Back to top

Európába is eljuthat a mindent elpusztító kártevő

Afrikában már óriási károkat okoz az őszi sereghernyó, de az előrejelzések szerint Európába is eljuthat. A falánk kártevő egyáltalán nem válogatós: közel 80 növényfaj szerepel az étlapján, de leginkább a kukoricát, rizst, cirokot, gyapotot és egyes zöldségféléket károsítja.

Az őszi sereghernyó (Spodoptera frugiperda) az amerikai kontinensről származik. Afrikában először 2016-ban, Nigériában találták meg. Feltételezhetően egy személyszállító repülőgép fedélzetén érkezett, azóta pedig több milliárd fontnyi terméskiesést okozott.

A kifejlett molylepke akár 100 kilométert is repül egy éjszaka alatt.
A kifejlett molylepke akár 100 kilométert is repül egy éjszaka alatt.
Fotó: Donald Hobern/Wikimedia Commons
A felfedezése után igen gyorsan elterjedt Afrikában, mivel a nőstény molylepke képes akár 100 kilométert is megtenni egyetlen éjszaka alatt. Mára 38 afrikai országban okoz károkat, és egészen a Szahara szegélyéig jutott.

Az európai vámhatóságok felügyelői már több alkalommal is találtak az inváziós rovarral fertőzött terményeket, melyek Afrikából érkeztek. Ezeket természetesen megsemmisítették, azonban az Európai Unió továbbra sem zárja ki a lehetőségét, hogy a sereghernyó magától is eljut Afrikából az európai kontinensre.

Ázsiára is legalább akkora veszélyt jelent a kártevő, mint Európára, ezért egy világméretű fertőzés, melyet eddig csak Amerikában tudnak kordában tartani, óriási változásokat idézhet elő a világ agrárgazdaságában.

Az Európai Bizottság szakembereket kért fel, hogy modellezzék le a rovar lehetséges útját Dél-Európába. Eszerint a mediterrán térségen, a Sínai-félszigeten vagy a Levante régión keresztül érkezhet a kártevő.

Az őszi sereghernyó főleg kukoricán károsít, de több, mint 80 tápnövénye van.
Az őszi sereghernyó főleg kukoricán károsít, de több, mint 80 tápnövénye van.
Fotó: Ernani Zimmermann/Wikimedia Commons
A klimatikus viszonyok Spanyolország déli és északi részén, illetve Olaszország „lábujjánál” megfelelőek ahhoz, hogy az őszi sereghernyó megtelepedjen Regan Early, az Exeteri Egyetem biológusa szerint, aki tagja az Európai Bizottság őszi sereghernyó szakértői bizottságának.

A kártevő egészen Nagy-Britanniáig is eljuthat mint szezonális károsító a nyári hónapokban.

„Egyes lepkefajok, mint a bogáncslepke képes átrepülni a Szaharán, ezért lehetséges, hogy az őszi sereghernyó imágója is képes erre”

- nyilatkozta a tudós. ”Ha Marokkóban megtelepszik, akkor bizonyosan tovább vándorol Dél-Spanyolországba, fel egészen Franciaországig, és akár az Egyesült Királyságban is megjelenhet.”

Azt is megjósolta, hogy a hernyók idén vagy jövőre már a Nílus völgyét is elérhetik, veszélyeztetve Egyiptom gyapottermelését - és nem mellesleg újabb útvonal nyílik Törökországon vagy Görögországon keresztül Európába.

Egyetlen nőstény akár 1000-1500 petét is rakhat
Egyetlen nőstény akár 1000-1500 petét is rakhat
Fotó: USGS Bee Inventory and Monitoring Lab from Beltsville, Maryland, USA / Wikimedia Commons
Az Egyesült Államok, Brazília, Argentína és Mexikó növénytermesztői már több évszázada küzdenek a kártevővel, a kormányok pedig több száz millió angol fontnak megfelelő összegeket költenek, hogy a kiirthatatlannak bizonyuló rovart kontroll alatt tartsák.

Ráadásul ez a probléma Amerikában sokkal mérsékeltebb, tekintve hogy sokan a kártevőknek ellenálló génmódosított növényeket nevelnek. Európában azonban az erős GMO-ellenesség miatt kevesebb transzgénikus kultúrnövényt termesztenek, így a gazdálkodók jobban ki vannak téve az őszi sereghernyó károsításának.

Hiába volt már tapasztalatuk az afrikai gazdáknak más rovarkártevőkkel, mint a kevésbé inváziós afrikai sereghernyóval, az őszi sereghernyó inváziójára nem voltak felkészülve. Az Oxfordshire központú Nemzetközi Mezőgazdasági és Biotudományi Központ (Centre for Agriculture and Bioscience International) adatai szerint több, mint 10 milliárd fontnyi (3,6 trillió forint) veszteség érte a gazdálkodókat a kukoricán, cirokon, rizsen és cukornádon élősködő rovar miatt.

Boddupalli Prasanna, a Nemzetközi Kukorica- és Búzanemesítő Központ (International Maize and Wheat Improvement Centre, CIMMYT) Globális Kukorica Programjának igazgatója szerint ez az egyik legveszélyesebb növényi kártevő a világon:

„Nemcsak a kukoricát, de sok más terményt is megtámad. Minden nőstény molylepke 1000-1500 petét rak, és képes egy éjszaka akár 100 kilométert is repülni. Ez az oka annak, hogy két év alatt 38 afrikai országba jutott el.”

