Back to top

Biztonságosak a magyar zöldségek, gyümölcsök

Franciaországban egy öt éves kutatás eredménye szerint a gyümölcsöknek 73, a zöldségeknek pedig 41 százaléka tartalmazott növényvédőszert. Ez az arány Magyarországon kedvezőbb: a zöldségek és gyümölcsök fele egyáltalán nem tartalmaz kimutatható szermaradékot, és csupán 1 százalék tartalmaz a határérték feletti növényvédőszer-maradványt - tudatta a WESSLING Hungary Kft. független laboratórium.

„Magyarországon a korábbi vizsgálatok alapján elmondható, hogy a zöldségek, gyümölcsök mintegy fele egyáltalán nem tartalmaz kimutatható szermaradékot, a határérték feletti peszticidmennyiség pedig csak közel egy százalékban mérhető – mondta el a Laboratorium.hu-nak Suszter Gabriella, a növényvédőszer-vizsgálatokat is végző WESSLING Hungary Kft. független laboratórium munkatársa.

A feldolgozatlan, nyers gyümölcsök, zöldségek esetében körülbelül 1200 növényvédő szert alkalmaznak világszerte. Ezekből az EU-ban 800 használata engedélyezett, a nagy európai laborok többsége 600 félét mér.

Az olyan nagy európai laboratóriumokban, mint a WESSLING, több száz növényvédő szer és maradékaik egyidőben történő mérése is megoldható.

Különösen azokkal a termékekkel vigyázzunk, amelyek az Európai Unión kívülről (Tunézia, Marokkó, Törökország, trópusi és szubtrópusi országok) érkeznek.

A nem idényszerűen kapható gyümölcsök esetében ugyanis leginkább az okozhat problémát, hogy azok származási helye bizonytalan, és nem tudjuk, hogy az adott országban milyen növényvédő szereket alkalmaztak.

Az is veszélyes lehet, ha a gyümölcsön talált növényvédő szerek egy bizonyos szervre – például a májra – vannak rossz hatással. Külön-külön az előírt határérték alatt vannak, ám az úgynevezett koktélhatás következtében felerősödhet az ártalmasságuk.

Mit tehet a vásárló?

A déli gyümölcsök vásárlásakor legyünk körültekintőek, ne vegyünk kétes eredetű termékeket (például az aluljárókban). A növényvédő szerek jelentős része a növények héján, felületén található, onnan tehát mosással, hámozással el is lehet távolítani nagy részüket. Fogyasztás előtt ezért mindig mossuk meg alaposan a zöldséget, gyümölcsöt. Ha ez az adott növény fajtája miatt nehezebb – például a szőlő esetében –, akkor áztassuk néhány percig fogyasztás előtt – javasolta a szakember.

A cseresznye a legjobb, a szőlő a legrosszabb a franciáknál

Ezzel szemben Franciaországban, egy öt éves kutatás eredménye szerint ugyanis a gyümölcsöknek 73, a zöldségeknek pedig 41 százaléka tartalmazott növényvédő szert. A határértéket azonban csak 2-3 százaléknál lépte át a peszticid szintje, a szakemberek szerint pedig mindez nem jelent komoly egészségügyi veszélyt.

A Génération futures (A jövő generációi) nevű szervezet megbízásából a versenypolitikai, fogyasztói ügyeket, illetve a csalást felügyelő főigazgatóság (Direction générale de la concurrence, de la consommation, de la répression des fraudes - GCCRF) végezte el a méréseket, amelyek során

öt év alatt 19 féle gyümölcsöt és 33 féle zöldséget vettek górcső alá, összesen 11103 mintát vizsgáltak meg - írta a Le Monde napilap.

A szőlőminták 89, a klementin, a mandarin és a cseresznye 88, a grapefruit 86, az eper, a nektarin és az őszibarack 83 százalékánál találtak növényvédő szert, a sort pedig a szilva (35 százalék), a kiwi (27) százalék és az avokádó (23 százalék) zárta. Mindennél azonban fontosabb, hogy a minták mindössze 2,7 százaléka volt határérték feletti a növényvédő szer aránya! Ebben a listában első helyen a cseresznye, 6,6 százalék, a mangó és a papaya (4,8 százalék), illetve a narancs (4,4 százalék) szerepelt.

A szőlőnél találtak a legtöbbször peszticidet, ám a cseresznye esetében lépte át a legjobban a növényvédőszer szintje a határértéket.

Mi a helyzet a zöldségeknél?

Ami a zöldségeket érinti: itt a zeller (85 százalék), a fűszernövények (75 százalék), a cikória (73 százalék) és a saláta (66 százalék) a sorrend, a legkevésbé érintettek pedig a cékla (4 százalék), a spárga (3 százalék) és a kukorica (2 százalék). A minták 3,5 százaléknál lépte át a megengedett szintet a növényvédő szer, különösen a fűszernövények, a zeller, mángold és a fehérrépa esetében.

Fontos megjegyezni, hogy a kutatás során nem jelezték a koncentráció szintjét, ahogy a vegyszerek nevét, az emberi szervezetre gyakorolt hatását vagy az előfordulások gyakoriságát sem.

