Back to top

Étek a kaptárból: mikor a legfinomabb a herelárva?

A méhpempő közismert és elismert gyógyászati méhtermék, de vajon mi lesz a herelárvákkal? Tippek és trükkök elszánt kísérletező méhészeknek és gourmandoknak mit, mikor és hogyan csináljanak a gasztroújdonság élvezetéhez.

Az elmúlt héten családom rémületére két heresejtes lépet vittem az ebédlőbe, persze méhek nélkül. Igaz, eleinte nem a rémület uralkodott el az asztalnál, mert azt hitték, valamilyen érdekeset fogok mutatni vagy mesélni a méhekről, a lépről, erről a valóban csodálatos építményről. De kivételesen nem méhészeti ismereteiket szándékoztam bővíteni, vagy természet iránti csodálatukat fokozni, hanem fiamnak és feleségekmnek meg kellett volna kóstolnia a herelárvákat. Nem jártam sikerrel, sőt kifejezetten megkértek, hogy többet ne vigyek ilyesmit a konyhába. Remélem, ezzel a cikkel másképp járok, és legalábbis bogarat, akarom mondani hereálcát ültetek a fülekbe.

 

Lárvákat tápláló dajka
Fotó: Hevesi Mihály

Mivel nagyapám és apám is foglalkozott méhészettel, gyerekkorom óta sok mindent láttam már ezen a területen, de soha egyikőjük sem szorgalmazta a herelárvák emberi fogyasztását. Többnyire mindketten, akkoriban még nem is annyira a varroa atka korlátozása miatt, hanem a rajzás visszafogására kivágták a heresejteket, és általában a tyúkok elé szórták, melyek aztán látványos csatát vívtak a fehérjedús falatokért.

Viszont a már méhpempős anyabölcső lecsipkedésével és kissé savanykás tartalmának elfogyasztásával más volt a helyzet. Ezt sok méhész férfi „gyakorolja”, ha teheti, nem utolsósorban gyógyászati és állítólagos potencia növelő hatása miatt. De a nők változókori panaszaira is jó hatással van. Az anyapempő természetesen a herelárvával ellentétben közismert és elismert hatású méhtermék fogyasztása több egészségi problémára illetve az általános jó közérzet fenntartására is alkalmas.

A herelárvák több országban, főleg Ázsiában és Afrikában ínyencségnek számítanak és megtalálhatók előkelő szállodák, éttermek kínálatában. Több európai országban is próbálkoznak a bevezetésével egyelőre csekély sikerrel.

 Tavaly itt a Méhészet rovat „hasábjain” beszámoltunk egy szemfüles osztrák méhész termékéről „Méhkaviár, megkóstolná?” címmel. Bármilyen motiváló is volt akkor az a cikk, és bármilyen mennyiségben is állt rendelkezésemre akkor is herefias, még nem tudtam elszánni magam, hogy meg is kóstoljam. Viszont idén a méhek tavaszi átnézésekor az egyik méhcsaládnál két egész herelárvás lépet is találtam. Gondoltam nem csak egyszerűen kiveszem őket, de meg is kóstolom.

Legyűrve ellenérzéseimet azzal szemben, hogy épp „kukacokat” eszek, egészen finomnak találtam, ráadásul a sejtek közé begyűlt nektár miatt édeskés volt a kóstoló.  

Egyébként ezt az iszonyt nem is olyan nehéz legyűrni, hiszen a méhlárva esetén nem "klasszikus" kukacról van szó, hanem egy, a világ legtisztább, földdel soha sem érintkező anyagában, a viaszban növekvő lárváról, melyet a méhek egy igen különleges tejjel, vagyis pempővel táplálnak.

Talán hozzám hasonló kísérletező szellemű méhészek, esetleg Michelin konyhát üzemeltetők, akik a legközelebbi méhésznél egészen biztosan hozzájuthatnak az alapanyaghoz, szívesen veszik az alábbi információkat.

A Deutsches Bienejournal legújabb számában leírják, hogy miként lehet elválasztani a herebábokat a viasztól. Erre több módszer is létezik. A cikkíró méhész szerint a lárvákat ne főzzük, mert ha a lépből már keltek ki méhek, akkor a benne lévő bábing is összefő vele, és az kellemetlen ízű lehet. Amennyiben persze szűzlépről van szó, akkor minden további nélkül a főzés is megfelelő.

Nem jó továbbá a bábbá fejlődött lárva sem, mert a rovar bizonyos szervei már megkeménykedtek rajta. Kulináris célokból nagyjából a még fedetlen, illetve a kb. 14 napos fedett lárvákat lehet a legjobban felhasználni. Tehát a következőképpen működhet:

  1. A még fedelezetlen herefiast a konyhába meleg helyre helyezik, és a lárvák kibújnak” a sejtekből.
  2. A lépet lefagyasztjuk, majd kiütögetjük belőle a lárvákat. Ennél a módszernél gyorsan kell dolgoznunk, mert az olvadás maszatolással is jár. Nem egyértelmű a cikk alapján, hogy ez csak fedelezetlen fiassal működik-e, vagy felszaggatott fedelezésűvel is.
  3. A fedelezett lépet bennük a 14 napos lárvákkal – állítólag ez a legfinomabb - egy lefolyós párolóedénybe helyezzük. Ehhez kisebb mennyiség esetén már egy bébiüveg gőzsterilizáló is megteszi.

