Back to top

Európába is eljuthat a mindent elpusztító kártevő

Afrikában már óriási károkat okoz az őszi sereghernyó, de az előrejelzések szerint Európába is eljuthat. A falánk kártevő egyáltalán nem válogatós: közel 80 növényfaj szerepel az étlapján, de leginkább a kukoricát, rizst, cirokot, gyapotot és egyes zöldségféléket károsítja.

Az őszi sereghernyó (Spodoptera frugiperda) az amerikai kontinensről származik. Afrikában először 2016-ban, Nigériában találták meg. Feltételezhetően egy személyszállító repülőgép fedélzetén érkezett, azóta pedig több milliárd fontnyi terméskiesést okozott.

A kifejlett molylepke akár 100 kilométert is repül egy éjszaka alatt.
A kifejlett molylepke akár 100 kilométert is repül egy éjszaka alatt.
Fotó: Donald Hobern/Wikimedia Commons
A felfedezése után igen gyorsan elterjedt Afrikában, mivel a nőstény molylepke képes akár 100 kilométert is megtenni egyetlen éjszaka alatt. Mára 38 afrikai országban okoz károkat, és egészen a Szahara szegélyéig jutott.

Az európai vámhatóságok felügyelői már több alkalommal is találtak az inváziós rovarral fertőzött terményeket, melyek Afrikából érkeztek. Ezeket természetesen megsemmisítették, azonban az Európai Unió továbbra sem zárja ki a lehetőségét, hogy a sereghernyó magától is eljut Afrikából az európai kontinensre.

Ázsiára is legalább akkora veszélyt jelent a kártevő, mint Európára, ezért egy világméretű fertőzés, melyet eddig csak Amerikában tudnak kordában tartani, óriási változásokat idézhet elő a világ agrárgazdaságában.

Az Európai Bizottság szakembereket kért fel, hogy modellezzék le a rovar lehetséges útját Dél-Európába. Eszerint a mediterrán térségen, a Sínai-félszigeten vagy a Levante régión keresztül érkezhet a kártevő.

Az őszi sereghernyó főleg kukoricán károsít, de több, mint 80 tápnövénye van.
Az őszi sereghernyó főleg kukoricán károsít, de több, mint 80 tápnövénye van.
Fotó: Ernani Zimmermann/Wikimedia Commons
A klimatikus viszonyok Spanyolország déli és északi részén, illetve Olaszország „lábujjánál” megfelelőek ahhoz, hogy az őszi sereghernyó megtelepedjen Regan Early, az Exeteri Egyetem biológusa szerint, aki tagja az Európai Bizottság őszi sereghernyó szakértői bizottságának.

A kártevő egészen Nagy-Britanniáig is eljuthat mint szezonális károsító a nyári hónapokban.

„Egyes lepkefajok, mint a bogáncslepke képes átrepülni a Szaharán, ezért lehetséges, hogy az őszi sereghernyó imágója is képes erre”

- nyilatkozta a tudós. ”Ha Marokkóban megtelepszik, akkor bizonyosan tovább vándorol Dél-Spanyolországba, fel egészen Franciaországig, és akár az Egyesült Királyságban is megjelenhet.”

Azt is megjósolta, hogy a hernyók idén vagy jövőre már a Nílus völgyét is elérhetik, veszélyeztetve Egyiptom gyapottermelését - és nem mellesleg újabb útvonal nyílik Törökországon vagy Görögországon keresztül Európába.

Egyetlen nőstény akár 1000-1500 petét is rakhat
Egyetlen nőstény akár 1000-1500 petét is rakhat
Fotó: USGS Bee Inventory and Monitoring Lab from Beltsville, Maryland, USA / Wikimedia Commons
Az Egyesült Államok, Brazília, Argentína és Mexikó növénytermesztői már több évszázada küzdenek a kártevővel, a kormányok pedig több száz millió angol fontnak megfelelő összegeket költenek, hogy a kiirthatatlannak bizonyuló rovart kontroll alatt tartsák.

Ráadásul ez a probléma Amerikában sokkal mérsékeltebb, tekintve hogy sokan a kártevőknek ellenálló génmódosított növényeket nevelnek. Európában azonban az erős GMO-ellenesség miatt kevesebb transzgénikus kultúrnövényt termesztenek, így a gazdálkodók jobban ki vannak téve az őszi sereghernyó károsításának.

Hiába volt már tapasztalatuk az afrikai gazdáknak más rovarkártevőkkel, mint a kevésbé inváziós afrikai sereghernyóval, az őszi sereghernyó inváziójára nem voltak felkészülve. Az Oxfordshire központú Nemzetközi Mezőgazdasági és Biotudományi Központ (Centre for Agriculture and Bioscience International) adatai szerint több, mint 10 milliárd fontnyi (3,6 trillió forint) veszteség érte a gazdálkodókat a kukoricán, cirokon, rizsen és cukornádon élősködő rovar miatt.

Boddupalli Prasanna, a Nemzetközi Kukorica- és Búzanemesítő Központ (International Maize and Wheat Improvement Centre, CIMMYT) Globális Kukorica Programjának igazgatója szerint ez az egyik legveszélyesebb növényi kártevő a világon:

„Nemcsak a kukoricát, de sok más terményt is megtámad. Minden nőstény molylepke 1000-1500 petét rak, és képes egy éjszaka akár 100 kilométert is repülni. Ez az oka annak, hogy két év alatt 38 afrikai országba jutott el.”

