Back to top

Légzőszervi betegségek számokban

A nagyüzemi tenyész- és árutojás-termelő állományokban, de különösen a brojler- és hízópulyka-állományokban a Mycoplasma gallisepticum és Mycoplasma synoviae fertőzése mind világszerte, mind Magyarországon még ma is az egyik legsúlyosabb és legköltségesebb betegségnek tekinthető.

Az intenzív baromfitartásban nagyon sok állatot tartanak zártan, alapvetően kis területen, ami járványügyi szempontból a Mycoplasma kórokozóknak nagyon kedvező helyzetet teremt. A mycoplasmosist a brojlercsirkéknél idült légzőszervi betegségnek (Chronic Respiratory Disease – CRD) vagy légzsákgyulladásnak, pulykáknál fertőző sinuitisnek is nevezik a jellegzetes kórbonctani tünetek miatt.

A CRD kialakulásában egyszerre több tényező játszik szerepet, amelyek együttese legyengíti az állatok immunrendszerét, és ezáltal az intenzíven nevelt madár és környezete közötti törékeny egyensúly felborul, de a tünetegyüttes kialakulásában a mycoplasmák játsszák az elsődleges szerepet.

Világszerte a Mycoplasma gallisepticum (MG) és a Mycoplasma synoviae (MS) okozza messze a legsúlyosabb légzőszervi tüneteket, csirkében, pulykában, fácánoknál, fürjeknél, galamboknál és díszmadaraknál (pl. papagáj, páva) egyaránt.

A myocplasmák különböző hajlamosító tényezők hatására, többnyire más vírusokkal – például baromfipestis, a fertőző bronchitis vírusa – és baktériumokkal – például E. coli – együtt okozzák a jellegzetes légzőszervi tüneteket. A mycoplasmosis legjellemzőbb klinikai tünetei – az étvágytalanság, a borzoltság, a gubbasztás általános betegségtünetein kívül – a tüsszögés, a köhögés, a hörgés, a nehéz légzés, a kötőhártya-gyulladás, az orrmelléküregek duzzanata, a szem- és orrváladék ürülése, valamint MS esetén az ízületgyulladás és a következményes sántaság. A kórbonctani tünetek között leggyakrabban légzsák-, szívburok- és máj körüli gyulladást találunk.

A mycoplasmák általában eleve jelen vannak az állományban, de addig nem okoznak súlyos tüneteket, amíg valamilyen stressz nem éri az állományt
A mycoplasmák általában eleve jelen vannak az állományban, de addig nem okoznak súlyos tüneteket, amíg valamilyen stressz nem éri az állományt

A mycoplasmák általában eleve jelen vannak az állományban, de addig nem okoznak súlyos tüneteket, amíg valamilyen stressz nem éri az állományt. Sok esetben a mycoplasmafertőzöttség klinikai tünetekben nem nyilvánul meg, de a termelést ilyenkor is hátrányosan befolyásolja.

A klinikai és szubklinikai mycoplasmafertőzések óvatos becslések szerint is dollármilliárdokban mérhető éves veszteséget okoznak a világ baromfiiparának.

A pénzben is kifejezhető termelési mutatók közül a CRD hatására mind a brojler szülőállományokban, mind az árutojás- termelő tojóállományokban visszaesik a tojástermelés. Az Egyesült Államokban végzett vizsgálatok szerint a brojler szülőállományokban a tojástermelés átlagosan 5–15 százalékkal, az árutojás-termelő tyúkállományoknál pedig 10–20 százalékkal csökkent a mycoplasmamentes állományokhoz képest.

Az árutojástermelésben a csökkenés átlagos mértéke az első tojóciklusban mindig nagyobb volt, mint a másodikban. Az árutojás-termelő állományok felnevelése során bekövetkezett mycoplasmafertőzés hatása a tojástermelésre minimális, viszont ha a tojóciklus során következik be, a tojástermelés, különösen a csúcstermelés során, drasztikusan visszaeshet, és bár utána újra növekedésnek indul, a korábbi magas szintet nem tudja elérni.

A brojler szülőállományokban a kisebb tojástermelés mellett a tojások keltethetősége is 5–10 százalékkal romlik a kései embrionális elhalás miatt. Ráadásul a mycoplasmapozitív tojásokból kikelő brojlercsirkék életképessége és egységessége is romlik (kelésgyengeség), valamint a későbbi fejlődési erélyük is elmarad a mentes állományokban nevelt társaikétól. A fertőzés éves gazdasági kártételét több mint évi 100 millió dollárra becsülték mindkét ágazatban már az 1980-as években az USA-ban.