Végül pedig egy recept:

A kinyert herelárva éppúgy, mint a hal vagy a tojás hamar elkészül, ezért vigyázzunk, hogy ne tegyük tönkre hosszú sütéssel vagy főzéssel; kis zsiradékban (oliva olajban) hagymával lehet párolni, majd fűszereket hozzáadni ízlés szerint: oregánót, chilit, sót, rozmaringot. Röviddel a sütés befejezése előtt pedig tehetünk hozzá paradicsomot.

Egyelőre nem merek jó étvágyat kívánni a fenti étekhez. De a Méhészet rovat nevében is szívesen veszek minden beszámolót, további technológiai javaslatokat, fotót  és jó szándékú véleményt a témában.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

1,5 millió méhcsalád mandulán

Januári méhészhírek a nagyvilágból: A méhállomány fele mandulán; Méhtolvajt bírságoltak Németországban (Neckarsulm); Kis kaptárbogár elleni stratégiaváltás Dél-Olaszországban?

Jókor jött a hideg és a hó a gazdáknak

Jókor jött a hideg, állítják a mezőgazdasági termelők és ezzel egyetértenek Tolna megye méhészei is. Az őszi vetéseket vékony rétegben ugyan, de hó borította. A gazdák bíznak benne, hogy még jelentős mennyiségű hó vagy eső esik tavaszig, ugyanis legalább két havi mennyiségű csapadékkal „adós” a természet.

Készül a magyar csapat a január végi Bocuse d'Orra

Jól halad a magyar csapat felkészülése a Bocuse d'Or nemzetközi szakácsverseny január 28-29-i lyoni világdöntőjére, Pohner Ádám séf, Segal Viktor coach és Csillag Richárd commis (segítő) már a finomhangolásokat végzik.

Essen a nehézség a kaptárainkba – megújult a Méhészet(videó)

Melyek a hazai méhészet Achilles-sarkai? Miért beteg a mézpiac, hogyhogy jobban megy a hamis méz? Miként növelhető a hazai mézfogyasztás? Hogyan álljunk neki a méhcsaládok gyors tavaszi fejlesztésének? A megújult Méhészet magazinból kiderül!

A poszméh, mint eleven drón - videó

A mezőgazdasági termelők már használják a drónokat a növények megfigyelésére és a hőmérséklet vagy a páratartalom ellenőrzésére. Ezek az eszközök azonban eléggé energiaigényesek. Új módszereket keresnek. Az energiafogyasztó drónok helyett a Washingtoni Egyetem kutatói egy olyan rendszert hoztak létre, amely elég kis érzékelővel rendelkezik ahhoz, hogy azokat egy poszméh hátán helyezzék el.

Beteg a mézpiac (2. rész)

Nem a magyar méhész „szája-íze” szerint alakulnak a nagybani mézfelvásárlási árak. Alacsonyak és nem mozdulnak, ha igen, akkor inkább lefelé. Egy kilogramm virágmézért másfél liter dízelt sem kapunk, Pesten két gombóc fagyit (igaz, édestölcsérben). Ráadásul, alig-alig lehet eladni, a hazai exportcégek szokatlanul sokat állnak, nem vásárolnak. Vajon mi lehet ennek az oka? Miért beteg a mézpiac?

Almavédelem poszméhekkel?

A növényvédelemben mind nagyobb gond lehet a tűzelhalás elleni védekezés, mert a melegedő időjárás miatt másodvirágzásra lehet számítani az almánál, amikor nagyobb a fertőzés veszélye, mint tavasszal. Belga kutatók kísérleteztek azzal, hogy poszméhekkel juttassanak antagonista élesztőgombát az alma és körte virágaira, amivel meg lehet előzni a tűzelhalás fertőzését.

Egyre menőbb a falusi turizmus

Óriási bővülést mutatott tavaly a falusi turizmus látogatottsága: a magyarok egyre inkább érdeklődnek a vidék értékei iránt, miközben népszerűbbek lettek a helyi termékek és a régiós nemzeti kincsek.

A méhcsaládok gyors tavaszi fejlesztése

A fenti címmel jelent meg 2018 áprilisában kis kézikönyvem. Ezzel a témával összefüggésben osztok meg néhány részletet. Sőt, aktuális, remélhetőleg hasznos, de a könyvben nem szereplő gondolatokat is beleszövök az írásba. Mivel a tavaszi munkálatok még két hónapnyira vannak, megengedhetjük magunknak, hogy távolabbról indítsuk a témát.

Méhészhírek a nagyvilágból

A nozéma a hideget is túléli; Kidobott viasz Afrikában; A méhek az aknamentesítésben is társai az embernek