Back to top

Európába is eljuthat a mindent elpusztító kártevő

Afrikában már óriási károkat okoz az őszi sereghernyó, de az előrejelzések szerint Európába is eljuthat. A falánk kártevő egyáltalán nem válogatós: közel 80 növényfaj szerepel az étlapján, de leginkább a kukoricát, rizst, cirokot, gyapotot és egyes zöldségféléket károsítja.

Az őszi sereghernyó (Spodoptera frugiperda) az amerikai kontinensről származik. Afrikában először 2016-ban, Nigériában találták meg. Feltételezhetően egy személyszállító repülőgép fedélzetén érkezett, azóta pedig több milliárd fontnyi terméskiesést okozott.

A kifejlett molylepke akár 100 kilométert is repül egy éjszaka alatt.
A kifejlett molylepke akár 100 kilométert is repül egy éjszaka alatt.
Fotó: Donald Hobern/Wikimedia Commons
A felfedezése után igen gyorsan elterjedt Afrikában, mivel a nőstény molylepke képes akár 100 kilométert is megtenni egyetlen éjszaka alatt. Mára 38 afrikai országban okoz károkat, és egészen a Szahara szegélyéig jutott.

Az európai vámhatóságok felügyelői már több alkalommal is találtak az inváziós rovarral fertőzött terményeket, melyek Afrikából érkeztek. Ezeket természetesen megsemmisítették, azonban az Európai Unió továbbra sem zárja ki a lehetőségét, hogy a sereghernyó magától is eljut Afrikából az európai kontinensre.

Ázsiára is legalább akkora veszélyt jelent a kártevő, mint Európára, ezért egy világméretű fertőzés, melyet eddig csak Amerikában tudnak kordában tartani, óriási változásokat idézhet elő a világ agrárgazdaságában.

Az Európai Bizottság szakembereket kért fel, hogy modellezzék le a rovar lehetséges útját Dél-Európába. Eszerint a mediterrán térségen, a Sínai-félszigeten vagy a Levante régión keresztül érkezhet a kártevő.

Az őszi sereghernyó főleg kukoricán károsít, de több, mint 80 tápnövénye van.
Az őszi sereghernyó főleg kukoricán károsít, de több, mint 80 tápnövénye van.
Fotó: Ernani Zimmermann/Wikimedia Commons
A klimatikus viszonyok Spanyolország déli és északi részén, illetve Olaszország „lábujjánál” megfelelőek ahhoz, hogy az őszi sereghernyó megtelepedjen Regan Early, az Exeteri Egyetem biológusa szerint, aki tagja az Európai Bizottság őszi sereghernyó szakértői bizottságának.

A kártevő egészen Nagy-Britanniáig is eljuthat mint szezonális károsító a nyári hónapokban.

„Egyes lepkefajok, mint a bogáncslepke képes átrepülni a Szaharán, ezért lehetséges, hogy az őszi sereghernyó imágója is képes erre”

- nyilatkozta a tudós. ”Ha Marokkóban megtelepszik, akkor bizonyosan tovább vándorol Dél-Spanyolországba, fel egészen Franciaországig, és akár az Egyesült Királyságban is megjelenhet.”

Azt is megjósolta, hogy a hernyók idén vagy jövőre már a Nílus völgyét is elérhetik, veszélyeztetve Egyiptom gyapottermelését - és nem mellesleg újabb útvonal nyílik Törökországon vagy Görögországon keresztül Európába.

Egyetlen nőstény akár 1000-1500 petét is rakhat
Egyetlen nőstény akár 1000-1500 petét is rakhat
Fotó: USGS Bee Inventory and Monitoring Lab from Beltsville, Maryland, USA / Wikimedia Commons
Az Egyesült Államok, Brazília, Argentína és Mexikó növénytermesztői már több évszázada küzdenek a kártevővel, a kormányok pedig több száz millió angol fontnak megfelelő összegeket költenek, hogy a kiirthatatlannak bizonyuló rovart kontroll alatt tartsák.

Ráadásul ez a probléma Amerikában sokkal mérsékeltebb, tekintve hogy sokan a kártevőknek ellenálló génmódosított növényeket nevelnek. Európában azonban az erős GMO-ellenesség miatt kevesebb transzgénikus kultúrnövényt termesztenek, így a gazdálkodók jobban ki vannak téve az őszi sereghernyó károsításának.

Hiába volt már tapasztalatuk az afrikai gazdáknak más rovarkártevőkkel, mint a kevésbé inváziós afrikai sereghernyóval, az őszi sereghernyó inváziójára nem voltak felkészülve. Az Oxfordshire központú Nemzetközi Mezőgazdasági és Biotudományi Központ (Centre for Agriculture and Bioscience International) adatai szerint több, mint 10 milliárd fontnyi (3,6 trillió forint) veszteség érte a gazdálkodókat a kukoricán, cirokon, rizsen és cukornádon élősködő rovar miatt.

Boddupalli Prasanna, a Nemzetközi Kukorica- és Búzanemesítő Központ (International Maize and Wheat Improvement Centre, CIMMYT) Globális Kukorica Programjának igazgatója szerint ez az egyik legveszélyesebb növényi kártevő a világon:

„Nemcsak a kukoricát, de sok más terményt is megtámad. Minden nőstény molylepke 1000-1500 petét rak, és képes egy éjszaka akár 100 kilométert is repülni. Ez az oka annak, hogy két év alatt 38 afrikai országba jutott el.”

