Back to top

A kettesfogatban magyar bajnok ló Hódmezőn is elvitte az első helyet

A nóniusz tenyészállat bírálat győztese Toszka, a magyar bajnok ló. A fekete kanca Papp János fogathajtó fogatában szerepel. A Hódmezővásárhelyen megrendezett Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon azonban nem gyorsaságával és ügyességével, hanem erős, méltóságteljes küllemével tűnt ki.

A 2017-es év kettesfogathajtó magyar bajnoka, Papp János és Toszka
Fotó: magyarmezogazdasag.hu
A 2017-es év kettesfogathajtó magyar bajnoka, Papp János mutatta be lapunknak Toszkát, akit a nóniusz tenyészállat bírálat győztesének választottak a XXV. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon Hódmezővásárhelyen . A ló pontos megjelölése: Nonius IV-15 (Toszka). A megjelenésében is erőt sugárzó kanca 2010 áprilisában született. Papp János elmondta:

"Toszka három világbajnokságon volt résztvevő 5-6-7 éves kategóriában. A tenyésztő a Mezőhegyesi Állami Ménes Kft., a kiállító pedig a a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt."

A nóniusz legfőbb jellegzetessége a test nagyságával arányos, kissé durva félkos-, esetenként kosfej derül ki a menesbirtok.hu ismertetőjéből.

Nyaka – a nagy befolyású arab és spanyol-nápolyi ősöknek köszönhetően – magasan, a telivérezett egyedeknél középmagasan illesztett középhosszú, olykor rövid, nem eléggé ívelt.

Marja középmagas, izmos, telt. Háta hosszú, középhosszú, széles, jól izmolt. Ágyéka középhosszú, elég széles, jól izmolt. Fara elég nagy terjedelmű, enyhén lejtős, hossza nem éri el a félvér lovak farhosszúságát. Mellkasa dongás, kevésbé mély. Igás jellegének megfelelően szügye széles, igen jól izmolt. Ízületei terjedelmesek, inai szárazak. A hasonló testnagyságú és tömegű európai melegvérű fajták között a nóniusz rendelkezik a legszárazabb inakkal és ízületekkel.

Fotó: magyarmezogazdasag.hu

Hazai helyzete

A II. világháború után a ló katonai hasznosítása gyakorlatilag megszűnt, és a nóniusz főleg az Alföld igáslovaként vált kedveltté. A hetvenes években kísérleteztek a fajta sportirányú átkeresztezésével, de ez szélesebb körben nem tudott elterjedni. 1989-től, a Nóniusz Lótenyésztő Országos Egyesület megalakulásától kezdődően ismét a fajtiszta tenyésztés és a génmegőrzés a meghatározó tenyészcél.

Nonius IV-15 Toszka pózol a díjjal
Egészen a 1970-es évekig a ménállomány 20 százalékát tette ki a nóniusz. Különösen a Dél-Alföldön volt összefüggő tenyészkörzete. Ezt követően, a ló mezőgazdasági jelentőségének csökkenésével számaránya jelentősen visszaszorult. Ma az országban összesen 87 mén fedez.

A fajta régi nagy ménesei (Mezőhegyes, Hortobágy) megmaradtak ugyan, de csökkentett létszámmal tenyésztenek.

E két tenyészet adja a ménutánpótlás zömét, itt még fellelhetők az eredeti kancacsaládok is. Népies állománya elsősorban Mezőhegyes és Makó környékén, valamint Hajdú-Bihar megyében alakult ki.

Ezen a vidéken működtek egykori törzstenyészetei is, amelyeknek megszűnte után az állomány túlnyomórészt ebben a körzetben maradt, de mára már a Dunántúlon is egyre több tenyésztője található. A törzskönyvi ellenőrzésben tartott kancák száma közel 500.

A köztenyésztésben – éppen gazdasági értékmérő tulajdonságai miatt – még viszonylag sok nóniuszkanca fordul elő, melyek közül jó néhány alkalmas lehet a fajta genetikai bázisának szélesítésére.