A CRD a brojlerállományokban átlagosan 5–10 százalékkal nagyobb – elsősorban kései – elhullást, 10–20 százalékkal kisebb testtömeg-gyarapodást és rosszabb takarmányértékesülést, valamint vágóhídi kobzást és leminősítést (elsősorban a légzsák- és ízületgyulladás miatt) eredményez. A kései elhullások gazdaságilag különösen hátrányosak, mivel a várt jövedelem elvesztése mellett a tartási – elsősorban a takarmányozási – költségek döntő többsége már realizálódott. Nagyon súlyos esetekben a mortalitás akár 30 százalék is lehet a brojlercsirkék és a hízópulykák között. A tünetek tömeges és súlyos jelentkezésekor a termelési mutatók romlása által okozott gazdasági károkhoz hozzá lehet még számítani az előre nem tervezett, kuratív antibiotikumos kezelés költségeit is.

A légzsákokon található kórbonctani elváltozások súlyossága és a termelési mutatók romlása között szoros összefüggés mutatható ki. Amennyiben a 4-es légzsákpontozási skálán csak 1–2 pontot adunk, vagyis az elváltozások enyhének tekinthetők (a légzsákok homályossága, megvastagodása), addig alapvetően a testtömeg-gyarapodás és a takarmányértékesülés romlik, az elváltozások súlyosságával arányosan. Amikor azonban súlyos elváltozásokat találunk (3–4 pont, ami nagy mennyiségű exudátumot és nagy kiterjedésű fibrines megvastagodást jelent), akkor már az elhullások száma is nagy mértékben növekszik.

Súlyos esetekben a mortalitás akár 30 százalék is lehet
Súlyos esetekben a mortalitás akár 30 százalék is lehet

A modern baromfifajták genetikai képességeinek minél jobb kihasználása érdekében a baromfiágazat már régen felismerte a légzőszervi betegségek kontroll alatt tartásának fontosságát. A CRD megelőzésében és gyógyításában kulcsfontosságú egy integrált légzőszervi védekezési program alkalmazása, ami a szülőállományok MG- és MS-mentesítését, a járványmegelőző intézkedések és hatékony telepi üzemviteli rend következetes véghezvitelét, valamint az árutermelő állományokban a mycoplasmosis elleni immunizálások, illetve metaphylaktikus kezelések alkalmazását jelenti.

Az intenzív baromfitenyésztésben a csak a CRD megjelenésekor adott kuratív antibiotikumos kezelés gazdasági szempontból már nem tekinthető hatékonynak, mivel a tünetek általában a termelési ciklus későbbi szakaszában jelennek meg, és akkor már jóval többe kerül a gyógykezelés.

Emellett a tapasztalatok azt mutatják, hogy a nem MG- és MS-mentes állományokban a mycoplasmosis tünetei előbb vagy utóbb úgyis megjelennek az állományban, és egy célzott metaphylaktikus antibiotikumkezelés nagy mértékben segítheti a madarak védekezőrendszerét a már diagnosztizált mycoplasmafertőzési folyamat elején. Ezáltal minimalizálhatók a légzőszervi tünetek, és megelőzhetők a termelési, valamint a következményes gazdasági károk.

A mycoplasmák elleni védekezésben leggyakrabban használt antibiotikumok a linkomicin, az enrofloxacin, a tilozin, a tilmikozin és a florfenikol.

Az USA-ban egy kísérletben 1 millió brojler csirkén végeztek antibiotikumos kezelést, aminek költség-haszon elemzését a metaphylaxis termelési mutatókra gyakorolt hatása alapján készítettem el (táblázat). Az egy termelési ciklusra számolt, ezáltal – az alacsonyabb testtömeg-gyarapodásból származó éves árbevételcsökkenést, valamint a metaphylaxis hiányában magasabb kuratív gyógykezelés költségét figyelmen kívül hagyó – egyszerűsített számításoknál 80 Ft/kg takarmány- és 250 Ft/kg felvásárlási árral számoltam. A leadott brojlercsikék sztenderdizált tömege 2,203 kilogramm volt, és azt feltételeztem, hogy minden állat Mycoplasma-pozitív volt. Az antibiotikum-kezelés költsége az első 3 napban 1,5 Ft/madár volt, vagy ha még a hizlalás közepén is 2 napig lekezelik őket, akkor 5 Ft/madár.

