Back to top

Az Agrokor "megmentői" nagyon jól jártak

Tovább gyűrűzik Horvátország legnagyobb magántulajdonú cégcsoportja, a súlyos pénzügyi gondokkal küzdő Agrokor körüli botrány, miután az Index.hr hírportál csütörtökön nyilvánosságra hozta Martina Dalic gazdasági miniszter privát levelezését több konzulens céggel. Ebből ugyanis kiderült: ugyanazok írták a cég megmentésére irányuló törvényt, akik később profitáltak annak lebonyolításából.

Az Index szerint azon brókerházak elnökei és tulajdonosai, tanácsadói cégek, valamint ügyvédi irodák, amelyek titokban dolgoztak a kormánynak a lex Agrokor néven emlegetett törvény megírásában - amely lehetővé teszi stratégiai cégeknek, hogy az államtól rendkívüli igazgatási eljárást kérjenek, megelőzve ezzel a csődeljárást -, külön haszonra tettek szert, miután annak lebonyolításában is részt vettek.

Ante Ramljak, a konszern élére tavaly áprilisban kinevezett kormánybiztos még februárban lemondott a vállalat éléről, miután a Jutarnji Listc című horvát napilap nyilvánosságra hozta:

a kormánybiztos cége, amelyben azt megelőzően dolgozott, hogy kinevezték volna a válságmenedzsment élére, heti 242 ezer kunás (10 millió forint) tanácsadói szerződést kötött az AlixPartners amerikai vállalattal.

Ezt a céget az Agrokor bízta meg azzal, hogy megszervezze a konszern átalakítását.

Martina Dalic tíz hónap hallgatás után februárban egy parlamenti bizottsági meghallgatáson bevallotta, hogy a törvényt ő írta. Akkor elmondta ugyan, hogy konzultált több ügyvédi irodával és tanácsadói céggel, de ezek nevét nem említette.

A miniszter privát e-mail címéről küldött levelezésekből - amelyekből részleteket a hírportál két napja folyamatosan közöl honlapján - jól látszik, hogy a beszélgetések nem szolgálják a közérdeket és az Agrokor szanálásának átláthatóságát - írta az Index.

Privát személyek, akik nem töltöttek be közfunkciót, nemcsak bizalmas jogi és pénzügyi adatokhoz jutottak hozzá, hanem olyan bizalmas információihoz is, mint a kormány tagjainak beszélgetései a befektetőkkel, bankárokkal és orosz diplomatákkal, amelyek a közvélemény számára ismeretlenek voltak - olvasható a honlapon.

A sajtó szerint a Lex Agrokor a Parmalat megmentésére irányuló olasz törvény alapján íródott, ugyanakkor abban a törvényben van egy cikkely, amely az összeférhetetlenségről szól: azok, akik részt vettek a törvény megalkotásában, nem vehetnek részt a lebonyolításában. A horvát törvényből ez kimaradt.

Ante Ramljak végig kapcsolatban állt a gazdasági miniszterrel a törvény megalkotásánál, miután kinevezte a kormány a válságmenedzsment élére, első intézkedései egyike azt volt, hogy tanácsadói cégek számára írt ki pályázatot. Összesen 141 cég és magánszemély látta el tanácsokkal a rendkívüli biztost, honoráriumaik egy év alatt elérték a fél milliárd kunát (21,4 milliárd forint).

Ramljak távozása után az ellenzéki pártok bizalmatlansági indítványt nyújtottak be a gazdasági miniszter ellen, amelyet azonban nem szavazott meg a parlament. A tárcavezetőt Andrej Plenkovic horvát kormányfő személyesen vette védelmébe a plenáris ülésen.

A miniszterelnök most kiállt Dalic mellett is. Újságíróknak úgy nyilatkozott: sürgette őket az idő, és a gazdasági érdekeket tartották szem előtt. Egyben sajnálatát fejezte ki, hogy a horvát törvényből kimaradt az összeférhetetlenségről szóló cikkely.

Csütörtökön több koalíciós partner is javasolta, hogy a miniszter nyilvánosságra került e-mailjei miatt sürgősen hívjon össze koalíciós megbeszélést a kormányfő.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ötlet és fiatalok kellenek a mezőgazdaságba

A fiatalokon múlik az agrárium sikeres átalakulása, amelyben teret nyer a technológia, az új fogyasztói elvárásokra való megfelelő reagálás és az innováció. A legfontosabb a kiinduló ötlet lenne – hangzott el egy a generációváltásról szóló szakmai konferencián.

Új vezére van a Coca-Cola magyarországi leányvállalatának

Kerekes Péter több mint 20 éves vezetői tapasztalattal rendelkezik az FMCG iparágban, többek között a Drehernél, a Reckitt Benckisernél, a SABMiller/AB-inbevnél és az Unilevernél töltött be hazai és nemzetközi vezetői pozíciókat.

Legenda a sárgarépáról

A sárgarépa narancs színben pompázik, vagy éppen sárga a sárgarépa, de egyre kedveltebbek – főként saláta keverékekben – a fehér vagy lila sárgarépák. A hétköznapi és ünnepi konyha szerves részei, de mit is tudunk róla?

Magyar ötlet a világ 20 legígéretesebb franchise koncepciója között

A több száz jelentkező közül a miskolci Creppy franchise koncepciója is helyet kapott a világ legjobb 20 feltörekvő, innovatív franchise vállalkozása között. Jövőre magyar vállalkozásként öregbítheti Magyarország hírnevét az International Franchise Association megmérettetésén Las Vegas-ban az Egyesült Államokban.

Globális márkák a helyiek ellen

A globális márkák igyekeznek a világ minden országában megnyerni a vevőket maguknak. Sikeresen, ahogy azt a Nielsen ez irányú kutatásai mutatják: a fogyasztók néhány kategóriát kivéve általában inkább részesítenek előnyben nagy cégeket, illetve márkákat, mint kisebb belföldi piaci szereplőket.

Mit együnk az egészségünkért?

A rehabilitált élelmiszerek közé nemrégiben a tojás is felkerült, pedig fogyasztása néhány éve még nemkívánatos volt. Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője arról beszélt, ami mindannyiunk számára égető kérdés. Hogy mit is együnk az egészségünkért.

A minőségi, édes pezsgőt keressük

Mindinkább a magasabb árfekvésű, minőségi pezsgők felé fordulnak a magyar fogyasztók – mondta a Világgazdaságnak Kovács György, a Törley Pezsgőpincészet ügyvezető igazgatója.

Olcsóbb banánt enni, mint almát

A gyümölcsök ára átlagosan alacsonyabb, mint tavaly, ám még így is sok hazai fajta drágább, mint több egzotikus gyümölcs.

Jöhet a nemzeti védjegy

Az Agrárminisztérium olyan új, állami minősítési rendszert szeretne létrehozni, amely kiváltja az összes egyéb minőségi emblémát, egyetlen erős védjegyet teremtve - közölte az agrárminiszter szombaton Hévízen.

A marha nem csak steaknek jó

A mázsás állatok nem csak a tányérunkon végezhetik a vágás után. Manapság, a mindennapi élet során használt tárgyaink nagy része mesterséges alapanyagokból készül. Azonban akad néhány olyan termék, amely természetes, állati nyersanyagokat használ fel.