Az afrikai gazdálkodókat igyekeznek megtanítani arra, hogyan használják biztonságosan a növényvédőszereket
Az afrikai gazdálkodókat igyekeznek megtanítani arra, hogyan használják biztonságosan a növényvédőszereket
Fotó: Tigana chileshe/Wikimedia Commons
Tavaly csak Kenyában 250 ezer hektárnyi kukorica pusztult el, a teljes termés több mint ötöde, mely a lakosság alapvető élelmiszere.

A legtöbb kukoricatermesztő Afrikában önellátó gazdálkodó, aki a saját családját eteti a termésből, esetleg a felesleget eladja a piacokon. Emiatt most sok család éhezik.

A másik probléma, hogy a kisméretű gazdaságokban dolgozók kémiai rovarölőkkel próbálnak védekezni, azonban a kijuttatáskor nem viselnek semmilyen védőfelszerelést. Persze csak ott, ahol egyáltalán megengedhetik maguknak a drága növényvédőszerek alkalmazását.

Alapvető tudnivalók az őszi sereghernyóról:

  • az őszi sereghernyó az amerikai kontinens trópusi és szubtrópusi vidékéről származik
  • Közép és Nyugat-Afrikában először 2016 elején találták meg
  • lárvastádiumban (hernyóként) károsítja a növényeket: több, mint 80 faj a tápnövénye
  • elsősorban kukoricán rág, de gyakori rizsen, cirokon, gyapoton és néhány zöldségfélén is
  • a kifejlett molylepke akár 100 kilométert is repülhet egyetlen éjszaka alatt, és a nőstények 1000 petét rakhatnak életük során
  • Amerikában már több évszázada élnek együtt a kiirthatatlannak bizonyuló kártevővel, és a tudósok évtizedek óta tanulmányozzák.
Forrás: 
www.telegraph.co.uk

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Semmi sem tart örökké

Szűkül az alkalmazható hatóanyagok köre, a megengedett szermaradék és a kimutatható hatóanyagok száma, és az áruházak ilyen jellegű szigorításai várhatóan folytatódnak. Hogyan felelhetnek meg a termelők e kihívásoknak? Erről Forray Alfréd szaktanácsadó mondta el véleményét Kecskeméten, a Hortiservice Kft. és a FruitVeB közös rendezvényén.

Farmer-Expo: az öntözéstől az almakérdésig

Nincs almakrízis - jelentett ki Nagy István agrárminiszter a XXVII. Farmer-Expo megnyitóján, Debrecenben. Azonban hozzátette, hogy van gond és feladat, melyet csak összefogással lehet megoldani. Ez meg is történt, és ezért a gazdák képviselői eredményesen tudnak tárgyalni a felvásárlókkal és feldolgozókkal.

Jövő hétre a gomolyfelhők is eltűnnek

A hét közepére enyhülést, valamint kedden és szerdán sokfelé csapadékot hozó hidegfront után a hét második felében ismét melegedés kezdődik, eleinte még elszórtan egy-egy záporral, zivatarral. A hétvégére sokfelé emelkedik kevéssel 30 fok fölé a hőmérséklet. A napos idő és erős UV sugárzás mellett ismét fennáll majd a perzselés veszélye.

4,84 millió tonna őszi búza termett az idén

Befejeződött az őszi búza aratása, csaknem 950 ezer hektárról 4,84 millió tonnát arattak le Magyarországon - közölte az agrárminiszter csütörtökön Csornán, a Magyarok kenyere program Győr-Moson-Sopron megyei gyűjtőnapján.

Tápanyaghiányok szőlőültetvényben

A termőhelyek adottságain belül a talaj tápanyag-szolgáltató képessége a legjelentősebb környezeti tényezők egyike, hiszen egy-egy tápelem növények számára fölvehető formáinak hiánya, illetve az akadályozott felvételi folyamata korlátozhatja a sikeres szőlőtermesztést.

Pusztulnak a vadgesztenyék Németországban

Gyógyíthatatlan betegség támadja a németországi vadgesztenyefákat, és akár az állomány kétharmadát kipusztíthatja - írta az MTI a Bild című német lap a hírportálja alapján.

Jó éve lesz a csemegekukoricának

Az előző évinél és a sokévi átlagnál is nagyobb csemegekukorica termés várható az idén Magyarországon a Syngenta szakértői szerint.

A hazai termelőket és feldolgozókat rosszul érinti az árak változása

A mezőgazdasági árak változása a gabonafeldolgozók és a gyümölcstermesztők számára igen komoly problémát okozhat – figyelmeztet a K&H. A malom és gabonafeldolgozó ipar részéről a jelenlegi, indokolatlanul magas árszint nagyon megfontolt készletpolitikát kíván. A gyümölcstermesztők esetében viszont a drasztikusan visszaeső árak mellett a munkaerőhiány is súlyos következményekkel járhat.

20 millió embernek elég búzát tudunk termeszteni

A magyar mezőgazdaság a jelenlegi lakosság dupláját, azaz 20 millió embert képes ellátni búzával, ami óriási eredmény - mondta Nagy István agrárminiszter az M1 aktuális csatornán kedden este.

Ismét csak átmeneti enyhülés várható

Kedden egy újabb gyenge hidegfront éri el térségünket, mely sokfelé hoz záporokat, zivatarokat és pár fokos lehűlést, azonban a front átvonulása után gyorsan visszatér a nyári meleg. Így gyorsak maradnak az érési folyamatok, viszont az átlagosnál hetekkel hamarabb és a szokásosnál magasabb hőmérsékleten történő gyors érés miatt a gyümölcsökben az íz, illat és zamat anyagok képződése is másként alakul.