Back to top

Légzőszervi betegségek számokban

A nagyüzemi tenyész- és árutojás-termelő állományokban, de különösen a brojler- és hízópulyka-állományokban a Mycoplasma gallisepticum és Mycoplasma synoviae fertőzése mind világszerte, mind Magyarországon még ma is az egyik legsúlyosabb és legköltségesebb betegségnek tekinthető.

Az intenzív baromfitartásban nagyon sok állatot tartanak zártan, alapvetően kis területen, ami járványügyi szempontból a Mycoplasma kórokozóknak nagyon kedvező helyzetet teremt. A mycoplasmosist a brojlercsirkéknél idült légzőszervi betegségnek (Chronic Respiratory Disease – CRD) vagy légzsákgyulladásnak, pulykáknál fertőző sinuitisnek is nevezik a jellegzetes kórbonctani tünetek miatt.

A CRD kialakulásában egyszerre több tényező játszik szerepet, amelyek együttese legyengíti az állatok immunrendszerét, és ezáltal az intenzíven nevelt madár és környezete közötti törékeny egyensúly felborul, de a tünetegyüttes kialakulásában a mycoplasmák játsszák az elsődleges szerepet.

Világszerte a Mycoplasma gallisepticum (MG) és a Mycoplasma synoviae (MS) okozza messze a legsúlyosabb légzőszervi tüneteket, csirkében, pulykában, fácánoknál, fürjeknél, galamboknál és díszmadaraknál (pl. papagáj, páva) egyaránt.

A myocplasmák különböző hajlamosító tényezők hatására, többnyire más vírusokkal – például baromfipestis, a fertőző bronchitis vírusa – és baktériumokkal – például E. coli – együtt okozzák a jellegzetes légzőszervi tüneteket. A mycoplasmosis legjellemzőbb klinikai tünetei – az étvágytalanság, a borzoltság, a gubbasztás általános betegségtünetein kívül – a tüsszögés, a köhögés, a hörgés, a nehéz légzés, a kötőhártya-gyulladás, az orrmelléküregek duzzanata, a szem- és orrváladék ürülése, valamint MS esetén az ízületgyulladás és a következményes sántaság. A kórbonctani tünetek között leggyakrabban légzsák-, szívburok- és máj körüli gyulladást találunk.

A mycoplasmák általában eleve jelen vannak az állományban, de addig nem okoznak súlyos tüneteket, amíg valamilyen stressz nem éri az állományt
A mycoplasmák általában eleve jelen vannak az állományban, de addig nem okoznak súlyos tüneteket, amíg valamilyen stressz nem éri az állományt

A mycoplasmák általában eleve jelen vannak az állományban, de addig nem okoznak súlyos tüneteket, amíg valamilyen stressz nem éri az állományt. Sok esetben a mycoplasmafertőzöttség klinikai tünetekben nem nyilvánul meg, de a termelést ilyenkor is hátrányosan befolyásolja.

A klinikai és szubklinikai mycoplasmafertőzések óvatos becslések szerint is dollármilliárdokban mérhető éves veszteséget okoznak a világ baromfiiparának.

A pénzben is kifejezhető termelési mutatók közül a CRD hatására mind a brojler szülőállományokban, mind az árutojás- termelő tojóállományokban visszaesik a tojástermelés. Az Egyesült Államokban végzett vizsgálatok szerint a brojler szülőállományokban a tojástermelés átlagosan 5–15 százalékkal, az árutojás-termelő tyúkállományoknál pedig 10–20 százalékkal csökkent a mycoplasmamentes állományokhoz képest.

Az árutojástermelésben a csökkenés átlagos mértéke az első tojóciklusban mindig nagyobb volt, mint a másodikban. Az árutojás-termelő állományok felnevelése során bekövetkezett mycoplasmafertőzés hatása a tojástermelésre minimális, viszont ha a tojóciklus során következik be, a tojástermelés, különösen a csúcstermelés során, drasztikusan visszaeshet, és bár utána újra növekedésnek indul, a korábbi magas szintet nem tudja elérni.

A brojler szülőállományokban a kisebb tojástermelés mellett a tojások keltethetősége is 5–10 százalékkal romlik a kései embrionális elhalás miatt. Ráadásul a mycoplasmapozitív tojásokból kikelő brojlercsirkék életképessége és egységessége is romlik (kelésgyengeség), valamint a későbbi fejlődési erélyük is elmarad a mentes állományokban nevelt társaikétól. A fertőzés éves gazdasági kártételét több mint évi 100 millió dollárra becsülték mindkét ágazatban már az 1980-as években az USA-ban.

