Back to top

Légzőszervi betegségek számokban

A nagyüzemi tenyész- és árutojás-termelő állományokban, de különösen a brojler- és hízópulyka-állományokban a Mycoplasma gallisepticum és Mycoplasma synoviae fertőzése mind világszerte, mind Magyarországon még ma is az egyik legsúlyosabb és legköltségesebb betegségnek tekinthető.

Az intenzív baromfitartásban nagyon sok állatot tartanak zártan, alapvetően kis területen, ami járványügyi szempontból a Mycoplasma kórokozóknak nagyon kedvező helyzetet teremt. A mycoplasmosist a brojlercsirkéknél idült légzőszervi betegségnek (Chronic Respiratory Disease – CRD) vagy légzsákgyulladásnak, pulykáknál fertőző sinuitisnek is nevezik a jellegzetes kórbonctani tünetek miatt.

A CRD kialakulásában egyszerre több tényező játszik szerepet, amelyek együttese legyengíti az állatok immunrendszerét, és ezáltal az intenzíven nevelt madár és környezete közötti törékeny egyensúly felborul, de a tünetegyüttes kialakulásában a mycoplasmák játsszák az elsődleges szerepet.

Világszerte a Mycoplasma gallisepticum (MG) és a Mycoplasma synoviae (MS) okozza messze a legsúlyosabb légzőszervi tüneteket, csirkében, pulykában, fácánoknál, fürjeknél, galamboknál és díszmadaraknál (pl. papagáj, páva) egyaránt.

A myocplasmák különböző hajlamosító tényezők hatására, többnyire más vírusokkal – például baromfipestis, a fertőző bronchitis vírusa – és baktériumokkal – például E. coli – együtt okozzák a jellegzetes légzőszervi tüneteket. A mycoplasmosis legjellemzőbb klinikai tünetei – az étvágytalanság, a borzoltság, a gubbasztás általános betegségtünetein kívül – a tüsszögés, a köhögés, a hörgés, a nehéz légzés, a kötőhártya-gyulladás, az orrmelléküregek duzzanata, a szem- és orrváladék ürülése, valamint MS esetén az ízületgyulladás és a következményes sántaság. A kórbonctani tünetek között leggyakrabban légzsák-, szívburok- és máj körüli gyulladást találunk.

A mycoplasmák általában eleve jelen vannak az állományban, de addig nem okoznak súlyos tüneteket, amíg valamilyen stressz nem éri az állományt
A mycoplasmák általában eleve jelen vannak az állományban, de addig nem okoznak súlyos tüneteket, amíg valamilyen stressz nem éri az állományt

A mycoplasmák általában eleve jelen vannak az állományban, de addig nem okoznak súlyos tüneteket, amíg valamilyen stressz nem éri az állományt. Sok esetben a mycoplasmafertőzöttség klinikai tünetekben nem nyilvánul meg, de a termelést ilyenkor is hátrányosan befolyásolja.

A klinikai és szubklinikai mycoplasmafertőzések óvatos becslések szerint is dollármilliárdokban mérhető éves veszteséget okoznak a világ baromfiiparának.

A pénzben is kifejezhető termelési mutatók közül a CRD hatására mind a brojler szülőállományokban, mind az árutojás- termelő tojóállományokban visszaesik a tojástermelés. Az Egyesült Államokban végzett vizsgálatok szerint a brojler szülőállományokban a tojástermelés átlagosan 5–15 százalékkal, az árutojás-termelő tyúkállományoknál pedig 10–20 százalékkal csökkent a mycoplasmamentes állományokhoz képest.

Az árutojástermelésben a csökkenés átlagos mértéke az első tojóciklusban mindig nagyobb volt, mint a másodikban. Az árutojás-termelő állományok felnevelése során bekövetkezett mycoplasmafertőzés hatása a tojástermelésre minimális, viszont ha a tojóciklus során következik be, a tojástermelés, különösen a csúcstermelés során, drasztikusan visszaeshet, és bár utána újra növekedésnek indul, a korábbi magas szintet nem tudja elérni.

A brojler szülőállományokban a kisebb tojástermelés mellett a tojások keltethetősége is 5–10 százalékkal romlik a kései embrionális elhalás miatt. Ráadásul a mycoplasmapozitív tojásokból kikelő brojlercsirkék életképessége és egységessége is romlik (kelésgyengeség), valamint a későbbi fejlődési erélyük is elmarad a mentes állományokban nevelt társaikétól. A fertőzés éves gazdasági kártételét több mint évi 100 millió dollárra becsülték mindkét ágazatban már az 1980-as években az USA-ban.

