Back to top

Több mint 80 fogat és 120 ló a Debreceni Agráros Évfolyamok Találkozóján

A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara ebben az évben ünnepli, hogy 150 éves az agrárképzés, ezért idén az egykori hallgatókkal kiegészülve csaknem nyolcszázan vonultak fel nyolcvan lovas fogaton. A Debreceni Agráros Évfolyamok Találkozóján az egykori gazdászhallgatók is újraélhették az élményt, számukra jelvényavatót is tartottak.

Minden egykori hallgatóját szívesen várta a Debreceni Agráros Évfolyamok Találkozójára az egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara május 4-én és 5-én. A kétnapos esemény része volt annak a jubileumi programsorozatnak, melyet a debreceni felsőfokú agrárképzés 150 évvel ezelőtti indulása jegyében szervez az év folyamán az intézmény.

Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Az egykori debreceni agrárosok az ország minden tájáról eljöttek, illetve visszatértek erre a két napra alma materükbe. A több száz öregdiáknak lehetősége volt arra is, hogy a jelenlegi végzős hallgatókkal együtt újra részt vegyen a hagyományos sárgulási felvonuláson.

A lovak, hintók, fogatok, lovaskocsik, illetve a rajtuk helyet foglalók számát tekintve ez volt minden idők legnagyobb szabású sárgulási ceremóniája Debrecenben.

A csaknem 80 fogatot több mint 120 ló vezette végig az utcákon, köztük például lipicaiak, nóniuszok, kisbériek és hidegvérűek. A menet elején a város híres ötösfogata haladt, a hortobágyi ménes lovaival.

A sárgulók a hagyományoknak megfelelően Debrecen főterére vonultak, hogy ott búcsúzzanak el a várostól. A Nagytemplom tövében az 1974-es, első debreceni sárgulást is felidézték, amikor a 110 fős, népviseletebe öltözött évfolyam még szamár-vontatta szekéren és lovas fogatokon indult útnak, élén a legtöbb pótvizsgát tett hallgatóval. A hallgatók akkor is és azóta minden évben tánccal köszönnek el, ezúttal hortobágyi táncokat adtak elő.

A Debreceni Egyetemtől a Főépület előtt többek között Pető Károly dékán is búcsúztatta a MÉK és a GTK 450 végzős hallgatóját, akikre a táncot követően várt még a korsóavatás hagyományos szertartása a Böszörményi úti campuson. Körbeállták az ünnepi asztalokat az egykori agrárosok is, számukra jelvényavatót tartott az intézmény. Az öregdiákokat Bács Zoltán kancellár köszöntötte, aki felidézte:

25 évvel ezelőtt, amikor ő itt megkapta diplomáját, még 500-an tanultak a campuson. Ma már több mint 6 ezer diák jár a két karra, az oktatói létszám pedig másfélszerese az akkorinak.

A kancellár kiemelte, hogy az agrárkar mindig gyakorlatias, használható tudást adott és ad ma isA Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar logóját ábrázoló jelvényt Komlósi István dékán adta át az egykor Debrecenben végzetteknek, akik a kétnapos évfolyam-találkozó keretében kötetlen beszélgetéseken is részt vehettek a régi oktatókkal, megtekinthették a campus új létesítményeit és az Agrármúzeum tárlatát, illetve volt tanáraik rövid emlékeztető előadását hallhatták. Szombaton tanár-diák beszélgetésekkel, valamint visszaemlékezésekkel folytatódott az évfolyam-találkozó.

A 150 éves jubileum jegyében további programokkal is készül az év hátralévő részében a debreceni agrárkar: még ebben a hónapban megrendezi az Agrár Sportnapokat és a Nemzetközi Vizes Találkozót, szeptemberre pedig Visegrádi Egyetemi Szövetség Találkozót, jubileumi rendezvényt, Tiszántúli Agrártudományi Napokat, illetve Visegrádi Élelmiszertudományi Találkozót tervez. A 150 éves rendezvénysorozatot szüreti bállal zárja majd az intézmény szeptember végén. Az eseményről készült képgalériát megtekintheti az egyetem honlapján.

