0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Kevés szőlő, hiányzó munkaerő: magasabb borárak

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) Elnöksége a közelmúltban több ülésén is foglalkozott a 2018. évben várható szőlő- és borárakkal. A szélsőséges időjárás tavaly a világ több régiójában is nagymértékben csökkentette a szőlőtermelést, ami befolyásolhatja a 2018-ban piacra kerülő borok mennyiségét is.

A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) legfrissebb adatai szerint a 2017. évi 250 millió hektoliteres globális bortermelés közel 9 százalékkal marad el a megelőző évitől, míg a fogyasztás kis mértékben ugyan, de nőtt (243 millió hektoliterre). A termelés visszaesés egyik oka, hogy számos nagy bortermelő országban – különösen Európában – 2000 óta lassan, de folyamatosan csökken a szőlőtermő terület nagysága.

A másik ok az elmúlt évi fagy- és aszálykárokban keresendő, amelyek főként a nyugat-európai országokban jelentősen károsították a szőlőtermést mind mennyiségi, mind minőségi tekintetben – így fordulhatott elő, hogy Franciaországban 19 százalékkal, Olaszországban 17 százalékkal, míg Spanyolországban 20 százalékkal volt kisebb a termelés az előző évinél. A globális, illetve európai termeléskiesés már tavaly is komoly hatást gyakorolt a magyarországi borpiacra, amely a hazai borárakra is kiterjedhet.

A nyugat-európai szőlő- és borhiány miatt Magyarországról nem csupán a belföldi keresletet meghaladó többlet, de annál jóval nagyobb mennyiség került külföldre, ami jelentősen csökkentette a hazai kínálatot. A KSH adatai szerint 2017-ben a magyar bor-külkereskedelmi egyenleg mennyiségi tekintetben 12 százalékkal javult a 2016. évihez képest – elértük a 618 ezer hektoliteres exportot -, s ez főként az import 18 százalékos visszaesésének köszönhető.

A folyóbor-import szempontjából meghatározó Olaszországból egyrészt kevesebb, másrészt a szokottnál magasabb árú bor érkezésére számítanak idén: a mintegy 10 százalékos áremelkedés valószínűleg a hazai polcokra kerülő, Magyarországon palackozott borok árában is meg fog jelenni.

A HNT Elnöksége szerint a drágulás irányába hat, hogy a bor külkereskedelmében bekövetkezett arányeltolódással párhuzamosan 2017-ben a korábbi évekénél jóval magasabb volt az alapanyag, azaz a borszőlő, illetve a must kivitele is, miközben a nyugat-európai és hazai borkészletek alakulása nem teljesen átlátható.

Hajdu Zoltán, a HNT szakmaközi részlegvezetője szerint azonban a hazai borok árának emelkedését nem csak a nemzetközi piaci helyzet, de a magyar borászatok termelési költségeinek folyamatos emelkedése is indokolja: 2017-ben a havi minimálbér 15 százalékkal, 127 500 forintra, a garantált bérminimum 25 százalékkal, havi 161 00 forintra nőtt, amit 2018. január 1-jével újabb jelentős mértékű emelés követett: a minimálbér havi 138 000, illetve 180 500 forintra nőtt.

Ezzel párhuzamosan a bérre rakodó munkáltatói járulék-terhek is emelkedtek: hiába csökkent a szociális hozzájárulási adó mértéke 2018-ban 22,5 százalékról 19-re, az ennél jóval magasabb mértékű kötelező béremelések miatt – kizárólag idén a minimálbérnél 8,2 százalék (két évet tekintve 23 százalék feletti), garantált bérminimumnál 12 százalék feletti (két évet nézve 37 százalék feletti) növekedés miatt – a munkáltatók összegszerűen egyre több járulékot fizetnek be a dolgozók után az államkasszába:

e terhek 7 év alatt mintegy 66 százalékkal emelkedtek.

A gondokat tetézi, hogy folyamatosan szűkül az a réteg, amelynek tagjai bevonhatók a szőlészeti munkákba, így a termelők nem csupán az előírtnál is magasabb béremelésekre, de munkaközvetítők közbeiktatására is rákényszerülnek, ami tovább növeli a költségeiket. Az árak emelkedése az Agrárgazdasági Kutató Intézet Piaci Árinformációs Rendszerének adataiból is kiolvasható: az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott fehér, vörös és rozé borok 2018. február-március havi árainak átlaga mintegy 5-8 százalékkal magasabb, mint a januári árszint.

 

Forrás: magyarmezogazdasag