A CRD a brojlerállományokban átlagosan 5–10 százalékkal nagyobb – elsősorban kései – elhullást, 10–20 százalékkal kisebb testtömeg-gyarapodást és rosszabb takarmányértékesülést, valamint vágóhídi kobzást és leminősítést (elsősorban a légzsák- és ízületgyulladás miatt) eredményez. A kései elhullások gazdaságilag különösen hátrányosak, mivel a várt jövedelem elvesztése mellett a tartási – elsősorban a takarmányozási – költségek döntő többsége már realizálódott. Nagyon súlyos esetekben a mortalitás akár 30 százalék is lehet a brojlercsirkék és a hízópulykák között. A tünetek tömeges és súlyos jelentkezésekor a termelési mutatók romlása által okozott gazdasági károkhoz hozzá lehet még számítani az előre nem tervezett, kuratív antibiotikumos kezelés költségeit is.

A légzsákokon található kórbonctani elváltozások súlyossága és a termelési mutatók romlása között szoros összefüggés mutatható ki. Amennyiben a 4-es légzsákpontozási skálán csak 1–2 pontot adunk, vagyis az elváltozások enyhének tekinthetők (a légzsákok homályossága, megvastagodása), addig alapvetően a testtömeg-gyarapodás és a takarmányértékesülés romlik, az elváltozások súlyosságával arányosan. Amikor azonban súlyos elváltozásokat találunk (3–4 pont, ami nagy mennyiségű exudátumot és nagy kiterjedésű fibrines megvastagodást jelent), akkor már az elhullások száma is nagy mértékben növekszik.

Súlyos esetekben a mortalitás akár 30 százalék is lehet
Súlyos esetekben a mortalitás akár 30 százalék is lehet

A modern baromfifajták genetikai képességeinek minél jobb kihasználása érdekében a baromfiágazat már régen felismerte a légzőszervi betegségek kontroll alatt tartásának fontosságát. A CRD megelőzésében és gyógyításában kulcsfontosságú egy integrált légzőszervi védekezési program alkalmazása, ami a szülőállományok MG- és MS-mentesítését, a járványmegelőző intézkedések és hatékony telepi üzemviteli rend következetes véghezvitelét, valamint az árutermelő állományokban a mycoplasmosis elleni immunizálások, illetve metaphylaktikus kezelések alkalmazását jelenti.

Az intenzív baromfitenyésztésben a csak a CRD megjelenésekor adott kuratív antibiotikumos kezelés gazdasági szempontból már nem tekinthető hatékonynak, mivel a tünetek általában a termelési ciklus későbbi szakaszában jelennek meg, és akkor már jóval többe kerül a gyógykezelés.

Emellett a tapasztalatok azt mutatják, hogy a nem MG- és MS-mentes állományokban a mycoplasmosis tünetei előbb vagy utóbb úgyis megjelennek az állományban, és egy célzott metaphylaktikus antibiotikumkezelés nagy mértékben segítheti a madarak védekezőrendszerét a már diagnosztizált mycoplasmafertőzési folyamat elején. Ezáltal minimalizálhatók a légzőszervi tünetek, és megelőzhetők a termelési, valamint a következményes gazdasági károk.

A mycoplasmák elleni védekezésben leggyakrabban használt antibiotikumok a linkomicin, az enrofloxacin, a tilozin, a tilmikozin és a florfenikol.

Az USA-ban egy kísérletben 1 millió brojler csirkén végeztek antibiotikumos kezelést, aminek költség-haszon elemzését a metaphylaxis termelési mutatókra gyakorolt hatása alapján készítettem el (táblázat). Az egy termelési ciklusra számolt, ezáltal – az alacsonyabb testtömeg-gyarapodásból származó éves árbevételcsökkenést, valamint a metaphylaxis hiányában magasabb kuratív gyógykezelés költségét figyelmen kívül hagyó – egyszerűsített számításoknál 80 Ft/kg takarmány- és 250 Ft/kg felvásárlási árral számoltam. A leadott brojlercsikék sztenderdizált tömege 2,203 kilogramm volt, és azt feltételeztem, hogy minden állat Mycoplasma-pozitív volt. Az antibiotikum-kezelés költsége az első 3 napban 1,5 Ft/madár volt, vagy ha még a hizlalás közepén is 2 napig lekezelik őket, akkor 5 Ft/madár.