Az afrikai gazdálkodókat igyekeznek megtanítani arra, hogyan használják biztonságosan a növényvédőszereket
Az afrikai gazdálkodókat igyekeznek megtanítani arra, hogyan használják biztonságosan a növényvédőszereket
Fotó: Tigana chileshe/Wikimedia Commons
Tavaly csak Kenyában 250 ezer hektárnyi kukorica pusztult el, a teljes termés több mint ötöde, mely a lakosság alapvető élelmiszere.

A legtöbb kukoricatermesztő Afrikában önellátó gazdálkodó, aki a saját családját eteti a termésből, esetleg a felesleget eladja a piacokon. Emiatt most sok család éhezik.

A másik probléma, hogy a kisméretű gazdaságokban dolgozók kémiai rovarölőkkel próbálnak védekezni, azonban a kijuttatáskor nem viselnek semmilyen védőfelszerelést. Persze csak ott, ahol egyáltalán megengedhetik maguknak a drága növényvédőszerek alkalmazását.

Alapvető tudnivalók az őszi sereghernyóról:

  • az őszi sereghernyó az amerikai kontinens trópusi és szubtrópusi vidékéről származik
  • Közép és Nyugat-Afrikában először 2016 elején találták meg
  • lárvastádiumban (hernyóként) károsítja a növényeket: több, mint 80 faj a tápnövénye
  • elsősorban kukoricán rág, de gyakori rizsen, cirokon, gyapoton és néhány zöldségfélén is
  • a kifejlett molylepke akár 100 kilométert is repülhet egyetlen éjszaka alatt, és a nőstények 1000 petét rakhatnak életük során
  • Amerikában már több évszázada élnek együtt a kiirthatatlannak bizonyuló kártevővel, és a tudósok évtizedek óta tanulmányozzák.
Forrás: 
www.telegraph.co.uk

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

2018 karácsonyán…

Az előzetes adatok alapján megállapítható, hogy a mezőgazdaság jól teljesített: 2018-ban 3,1 százalékkal nőtt az ágazat teljesítménye. Cégünk idei évének mérlegét megvonva a Magyar Mezőgazdaság Kft. ugyancsak jó évet zárhat.

Szőlőtermesztés: tények és tévhitek az öntözésről

"Szőlőtermesztéssel foglalkozunk a Neszmélyi borvidéken. A szőlő öntözésének gondolatával régóta foglalkozunk, és az elképzelést a 2016-ban kiírt vízgazdálkodási pályázat segítségével remélhetőleg sikerül megvalósítani. Ahhoz, hogy a vevőinket mindig ellássuk az elvárt szőlőmennyiséggel, már napjainkban is nélkülözhetetlen az öntözés." - Dr. Mikóczy Nárcisz előadásának szerkesztett változata következik.

Végre hó alatt az őszi vetés

A hét végén összefüggő, változó vastagságú hóréteg alakult ki az országban, mely védi az őszi vetéseket. A héten is marad a változékony, télies időjárás: lesz kemény éjszakai fagy és enyhe nappal, napsütéses és ködös idő, valamint vegyes halmazállapotú csapadék is.

Újabb csapás jön a magyar méhészekre?

Karlsruhéban több ázsiai lódarázs (Vespa velutina) fészkét semmisítettek meg. A helyi méhészek immár az invazív faj kártételeiről is beszámoltak. A lódarázs hazánkban való megjelenése és elterjedése hatékony szaporodási stratégiája miatt borítékolható. Jogos a felvetés, hogy a hazai méhészeknek okulva a francia és német tapasztaltakból átfogó stratégiával készüljenek fel a kártevő megjelenésére.

Precíziós vagy sem, működjön a gyakorlatban

Bár az elektronizálás az egyik fejlesztési irány a kertészeti gépek gyártásában, elektromos traktort csak korlátozottan lehet használni a ma ismert akkumulátorok mellett, nagyobb jövő előtt állnak a különböző robotok és önjáró eszközök. Gyümölcsszedő robotok is léteznek mechanikus vagy pneumatikus fogószerkezettel, amelyek fölismerik és leszedik a gyümölcsöt.

Már biotea is van

Zöldségek, tojás, tej és hús után már az élvezeti cikkek piacán is egyre terjednek a bioélelmiszerek, így hamarosan a biotea, valamint a biominősítésű egyéb termékek is az asztalra kerülnek.

Mégsem pusztul ki a banán?

Decemberben megkezdődött a szedés a világ első talaj nélkül nevelt banánállományában, számol be róla a freshfruitportal.com. A holland Wageningen Egyetem és a Chiquita Brands International együttműködésében megvalósuló kísérleti projekt célja, hogy megfékezzék a banánültetvényekben mérhetetlenül nagy károkat okozó ún. Panama-betegség terjedését.

Dél-Afrika száműzi az uniós baromfitermékeket

Arányos ellenintézkedésekkel kellene sújtania az Európai Uniónak a Dél-Afrikai Köztársaságot amiatt, hogy jelentős vámot léptetett életbe az EU-ból származó baromfitermékekre. Japánba viszont megindulhat az EU exportja.

Elhalasztották az egységes dohánytermék-csomagolások bevezetését

Az egyik legnagyobb hatású, kilátásba helyezett változást az a kormányrendelet fogalmazta meg, amely szerint 2019. május 20-ától kizárólag egységes csomagolással ellátott dohánytermékeket lehetne forgalmazni Magyarországon.

Óriási agrárholding jön létre

A Mészáros-csoport holdingba szervezi azokat a többségi tulajdonában lévő agrárérdekeltségeket, amelyek országszerte többféle mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatban tevékenykednek.