Back to top

Kelet-Ázsiából származik kétéltűgyilkos gomba

Kelet-Ázsia lehet az eredeti hazája a kétéltűeket világszerte pusztító gombának - derült ki egy új, a londoni Imperial College vezette nemzetközi kutatásból, amelyben a Magyar Természettudományi Múzeum egyik kutatója is részt vett.

A szakemberek azt már korábban megállapították, hogy a több kontinenst érintő tömeges béka-, gőte- és szalamandra-pusztulásért a Batrachochytrium dendrobatidis (Bd) nevű kitridgomba a felelős - olvasható a Magyar Természettudományi Múzeum MTI-hez eljuttatott közleményében.

A kitridgombák világszerte elterjedtek, de mostanáig nem volt világos, hogy a kórokozó gyilkos változata honnan indult és terjedt szét. A Science című tudományos folyóiratban publikált tanulmány készítői azonban megállapították, hogy a globális kétéltűpusztulásért felelős gomba Kelet-Ázsiából származik.

A tanulmány szerzői felhívják a figyelmet a határokon történő szigorú biológiai biztonsági ellenőrzések fontosságára, és felvetik, hogy akár a kedvtelésből tartott kétéltűek nemzetközi forgalmazásának teljes beszüntetésére is szükség lehet a még megmaradt sérülékeny kétéltűfajok megóvása érdekében.

A globális kétéltűpusztulást okozó gombaváltozat genomelemzéséből kiderült, hogy nagyjából 50-120 éve alakulhatott ki, ami egybeesik a kétéltűek nemzetközi kereskedelmének felvirágzásával.
A globális kétéltűpusztulást okozó gombaváltozat genomelemzéséből kiderült, hogy nagyjából 50-120 éve alakulhatott ki, ami egybeesik a kétéltűek nemzetközi kereskedelmének felvirágzásával.
Fotó: MTI - Komka Péter
"Már az 1990-es évek óta tudjuk, hogy számos kétéltűfaj eltűnéséért ez a gomba a felelős, de ez idáig nem tudtuk lokalizálni pontosan honnan is ered" - idézi a közlemény Vörös Juditot, a kutatás magyar résztvevőjét.

A fertőzés egyedről egyedre terjed, és természetbe való kijutása katasztrofális állománypusztulást okozhat egyes fajoknál, míg más fajokat kevésbé érint. A gomba egy kitridiomikózis nevű betegséget okoz, amely az állatok bőrét támadja meg, felborítja a víz- és elektrolitegyensúlyt, és végül szívleálláshoz vezet.

A mostani kutatásban 38 intézmény kutatói gyűjtöttek gombamintákat a világ minden tájáról, majd azokat teljes genomszekvenálásnak vetették alá. Az eredményeket összehasonlították korábban leírt kitridgomba genomokkal, így összesen 234 mintát tudtak elemezni.

Négy fő genetikai vonalat azonosítottak, amelyből három világszerte elterjedt, egy pedig kizárólag a Koreai-félszigeten őshonos fajokról került elő. Ez a koreai gombavonal genetikailag rendkívül változatos, és valószínűleg ez az őse az összes többi genetikai vonalnak.

Noha a kutatók korábban úgy vélték, hogy a globális kétéltűpusztulást okozó gombaváltozat több ezer éve alakult ki, a genomelemzés kimutatta, hogy ez nagyjából 50-120 éve történhetett, ami egybeesik a kétéltűek nemzetközi kereskedelmének felvirágzásával.

A tanulmányban a kutatócsoport megemlít egy másik kétéltűekre veszélyes kórokozót, a szalamandraevő kitridgombát (Batrachochytrium salamandrivorans), amely szintén Ázsiából származik, és az európai szalamandra-állományok pusztulását okozza.

A londoni Imperial College kutatója, Matthew Fisher szerint a tanulmányuk üzenete nem csak az, hogy a gyilkos gomba Kelet-Ázsiából származik, hanem, hogy ezzel a világ kitridgomba-változatosságának csak egy apró részét tárták fel. Mint hangsúlyozta: "amíg a fertőzött kétéltűek nemzetközi kereskedelme fennáll, folyamatos veszélynek tesszük ki a Földön élő kétéltűeket".

