Back to top

Kelet-Ázsiából származik kétéltűgyilkos gomba

Kelet-Ázsia lehet az eredeti hazája a kétéltűeket világszerte pusztító gombának - derült ki egy új, a londoni Imperial College vezette nemzetközi kutatásból, amelyben a Magyar Természettudományi Múzeum egyik kutatója is részt vett.

A szakemberek azt már korábban megállapították, hogy a több kontinenst érintő tömeges béka-, gőte- és szalamandra-pusztulásért a Batrachochytrium dendrobatidis (Bd) nevű kitridgomba a felelős - olvasható a Magyar Természettudományi Múzeum MTI-hez eljuttatott közleményében.

A kitridgombák világszerte elterjedtek, de mostanáig nem volt világos, hogy a kórokozó gyilkos változata honnan indult és terjedt szét. A Science című tudományos folyóiratban publikált tanulmány készítői azonban megállapították, hogy a globális kétéltűpusztulásért felelős gomba Kelet-Ázsiából származik.

A tanulmány szerzői felhívják a figyelmet a határokon történő szigorú biológiai biztonsági ellenőrzések fontosságára, és felvetik, hogy akár a kedvtelésből tartott kétéltűek nemzetközi forgalmazásának teljes beszüntetésére is szükség lehet a még megmaradt sérülékeny kétéltűfajok megóvása érdekében.

A globális kétéltűpusztulást okozó gombaváltozat genomelemzéséből kiderült, hogy nagyjából 50-120 éve alakulhatott ki, ami egybeesik a kétéltűek nemzetközi kereskedelmének felvirágzásával.
A globális kétéltűpusztulást okozó gombaváltozat genomelemzéséből kiderült, hogy nagyjából 50-120 éve alakulhatott ki, ami egybeesik a kétéltűek nemzetközi kereskedelmének felvirágzásával.
Fotó: MTI - Komka Péter
"Már az 1990-es évek óta tudjuk, hogy számos kétéltűfaj eltűnéséért ez a gomba a felelős, de ez idáig nem tudtuk lokalizálni pontosan honnan is ered" - idézi a közlemény Vörös Juditot, a kutatás magyar résztvevőjét.

A fertőzés egyedről egyedre terjed, és természetbe való kijutása katasztrofális állománypusztulást okozhat egyes fajoknál, míg más fajokat kevésbé érint. A gomba egy kitridiomikózis nevű betegséget okoz, amely az állatok bőrét támadja meg, felborítja a víz- és elektrolitegyensúlyt, és végül szívleálláshoz vezet.

A mostani kutatásban 38 intézmény kutatói gyűjtöttek gombamintákat a világ minden tájáról, majd azokat teljes genomszekvenálásnak vetették alá. Az eredményeket összehasonlították korábban leírt kitridgomba genomokkal, így összesen 234 mintát tudtak elemezni.

Négy fő genetikai vonalat azonosítottak, amelyből három világszerte elterjedt, egy pedig kizárólag a Koreai-félszigeten őshonos fajokról került elő. Ez a koreai gombavonal genetikailag rendkívül változatos, és valószínűleg ez az őse az összes többi genetikai vonalnak.

Noha a kutatók korábban úgy vélték, hogy a globális kétéltűpusztulást okozó gombaváltozat több ezer éve alakult ki, a genomelemzés kimutatta, hogy ez nagyjából 50-120 éve történhetett, ami egybeesik a kétéltűek nemzetközi kereskedelmének felvirágzásával.

A tanulmányban a kutatócsoport megemlít egy másik kétéltűekre veszélyes kórokozót, a szalamandraevő kitridgombát (Batrachochytrium salamandrivorans), amely szintén Ázsiából származik, és az európai szalamandra-állományok pusztulását okozza.

A londoni Imperial College kutatója, Matthew Fisher szerint a tanulmányuk üzenete nem csak az, hogy a gyilkos gomba Kelet-Ázsiából származik, hanem, hogy ezzel a világ kitridgomba-változatosságának csak egy apró részét tárták fel. Mint hangsúlyozta: "amíg a fertőzött kétéltűek nemzetközi kereskedelme fennáll, folyamatos veszélynek tesszük ki a Földön élő kétéltűeket".

