Back to top

Étek a kaptárból: mikor a legfinomabb a herelárva?

A méhpempő közismert és elismert gyógyászati méhtermék, de vajon mi lesz a herelárvákkal? Tippek és trükkök elszánt kísérletező méhészeknek és gourmandoknak mit, mikor és hogyan csináljanak a gasztroújdonság élvezetéhez.

Az elmúlt héten családom rémületére két heresejtes lépet vittem az ebédlőbe, persze méhek nélkül. Igaz, eleinte nem a rémület uralkodott el az asztalnál, mert azt hitték, valamilyen érdekeset fogok mutatni vagy mesélni a méhekről, a lépről, erről a valóban csodálatos építményről. De kivételesen nem méhészeti ismereteiket szándékoztam bővíteni, vagy természet iránti csodálatukat fokozni, hanem fiamnak és feleségekmnek meg kellett volna kóstolnia a herelárvákat. Nem jártam sikerrel, sőt kifejezetten megkértek, hogy többet ne vigyek ilyesmit a konyhába. Remélem, ezzel a cikkel másképp járok, és legalábbis bogarat, akarom mondani hereálcát ültetek a fülekbe.

 

Lárvákat tápláló dajka
Fotó: Hevesi Mihály

Mivel nagyapám és apám is foglalkozott méhészettel, gyerekkorom óta sok mindent láttam már ezen a területen, de soha egyikőjük sem szorgalmazta a herelárvák emberi fogyasztását. Többnyire mindketten, akkoriban még nem is annyira a varroa atka korlátozása miatt, hanem a rajzás visszafogására kivágták a heresejteket, és általában a tyúkok elé szórták, melyek aztán látványos csatát vívtak a fehérjedús falatokért.

Viszont a már méhpempős anyabölcső lecsipkedésével és kissé savanykás tartalmának elfogyasztásával más volt a helyzet. Ezt sok méhész férfi „gyakorolja”, ha teheti, nem utolsósorban gyógyászati és állítólagos potencia növelő hatása miatt. De a nők változókori panaszaira is jó hatással van. Az anyapempő természetesen a herelárvával ellentétben közismert és elismert hatású méhtermék fogyasztása több egészségi problémára illetve az általános jó közérzet fenntartására is alkalmas.

A herelárvák több országban, főleg Ázsiában és Afrikában ínyencségnek számítanak és megtalálhatók előkelő szállodák, éttermek kínálatában. Több európai országban is próbálkoznak a bevezetésével egyelőre csekély sikerrel.

 Tavaly itt a Méhészet rovat „hasábjain” beszámoltunk egy szemfüles osztrák méhész termékéről „Méhkaviár, megkóstolná?” címmel. Bármilyen motiváló is volt akkor az a cikk, és bármilyen mennyiségben is állt rendelkezésemre akkor is herefias, még nem tudtam elszánni magam, hogy meg is kóstoljam. Viszont idén a méhek tavaszi átnézésekor az egyik méhcsaládnál két egész herelárvás lépet is találtam. Gondoltam nem csak egyszerűen kiveszem őket, de meg is kóstolom.

Legyűrve ellenérzéseimet azzal szemben, hogy épp „kukacokat” eszek, egészen finomnak találtam, ráadásul a sejtek közé begyűlt nektár miatt édeskés volt a kóstoló.  

Egyébként ezt az iszonyt nem is olyan nehéz legyűrni, hiszen a méhlárva esetén nem "klasszikus" kukacról van szó, hanem egy, a világ legtisztább, földdel soha sem érintkező anyagában, a viaszban növekvő lárváról, melyet a méhek egy igen különleges tejjel, vagyis pempővel táplálnak.

Talán hozzám hasonló kísérletező szellemű méhészek, esetleg Michelin konyhát üzemeltetők, akik a legközelebbi méhésznél egészen biztosan hozzájuthatnak az alapanyaghoz, szívesen veszik az alábbi információkat.

A Deutsches Bienejournal legújabb számában leírják, hogy miként lehet elválasztani a herebábokat a viasztól. Erre több módszer is létezik. A cikkíró méhész szerint a lárvákat ne főzzük, mert ha a lépből már keltek ki méhek, akkor a benne lévő bábing is összefő vele, és az kellemetlen ízű lehet. Amennyiben persze szűzlépről van szó, akkor minden további nélkül a főzés is megfelelő.

Nem jó továbbá a bábbá fejlődött lárva sem, mert a rovar bizonyos szervei már megkeménykedtek rajta. Kulináris célokból nagyjából a még fedetlen, illetve a kb. 14 napos fedett lárvákat lehet a legjobban felhasználni. Tehát a következőképpen működhet:

  1. A még fedelezetlen herefiast a konyhába meleg helyre helyezik, és a lárvák kibújnak” a sejtekből.
  2. A lépet lefagyasztjuk, majd kiütögetjük belőle a lárvákat. Ennél a módszernél gyorsan kell dolgoznunk, mert az olvadás maszatolással is jár. Nem egyértelmű a cikk alapján, hogy ez csak fedelezetlen fiassal működik-e, vagy felszaggatott fedelezésűvel is.
  3. A fedelezett lépet bennük a 14 napos lárvákkal – állítólag ez a legfinomabb - egy lefolyós párolóedénybe helyezzük. Ehhez kisebb mennyiség esetén már egy bébiüveg gőzsterilizáló is megteszi.

