Back to top

Európába is eljuthat a mindent elpusztító kártevő

Afrikában már óriási károkat okoz az őszi sereghernyó, de az előrejelzések szerint Európába is eljuthat. A falánk kártevő egyáltalán nem válogatós: közel 80 növényfaj szerepel az étlapján, de leginkább a kukoricát, rizst, cirokot, gyapotot és egyes zöldségféléket károsítja.

Az őszi sereghernyó (Spodoptera frugiperda) az amerikai kontinensről származik. Afrikában először 2016-ban, Nigériában találták meg. Feltételezhetően egy személyszállító repülőgép fedélzetén érkezett, azóta pedig több milliárd fontnyi terméskiesést okozott.

A kifejlett molylepke akár 100 kilométert is repül egy éjszaka alatt.
A kifejlett molylepke akár 100 kilométert is repül egy éjszaka alatt.
Fotó: Donald Hobern/Wikimedia Commons
A felfedezése után igen gyorsan elterjedt Afrikában, mivel a nőstény molylepke képes akár 100 kilométert is megtenni egyetlen éjszaka alatt. Mára 38 afrikai országban okoz károkat, és egészen a Szahara szegélyéig jutott.

Az európai vámhatóságok felügyelői már több alkalommal is találtak az inváziós rovarral fertőzött terményeket, melyek Afrikából érkeztek. Ezeket természetesen megsemmisítették, azonban az Európai Unió továbbra sem zárja ki a lehetőségét, hogy a sereghernyó magától is eljut Afrikából az európai kontinensre.

Ázsiára is legalább akkora veszélyt jelent a kártevő, mint Európára, ezért egy világméretű fertőzés, melyet eddig csak Amerikában tudnak kordában tartani, óriási változásokat idézhet elő a világ agrárgazdaságában.

Az Európai Bizottság szakembereket kért fel, hogy modellezzék le a rovar lehetséges útját Dél-Európába. Eszerint a mediterrán térségen, a Sínai-félszigeten vagy a Levante régión keresztül érkezhet a kártevő.

Az őszi sereghernyó főleg kukoricán károsít, de több, mint 80 tápnövénye van.
Az őszi sereghernyó főleg kukoricán károsít, de több, mint 80 tápnövénye van.
Fotó: Ernani Zimmermann/Wikimedia Commons
A klimatikus viszonyok Spanyolország déli és északi részén, illetve Olaszország „lábujjánál” megfelelőek ahhoz, hogy az őszi sereghernyó megtelepedjen Regan Early, az Exeteri Egyetem biológusa szerint, aki tagja az Európai Bizottság őszi sereghernyó szakértői bizottságának.

A kártevő egészen Nagy-Britanniáig is eljuthat mint szezonális károsító a nyári hónapokban.

„Egyes lepkefajok, mint a bogáncslepke képes átrepülni a Szaharán, ezért lehetséges, hogy az őszi sereghernyó imágója is képes erre”

- nyilatkozta a tudós. ”Ha Marokkóban megtelepszik, akkor bizonyosan tovább vándorol Dél-Spanyolországba, fel egészen Franciaországig, és akár az Egyesült Királyságban is megjelenhet.”

Azt is megjósolta, hogy a hernyók idén vagy jövőre már a Nílus völgyét is elérhetik, veszélyeztetve Egyiptom gyapottermelését - és nem mellesleg újabb útvonal nyílik Törökországon vagy Görögországon keresztül Európába.

Egyetlen nőstény akár 1000-1500 petét is rakhat
Egyetlen nőstény akár 1000-1500 petét is rakhat
Fotó: USGS Bee Inventory and Monitoring Lab from Beltsville, Maryland, USA / Wikimedia Commons
Az Egyesült Államok, Brazília, Argentína és Mexikó növénytermesztői már több évszázada küzdenek a kártevővel, a kormányok pedig több száz millió angol fontnak megfelelő összegeket költenek, hogy a kiirthatatlannak bizonyuló rovart kontroll alatt tartsák.

Ráadásul ez a probléma Amerikában sokkal mérsékeltebb, tekintve hogy sokan a kártevőknek ellenálló génmódosított növényeket nevelnek. Európában azonban az erős GMO-ellenesség miatt kevesebb transzgénikus kultúrnövényt termesztenek, így a gazdálkodók jobban ki vannak téve az őszi sereghernyó károsításának.

Hiába volt már tapasztalatuk az afrikai gazdáknak más rovarkártevőkkel, mint a kevésbé inváziós afrikai sereghernyóval, az őszi sereghernyó inváziójára nem voltak felkészülve. Az Oxfordshire központú Nemzetközi Mezőgazdasági és Biotudományi Központ (Centre for Agriculture and Bioscience International) adatai szerint több, mint 10 milliárd fontnyi (3,6 trillió forint) veszteség érte a gazdálkodókat a kukoricán, cirokon, rizsen és cukornádon élősködő rovar miatt.

Boddupalli Prasanna, a Nemzetközi Kukorica- és Búzanemesítő Központ (International Maize and Wheat Improvement Centre, CIMMYT) Globális Kukorica Programjának igazgatója szerint ez az egyik legveszélyesebb növényi kártevő a világon:

„Nemcsak a kukoricát, de sok más terményt is megtámad. Minden nőstény molylepke 1000-1500 petét rak, és képes egy éjszaka akár 100 kilométert is repülni. Ez az oka annak, hogy két év alatt 38 afrikai országba jutott el.”