A számítás alapján, 1 milliós induló brojlerállomány esetén, amennyiben összesen 5 napos antibiotikum-kúrát kapnak a hizlalás során, a kezelés jövedelme több mint 3 millió forint (ez leadott madaranként 3,48 Ft-ot jelent).

A befektetés költség- haszon aránya 1,65 (vagyis minden befektetett forintra 1,65 Ft bevétel, azaz 0,65 Ft tiszta haszon jut), megtérülése pedig 65,19 százalék, amely hozam jóval magasabb a jelenlegi banki befektetési lehetőségeknél.

A bemutatott számítás eredményei azt valószínűsítik, hogy a mycoplasmosis elleni metaphylaktikus antibiotikum-kezelés alkalmazása a magyarországi brojlerállományokban is megtérül.

Ózsvári László
Állatorvostudományi Egyetem, Budapest

Ide kattintva megtekintheti a további jelölteket!

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2018/19 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

ASP: enyhül az ukrán szigor

Újra szállíthatóak állateledelek és növényi eredetű takarmányok Ukrajnába hazánk ASP-vel nem érintett területeiről. A magyar vállalkozások számára rendkívül kedvező döntés dr. Bognár Lajos országos főállatorvos személyes tárgyalásai, valamint a szakértői egyeztetések eredménye.

Egy párjához hűséges gyönyörű víziszárnyas

A mandarinréce gácsérja kétségkívül a világ egyik leggyönyörűbb szárnyasának számít. Nem véletlen tehát, hogy már hosszú évszázadok óta tartják őshazájában is, Ázsiában mint díszréce. Európába az 1840-es években importálták először.

Remény, UFO és pogácsa

A fenti elnevezések a lapos barack fedőnevei. Az őszibarackok közül kitűnik különleges alakjával, ezért számos néven illetik a Peen-to kínai lapos barackot, úgymint flat (lapos), soucer (csészealj), donut (amerikai fánk), valamint Remény, Ufó és pogácsabarack.

Kezdődik a kecskék szerelmi időszaka

Közeleg a nyár vége, amikor a kecskéknél megkezdődik a „szerelem időszaka”. Jól gondoljuk meg, melyik gödölyét, melyik anyát nem érdemes fedeztetni. Bármily szomorú ugyan, de a nem megfelelőket ki kell selejtezni.

Két véglet között mozognak a mezőgazdasági termelői árak

A mezőgazdasági termelői árak májusban 0,6 százalékkal nőttek az egy évvel korábbiakhoz képest. Az emelkedés a növényi termékek árának 4,6 százalékos növekedéséből és az élő állatok és állati termékek árának 6,4 százalékos csökkenéséből tevődik össze.

Tömeges méhpusztulás hazánkban: a teljes ágazat kutatja a rejtély okát

Ahogy virágba borultak a napraforgótáblák, elkezdtek pusztulni a méhek – távol a kaptártól, a termőföldeken. A teljes körű vizsgálat elindult. Az agrárium minden szereplőjének érdeke, hogy kiderüljön, mi állhat az országos jelenség hátterében. Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke foglalja össze a jelenlegi helyzetet és beszámol a következő lépésekről is:

Már fizetik a baromfi és sertés állatjóléti támogatásokat

A Magyar Államkincstár megkezdte a 2018. első negyedéves baromfi és sertés állatjóléti támogatások kifizetését.

Kéthetes előnyben a szőlő Villányban

Esős júniuson vagyunk túl, a párás, esős, meleg idő fokozott figyelmet igényel a gazdáktól. Oda kell figyelni, hogy szellős legyen a lombfelület és a növényvédő szereket kellő időben kijuttatni, abszolút kézben tartható. A Villányi Borvidéken minden rendben, a minőség továbbra is jó és a mennyiséggel is elégedettek lehetnek a gazdák.

Még bizonytalan az idei méztermelő szezon

A méhegészségügyi problémák és az időjárási körül­mények egyaránt nehezítették idén a méhészek munkáját. Az egyik legfőbb probléma, hogy teljes bizonyossággal nem lehet tudni, hogy mi okozta az elmúlt hetekben tapasztalt népességcsökkenést a kaptárakban.

Felelős állattartás és a jó PR: példát mutatott a Telenor

A Telenor egy hörcsög miatt módosítja a reklámfilmjét. Kevés nagyvállalat veszi ilyen komolyan a felelős állattartást, egyben azt, hogy nem terjeszt hülyeségeket, csak mert cukin mutat a reklámban.