Végül pedig egy recept:

A kinyert herelárva éppúgy, mint a hal vagy a tojás hamar elkészül, ezért vigyázzunk, hogy ne tegyük tönkre hosszú sütéssel vagy főzéssel; kis zsiradékban (oliva olajban) hagymával lehet párolni, majd fűszereket hozzáadni ízlés szerint: oregánót, chilit, sót, rozmaringot. Röviddel a sütés befejezése előtt pedig tehetünk hozzá paradicsomot.

Egyelőre nem merek jó étvágyat kívánni a fenti étekhez. De a Méhészet rovat nevében is szívesen veszek minden beszámolót, további technológiai javaslatokat, fotót  és jó szándékú véleményt a témában.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Zárlat Nádasdon a méhek nyúlós költésrothadása miatt

Települési zárlatot rendeltek el Nádasd közigazgatási területén. Körmend város oldalán olvasható a tájékoztatás, miszerint Nádasd közigazgatási területén mézelő méhek nyúlós költésrothadás fertőző betegséget állapítottak meg.

A méhész feleségek biznisze: a méhpempő termelés

A méhpempő termeléshez a méhcsaládokon túl nincs szükség túl nagy befektetésre. Egy méhész családanya az olaszországi Piemontban csaknem 100 kiló méhpempőt is termeltet egy évben.

Bőségesen virágzik az akác, mégis kevesebb nektár

A szakemberek szerint a korábbi évekhez képest sokkal gazdagabban virágzik idén az akác Somogyban. Azt gondolhatnánk, hogy emiatt bőségesen több nektárt gyűjtenek belőle a méhek a mézkészítéshez, ám a méhészek is értetlenül állnak a jelenség előtt, mert a kaptárba hordott nektár napi mennyisége nem növekszik. Inkább csökkenését mutatja a mérleg.

A héten 185 településen folytatódik a szúnyogirtás

A nyárias tavasz miatt komoly szúnyogártalom jellemző szinte az egész ország területén. Budapest, Szolnok, Békéscsaba és a Csepel-sziget mellett Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Nógrád, Baranya, Tolna, Jász-Nagykun-Szolnok megyék azon településein avatkoznak be a héten, ahol a legjelentősebb a szúnyogártalom.

Berobbant a nyár Nógrádba, a méhészek szerint égnek az akácfák

Elviselhetetlen a perzselő, májusi nyár. Nógrád megyében minden növény egyszerre virágzik és van, amelyiken már az apró, zöld termés is látható. Közben a fákra szinte rásül a virág, amely a 33 fokos melegben nem csoda. Nincs eső, éjszaka az ideális 12 fok helyett 18 fok van. A méz mennyiségével és minőségével is gondok lehetnek.

Vita a neonikotinoidok betiltásáról

Év végétől tilos lesz szabad földön használni három neonikotinoid-tartalmú rovarirtó szert – határoztak a biodiverzitás és a környezet védelmére hivatkozva az uniós tagállamok szakminiszterei. Magyarország a javaslat ellen szavazott, a Magyar Növényvédelmi Szövetség pedig elhamarkodottnak tartja a döntést.

Kezdődik a kémiai szúnyoggyérítés

Harmadik hetébe lép a katasztrófavédelem által irányított központi szúnyoggyérítés. Ezen a héten 70 ezer hektáron permetezik a vérszívókat: Budapest és Szeged mellett Baranya, Bács-Kiskun, Csongrád, Győr-Moson-Sopron, Somogy, Vas és Veszprém megyében fogják az esti órákban földről és levegőből permetezni a szúnyogokat.

Királyi borok Erdélyből

Kémer sorrendben már a harmadik Szilágy megyei település - 2001 Szilágysomlyó, 2012 Kraszna -, ahol „Erdélyi Szőlőhegyek” borversenyt rendeztek. Nem véletlen, hiszen Szilágy megye bővelkedik kiváló szőlőtermő helyekben, s ezek között is kiemelkedő helyet foglal el a kémeri szőlőhegy. Az itt épült Fort Silvan panziója, illetve pincészete adott helyet az idei Erdélyi Szőlőhegyek borversenynek.

Gyenge méztermés várható

A hazai méhészek tehetetlenek az időjárással szemben, évek óta kimarad a tavasz, a tél után rögtön nyár következik, ami megzavarja az állatok kifejlődését.

Érmek és érdemek Villányból

Eseménydús hónapot tudhat maga mögött a Villányi borvidék. Mint minden évben áprilisban, idén is megrendezésre kerültek a nagy hagyományokkal bíró, mind a gazdák mind a szakmai plénum előtt komoly értéket képviselő borversenyek. Ahogy a borvidék 1 egység, de két kisebb, meghatározó térség (Villány és Siklós), úgy a versenyekből is körzetenként 1-1 kerül megszervezésre ebben az időszakban.