Forrás: 
Debreceni Egyetem sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Esni tudni kell: testtudatosság a lovaglásban és a hétköznapokban

Lovas berkekben közismert mondás, hogy „csak az nem esik le, aki fel se ül a lóra”. Egy-két szerencsés kivételtől eltekintve az én lovas ismerősi körömben is jellemzően olyan lovasok vannak, akik már estek lóról – többnyire nem is egyszer.

Zöld hét – fókuszban a zab és a hering

A sok évtizedes hagyománynak megfelelően január derekán újra benépesül a berlini vásár több mint két tucatnyi kiállítási csarnoka: az idén január 18. és 27. között megrendezésre kerülő Nemzetközi Zöld Héten ismét mintegy 60 ország több mint 1.700 kiállítója várja a vásár iránt érdeklődő 400 ezer látogatót, s – nem utolsósorban – a vásáron kiállító nemzetek szakminisztereit és agrárszakembereit.

Agrár-mesekönyv karácsonyra

Ismeretlen vizekre evezett a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ: decemberben megjelent egy különleges kiadványa, amely kivételesen nem a hazai agrár-szakirodalmat, hanem az óvodások könyvespolcát hivatott gyarapítani. Három barátságos rovar történetén keresztül kerülhetnek közelebb a kicsik a mezőgazdaság mindennapjaihoz.

Aflatoxin: ember és állat ellensége

Kirívóan gyakran halmozódik fel ez a méreganyag tejben és tejtermékekben, és bár kisebb mértékben, de húsban és tojásban is megtalálható. Sokan vallják, hogy a fertőzések gyakoribbá válása összefüggésben van a klímaváltozással. Megkérdeztük a témáról Győri Zoltán egyetemi tanárt, a Debreceni Egyetem Táplálkozástudományi Intézetének vezetőjét.

Közeleg a hazai agrárium legfőbb seregszemléje, az AGROmashEXPO

Bő egy hónap múlva kezdetét veszi a magyarországi agráripar csúcsrendezvénye, a 2019-es AGROmashEXPO. A rendezvény január 23-a és 26-a között, a HUNGEXPO Budapesti Vásárközpontban várja majd a látogatókat mintegy 40 ezer négyzetméteren, több mint 350 kiállító részvételével, akik a legújabb mezőgazdasági technológiákat és gépeket vonultatják fel.

Christoph Hess átfogó edzése

A nemzetközi IGEQ konferencia előestéjén továbbképzést tartott Christoph Hess, a szervezet élére újonnan megválasztott elnök, nemzetközi díjlovasés lovastusa-bíró, számos könyv, cikk szerzője, társszerzője. A továbbképzés tematikája a különböző korú és képzettségű lovak szemszögéből vizsgálta a képzés során felmerülő nehézségeket, mindezt különböző szakágakon keresztül.

Jövőre láthatjuk a digitálisan felújított Vízipók-csodapókot

Március 22-én, a víz világnapján mutatják be a digitálisan felújított Vízipók-csodapók című egészestés rajzfilmet, amelynek vetítéseihez számos ismeretterjesztő program is kapcsolódik majd.

Agrárösztöndíjas hallgatók érkeztek Magyarországra

Újabb 18 külföldi hallgató nyert felvételt a Magyar Kormány, valamint az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által létrehozott közös ösztöndíj program keretében. Az új hallgatókat az Agrárminisztérium, a résztvevő egyetemek, a FAO Európai és Közép-ázsiai Regionális Hivatala, valamint az érintett kormányzati szervek és külképviseletek küldötteinek jelenlétében üdvözölték hétfőn Budapesten.

A mi nótáink

„Amely diák Jénából asszony nélkül, Lipcséből veretlenül, Wittenbergából ép bőrrel, Selmecről pedig a Bursch-nóták nélkül kerül vissza szülőföldjére, az a legszánalomraméltóbb teremtménye az Istennek.” Ez a régi selmeci szentencia jól kifejezi, hogy a diákdalok mennyire fontosak voltak az akadémisták életében, s ez a tény a mai napig sem vesztett jelentőségéből.

Gyorsabban nőnek a pontyok

Harmadára rövidítették a pontyok tenyészidejét a Debreceni Egyetem agrárkarának kutatói. Az intézmény Halbiológiai Laboratóriumában olyan technológiát dolgoztak ki, amellyel 12-13 hónap alatt elérik az ivarérettséget és a piaci méretet az egyedek.