Back to top

Kevés szőlő, hiányzó munkaerő: magasabb borárak

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) Elnöksége a közelmúltban több ülésén is foglalkozott a 2018. évben várható szőlő- és borárakkal. A szélsőséges időjárás tavaly a világ több régiójában is nagymértékben csökkentette a szőlőtermelést, ami befolyásolhatja a 2018-ban piacra kerülő borok mennyiségét is.

A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) legfrissebb adatai szerint a 2017. évi 250 millió hektoliteres globális bortermelés közel 9 százalékkal marad el a megelőző évitől, míg a fogyasztás kis mértékben ugyan, de nőtt (243 millió hektoliterre). A termelés visszaesés egyik oka, hogy számos nagy bortermelő országban - különösen Európában - 2000 óta lassan, de folyamatosan csökken a szőlőtermő terület nagysága.

A másik ok az elmúlt évi fagy- és aszálykárokban keresendő, amelyek főként a nyugat-európai országokban jelentősen károsították a szőlőtermést mind mennyiségi, mind minőségi tekintetben – így fordulhatott elő, hogy Franciaországban 19 százalékkal, Olaszországban 17 százalékkal, míg Spanyolországban 20 százalékkal volt kisebb a termelés az előző évinél. A globális, illetve európai termeléskiesés már tavaly is komoly hatást gyakorolt a magyarországi borpiacra, amely a hazai borárakra is kiterjedhet.

Fotó: viniczai

A nyugat-európai szőlő- és borhiány miatt Magyarországról nem csupán a belföldi keresletet meghaladó többlet, de annál jóval nagyobb mennyiség került külföldre, ami jelentősen csökkentette a hazai kínálatot. A KSH adatai szerint 2017-ben a magyar bor-külkereskedelmi egyenleg mennyiségi tekintetben 12 százalékkal javult a 2016. évihez képest – elértük a 618 ezer hektoliteres exportot -, s ez főként az import 18 százalékos visszaesésének köszönhető.

A folyóbor-import szempontjából meghatározó Olaszországból egyrészt kevesebb, másrészt a szokottnál magasabb árú bor érkezésére számítanak idén: a mintegy 10 százalékos áremelkedés valószínűleg a hazai polcokra kerülő, Magyarországon palackozott borok árában is meg fog jelenni.

A HNT Elnöksége szerint a drágulás irányába hat, hogy a bor külkereskedelmében bekövetkezett arányeltolódással párhuzamosan 2017-ben a korábbi évekénél jóval magasabb volt az alapanyag, azaz a borszőlő, illetve a must kivitele is, miközben a nyugat-európai és hazai borkészletek alakulása nem teljesen átlátható.

Fotó: viniczai

Hajdu Zoltán, a HNT szakmaközi részlegvezetője szerint azonban a hazai borok árának emelkedését nem csak a nemzetközi piaci helyzet, de a magyar borászatok termelési költségeinek folyamatos emelkedése is indokolja: 2017-ben a havi minimálbér 15 százalékkal, 127 500 forintra, a garantált bérminimum 25 százalékkal, havi 161 00 forintra nőtt, amit 2018. január 1-jével újabb jelentős mértékű emelés követett: a minimálbér havi 138 000, illetve 180 500 forintra nőtt.

Ezzel párhuzamosan a bérre rakodó munkáltatói járulék-terhek is emelkedtek: hiába csökkent a szociális hozzájárulási adó mértéke 2018-ban 22,5 százalékról 19-re, az ennél jóval magasabb mértékű kötelező béremelések miatt – kizárólag idén a minimálbérnél 8,2 százalék (két évet tekintve 23 százalék feletti), garantált bérminimumnál 12 százalék feletti (két évet nézve 37 százalék feletti) növekedés miatt – a munkáltatók összegszerűen egyre több járulékot fizetnek be a dolgozók után az államkasszába:

e terhek 7 év alatt mintegy 66 százalékkal emelkedtek.

