Back to top

Agrárdigitalizáció: mérföldkő az EU-s adatmegosztási kódex

Az új technológiák gyorsabb hasznosíthatósága érdekében az EU-s agrár-élelmiszeripari vállalkozások érdekképviseletei egy közös EU magatartási kódexet hoztak létre a mezőgazdasági adatmegosztásról április 23-án. A szerződés kinyilvánítja, hogy egy gazdaságban keletkező adatok bármilyen mezőgazdasági tevékenység kapcsán a gazdát illetik meg, és csak ő használhatja fel szabadon.

Ennek az önkéntességen alapuló megállapodásnak a célja, hogy egy olyan együttműködés keretét adja meg az agrár-élelmiszeripari láncot üzemeltető vállalkozások között, mely a létfontosságú adatok legjobb felhasználását biztosítja a folyamatosan digitalizálódó gazdálkodási szektorban.

Az Európai Bizottság a 2020 utáni Közös Agrárpolitikával (KAP) kapcsolatban már tisztázta, hogy a precíziós gazdálkodás kulcsfontosságú szerepet fog benne játszani, különösen tekintettel a klímaváltozással kapcsolatos ügyek kezelésére.

Phil Hogan agrárbiztos a közelmúltban az euractive.com-nak adott interjújában hangsúlyozta, hogy a gazdáknak előnyt kell kovácsolniuk a technológiai áttörésekből.

„Könnyebbé akarjuk tenni a befektetéseket az innovációkba és az új technológiák kutatásába, melyek időt és pénzt spórolnak a földeken dolgozó mezőgazdálkodóknak, kezdve azoktól az érzékelőktől, melyek megállapítják hogy elég érett-e a szőlő az automata betakarítók számára, egészen azokig, melyek pontosan szabályozzák a víz és egyéb kijuttatandó tápanyagok mennyiségét” - mondta.

Ahhoz, hogy a gazdák kihasználhassák ezeket az új technológiákat, adatokra van szükségük, melyeket kielemeznek.

Azonban az adatok tulajdonjoga és az ezzel járó adatvédelmi kockázatok heves vitákat indítottak meg Brüsszelben.

Hogan többször is kijelentette, hogy az adatok tulajdonjoga és hozzáférhetősége semmilyen módon nem csökkentheti a gazdák versenyképességét.

Az érintettek hangsúlyozták, hogy ezzel a megállapodással az agrár-élelmiszeripari szereplők igyekeznek bizalmat építeni egymás között.

„Üdvözlöm az EU magatartási kódexét a mezőgazdasági adatmegosztásról, melynek létrejöttét az agrár-élelmiszeriparban érintettek kezdeményezték. Ahogy Európa egyre közelebb kerül egy modern és fenntartható KAP-hoz, a technológiai megoldások talán még sosem voltak ilyen fontosak, mint most. Emiatt a precíziós gazdálkodás és az adat-alapú megoldások kulcsszerepet játszanak” - mondta el Hogan az EU-s Gazdaunió (Copa-Cogeca) által rendezett egyik konferencián.

Hogan arra is figyelmeztetett, hogyha nem megfelelő módon történik az adatmegosztás, az visszás is lehet.

„Meg kell védenünk a gazdálkodókat és az általuk létrehozott adatokat, és meg kell bizonyosodnunk róla, hogy ebben mindenki részt vesz – nem csak a nagy cégek.”

Az adatok többféleképpen is gyűjthetők: drónokkal, robotokkal, meteorológiai állomásokkal és műholdas technológián keresztül.

A mezőgazdasági adatokba beletartoznak az állat- és halállományról, termőföldről, mezőgazdaságról, klímáról, gépekről, pénzügyről és teljesítményről szóló információk is.