A CRD a brojlerállományokban átlagosan 5–10 százalékkal nagyobb – elsősorban kései – elhullást, 10–20 százalékkal kisebb testtömeg-gyarapodást és rosszabb takarmányértékesülést, valamint vágóhídi kobzást és leminősítést (elsősorban a légzsák- és ízületgyulladás miatt) eredményez. A kései elhullások gazdaságilag különösen hátrányosak, mivel a várt jövedelem elvesztése mellett a tartási – elsősorban a takarmányozási – költségek döntő többsége már realizálódott. Nagyon súlyos esetekben a mortalitás akár 30 százalék is lehet a brojlercsirkék és a hízópulykák között. A tünetek tömeges és súlyos jelentkezésekor a termelési mutatók romlása által okozott gazdasági károkhoz hozzá lehet még számítani az előre nem tervezett, kuratív antibiotikumos kezelés költségeit is.

A légzsákokon található kórbonctani elváltozások súlyossága és a termelési mutatók romlása között szoros összefüggés mutatható ki. Amennyiben a 4-es légzsákpontozási skálán csak 1–2 pontot adunk, vagyis az elváltozások enyhének tekinthetők (a légzsákok homályossága, megvastagodása), addig alapvetően a testtömeg-gyarapodás és a takarmányértékesülés romlik, az elváltozások súlyosságával arányosan. Amikor azonban súlyos elváltozásokat találunk (3–4 pont, ami nagy mennyiségű exudátumot és nagy kiterjedésű fibrines megvastagodást jelent), akkor már az elhullások száma is nagy mértékben növekszik.

Súlyos esetekben a mortalitás akár 30 százalék is lehet
Súlyos esetekben a mortalitás akár 30 százalék is lehet

A modern baromfifajták genetikai képességeinek minél jobb kihasználása érdekében a baromfiágazat már régen felismerte a légzőszervi betegségek kontroll alatt tartásának fontosságát. A CRD megelőzésében és gyógyításában kulcsfontosságú egy integrált légzőszervi védekezési program alkalmazása, ami a szülőállományok MG- és MS-mentesítését, a járványmegelőző intézkedések és hatékony telepi üzemviteli rend következetes véghezvitelét, valamint az árutermelő állományokban a mycoplasmosis elleni immunizálások, illetve metaphylaktikus kezelések alkalmazását jelenti.

Az intenzív baromfitenyésztésben a csak a CRD megjelenésekor adott kuratív antibiotikumos kezelés gazdasági szempontból már nem tekinthető hatékonynak, mivel a tünetek általában a termelési ciklus későbbi szakaszában jelennek meg, és akkor már jóval többe kerül a gyógykezelés.

Emellett a tapasztalatok azt mutatják, hogy a nem MG- és MS-mentes állományokban a mycoplasmosis tünetei előbb vagy utóbb úgyis megjelennek az állományban, és egy célzott metaphylaktikus antibiotikumkezelés nagy mértékben segítheti a madarak védekezőrendszerét a már diagnosztizált mycoplasmafertőzési folyamat elején. Ezáltal minimalizálhatók a légzőszervi tünetek, és megelőzhetők a termelési, valamint a következményes gazdasági károk.

A mycoplasmák elleni védekezésben leggyakrabban használt antibiotikumok a linkomicin, az enrofloxacin, a tilozin, a tilmikozin és a florfenikol.

Az USA-ban egy kísérletben 1 millió brojler csirkén végeztek antibiotikumos kezelést, aminek költség-haszon elemzését a metaphylaxis termelési mutatókra gyakorolt hatása alapján készítettem el (táblázat). Az egy termelési ciklusra számolt, ezáltal – az alacsonyabb testtömeg-gyarapodásból származó éves árbevételcsökkenést, valamint a metaphylaxis hiányában magasabb kuratív gyógykezelés költségét figyelmen kívül hagyó – egyszerűsített számításoknál 80 Ft/kg takarmány- és 250 Ft/kg felvásárlási árral számoltam. A leadott brojlercsikék sztenderdizált tömege 2,203 kilogramm volt, és azt feltételeztem, hogy minden állat Mycoplasma-pozitív volt. Az antibiotikum-kezelés költsége az első 3 napban 1,5 Ft/madár volt, vagy ha még a hizlalás közepén is 2 napig lekezelik őket, akkor 5 Ft/madár.

