Back to top

Nem a külső számít: több a varjú Baranyában

Áprilisban felmérték a vetési varjak helyzetét Baranyában. Kiderült, a tavalyi adatokhoz képest közel 25 százalékkal több a költő pár a megyében. A varjak sokak számára zavaróak lehetnek, de nem árt tudni, 2001 óta védettek, természetvédelmi értékük 50 ezer forint.

A lakott területeken az ember közelségéhez jól alkalmazkodva számos madárfaj él. A fajok többségének jelenlétét örömmel fogadjuk környezetünkben, gyönyörködünk a tavasszal visszatérő gólyákban, eleséget helyezünk ki a verebeknek, rigóknak, és vörösbegyeknek, érdeklődve tekintünk be mindennapi életükbe. Vannak azonban olyan madárfajok is, melyekkel életmódjuknál, viselkedésüknél fogva kevésbé szimpatizálunk, sőt, kifejezett ellenszenvvel gondolunk rájuk. A társadalom számára legmegosztóbb talán a fekete tollazatú, és zajos vetési varjú – írja a bama.hu.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány áprilisi varjúszámlálásából kiderült, egyre több helyen jelen vannak a megyében, a Madártani Egyesület 9 településen 44 fészektelepet vett nyilvántartásba. A varjak fészkelése tavaly óta 4 helyen szűnt meg, viszont 16 helyen alakultak ki új, néhány páros kolóniák.

A költő párok számát az előző évi 998 párral szemben idén 1245 párra becsülték, ami 24,7 százalékos gyarapodást jelent.

Bank László, a Madártani Egyesület megyei csoportjának alelnöke elmondta:

– Valószínűleg tavaly jól sikerültek a költések, enyhe volt a tél, az évszak utolsó két, hidegebb hetét kibírták, ez játszhat szerepet abban, hogy nőtt az állomány. Illetve a déli részről megindult a betelepedés, és a horvát populációból is lehet nálunk néhány példány. Sokszor hullámzik az állomány, de 1980-ban 19 ezer pár varjú fészkelt a megyében, tehát az arányokat nem árt figyelembe venni.

Megvan a maguk szerepe

Az állatok természetben betöltött szerepét másképp ítéli meg a lakosság, mint a természetvédők, de a gazdálkodók és a vadászok egy része is. A varjak városi jelenlétének pozitív hozadéka is megemlítendő, időről időre egyre több helyen található erdei fülesbaglyok és vörös vércse az elhagyott vetésivarjú-fészkekben. A varjú sokak számára zavaróak lehetnek, de nem árt tudni, 2001 óta védettek, természetvédelmi értékük 50 ezer forint.

A megyeszékhelyen kevésbé zavaróak

A kiterjedt fészektelepek továbbra is a lakott területeken, illetve azok közvetlen szomszédságában vannak. A bama.hu értesülései szerint sok helyit zavar a jelenlétük, a családi házak udvarára is beszállnak a madarak. Szigetváron, a pécsi vásártéren és a Honvéd Kórház területén is számos madár él.

Pécsett a fészkelő állomány a tavalyi 479 párról 603 párra nőtt.

Ennek ellenére a megyeszékhelyen talán kevésbé zavaró a varjak jelenléte, mert az állomány közel 70 százaléka olyan közterület vagy közintézmény területén költ, ahol nincsenek lakóházak vagy csak kevés található belőlük.

Forrás: 
bama.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A nyulak is szenvednek a melegtől - és romlanak a szaporasági mutatók

Az utóbbi időben a híradásokban és szakmai körökben egyre gyakrabban esik szó a globális felmelegedésről és ennek hatásairól. A mezőgazdaságon belül a növénytermesztést sújtja legjobban az időjárás kiszámíthatatlan változása. Az állattenyésztés elszenvedője, de részben felelőse is a klímaváltozásnak.

A természet megóvása csak közös összefogással lehetséges

Hazánk természeti öröksége, nemzeti kincs, amit közösen kell megóvnunk - jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára a Velencei-tavi Madárrezervátum Természetvédelmi Terület megalapításának 60. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen.

A gemenci sztárpár

Televíziók, hírportálok, újságok – köztük lapunk is – foglalkoznak hónapról hónapra Tóbiás és Sára magánéletével. Talán nincs is az országban olyan médiafogyasztó, aki ne hallott volna a híres gemenci feketególyapár életének egy-egy szívmelengető vagy éppen fájdalmas eseményéről.

Rekord alacsony a Duna: az iszap fogságába estek a kishajók Neszmélynél

Komáromtól Esztergomig régen nem látott alacsony vízállást mérnek a Dunán. A szakemberek véleménye szerint pedig ez még nem is a „mélypont”, hiszen az elkövetkező napokban legalább húsz-harminc centis további apadás várható.

Nagy átalakítást sürgetnek a klímaváltozás elleni harcban

A növényi eredetű ételekben gazdag, de húsban szegény flexitáriánus étrendre való áttérés, az élelmiszerhulladék felére csökkentése, valamint a mezőgazdasági termelés fejlesztése a három kulcslépés, hogy az emberiség fenntartható jövőt építsen ki magának 2050-re.

A Debreceni Nagyerdő védetté nyilvánítására emlékeztek

79 éve, 1939. október 10-én nyilvánították védetté a Debreceni Nagyerdő észak-keleti sarkának egy harminchektáros tölgyesét. A magyar Természetvédelmi Törzskönyv első tételeként jegyezték be ezt a területet és alább még öt kisebb darabot.

Együttélési kisokos az emberért és a medvéért

Az utóbbi időkben gyakoribbá váltak a medveészlelések hazánk területén. Bár ez alapvetően jót jelent, mindannyiunk közös érdeke, hogy elkerüljük a közvetlen találkozásokat, és néhány apró praktikával minimalizáljuk a konfliktusokat az együttélés érdekében. A WWF Magyarország ezért egy szórakoztató infografika-sorozatot indít, amelyből mindannyian tanulhatunk.

Spontán jelent meg a poloskák ellensége

Az ázsiai márványpoloska az amerikai gyümölcsösökben is rengeteg kárt okoz. Mivel ott is inváziós fajnak számít, nincs természetes ellensége. A tudósok ezért eredeti otthonából, Ázsiából próbáltak behozni egy apró darázs-fajt, mely felveheti a versenyt a bűzös rovarral.

Mandulatej - pro és kontra

Szinte minden nap hallunk olyan új típusú ételekről, amelyek egészségesebbé teszik az életünket, mégis néhány trendi fittness élelmiszer sokkal bonyolultabb módon hat az életünkre, mint gondolnánk.

A cinkelányok félrelépnek

A japán széncinege (Parus minor) tojói alapvetően monogám párkapcsolatban élnek, azonban ha az első költés sikertelen, hajlamosak félrelépni a sikeres szaporodás reményében.