A számítás alapján, 1 milliós induló brojlerállomány esetén, amennyiben összesen 5 napos antibiotikum-kúrát kapnak a hizlalás során, a kezelés jövedelme több mint 3 millió forint (ez leadott madaranként 3,48 Ft-ot jelent).

A befektetés költség- haszon aránya 1,65 (vagyis minden befektetett forintra 1,65 Ft bevétel, azaz 0,65 Ft tiszta haszon jut), megtérülése pedig 65,19 százalék, amely hozam jóval magasabb a jelenlegi banki befektetési lehetőségeknél.

A bemutatott számítás eredményei azt valószínűsítik, hogy a mycoplasmosis elleni metaphylaktikus antibiotikum-kezelés alkalmazása a magyarországi brojlerállományokban is megtérül.

Ózsvári László
Állatorvostudományi Egyetem, Budapest

Ide kattintva megtekintheti a további jelölteket!

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2018/19 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kutyás programok az örökbe fogadott állatok napján

Szeptember 23-án rendezik meg a VI. Örökbe fogadott Állatok Napját a Népligetben, a Planetárium mögött. A programon részt vevők nemcsak élményekkel, de a helyes állattartással kapcsolatos ismeretekkel is gazdagodhatnak – olvasható közleményükben.

Méhzárlatot rendeltek el Pécsen

A Pécsi Járási Hivatal Agrárügyi Főosztály Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztálya Pécs közigazgatási területen tartott méhállományokra azonnali hatállyal községi zárlatot rendelt el.

Ukrán-magyar összefogás a rókaveszettség ellen

Három évre szóló megállapodást kötött az Agrárminisztérium és az ukrán szaktárca a rókaveszettség-felszámolási program végrehajtásáról.

Védjük lovainkat a Nyugat-nílusi láztól!

A nyár és az ősz folyamán az Európai Unió több tagállamában, köztük Magyarországon is jelentették a lovak Nyugat-nílusi lázzal történő megfertőződését. 2018-ban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma hazánk 64 állattartó telepén mutatta ki a fertőzést.

A megelőzéssel lehet a legtöbbet tenni a halbetegségek ellen

A halbetegségek kórokozóinak 10-20 százalékát már ismerik az állatorvosok, a többit még nem. A halak a lehalászás, a szállítás és a lerakodás során könnyen megfertőződhetnek, de a gondatlan tógazdák saját maguk is elősegíthetik a betegségek kialakulását.

Súlyosbodik a helyzet Romániában, már tucatnyi megyét érint a sertéspestis

Romániában a korábbi adatokhoz képest kettővel több, tizenkét megyét érint az afrikai sertéspestis, amely már 207 településen van jelen, és csaknem kilencszáz fertőző gócpontról tudnak a hatóságok – közölte a román állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági szakhatóság.

Betiltják a cink-oxidot a sertéstakarmányokban

Túlzott környezetkárosító hatása miatt 2022-re az Európai Unió teljes mértékben betiltja a cink-oxid adalékok felhasználását a sertéstakarmányokban. Felmerül a kérdés, hogy akkor miért is kerül bele ez az ártalmas vegyület a választási malacok takarmányába?

Tiszaföldvári sertéshorror: börtön is lehet a vége a tetemek „elvermelésének”

A vizsgálatok éppen csak elkezdődtek, de a szakértő szerint az állati hullák „elvermelése” a hulladékgazdálkodás rendjének megsértését súrolják, ami miatt több év börtönt is kaphat a felelős.

Jól alakul a víziszárnyasok eladása

Jól alakul a víziszárnyasok eladása a belföldi és az exportpiacokon, az első félévben a kacsa kivitele megduplázódott, és libánál is jelentős növekedés látható tavalyhoz képest - mondta Fórián Zoltán agrárszakértő, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezetője a Magyar Hírlapnak.

Sertéspestist észleltek Japánban, de nem az afrikait

Több mint negyedszázad elteltével ismét sertéspestist mutattak ki Japánban. A Gifu tartományi központban kimutatott sertéspestis kórokozója a mezőgazdasági minisztérium közleménye szerint nem azonos a Kínában pusztító afrikai sertéspestis vírusával. Japánban 26 éve nem fordult elő sertéspestis-fertőzés.