A lapnak nyilatkozó szakértők kijelentették : önmagában az a tény, hogy a vizsgált mintákban előfordultak peszticidek és növényvédőszer-maradékok, nem jelent veszélyt az egészségre, ráadásul ezt a területet szigorúan ellenőrzik is. Akkor lenne igazán komoly a veszély, hogyha az ugyanazt a peszticidet a határértéket meghaladóan tartalmazó gyümölcsből fogyasztana valaki rendszeresen és nagy mennyiségét – ennek azonban nagyon kicsi a valószínűsége.

A zeller és a fűszernövények esetében találtak a legtöbb esetben növényvédő szert, és ezeknél a zöldségkategóriáknál volt a legmagasabb a határérték felett detektált peszticidszint aránya is.

Forrás: 
Laboratorium.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A keleti kajszifajtáknál a fagytűrés kulcsa

A kajszi köztermesztésébe a jövőben a hazai és a nyugati fajták mellé besorolnák a nemesítők a kelet-európai génállományt is. Az utóbbiakra a fagytűrésük miatt terelődött a szakemberek figyelme.

Jobban odafigyelünk az egészségünkre: előtérbe kerülnek a zöldségek

A tudatos fogyasztó egyre jobban figyel az élelmiszerek minőségére, származási helyére és összetevőire. Az hazai zöldség-gyümölcs fogyasztás előtérbe kerül a nyári időszakban, nem is szólva a biotermékekről, amelyeknek piaca dinamikusan bővül.

Kinek csípi a szemét a hagyma?

“Egyre ritkább, hogy egy gazdaságban ötven hektár feletti mennyiségben termesztenének hagymát”- hangzott el a holland zöldségnemesítő Bejo Zaden és hazai kizárólagos importőre, a RIT-SAT Kft. Békéscsaba-Fényesre szervezett hagymabemutatóján.

Már hazai csemegeszőlőt nassolhatunk

A tartós meleg miatt idén a csemegeszőlő két-három héttel hamarabb érik; a piacokon, üzletekben már nagy mennyiségben megtalálható a hazai áru. A magyar emberek átlagosan évente 2,5-3 kg csemegeszőlőt esznek – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképéből.

Hogyan működik a gépesített sárgarépa-betakarítás?

A gyökérzöldségeket (sárgarépa, petrezselyem, paszternák, gumós zeller) ásó vagy nyűvő rendszerű eljárással lehet betakarítani. Mindkét esetben ki kell emelni a terményt a talajból, el kell távolítani róla a lombot, megtisztítani a gyökereket, végül szállítójárműre rakni. A két betakarítási mód eltérő felépítésű gépet igényel.

Tudja mi a három legkedveltebb zöldség Magyarországon?

Nem költöttek többet a magyar háztartások a kényelmi termékeknek számító feldolgozott és fagyasztott zöldségekre a 2017. májustól 2018. áprilisig tartó 12 hónapban. Bár a háztartásonként számított átlagosan megvásárolt mennyiség nem változott a korábbi szinthez képest, de a vásárlói bázis csökkenése miatt összességében kevesebbet költöttek a háztartások a fenti kategóriákra.

Iszonyatos pazarlás: a zöldség és gyümölcs 30 százaléka végzi a kukában

Az Európai Unió polgárai évente több mint 17 milliárd kilogramm friss gyümölcsöt és zöldséget dobnak ki. Ez fejenként 35,3 kilogrammot jelent, amelyből 14,2 kilogramm kidobása elkerülhető lenne, 21,4 kilogrammé azonban elkerülhetetlen - derítette ki az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának kutatása.

A hazai termelőket és feldolgozókat rosszul érinti az árak változása

A mezőgazdasági árak változása a gabonafeldolgozók és a gyümölcstermesztők számára igen komoly problémát okozhat – figyelmeztet a K&H. A malom és gabonafeldolgozó ipar részéről a jelenlegi, indokolatlanul magas árszint nagyon megfontolt készletpolitikát kíván. A gyümölcstermesztők esetében viszont a drasztikusan visszaeső árak mellett a munkaerőhiány is súlyos következményekkel járhat.

Az Agrárminisztérium kiáll az almatermesztők mellett

Az Agrárminisztérium számára kiemelten fontos az almatermelő gazdák és családjaik mezőgazdasági termelésből történő megélhetése, a hazai almatermesztés jövője, ezért kulcsfontosságúnak tartja, hogy a felvásárlók, feldolgozóüzemek a piaci viszonyokat figyelembe vevő, az elvégzett munka értékének megfelelő árat fizessenek az almáért.

Roadshow keretében tanulhatnak a modern technológiákról a dinnyetermesztők

Hamarosan befejeződik a dinnyeszezon a termelő körzetekben, de Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből még augusztus végéig bőségesen érkezik gyümölcs. Mártonffy Béla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kertészeti osztályának elnöke a Magyar Hírlapnak elmondta: az idei szezonban körülbelül két héttel korábban érkezett a piacokra az igen jó minőségű görögdinnye.