Az adatok eredete

Kilenc szervezet és egyesület írta alá az EU mezőgazdasági adatmegosztási viselkedési kódexéről szóló szerződéses megállapodást: a Copa-Cogeca, a CEMA (Európai Mezőgazdasági Gépgyártók Szövetsége), a Fertilizers Europe (Európai Műtrágyagyártók Szövetsége), a CEETTAR (Európai Mezőgazdasági, Vidékfejlesztési és Erdészeti Vállalkozók Szövetsége), a CEJA (Fiatal Európai Gazdák Tanácsa), az ECPA (Európai Terményszövetség), az EFFAB (Európai Gazdasági Állattenyésztők Fóruma), a FEFAC (Európai Takarmánygyártók Szövetsége) és az ESA (Európai Vetőmag Szövetség).

Az ESA főtitkára, Garlich von Essen szerint ez a megállapodás nem végleges, és további finomításokra lesz még szükség.

A kódex elismeri annak szükségességét, hogy az adat szerzője (pl. aki az adatot elkészítette vagy összegyűjtötte) a vállalkozása által szolgáltatott információk fölött elsődlegesen tudjon rendelkezni, meg tudja határozni, hogyan és miként érhető el az adata, illetve profitáljon belőle, ha egy partner azt fel akarja használni.

Az irányelv azt is meghatározza, hogy az adat szerzője rendelkezik a joggal, hogy meghatározza ki férhet hozzá az adatokhoz és hogyan használhatja azt fel.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy gazdaságban keletkező adatok bármilyen mezőgazdasági tevékenység kapcsán a gazdát illetik meg, és csak ő használhatja fel szabadon.

„A szerződés elismeri az összes partner jogát az érzékeny információk védelmére (pl. IP cím), ennek érdekében korlátozásokat vezet be a további feldolgozások esetén.” fogalmaz a megállapodás.

Az is szerepel benne, hogy a szerződéseket nem lehet módosítani anélkül, hogy előtte ne egyeztetnének az adatok tulajdonosával.

„Ha az adatokat harmadik félnek adnák el vagy osztanák meg, mely korábban nem szerepelt a szerződésben, az adat szerzőjének lehetőséget kell adni ezt elfogadni vagy visszautasítani, anélkül hogy ennek anyagi vagy más következményei lennének.” olvasható a kódexben.

Az azonban nem nyilvánvaló, hogy az egyes gazdák, különösen a kevésbé alkuképes kistermelők hogyan szállhatnának szembe a nagy agrár-élelmiszeripari vállalkozásokkal.

Ez a legfőbb érve a környezetvédelmi civilszervezeteknek, akik tiltakoznak a nagy agrár-élelmiszeripari fúziók ellen. Véleményük szerint ezek a nagyvállalatok „túszként” tartanák a markukban a kistermelőket, és nem adnák meg nekik a választás lehetőségét, amikor az adatok megosztása kerül szóba.

Fair és átlátszó szabályok

„Ha biztosítani akarjuk, hogy a mezőgazdasági termékek a termőföldtől az asztalig jussanak, meg kell róla bizonyosodnunk, hogy a digitális képességeink minden téren megfelelő szinten vannak” -nyilatkozta a CEMA főtitkára, Jérome Bandny.

Ehhez hasonlóan Pekka Pesonen, a Copa-Cogeca főtitkára is megjegyezte, hogy a digitális gazdálkodás lehetőségeinek teljes betakarításához

„az adatok megosztása az agrár-élelmiszeripari lánc különböző szereplői között fair és átlátható módon kell, hogy történjen.”

„Ennek oka, hogy kérdések széles skáláját vetíti elő: magánélet, adatvédelem, szellemi tulajdon, adatok tulajdonjoga, bizalom, tárolás, megőrzés, használhatóság és védelem. Ezért irányul a megállapodás az átláthatóság alapelvére, nyilvánítja ki világosan a felelősségeket és bizalmat épít a partnerek között” -tette hozzá.

Pesonen szerint a mezőgazdasági adatok magas ökonómiai értékkel rendelkeznek mind a gazdálkodók mind pedig a teljes agrár-élelmiszeripari lánc számára, és ezért alapvető, hogy megfelelő védelmi rendszereket építsenek bele.