Az afrikai gazdálkodókat igyekeznek megtanítani arra, hogyan használják biztonságosan a növényvédőszereket
Az afrikai gazdálkodókat igyekeznek megtanítani arra, hogyan használják biztonságosan a növényvédőszereket
Fotó: Tigana chileshe/Wikimedia Commons
Tavaly csak Kenyában 250 ezer hektárnyi kukorica pusztult el, a teljes termés több mint ötöde, mely a lakosság alapvető élelmiszere.

A legtöbb kukoricatermesztő Afrikában önellátó gazdálkodó, aki a saját családját eteti a termésből, esetleg a felesleget eladja a piacokon. Emiatt most sok család éhezik.

A másik probléma, hogy a kisméretű gazdaságokban dolgozók kémiai rovarölőkkel próbálnak védekezni, azonban a kijuttatáskor nem viselnek semmilyen védőfelszerelést. Persze csak ott, ahol egyáltalán megengedhetik maguknak a drága növényvédőszerek alkalmazását.

Alapvető tudnivalók az őszi sereghernyóról:

  • az őszi sereghernyó az amerikai kontinens trópusi és szubtrópusi vidékéről származik
  • Közép és Nyugat-Afrikában először 2016 elején találták meg
  • lárvastádiumban (hernyóként) károsítja a növényeket: több, mint 80 faj a tápnövénye
  • elsősorban kukoricán rág, de gyakori rizsen, cirokon, gyapoton és néhány zöldségfélén is
  • a kifejlett molylepke akár 100 kilométert is repülhet egyetlen éjszaka alatt, és a nőstények 1000 petét rakhatnak életük során
  • Amerikában már több évszázada élnek együtt a kiirthatatlannak bizonyuló kártevővel, és a tudósok évtizedek óta tanulmányozzák.
Forrás: 
www.telegraph.co.uk

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egyiptom dollármilliókat költ a búzatolvajok megfékezésére

Véget vethet az egyiptomi gabonakészletek megdézsmálásának az a fejlesztés, amelyet egy amerikai cég készített az ország számára.

Már drágábban is nehéz termőföldet venni

A 2015. őszén meghirdetett Földet a gazdáknak program egy évvel későbbi lezárása látványos visszaesést okozott 2017-ben a forgalomban a termőföld piacán. A forgalom 70 százalékos csökkenése mellett azonban az árak továbbra is emelkednek.

Korábban indult a betakarítás, de nem sok jót ígér

Az elmúlt napokban több országos sajtóorgánum is megkongatta a vészharangot, és az időjárás szélsőségességére hivatkozva olyan mértékű terméshozam csökkenésről ír, illetve olyan megdrágult betakarításról beszél, amely a vizionált kép szerint egyenes utat jelent a kenyérár emelkedéséhez.

Kiheverték a növények is az áradást Szentgotthárdon

Hetekkel ezelőtt jelentős áradás vonult végig a Rába vasi szakaszain. Többek között Szentgotthárdnál is, ahonnan a Vas megyei hírportál olvasója fotókat küldött arról, hogyan regenerálódtak a növények.

Organikus rovarriasztó a mezőgazdaságnak

A hagyományos inszekticidek nemcsak a kártevőket pusztítják, hanem veszélyt jelentenek a méhekre, a hasznos rovarokra és hatással vannak a talajok, felszíni vizek és tengerek biológiai sokféleségére. A Müncheni Műszaki Egyetem egyik kutatócsoportja egy alternatív lehetőséget fejlesztett ki erre a problémára: biológiai ágens, amely nem mérgezi, hanem távol tartja a kártevőket.

A 3. Budapest Afrika Fórum a mezőgazdasági kapcsolatok további bővítéséről szól

A keleti és déli nyitás politikája lehetővé teszi, hogy felelevenítsük korábbi gazdasági kapcsolatainkat. Többek között ennek eredménye az immár harmadik alkalommal megrendezett Budapest Afrika Fórum, amelynek ezúttal a mezőgazdaság a témája – hangsúlyozta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a Vajdahunyad várban tartott rendezvényen.

Műtrágyával a gyomok ellen

Egy újonnan kifejlesztett műtrágyázási rendszer tápanyaggal látja el a génmódosított gyapotot és eközben pusztítja a herbicidekre egyre rezisztensebbé váló gyomokat.

Ellepték a krumplibogarak a kónyi kerteket

Krumplibogár-invázióval küzdenek Győr-Moson-Sopron megyei Kóny kerttulajdonosai. Ezerszám lepik el a bogarak birtokaikat és szinte mindent elpusztítanak, ami eléjük kerül.

Somogyban már aratnak

Bő egy héttel korábban kezdődött meg az őszi árpa aratása Somogyban. A megyében hétezer hatszáz hektáron takarítják be a növényt. Az előrejelzések szerint jó termésátlagra számítanak a gazdák, bár a megyén belül nagyok az eltérések.

Idén is látogatható a velencei növény- és talajvédelmi kiállítás a múzeumok éjszakáján

Talán kevesen tudják, hogy Velencén, a Fejér Megyei Kormányhivatal épületegyüttesében létezik egy Európában is egyedülálló kiállítás a növény- és talajvédelem 60 éves történetéről. Az eredetileg magángyűjteményként indult tárlatanyag mára alaposan kibővült.