Az afrikai gazdálkodókat igyekeznek megtanítani arra, hogyan használják biztonságosan a növényvédőszereket
Az afrikai gazdálkodókat igyekeznek megtanítani arra, hogyan használják biztonságosan a növényvédőszereket
Fotó: Tigana chileshe/Wikimedia Commons
Tavaly csak Kenyában 250 ezer hektárnyi kukorica pusztult el, a teljes termés több mint ötöde, mely a lakosság alapvető élelmiszere.

A legtöbb kukoricatermesztő Afrikában önellátó gazdálkodó, aki a saját családját eteti a termésből, esetleg a felesleget eladja a piacokon. Emiatt most sok család éhezik.

A másik probléma, hogy a kisméretű gazdaságokban dolgozók kémiai rovarölőkkel próbálnak védekezni, azonban a kijuttatáskor nem viselnek semmilyen védőfelszerelést. Persze csak ott, ahol egyáltalán megengedhetik maguknak a drága növényvédőszerek alkalmazását.

Alapvető tudnivalók az őszi sereghernyóról:

  • az őszi sereghernyó az amerikai kontinens trópusi és szubtrópusi vidékéről származik
  • Közép és Nyugat-Afrikában először 2016 elején találták meg
  • lárvastádiumban (hernyóként) károsítja a növényeket: több, mint 80 faj a tápnövénye
  • elsősorban kukoricán rág, de gyakori rizsen, cirokon, gyapoton és néhány zöldségfélén is
  • a kifejlett molylepke akár 100 kilométert is repülhet egyetlen éjszaka alatt, és a nőstények 1000 petét rakhatnak életük során
  • Amerikában már több évszázada élnek együtt a kiirthatatlannak bizonyuló kártevővel, és a tudósok évtizedek óta tanulmányozzák.
Forrás: 
www.telegraph.co.uk

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Átmeneti mentességet kapnak egyes fertőzött másodvetések a növényvédőszer-használati tilalom alól

Az Európai Bizottság rendeletének módosítása értelmében 2018-tól a termelő ökológiai jelentőségű területeken tilos a növényvédőszerek-használata, ám bizonyos esetekben a védekezés szükségességét vis maior eseményként ismerhetik el.

Csak ellenőrzött vetőmagot!

Minden termesztéstechnológiai elem kiindulópontja a vetőmag, hiszen erre lehet a talajművelést, a növényvédelmet vagy éppen a betakarítást alapozni. „A hazai vetőmagvak hivatalos laboratóriumi vizsgálatának kezdete 1878-ra datálódik”- magyarázta Károlyi Gyula a Fórum Sátorban tartott előadásában, aki a fémzárolt vetőmaghasználat fontosságára hívta fel a figyelmet.

„Eltört” kakaó helyett fenntartható gazdálkodás

Amerika egyik legnagyobb magánkézben lévő élelmiszeripari vállalat, a Mars új „kakaó stratégiával” rukkolt elő, melynek célja újratervezi az ellátási láncukat annak érdekében, hogy visszaszorítsák az erődirtásokat és a gyermekmunkát a kakaóültetvényekre építő országokban.

Kétmilliárdos program Törökszentmiklóson

Pannon Breeding Programot indított a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. A kutatók a projekt során olyan technológiákat, módszereket fejlesztenek, amelyek a korszerű és innovatív gazdálkodásra leginkább alkalmasak.

"Hosszú idő után ismét fontos tényező lehet az agráriumban Mezőhegyes"

A legkülönbözőbb gépekkel, hasznos előadásokkal és fajta-, illetve növénytermesztési bemutatókkal várják a gazdákat a II. NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShow szervezői. Az esemény megnyitóján felszólalok szerint a helyszínt adó Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság számára ez egy nagy lépés afelé, hogy hosszú évtizedek után ismét meghatározó mezőgazdasági vállalkozás váljon belőle.

A csillagászati ősszel az idő is hűvösebbre fordul

A csillagászati ősz beköszöntével az időjárás is ősziesre fordul a hétvégétől. Pénteken még csendes, többnyire napos, száraz és meleg időben lehet végezni a mezőgazdasági munkákat. A változás szombaton kezdődik, ekkortól a jövő hét elejéig több időjárási front is átvonul fölöttünk, és összességében mintegy 10 fokkal hűvösebbre, és szelesre fordul az idő. Szombaton és hétfőn sokfelé kell esőre is számítani.

A húsuk is egészségesebb: a csillagfürt, mint nyúltakarmány

A jelen és a jövő mezőgazdaságának egyik legnagyobb kihívása, hogy bolygónk növekvő népességének megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékot biztosítson, úgy, hogy közben a természeti erőforrásokat is megóvja. A Föld növekvő népességének élelmiszerszükségletét egyre csökkenő földterületen kell előállítani.

Egyre többen keresik a GMO-mentes szóját

Jelentősen nőtt a szója termőterülete és ezzel párhuzamosan a betakarított szójabab mennyisége is az utóbbi években. Magyarország célja a kedvező folyamat erősítése, hiszen idehaza is nagy a kereslet a GMO-mentes takarmány-alapanyagra és külföldön is szívesen vásárolják a magyar szóját – erről is beszélt Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár kedden, Héderváron egy szója fajtabemutatón.

Olcsó a kávé, ezért egyre kevesebben termesztik

A kávétermesztők segítésére szólították fel a legnagyobb feldolgozókat, miután a termék ára 12 éves mélypontra esett, és már költségeiket sem fedezi.

Az utolsó permetezés

A növényvédőszer-maradvány kérdése mind a termelők, mind a borászok, mind a fogyasztók szempontjából kardinális kérdés. A kijuttatott növényvédő szereknél az élelmezés-egészségügyi és munkaegészségügyi várakozási idők betartása kötelező nemcsak az egészség és a környezet veszélyeztetése miatt, hanem az erjedés és a bor minősége szempontjából is.