„Egyes adatokat személyes adatoknak, érzékeny adatoknak vagy bizalmas információnak kell kezelni a mezőgazdasági szolgáltatásokat és felszereléseket nyújtó agrár-vállalkozások oldaláról” hangsúlyozta.
Forrás: 
Euractiv.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hamarosan kiderül, hogyan oldja meg a műanyaghulladék-problémát az EU

Az Európai Bizottság nemsokára nyilvánosságra hozza a megoldást az egyszer-használatos műanyaghulladékok problémájára a Műanyag Stratégia keretein belül. Azonban már a kezdeti tervezet is vegyes reakciókat váltott ki.

A TOP 3 digitális trend a mezőgazdaságban

Az elmúlt néhány év a mezőgazdaság digitalizációjáról szólt. A következő két évtizedben az ágazat modernizációja megállíthatatlanul folytatódik. A jelenleg legnépszerűbb technológiai trendek között szemezgettünk.

NGM: nem piacvédelem a pálinka neta-mentessége

A kormány vizsgálja az Európai Bizottság elmarasztaló döntését a szeszesitalok magyarországi adóztatásáról, de a bizottságtól eltérően nem tekinti piacvédőnek a szabályozást - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az MTI kérdésére.

Ellenzi az uniós agrárpoliltika támogatáscsökkentését a NAK

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) határozottan ellenzi az Európai Bizottság nyilvánosságra került javaslatát, amely szerint a jövőben csökkentenék az uniós Közös Agrárpolitika forrásait. A NAK felszólítja az uniós döntéshozókat, hogy kezeljék jelentőségéhez mérten a félmilliárd uniós állampolgárt élelmiszerrel ellátó ágazatot.

Brüsszel szerint diszkriminatív a szeszesitalok különadója

Az Európai Bizottság indokolással ellátott véleményt küldött Magyarországnak, mert véleménye szerint bizonyos párlatokra vonatkozó adószabályok a helyi termékeknek kedveznek, amivel Magyarország megsérti az erre vonatkozó uniós irányelvet.

Bíróság előtt az új nemesítési eljárások

Az Európai Bíróság jogértelmezésén múlik az új növénynemesítési eljárások jövője. Vytenis Andriukaitis, az Európai Bizottság egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős biztosa elmondta, hogy a testület a bírósági jogértelmezés eredményének fényében fog politikai szinten eljárni.

Új alosztályok az agrárkamaránál

Megalakult a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Vízgazdálkodási alosztálya valamint Környezeti és fenntarthatósági alosztálya március 11-én. A két alosztály céljai közt szerepel egyebek közt a vízjogi engedélyezési folyamatok egyszerűsítése, szántóföldi vízkezelési technológiák kidolgozása, az öntözésfejlesztés, továbbá foglalkozik az ökológiai gazdálkodással, a növényvédő szerek használatával is.

Utolérjük a nyugatot?

Továbbra is jelentős eltérések vannak a régi és új uniós tagállamok mezőgazdasági termelése között és a jelek szerint ez a különbség megmarad 2030-ig is. Igaz, a kelet-európai térség nagyobb mértékben fejlődik több szempontból is – hangzott el egy szakmai konferencián.

A tagállamok többsége elutasítja az új uniós költségvetés megnyirbálását

Az uniós tagállamok közel kétharmada nem ért egyet azzal a bizottsági javaslattal, ami 2020 után szerintük aránytalanul nagy mértékben megnyirbálná a regionális- és a közös agrárpolitika költségvetését. A kifizetések jogállami feltételekhez kötésével szemben 3 visegrádi ország, köztük Magyarország hangoztatott komoly fenntartásokat a keretköltségvetés tervezetéről tartott első miniszteri vitán.

Dinamikusan nőtt az agrárteljesítmény az Eurázsiai Gazdasági Unióban

A belső gazdasági akadályok leépítése mellett a digitális technológiák fejlesztését kell prioritásként kezelni az Eurázsiai Gazdasági Unióban (EGU), hangoztatta Vlagyimir Putyin orosz elnök a Szocsiban megtartott csúcstalálkozón.