Vörös Judit a Bakony-hegységben gyűjtött mintákkal járult hozzá a kórokozó globális terjedésének feltárásához. Egy, az Országos Tudományos Kutatási Alap támogatásával megvalósult pályázat keretében a múzeum kutatója és munkatársai felmérték a gomba hazai előfordulását és megállapították, hogy az az ország minden régiójában jelen van a kétéltűek bőrén, de egyelőre nem okoz állománycsökkenést.

A magyarországi kétéltűek bőrén talált gomba az egyik széles elterjedésű, és rendkívül virulens változathoz tartozik. A szakemberek szerint éppen ezért fokozott figyelmet kell fordítani a magyarországi állományokra, az itt élő 18 kétéltűfaj pusztulásának megakadályozása érdekében.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Így segít a sünökön az állatkert

Sünispotály néven nyílt meg a mentett állatok új bemutatóközpontja csütörtökön a Fővárosi Állat- és Növénykertben.

Ne akarja megkóstolni a világ legöregebb sajtját

Tehéntej és juh- vagy kecsketej keveréke alkotja a világ legrégebbi keménysajtját, amelyre az egyiptomi Szakkarában bukkantak a Kairói Egyetem régészei egy előkelőség sírjának feltárásakor. A sajtban ráadásul a brucellózis baktériumát mutatták ki, mely az állatokról emberre is átterjedő betegséget okoz.

Kilőtték az egyik veszélyes medvét Tusnádfürdőn

A Szent Anna vadásztársulat illetékesei szerda este Tusnádfürdő határában kilőtték a városba bejáró egyik veszélyes medvét - közölte az MTI-vel Rafain Zoltán, a vadásztársulat elnöke.

Tápanyaghiányok szőlőültetvényben

A termőhelyek adottságain belül a talaj tápanyag-szolgáltató képessége a legjelentősebb környezeti tényezők egyike, hiszen egy-egy tápelem növények számára fölvehető formáinak hiánya, illetve az akadályozott felvételi folyamata korlátozhatja a sikeres szőlőtermesztést.

Kiskertek a világ legélhetőbb városának közepén

Vasi építészek és a szombathelyi urbanisztikai nyári egyetem hallgatói néztek körül a nemrég a világ legélhetőbb városának megválasztott Bécsben. Ezt találták.

Pusztulnak a vadgesztenyék Németországban

Gyógyíthatatlan betegség támadja a németországi vadgesztenyefákat, és akár az állomány kétharmadát kipusztíthatja - írta az MTI a Bild című német lap a hírportálja alapján.

Így hűsölnek az állatok a szarvasi állatparkban

A nagy melegben többféle módon gondoskodnak a Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark dolgozói az állatok hűsítéséről. Körömi Krisztinától, az állatpark vezetőjétől megtudtuk, több esetben az egyik jól bevált recept, hogy egy nagy méretű dagonyázót alakítanak ki az állatoknak.

Állattartó telep félmilliárd forintból

Sokkal nagyobb megbecsülést érdemelnek a természetvédelmi területek, nemzeti parkok - jelentette ki az agrárminiszter kedden Makó-Rákoson.

GMO-méh a láthatáron?

Mind a méhészek között, mind tudományos körökben elfogadott az a nézet, hogy megfelelő varroa atkakezelés nélkül a háziméhcsaládok menthetetlenül elpusztulnak. Ha pusztán gazdaállat – parazita alapon nézzük ezt a tényt, akkor ez nyilvánvaló evolúciós zsákutca. Ha egy parazita elpusztítja a gazdaszervezetet, amitől saját léte függ, akkor saját sorsát ő sem kerülheti el, maga is pusztulásra ítélt.

Egyelőre csak madarakra veszélyes az új vírus

Bizonyítottan halálos fenyegetést egyelőre csak madarakra, főleg feketerigókra jelent, de itt van, folyamatosan mutálódik, könnyen nagy baj lehet belőle. Az Usutu-vírus nemrég bukkant fel, de már több európai variánsa is kialakult, eddig az emberek egy százalékában mutatták ki.