Magyarországon kívül Romániában, az Izvini ménesben és kis létszámban Jugoszláviában, helyenként Bulgáriában található még fajtatiszta állomány.

Papp János és Toszka

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Lovak a világ leghidegebb táján

A jakut ló, jakut póni avagy egyszerűen csak jakut vélhetően a leghidegtűrőbb, legigénytelenebb ló, melyet ismerünk. Jakutföldön honos, melynek címerállata is, hiszen kulcsfontosságú háziállatnak számít a mind a mai napig.

Megfizethetetlen élmény

Az élményt, amit a világ jelenlegi legeredményesebb reininglovasának kurzusán szerezhet egy tanulni vágyó versenyző, nyugodtan lehet azok közé sorolni, amelyeket megfizethetetlenként szokás emlegetni. Shawn Flarida kurzusán jártunk Franciaországban.

Zalából Szabó Péter jutott az Év Erdésze Verseny országos döntőjébe

A Zalaerdő Zrt. Obornakon rendezte az Év Erdésze Verseny helyi fordulóját, a társaság öt erdészetének 20 erdésze mérte össze szakmai tudását.

Lezajlott az erdészek háziversenye a Pétervásárai Erdészeténél

Szép időben, baráti hangulatban zajlott az EGERERDŐ Zrt. Pétervásárai Erdészeténél a 2018 évi háziverseny, ahol az erdészeti versenyszámok egy helyen, a Váraszói-völgyben kerültek megrendezésre.

Május végéig lehet jelentkezni a Virágos Magyarország Környezetszépítő Versenyre

A Magyar Turisztikai Ügynökség 2018-ban immár 25. alkalommal indítja útjára hazánk legnépszerűbb környezetszépítő kezdeményezését. Az 1994 óta töretlenül sikeres megmérettetés évente közel 300 települést mozgat meg. Közülük választja ki a szervezőbizottság és az MTÜ az öt legvirágosabb várost, falut és budapesti kerületet.

Versennyel tesztelték az új lovas stadiont Szilvásváradon

Országos minősítő díjlovagló versenyt rendeztek a szilvásváradi fedeles lovardában, ezzel párhuzamosan pedig egy díjugrató tesztverseny is folyt az új lovas stadionban.

Tudja, milyen ízű az év fagyija?

A gyenesdiási Bringatanya - Somogyi fagylaltműhely cukrásza, Somogyi Renáta bazsalikomos málnája lett az év fagylaltja.

Napjaink eszmei galambfajtája Hódmezővásárhelyen

A XXV. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon a galambok közül legnagyobb számban a szalontai óriást mutatták be. Ez jelzésértékű, hiszen ezek az állatok kiváló hústermelő képességgel, szaporasággal bírnak, miközben ellenálló képességük is kimagasló, s ahol lehet, kijáró (vagy ahogy Erdélyben nevezik, réti) galambként is szedegethetnek némi eleséget maguknak a határban.

Jó üzletek köttettek a baromfiárverésen

A jubileumi Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok egyik záróeseménye volt a baromfiárverés, melyre második alkalommal került sor a rangos esemény történetében. Egyértelmű, hogy a tavalyi árverést nem felejtette el a törzsközönség – sok ismerős arcot láthattunk a licitálók és az érdeklődők között. Idén azonban lényegesen többen vásároltak tárcsát, mint az előző évben.

Az EU-ban eddig nem látott juhok Hódmezővásárhelyen

Virágzó juhtenyésztésünk egyik ékes bizonyítéka, hogy a XXV. jubileumi Állattenyésztési Napokon oly fajtát is láthattunk Hódmezővásárhelyen a juh fajtabemutatón, melyet most először importáltak az Európai Unió területére. Természetesen a különleges állatok mellett felvonultatták a tenyésztők a hús-, a tejelő- és egyes őshonos fajták legszebb példányait is.