó üzemek az Európai Unió által megkövetelt magas szintű állategészségügyi felügyelet alatt állnak, ezért az élelmiszerbiztonság garantált. A magyar feldolgozók által – legálisan és ellenőrzött módon - előállított sertéshús és sertéshúskészítmények biztonságosak.

Az afrikai sertéspestis vírusa egyébiránt nem betegíti meg az embert, a fertőzött állatokkal való érintkezés, de még fertőzött élelmiszer elfogyasztása sem jelent veszélyt.

A NAK partnerszervezetei bevonásával és velük együttműködésben mindent elkövet a hazai állattartók és húsfeldolgozók működőképességének megőrzése, veszteségeinek csökkentése érdekében.

Forrás: 
NAK sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Már hazai csemegeszőlőt nassolhatunk

A tartós meleg miatt idén a csemegeszőlő két-három héttel hamarabb érik; a piacokon, üzletekben már nagy mennyiségben megtalálható a hazai áru. A magyar emberek átlagosan évente 2,5-3 kg csemegeszőlőt esznek – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképéből.

Őstermelők és élelmiszeriparban dolgozók figyelem: számít az Ön véleménye!

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) és a Hétfa Kutatóintézettel (HKI) közös felmérésében az őstermelőket kérdezik a járulékfizetési gyakorlatról, az élelmiszer-gazdasági vállalkozások esetében pedig a foglalkoztatási nehézségeit és piacra jutási problémáit igyekeznek feltárni - ehhez kérik az érintettek segítségét.

Az árpa jobban hoz a konyhára a búzánál

Befejeződött a gabonák betakarítása Békés megyében, sőt, már a tarlóhántás is a vége felé tart. Dr. Kulcsár László, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke elmondta, a búzánál és az őszi árpánál hektáronként egyaránt 4,9 tonna, a repcénél 2,8 tonna lett az átlaghozam. A megye különböző részein a termésben nagy a szóródás.

Az agrárcégek vezetői nem örülnek az autógyárnak

Egyes hajdúsági agrárcégek vezetői nem örülnek a megye leendő autógyárának, mivel hosszú távon tovább ronthatja az amúgy is kedvezőtlen helyzetüket. A hazai fejlesztéspolitikát pedig túlságosan pályázatfüggőnek érzik.

Így kéne átalakítani az agráradózást

„Merész tervek: teljes reform előtt az agráradózás?” című beszélgetés során a NAK egyik közelmúltbeli javaslatát vitatták meg szakemberek Hajdúböszörményben. Az áfacsökkentés folytatását és a családi mezőgazdasági vállalkozási forma bevezetését egyöntetűen kedvezően fogadták.

Kiemelkedő a búzatermés a tamási járásban

Az országos átlagot meghaladó mennyiségű termést takarítottak be eddig Tolna megyében őszi árpából, őszi búzából és repcéből, a búza minősége azonban elmarad a várttól – mondta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Tolna megyei igazgatója.

Az ágazat érdekében cselekedett, megrovást kapott

Hegedűs Imre sok éven át szervezett demonstrációkat a tejágazatban korábban uralkodó áfacsalások, az önköltség alatti nyerstejárak, a kiskereskedelmi láncok gyakorlata miatt. Egyik 2014-es akciója kapcsán nemrég elmarasztalta a bíróság, ami ellen fellebbez. Mint mondja, nem a törvény szerint, de a saját és szaktársai igazságérzete mentén cselekedett.

Zsinórban ötödször nagydíj: a juhtenyésztés élvonalában

A Vad Andrea-Barna Miklós házaspár története arra utal, nincs igaza a közmondásnak, ők „próféták lehettek a saját hazájukban”. Hódmezővásárhely melletti tanyájukban juhokat tenyésztenek, és az idén sorrendben ötödször nyerték el a gazdanapok Juhtenyésztési Nagydíját.

Nem éri meg ennyiért almát termeszteni, tüntetnek a gazdák

Méltatlan helyzetbe hozza a termelőket az ipari alma kirívóan alacsony ára, mivel a jelenlegi kilogrammonként 13 forintos felvásárlási ár mellett a termelők önköltsége, így a betakarítás és a beszállítás költsége sem térül meg.

Mit tegyünk, ha malacunkat „megüti a guta”?

Ebben az időszakban gyakori, hogy romlik a termelőképesség, szaporodásbiológiai zavarok jelentkezhetnek és nő az elhullások száma. A sertések alkatuknál fogva különösen érzékenyek a hőstresszre.