Back to top

Nem a külső számít: több a varjú Baranyában

Áprilisban felmérték a vetési varjak helyzetét Baranyában. Kiderült, a tavalyi adatokhoz képest közel 25 százalékkal több a költő pár a megyében. A varjak sokak számára zavaróak lehetnek, de nem árt tudni, 2001 óta védettek, természetvédelmi értékük 50 ezer forint.

A lakott területeken az ember közelségéhez jól alkalmazkodva számos madárfaj él. A fajok többségének jelenlétét örömmel fogadjuk környezetünkben, gyönyörködünk a tavasszal visszatérő gólyákban, eleséget helyezünk ki a verebeknek, rigóknak, és vörösbegyeknek, érdeklődve tekintünk be mindennapi életükbe. Vannak azonban olyan madárfajok is, melyekkel életmódjuknál, viselkedésüknél fogva kevésbé szimpatizálunk, sőt, kifejezett ellenszenvvel gondolunk rájuk. A társadalom számára legmegosztóbb talán a fekete tollazatú, és zajos vetési varjú – írja a bama.hu.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány áprilisi varjúszámlálásából kiderült, egyre több helyen jelen vannak a megyében, a Madártani Egyesület 9 településen 44 fészektelepet vett nyilvántartásba. A varjak fészkelése tavaly óta 4 helyen szűnt meg, viszont 16 helyen alakultak ki új, néhány páros kolóniák.

A költő párok számát az előző évi 998 párral szemben idén 1245 párra becsülték, ami 24,7 százalékos gyarapodást jelent.

Bank László, a Madártani Egyesület megyei csoportjának alelnöke elmondta:

– Valószínűleg tavaly jól sikerültek a költések, enyhe volt a tél, az évszak utolsó két, hidegebb hetét kibírták, ez játszhat szerepet abban, hogy nőtt az állomány. Illetve a déli részről megindult a betelepedés, és a horvát populációból is lehet nálunk néhány példány. Sokszor hullámzik az állomány, de 1980-ban 19 ezer pár varjú fészkelt a megyében, tehát az arányokat nem árt figyelembe venni.

Megvan a maguk szerepe

Az állatok természetben betöltött szerepét másképp ítéli meg a lakosság, mint a természetvédők, de a gazdálkodók és a vadászok egy része is. A varjak városi jelenlétének pozitív hozadéka is megemlítendő, időről időre egyre több helyen található erdei fülesbaglyok és vörös vércse az elhagyott vetésivarjú-fészkekben. A varjú sokak számára zavaróak lehetnek, de nem árt tudni, 2001 óta védettek, természetvédelmi értékük 50 ezer forint.

A megyeszékhelyen kevésbé zavaróak

A kiterjedt fészektelepek továbbra is a lakott területeken, illetve azok közvetlen szomszédságában vannak. A bama.hu értesülései szerint sok helyit zavar a jelenlétük, a családi házak udvarára is beszállnak a madarak. Szigetváron, a pécsi vásártéren és a Honvéd Kórház területén is számos madár él.

Pécsett a fészkelő állomány a tavalyi 479 párról 603 párra nőtt.

Ennek ellenére a megyeszékhelyen talán kevésbé zavaró a varjak jelenléte, mert az állomány közel 70 százaléka olyan közterület vagy közintézmény területén költ, ahol nincsenek lakóházak vagy csak kevés található belőlük.

Forrás: 
bama.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A termeszek, mint az esőerdő megmentői

Ugyan hazánkban nem élnek, de valószínűleg mindenki hallott már arról, mekkora kárt képesek okozni a termeszek a fából készült tárgyakban. Ebből arra következtethetnénk, hogy az erdőben a jelenlétük a fáknak inkább gond, sem mint segítség. Azonban úgy tűnik, mégiscsak hasznosak ezek a rovarok az erdőnek.

Végig megőrizte vezető pozícióját a szavazáson az év vadvirága

A beérkezett szavazatok alapján az év vadvirága 2019-ben a magyar zergevirág (Doronicum hungaricum). A szavazatok 47 százalékával maga mögé utasította a tündérfátyolt (32 százalék) és a macskaherét (21 százalék) is.

Agrárterületek madártani jelentősége

A kukoricatermesztés évek óta növekvő tendenciát mutat világszerte. Például míg Németországban 2005-ben csupán 1,7 millió hektáron termesztettek kukoricát, addig 2014-ben már 2,6 millió hektárt tett ki e növényi kultúra részesedése, ami az ország teljes területének 7,2 százalékának felel meg. A jövőben várható termőterület-növekedés és az intenzív művelés drasztikus hatással lehet madárvilágra.

Misztikumokkal övezett az idei év kétéltűje

Hűvös erdeink egzotikus küllemű kétéltűjét, a foltos szalamandrát választotta a Magyar Madártani Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya az év kétéltűjének 2019-ben. A látványos színezetű állathoz kötődő számtalan mendemonda rengeteg példány vesztét okozta. De mi a valóság?

Pacsmagol az Év Emlőse

A Vadonleső facebook oldalán jelentették be a hírt, hogy megvan az év emlőse. Az idei év "nyertese" a titokzatos eurázsiai hiúz lett.

A vállalatok több mint 70%-a ismeri a fenntartható fejlődési célokat

A PwC tanulmánya szerint a szervezetek közel háromnegyede (72%-a) tesz említést a fenntartható fejlődési célokról az éves vállalati vagy fenntarthatósági jelentésében, ami az elmúlt évhez képest 10%-os növekedést jelent.

„Magyar nyulakkal” népesítik be a háromszéki vadászterületeket

Mintegy száz, Magyarországon befogott vadnyulat telepített a háromszéki vadászterületekre a Kovászna megyei Halász-Vadász Egyesület, számolt be László Béla.

Egy kis tollas a messzi északról: a hósármány

A hósármány körülbelül sordély nagyságú, viszonylag hosszúszárnyú madár. A nászruhás hím feje, nyaka és egész alsóteste hófehér, háta fekete. Válltollai fehérek, kézevezői és karevezői részben szintén fehérek. Középső faroktollai feketék, a szélsők fehérek a végükön fekete szalaggal.

Fásítással jövedelmezőbb lehet a mezőgazdálkodás

Az agrárerdészeti rendszerek, fásítások számos előnyük ellenére még kevésbé elterjedtek hazánkban. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a helyzet megváltoztatása érdekében kiadványt jelentetett meg és országos előadássorozatot indított a témában.

Kitiltják az üzletekből a műanyag zacskót Szlovéniában

Szlovénia drasztikusan szeretné csökkenteni az egy főre jutó műanyag zacskók számát a következő öt évben. A környezetszennyezés elleni harc első lépéseként a kereskedelmi láncokból száműzik bevásárlószatyrokat.