Back to top

A kettesfogatban magyar bajnok ló Hódmezőn is elvitte az első helyet

A nóniusz tenyészállat bírálat győztese Toszka, a magyar bajnok ló. A fekete kanca Papp János fogathajtó fogatában szerepel. A Hódmezővásárhelyen megrendezett Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon azonban nem gyorsaságával és ügyességével, hanem erős, méltóságteljes küllemével tűnt ki.

A 2017-es év kettesfogathajtó magyar bajnoka, Papp János és Toszka
Fotó: magyarmezogazdasag.hu
A 2017-es év kettesfogathajtó magyar bajnoka, Papp János mutatta be lapunknak Toszkát, akit a nóniusz tenyészállat bírálat győztesének választottak a XXV. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon Hódmezővásárhelyen . A ló pontos megjelölése: Nonius IV-15 (Toszka). A megjelenésében is erőt sugárzó kanca 2010 áprilisában született. Papp János elmondta:

"Toszka három világbajnokságon volt résztvevő 5-6-7 éves kategóriában. A tenyésztő a Mezőhegyesi Állami Ménes Kft., a kiállító pedig a a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt."

A nóniusz legfőbb jellegzetessége a test nagyságával arányos, kissé durva félkos-, esetenként kosfej derül ki a menesbirtok.hu ismertetőjéből.

Nyaka – a nagy befolyású arab és spanyol-nápolyi ősöknek köszönhetően – magasan, a telivérezett egyedeknél középmagasan illesztett középhosszú, olykor rövid, nem eléggé ívelt.

Marja középmagas, izmos, telt. Háta hosszú, középhosszú, széles, jól izmolt. Ágyéka középhosszú, elég széles, jól izmolt. Fara elég nagy terjedelmű, enyhén lejtős, hossza nem éri el a félvér lovak farhosszúságát. Mellkasa dongás, kevésbé mély. Igás jellegének megfelelően szügye széles, igen jól izmolt. Ízületei terjedelmesek, inai szárazak. A hasonló testnagyságú és tömegű európai melegvérű fajták között a nóniusz rendelkezik a legszárazabb inakkal és ízületekkel.

Fotó: magyarmezogazdasag.hu

Hazai helyzete

A II. világháború után a ló katonai hasznosítása gyakorlatilag megszűnt, és a nóniusz főleg az Alföld igáslovaként vált kedveltté. A hetvenes években kísérleteztek a fajta sportirányú átkeresztezésével, de ez szélesebb körben nem tudott elterjedni. 1989-től, a Nóniusz Lótenyésztő Országos Egyesület megalakulásától kezdődően ismét a fajtiszta tenyésztés és a génmegőrzés a meghatározó tenyészcél.

Nonius IV-15 Toszka pózol a díjjal
Egészen a 1970-es évekig a ménállomány 20 százalékát tette ki a nóniusz. Különösen a Dél-Alföldön volt összefüggő tenyészkörzete. Ezt követően, a ló mezőgazdasági jelentőségének csökkenésével számaránya jelentősen visszaszorult. Ma az országban összesen 87 mén fedez.

A fajta régi nagy ménesei (Mezőhegyes, Hortobágy) megmaradtak ugyan, de csökkentett létszámmal tenyésztenek.

E két tenyészet adja a ménutánpótlás zömét, itt még fellelhetők az eredeti kancacsaládok is. Népies állománya elsősorban Mezőhegyes és Makó környékén, valamint Hajdú-Bihar megyében alakult ki.

Ezen a vidéken működtek egykori törzstenyészetei is, amelyeknek megszűnte után az állomány túlnyomórészt ebben a körzetben maradt, de mára már a Dunántúlon is egyre több tenyésztője található. A törzskönyvi ellenőrzésben tartott kancák száma közel 500.

A köztenyésztésben – éppen gazdasági értékmérő tulajdonságai miatt – még viszonylag sok nóniuszkanca fordul elő, melyek közül jó néhány alkalmas lehet a fajta genetikai bázisának szélesítésére.