Vörös Judit a Bakony-hegységben gyűjtött mintákkal járult hozzá a kórokozó globális terjedésének feltárásához. Egy, az Országos Tudományos Kutatási Alap támogatásával megvalósult pályázat keretében a múzeum kutatója és munkatársai felmérték a gomba hazai előfordulását és megállapították, hogy az az ország minden régiójában jelen van a kétéltűek bőrén, de egyelőre nem okoz állománycsökkenést.

A magyarországi kétéltűek bőrén talált gomba az egyik széles elterjedésű, és rendkívül virulens változathoz tartozik. A szakemberek szerint éppen ezért fokozott figyelmet kell fordítani a magyarországi állományokra, az itt élő 18 kétéltűfaj pusztulásának megakadályozása érdekében.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Először születtek fogságban ürgék

Hazánkban egyedülálló módon, a Kaposvári Egyetemen sikerült az ürge zárttéri szaporítása. Az első egyedek – 39 nőstény és 31 hím – néhány hete jött világra.

Egy hónap alatt nagyjából 11 milliárdos kárt szenvedett el a sertéságazat

Vizsgálja a kormány, hogyan segíthetné azokat a gazdákat, akiket veszteség ért a sertéspestis miatt. Magyarországon már több elhullott vaddisznót is találtak, emiatt több ország is embargót vezetett be a magyar sertésekre. Az országos főállatorvos szerint a kár elérheti a 11 milliárd forintot. Továbbra is arra hívják fel a gazdák figyelmét, hogy ügyeljenek a higiéniára – közölte az M1 Híradója.

Gyümölcságazat vércseszárnyakon

Az amerikai Michigan államban elsőre meredeknek hangzó kijelentést tett egy tudóscsoport: a tarka vércsék segítségével lehetne elérni a gazdasági növekedést. Közelebbről megvizsgálva azonban nem is olyan lehetetlen ez.

Jelentősen csökkent a parlagi sasokat érintő mérgezések száma

Az Európai Unió Natura 2000 díjának idei hat nyertese közül a természetvédelem kategóriában a parlagi sasokat sújtó mérgezések megszüntetését célzó magyarországi partnerséget díjazták.

Az állatjóléti támogatás meghosszabbítását kértük

A kormány 2019-től is fenn kívánja tartani a baromfiszektor állatjóléti támogatását. Magyarország az éves keretet 12 milliárd forintról 14,5 milliárd forintra emelné, miközben fenntartja a tojótyúkok állatjóléti támogatását is.

Az önkormányzat megvédi a partifecskék fészkeit Szelevényen

Partifecskéket védenek Szelevényen. A Svájger-major melletti cukorgyári mésziszapba vájtak fészket a kis madarak, egész telepet alakítva ki az oldalában. A sok évvel ezelőtt lerakott, majd magára hagyott mésziszapot azonban egy vállalkozó szeretné elvitetni, ezt az önkormányzat nem hagyja.

Zárlat Nádasdon a méhek nyúlós költésrothadása miatt

Települési zárlatot rendeltek el Nádasd közigazgatási területén. Körmend város oldalán olvasható a tájékoztatás, miszerint Nádasd közigazgatási területén mézelő méhek nyúlós költésrothadás fertőző betegséget állapítottak meg.

Füleskuvikot látott? Jelentse be!

Az MME felmérés-sorozatának zárásaként egy kevésbé közismert, de a lakott területeken is egyre gyakoribb, terjedőben lévő bagolyfaj állományfelmérésben segíthet a lakosság. Ez azért fontos, mert gyakorisága ellenére nagyon pontatlan becsléseik vannak ennek az apró bagolyfajnak az országos állományáról.

Segítsünk átjutni a sünöknek a túloldalra

Tavasszal egyre gyakrabban találkozhatunk Somogy megyében a hazánkban élő keleti sünnel, amely a jó idő beköszöntével rendszeresen indul éjszakai élelemszerző túrákra. És ezzel együtt sajnos elütött példányokkal is gyakrabban találkozhatunk.

870 gyerek ünnepelte a Madarak és Fák Napját a nyíregyházi Tuzson János Botanikus Kertben

870 gyerkőc ismerkedett a madarak, fák és cserjék világával pénteken Nyíregyházán, a Tuzson János Botanikus Kertben. Hogy segítsék is az élővilágot, madárodúkat is készítettek és fát ültettek. A programokat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Kaktusz-ház Építése Alapítvány, valamint a NYÍRERDŐ Zrt. Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskolája szervezte.