0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Európába is eljuthat a mindent elpusztító kártevő

Afrikában már óriási károkat okoz az őszi sereghernyó, de az előrejelzések szerint Európába is eljuthat. A falánk kártevő egyáltalán nem válogatós: közel 80 növényfaj szerepel az étlapján, de leginkább a kukoricát, rizst, cirokot, gyapotot és egyes zöldségféléket károsítja.

Az őszi sereghernyó (Spodoptera frugiperda) az amerikai kontinensről származik. Afrikában először 2016-ban, Nigériában találták meg. Feltételezhetően egy személyszállító repülőgép fedélzetén érkezett, azóta pedig több milliárd fontnyi terméskiesést okozott.

A felfedezése után igen gyorsan elterjedt Afrikában, mivel a nőstény molylepke képes akár 100 kilométert is megtenni egyetlen éjszaka alatt. Mára 38 afrikai országban okoz károkat, és egészen a Szahara szegélyéig jutott.

Az európai vámhatóságok felügyelői már több alkalommal is találtak az inváziós rovarral fertőzött terményeket, melyek Afrikából érkeztek. Ezeket természetesen megsemmisítették, azonban az Európai Unió továbbra sem zárja ki a lehetőségét, hogy a sereghernyó magától is eljut Afrikából az európai kontinensre.

Ázsiára is legalább akkora veszélyt jelent a kártevő, mint Európára, ezért egy világméretű fertőzés, melyet eddig csak Amerikában tudnak kordában tartani, óriási változásokat idézhet elő a világ agrárgazdaságában.

Az Európai Bizottság szakembereket kért fel, hogy modellezzék le a rovar lehetséges útját Dél-Európába. Eszerint a mediterrán térségen, a Sínai-félszigeten vagy a Levante régión keresztül érkezhet a kártevő.

A klimatikus viszonyok Spanyolország déli és északi részén, illetve Olaszország „lábujjánál” megfelelőek ahhoz, hogy az őszi sereghernyó megtelepedjen Regan Early, az Exeteri Egyetem biológusa szerint, aki tagja az Európai Bizottság őszi sereghernyó szakértői bizottságának.

A kártevő egészen Nagy-Britanniáig is eljuthat mint szezonális károsító a nyári hónapokban.

„Egyes lepkefajok, mint a bogáncslepke képes átrepülni a Szaharán, ezért lehetséges, hogy az őszi sereghernyó imágója is képes erre”

– nyilatkozta a tudós. ”Ha Marokkóban megtelepszik, akkor bizonyosan tovább vándorol Dél-Spanyolországba, fel egészen Franciaországig, és akár az Egyesült Királyságban is megjelenhet.”

Azt is megjósolta, hogy a hernyók idén vagy jövőre már a Nílus völgyét is elérhetik, veszélyeztetve Egyiptom gyapottermelését – és nem mellesleg újabb útvonal nyílik Törökországon vagy Görögországon keresztül Európába.

Az Egyesült Államok, Brazília, Argentína és Mexikó növénytermesztői már több évszázada küzdenek a kártevővel, a kormányok pedig több száz millió angol fontnak megfelelő összegeket költenek, hogy a kiirthatatlannak bizonyuló rovart kontroll alatt tartsák.

Ráadásul ez a probléma Amerikában sokkal mérsékeltebb, tekintve hogy sokan a kártevőknek ellenálló génmódosított növényeket nevelnek. Európában azonban az erős GMO-ellenesség miatt kevesebb transzgénikus kultúrnövényt termesztenek, így a gazdálkodók jobban ki vannak téve az őszi sereghernyó károsításának.

Hiába volt már tapasztalatuk az afrikai gazdáknak más rovarkártevőkkel, mint a kevésbé inváziós afrikai sereghernyóval, az őszi sereghernyó inváziójára nem voltak felkészülve. Az Oxfordshire központú Nemzetközi Mezőgazdasági és Biotudományi Központ (Centre for Agriculture and Bioscience International) adatai szerint több, mint 10 milliárd fontnyi (3,6 trillió forint) veszteség érte a gazdálkodókat a kukoricán, cirokon, rizsen és cukornádon élősködő rovar miatt.

Boddupalli Prasanna, a Nemzetközi Kukorica- és Búzanemesítő Központ (International Maize and Wheat Improvement Centre, CIMMYT) Globális Kukorica Programjának igazgatója szerint ez az egyik legveszélyesebb növényi kártevő a világon:

„Nemcsak a kukoricát, de sok más terményt is megtámad. Minden nőstény molylepke 1000-1500 petét rak, és képes egy éjszaka akár 100 kilométert is repülni. Ez az oka annak, hogy két év alatt 38 afrikai országba jutott el.”

Tavaly csak Kenyában 250 ezer hektárnyi kukorica pusztult el, a teljes termés több mint ötöde, mely a lakosság alapvető élelmiszere.

A legtöbb kukoricatermesztő Afrikában önellátó gazdálkodó, aki a saját családját eteti a termésből, esetleg a felesleget eladja a piacokon. Emiatt most sok család éhezik.

A másik probléma, hogy a kisméretű gazdaságokban dolgozók kémiai rovarölőkkel próbálnak védekezni, azonban a kijuttatáskor nem viselnek semmilyen védőfelszerelést. Persze csak ott, ahol egyáltalán megengedhetik maguknak a drága növényvédőszerek alkalmazását.

Alapvető tudnivalók az őszi sereghernyóról:

  • az őszi sereghernyó az amerikai kontinens trópusi és szubtrópusi vidékéről származik
  • Közép és Nyugat-Afrikában először 2016 elején találták meg
  • lárvastádiumban (hernyóként) károsítja a növényeket: több, mint 80 faj a tápnövénye
  • elsősorban kukoricán rág, de gyakori rizsen, cirokon, gyapoton és néhány zöldségfélén is
  • a kifejlett molylepke akár 100 kilométert is repülhet egyetlen éjszaka alatt, és a nőstények 1000 petét rakhatnak életük során
  • Amerikában már több évszázada élnek együtt a kiirthatatlannak bizonyuló kártevővel, és a tudósok évtizedek óta tanulmányozzák.
Forrás: www.telegraph.co.uk