A számítás alapján, 1 milliós induló brojlerállomány esetén, amennyiben összesen 5 napos antibiotikum-kúrát kapnak a hizlalás során, a kezelés jövedelme több mint 3 millió forint (ez leadott madaranként 3,48 Ft-ot jelent).

A befektetés költség- haszon aránya 1,65 (vagyis minden befektetett forintra 1,65 Ft bevétel, azaz 0,65 Ft tiszta haszon jut), megtérülése pedig 65,19 százalék, amely hozam jóval magasabb a jelenlegi banki befektetési lehetőségeknél.

A bemutatott számítás eredményei azt valószínűsítik, hogy a mycoplasmosis elleni metaphylaktikus antibiotikum-kezelés alkalmazása a magyarországi brojlerállományokban is megtérül.

Ózsvári László
Állatorvostudományi Egyetem, Budapest

Ide kattintva megtekintheti a további jelölteket!

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2018/19 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egy hónap alatt nagyjából 11 milliárdos kárt szenvedett el a sertéságazat

Vizsgálja a kormány, hogyan segíthetné azokat a gazdákat, akiket veszteség ért a sertéspestis miatt. Magyarországon már több elhullott vaddisznót is találtak, emiatt több ország is embargót vezetett be a magyar sertésekre. Az országos főállatorvos szerint a kár elérheti a 11 milliárd forintot. Továbbra is arra hívják fel a gazdák figyelmét, hogy ügyeljenek a higiéniára – közölte az M1 Híradója.

Az állatjóléti támogatás meghosszabbítását kértük

A kormány 2019-től is fenn kívánja tartani a baromfiszektor állatjóléti támogatását. Magyarország az éves keretet 12 milliárd forintról 14,5 milliárd forintra emelné, miközben fenntartja a tojótyúkok állatjóléti támogatását is.

Az első negyedévben rekord mennyiségű juhot adtak el

Márciusban – 2017-he viszonyítva – a vágójuh és a vágómarha felvásárlási ára emelkedett a leginkább, kilónként 160 , illetve 67 forinttal adtak többet értük. A vágóbaromfi ára 8 forinttal nőtt, a vágósertésé viszont 12 forinttal csökkent. A tehéntejért 3, az étkezési tojásért pedig 1 forinttal fizettek magasabb árat, mint 2018 III. havában.

Zárlat Nádasdon a méhek nyúlós költésrothadása miatt

Települési zárlatot rendeltek el Nádasd közigazgatási területén. Körmend város oldalán olvasható a tájékoztatás, miszerint Nádasd közigazgatási területén mézelő méhek nyúlós költésrothadás fertőző betegséget állapítottak meg.

Az uniós kukorica tizede magyar

Gabona- és iparinövény-, valamint baromfitermelésben jóval az ágazati átlag felett járul hozzá Magyarország az uniós agrárteljesítményhez  – derül ki a KSH összefoglalójából. Hazánk az EU mezőgazdasági kibocsátásának 1,9 százalékát állította elő.

Jó üzletek köttettek a baromfiárverésen

A jubileumi Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok egyik záróeseménye volt a baromfiárverés, melyre második alkalommal került sor a rangos esemény történetében. Egyértelmű, hogy a tavalyi árverést nem felejtette el a törzsközönség – sok ismerős arcot láthattunk a licitálók és az érdeklődők között. Idén azonban lényegesen többen vásároltak tárcsát, mint az előző évben.

Kelet-Ázsiából származik kétéltűgyilkos gomba

Kelet-Ázsia lehet az eredeti hazája a kétéltűeket világszerte pusztító gombának - derült ki egy új, a londoni Imperial College vezette nemzetközi kutatásból, amelyben a Magyar Természettudományi Múzeum egyik kutatója is részt vett.

Extrém gyümölcsdrágulás volt márciusban

Márciusban a mezőgazdasági termelői árak 2,5 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbiakhoz képest. Az emelkedés a növényi termékek árának 2,6 és az élő állatok és állati termékek árának 2,2 százalékos növekedéséből tevődik össze - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Odafigyeléssel megelőzhető a kutyákra leselkedő halálos kór

Magyarországon rohamosan terjed a kutyákat, rókákat és aranysakálokat is érintő szívférgesség fertőzés. Csütörtökön, a Szívférgesség Napján a szúnyogok terjesztette kór megelőzésére hívták fel a figyelmet.

Biztató lehetőségek a baromfiipar előtt

Kedvező világpiaci környezet és lehetőségek mellett jelentősen növelheti kibocsátását idén a hazai baromfiipar - mondta lapunknak a Baromfi Világnap alkalmából Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács tisztségében újabb 3 évre megerősített elnöke.