A gondokat tetézi, hogy folyamatosan szűkül az a réteg, amelynek tagjai bevonhatók a szőlészeti munkákba, így a termelők nem csupán az előírtnál is magasabb béremelésekre, de munkaközvetítők közbeiktatására is rákényszerülnek, ami tovább növeli a költségeiket. Az árak emelkedése az Agrárgazdasági Kutató Intézet Piaci Árinformációs Rendszerének adataiból is kiolvasható: az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott fehér, vörös és rozé borok 2018. február-március havi árainak átlaga mintegy 5-8 százalékkal magasabb, mint a januári árszint.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nagy-Somló a bio útra lép - az ÖMKi oktatással segíti az átállást

Magyarország legkisebb történelmi borvidéke márciustól többek között az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet közreműködésével tér át ökológiai művelésre.A folyamat eredményeként Magyarország olyan történelmi borvidékkel gazdagodik, amelyen itthon úttörő módon egységesen ökológiai módon termelnek borszőlőt.

Megdőlt a sörre bor népi bölcsesség

Mindegy milyen sorrendben, ha sokat iszunk, berúgunk, ezt állapították meg egy kísérlet eredményeképpen német és angol tudósok. Ezzel évszázados népi bölcsességet döntöttek meg.

Tavaszi boros programok Egerben

Eger városa pezsgő kulturális és gasztronómiai helyszín, ahol lépten-nyomon a történelembe botlunk, és persze jócskán akad borélmény is. A tavasz folyamán ehhez az igazán színes és vidám évszakhoz illő gasztroesemények, koncertek, fesztiválok csábítják a túristákat, és az Egri Borműhely tagjai is számos borkóstolóval, pincelátogatással, borvacsorával készülnek az idelátogatóknak.

Összeállt a borválogatás

Huszonegy magyar bort választottak a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) borválogatásába. A magyar termőhelyek jellegzetességeit jól bemutató borcsomagok Magyarország külképviseletein erősítik majd a magyar borról kialakult képet.

Borkészletfelmérés! Március 13. a határidő

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának honlapján megjelent felhívás szerint a már megszokott május 31-i országos borkészletfelmérés mellett készül egy korábbi is, február 28-i fordulónapra vonatkozóan. Március 13-ig kell megadni az adatokat, viszont az adminisztratív feladatok megkönnyítése érdekében 10 hektoliteres pontossággal.

Aranyszínű sárgaság, a szőlő új veszedelme

A Bayer növényvédelmi fórumon Székely Tamás, a NÉBIH Növényegészségügyi Osztályának vezetője, aki a szőlő aranyszínű sárgaságát – Flavescence dorée - vette górcső alá, kis visszatekintéssel kezdte előadását. Mint elmondta, az európában honos kórokozó akkor vált igazán veszélyforrássá, amikor megjelent a vektora, a szőlőkabóca.

Badacsony – New York - Róma

A tavasz első nagy, borvidéki kóstolójára hagyományosan a budapesti New York Palotában kerül sor. 2012-ben mutatkozott be először a Badacsonyi Borvidék, idén március 9-én pedig már nyolcadik alkalommal vettek részt a rendezvényen. Mivel mind a kiállítói, mind a vendéglétszám folyamosan nőtt az elmúlt években, így a New York Palota kávéházából tavaly átköltöztek a jóval nagyobb Róma terembe.

Magyar a világ legdrágább bora

40 ezer dollárt, vagyis több mint 11 millió forintot kérnek egy üveg 2008-as Royal Tokaji Esszenciáért, írja a Fortune. Az újság szerint ezzel a magyar bor a legdrágább az egész világon.

Honnan kerülhet nehézfém a sörbe és borba?

Nagyobb mennyiségben fogyasztott arzén, ólom és kadmium veszélyes az egészségre, emiatt az USA Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyelete (FDA) határértékeket szabott meg az ételekben és italokban megengedhető nehézfémsók mennyiségére. Bár néhány tanulmányban már leírták, hogy megemelkedett szinteket találtak ezekből borban és sörben, eddig nem derült ki, hogyan kerülnek ilyen anyagok ezekbe az italokba.

Miről mesélnek a boroscímkék?

Újra két, sokakat érintő téma került terítékre a Magyar Bor Akadémia legutóbbi borklubján. Míg Hegedűs Péter, a BGE Turizmus Tanszékének tanára a magyar bor és a gasztronómia szerepét taglalta az idegenforgalom tükrében, ifj. Vida Péter, a szekszárdi Vida Borbirtok szakembere a boroscímkék értékközvevtítő szerepéről beszélt.