Back to top

Berobbant a nyár Nógrádba, a méhészek szerint égnek az akácfák

Elviselhetetlen a perzselő, májusi nyár. Nógrád megyében minden növény egyszerre virágzik és van, amelyiken már az apró, zöld termés is látható. Közben a fákra szinte rásül a virág, amely a 33 fokos melegben nem csoda. Nincs eső, éjszaka az ideális 12 fok helyett 18 fok van. A méz mennyiségével és minőségével is gondok lehetnek.

Németh Lajos, meteorológus tájékoztatta a nool.hu az időjárás változásáról, pontosabban a változatlanságáról. Egy jó darabig ugyanis marad a száraz, forró strandidő.

– 2018-ban egész Magyarországon, így Nógrád megyében sem tapasztalhatják meg az emberek a tavaszi időjárást. A késő télies márciusból hirtelen belecsöppentünk a júniusi nyárba, amely elmondható Nógrád megyéről és annak környékéről is.

Németh Lajos úgy véli egyre inkább hozzá kell szoknunk ahhoz, hogy ezentúl nem négy, hanem csupán két évszak lesz a Kárpát-medencében.

– A természet olyannyira behozta a március végi lemaradását, hogy most három héttel előbbre tartunk a kelleténél. Hihetetlen, de az akácfák is virágoznak már, amely valójában június elejére jellemző. Nem beszélve arról, hogy az emberi szervezetet nagyon megviseli ez a tikkasztóan meleg időjárás. Mégis, a legnagyobb bajnak a záporok hiányát tartom.

Mint mondta: a következő pár napban sem várható áztató, a növények számára kedvező eső, vagyis marad a meleg és a június második felének ismertetőjegye, a harminc fok körüli hőmérséklet. Emellett pedig a fagyosszentek – május 12-14. – is messziről elkerülnek minket.

Fotó: Oláh Nikolett/NMH

A méhészeknek sem könnyű

Hogy ez milyen hatással van a méhészekre arról a Nógrád megyei Kasza Judit számolt be, aki épp Hódmezővásárhely és Szeged környékén végzi a pergetési munkákat férjével.

– Mint minden növény, a repce is tíz nap helyett, öt nap alatt elvirágzott. Szegeden nem hittünk a szemünknek, mert itt már hull az akácvirág, sokkoló a látvány. A fákra szinte rásül a virág, amely a 33 fokos melegben nem csoda. Nincs eső, éjszaka az ideális 12 fok helyett 18 fokokat mérünk, úgyhogy már nagyon-nagyon kellene a csapadék, az enyhébb idő. Hamarosan indulunk vissza Nógrádba, hiszen ott is virágzásnak indultak a fák. Sok éve nem tapasztaltunk ehhez hasonlót. Egyébként a pipacs, a vaddohány és a selyemfű is hamarosan kinyitja a szirmait..

A méhészek legfőbb problémája, hogy idén sokkal kevesebb lesz a termés, hiszen ekkortájt már a többszöröse szokott lenni.

Amennyiben összenyílik a repce és akác – márpedig az, aki nincs jó helyen a kaptárjaival, ezt tapasztalja – akkor a méhész nem tud teljes értékű, tiszta mézet leadni a felvásárlónak, mert annak állaga megváltozik, besűrűsödik. Van, ahol ki sem nyílik az akácfa virága, bimbóként barnul meg. Nagypál János, méhész elmondta:

Nagyon szomorú vagyok. Négy éve ugyanez történt velünk: az első virág „megégett”, aztán „leégett” az egész erdő. Lajosmizse környékén azt látom, hogy ki sem nyílik az akác, vagyis ezen a területen nem lesz akácméz. Hogy Nógrádban mi lesz a helyzet, az hamarosan kiderül, de valószínű, ott sem várhatunk sokat az idei évben.
Forrás: 
nool.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tervszerű anyacsere: méhek szaporítás

Korszerű, árutermelő méhészet motorja a jó teljesítményű, lendületesen petéző fiatal anya, akire a legfontosabb szerep hárul a méhcsaládok ütőképességének megőrzésében. A méhcsaládok erősségében az anyák fajtatulajdonsága mellett fontos tényező azok minősége és kora.

Vízlépcsőkkel lehetne megelőzni az apályokat a Dunán

A következő időszakban sokkal hosszabb alacsony vízállással járó időszakra kell felkészülni a Dunán - közölte az InfoRádióban a Magyar Belvízi Fuvarozók Szövetségének elnöke. Bencsik Attila szerint erre fel kell készülni, a Dunán vízlépcsőket kell építeni.

Nagyon várják az esőt a gabonatermelők

Egyelőre nem veszélyezteti az aszály az őszi vetéseket, de a következő hetekben fontos lenne a csapadék. Az októberi nyár miatt az ilyenkor szokottnál előbbre tartanak a munkákkal a gazdák a földeken - mondta az InfoRádiónak a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke.

Felhő technológia menti meg a méheket?

Új megközelítéssel, a felhő alapú technológia segítségével vizsgálják a méhpopulációk hanyatlásának okait, és igyekeznek elősegíteni a világ legfontosabb beporzó állatainak fennmaradását - közölte az Oracle és a World Bee Project az MTI-vel csütörtökön.

Bajban a vízi áruszállítás a Dunán

Jelentősen csökkenhet idén az áruszállítás a Dunán a folyó alacsony vízszintje miatt, a bajai és a paksi kikötőkben eddig az éves átlagforgalom fele teljesült.

Legyen minden nap, mézes nap - őszi mézfogyasztási kampány

Kampány indul a belföldi mézfogyasztás ösztönzésére, ami az évente megtermelt 20 ezer tonnából jelenleg csupán 7 ezer tonna, egy főre számítva mintegy 70 dekagramm. A mézfogyasztást ösztönző kampány december elejéig tart az Agrárminisztérium (AM), az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME), valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és az Agrármarketing Centrum (AMC) együttműködésében.

Rekord alacsony a Duna: az iszap fogságába estek a kishajók Neszmélynél

Komáromtól Esztergomig régen nem látott alacsony vízállást mérnek a Dunán. A szakemberek véleménye szerint pedig ez még nem is a „mélypont”, hiszen az elkövetkező napokban legalább húsz-harminc centis további apadás várható.

Csontszáraz, rögös, poros - egyre nagyobb gond, hogy nem esik

Sajnos a következő 8-10 nap során sincs kilátásban komolyabb csapadék, tovább folytatódik az aszályos idő. A talaj az ország nagy részén száraz vagy egyenesen csontszáraz, így a repce és az őszi kalászosok is sokfelé sínylődnek.

A Bayer nem hagyja magát

A Bayer nehezményezi a neonikotionoid tilalom Európai Bíróság általi indoklását. A cég szerint ez más engedélyezett szereket is veszélybe sorol. A tilalmat a cég tudománytalannak minősíti.

Méhlegelő-fejlesztés mezővédő erdősávokkal I.

Hazánk több mint 66%-a mezőgazdasági terület. Ez a fontos nemzetgazdasági ágazat egyben súlyos környezetvédelmi problémák forrása is: az eróziónak kitett terület eléri a 2,3 millió hektárt, és több mint 1,3 millió hektárt sújt a defláció. Az intenzív gazdálkodás jelentős terhelést jelent az élővilágra, a nagyüzemi szemlélet következményeként pedig az Alföldön több száz kilométer fasort irtottak ki.