Magyarországon kívül Romániában, az Izvini ménesben és kis létszámban Jugoszláviában, helyenként Bulgáriában található még fajtatiszta állomány.

Papp János és Toszka

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az összetevők közül csak egy közös: a kovász

Igazi különlegességeket adott a fogyasztóknak a Magyar Pékszövetség 2018-as, augusztus 20-i termékversenye. Az idén Innovatív, Teljes kiőrlésű és Búzakenyér kategóriákban meghirdetett verseny nyertesei a Mézalmás Rozskenyér, Hajsza és Várhegyi Deres nevet kapták, és mindegyik egészen egyedi élményt ad.

Döntős a magyar díjugrató csapat

A magyar csapat a második helyen végzett az eddigi legrangosabb hazai díjugrató viadal vasárnapi záró- egyúttal főszámában, a 200 ezer euró összdíjazású Nemzetek Díján.

A világ szeme rajtunk van

A bábolnai CSI-n beszélgettem a verseny nemzetközi bírónőjével, az osztrák Inés Bejdllel, akiről kiderült, hogy magyar ősökkel rendelkezik. Gyerekkorától lovagol, sikeres fiatal lovas volt díjlovaglásban és díjugratásban is, díjugratóként Európa- és világbajnokságokon szerepelt eredményesen, tagja volt az osztrák díjugrató-válogatottnak.

Augusztus 18-án nyílik meg Szilvásváradon a lipicai lovasközpont

Augusztus 18-án nyílik meg Szilvásváradon a lipicai lovasközpont, ahol ezen a napon az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szervezésében családi napot rendeznek

Minden ötödik górcső alatt

A VinAgora Nemzetközi Borverseny a NÉBIH Borászati és Alkoholos Italok Igazgatóságával együttműködve idén egyedülálló és úttörő gyakorlatot vezetett be a verseny hitelességének további erősítése érdekében.

Csoportképzés, rangsor – amire ügyelnünk kell a lovaknál

A lovak társas lények. Semmi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy a szabad természetben csapatokba szerveződve élnek. Ezen magatartásforma kialakulása az ősidőkre, több millió évre, azaz arra a korszakra vezethető vissza, amikor még az őslovaknak az életben maradásukért meg kellett küzdeniük a ragadozókkal.

Új állattenyésztési törvény: hol tartanak az előkészítéssel?

November 1-jétől az európai állattenyésztési rendelet hatályba lépését követően az eddigi nemzeti hatáskörből az EU illetékességébe kerül a szarvasmarha-, a ló-, a sertés-, a juh- és a kecsketenyésztés-szervezésének szabályozása. Hol tart az uniós állattenyésztési rendelet hazai jogharmonizációja? Elkészül-e addig a hazai állattenyésztési törvény – kérdeztük az Agrárminisztériumtól.

Kitartó és szívós: ez a kunfakó ló

Őseink lovához hasonló fajta kitenyésztése a cél a kunfakóval, amely bő évtized múltán már hivatalosan elismert lófajta lehet. A kunfakósok a hétvégén közös ünnepre gyűlnek a félegy­házi parkerdőben.

Etetés vagy táplálás?

A szájüreg mirigyei feladataik szerint két csoportba sorolhatók. A nyálkamirigyekre, amelyek a szájüreg falában vannak és nyál helyett nyálkát termelnek; valamint a szájüregtől távolabb elhelyezkedő páros, nagy nyálmirigyekre. Az egészséges nyáltermelés szempontjából nem mindegy, hogy mit, mennyit és hogyan eszik a lovunk.

Megmenekülnek a vadlovak: folyamatosan születnek csikók

A korábbiakhoz képest több Przsevalszkij-ló pusztult el a Hortobágyi Nemzeti Parkhoz tartozó, vadlórezervátumként is ismert Pentezugban. Szakértők szerint az elhullások több ökológiai és viselkedéstani tényező egymást erősítő hatásaira vezethetők vissza.