Back to top

Nem a külső számít: több a varjú Baranyában

Áprilisban felmérték a vetési varjak helyzetét Baranyában. Kiderült, a tavalyi adatokhoz képest közel 25 százalékkal több a költő pár a megyében. A varjak sokak számára zavaróak lehetnek, de nem árt tudni, 2001 óta védettek, természetvédelmi értékük 50 ezer forint.

A lakott területeken az ember közelségéhez jól alkalmazkodva számos madárfaj él. A fajok többségének jelenlétét örömmel fogadjuk környezetünkben, gyönyörködünk a tavasszal visszatérő gólyákban, eleséget helyezünk ki a verebeknek, rigóknak, és vörösbegyeknek, érdeklődve tekintünk be mindennapi életükbe. Vannak azonban olyan madárfajok is, melyekkel életmódjuknál, viselkedésüknél fogva kevésbé szimpatizálunk, sőt, kifejezett ellenszenvvel gondolunk rájuk. A társadalom számára legmegosztóbb talán a fekete tollazatú, és zajos vetési varjú – írja a bama.hu.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány áprilisi varjúszámlálásából kiderült, egyre több helyen jelen vannak a megyében, a Madártani Egyesület 9 településen 44 fészektelepet vett nyilvántartásba. A varjak fészkelése tavaly óta 4 helyen szűnt meg, viszont 16 helyen alakultak ki új, néhány páros kolóniák.

A költő párok számát az előző évi 998 párral szemben idén 1245 párra becsülték, ami 24,7 százalékos gyarapodást jelent.

Bank László, a Madártani Egyesület megyei csoportjának alelnöke elmondta:

– Valószínűleg tavaly jól sikerültek a költések, enyhe volt a tél, az évszak utolsó két, hidegebb hetét kibírták, ez játszhat szerepet abban, hogy nőtt az állomány. Illetve a déli részről megindult a betelepedés, és a horvát populációból is lehet nálunk néhány példány. Sokszor hullámzik az állomány, de 1980-ban 19 ezer pár varjú fészkelt a megyében, tehát az arányokat nem árt figyelembe venni.

Megvan a maguk szerepe

Az állatok természetben betöltött szerepét másképp ítéli meg a lakosság, mint a természetvédők, de a gazdálkodók és a vadászok egy része is. A varjak városi jelenlétének pozitív hozadéka is megemlítendő, időről időre egyre több helyen található erdei fülesbaglyok és vörös vércse az elhagyott vetésivarjú-fészkekben. A varjú sokak számára zavaróak lehetnek, de nem árt tudni, 2001 óta védettek, természetvédelmi értékük 50 ezer forint.

A megyeszékhelyen kevésbé zavaróak

A kiterjedt fészektelepek továbbra is a lakott területeken, illetve azok közvetlen szomszédságában vannak. A bama.hu értesülései szerint sok helyit zavar a jelenlétük, a családi házak udvarára is beszállnak a madarak. Szigetváron, a pécsi vásártéren és a Honvéd Kórház területén is számos madár él.

Pécsett a fészkelő állomány a tavalyi 479 párról 603 párra nőtt.

Ennek ellenére a megyeszékhelyen talán kevésbé zavaró a varjak jelenléte, mert az állomány közel 70 százaléka olyan közterület vagy közintézmény területén költ, ahol nincsenek lakóházak vagy csak kevés található belőlük.

Forrás: 
bama.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Először születtek fogságban ürgék

Hazánkban egyedülálló módon, a Kaposvári Egyetemen sikerült az ürge zárttéri szaporítása. Az első egyedek – 39 nőstény és 31 hím – néhány hete jött világra.

Gyümölcságazat vércseszárnyakon

Az amerikai Michigan államban elsőre meredeknek hangzó kijelentést tett egy tudóscsoport: a tarka vércsék segítségével lehetne elérni a gazdasági növekedést. Közelebbről megvizsgálva azonban nem is olyan lehetetlen ez.

Jelentősen csökkent a parlagi sasokat érintő mérgezések száma

Az Európai Unió Natura 2000 díjának idei hat nyertese közül a természetvédelem kategóriában a parlagi sasokat sújtó mérgezések megszüntetését célzó magyarországi partnerséget díjazták.

Az önkormányzat megvédi a partifecskék fészkeit Szelevényen

Partifecskéket védenek Szelevényen. A Svájger-major melletti cukorgyári mésziszapba vájtak fészket a kis madarak, egész telepet alakítva ki az oldalában. A sok évvel ezelőtt lerakott, majd magára hagyott mésziszapot azonban egy vállalkozó szeretné elvitetni, ezt az önkormányzat nem hagyja.

Füleskuvikot látott? Jelentse be!

Az MME felmérés-sorozatának zárásaként egy kevésbé közismert, de a lakott területeken is egyre gyakoribb, terjedőben lévő bagolyfaj állományfelmérésben segíthet a lakosság. Ez azért fontos, mert gyakorisága ellenére nagyon pontatlan becsléseik vannak ennek az apró bagolyfajnak az országos állományáról.

Segítsünk átjutni a sünöknek a túloldalra

Tavasszal egyre gyakrabban találkozhatunk Somogy megyében a hazánkban élő keleti sünnel, amely a jó idő beköszöntével rendszeresen indul éjszakai élelemszerző túrákra. És ezzel együtt sajnos elütött példányokkal is gyakrabban találkozhatunk.

870 gyerek ünnepelte a Madarak és Fák Napját a nyíregyházi Tuzson János Botanikus Kertben

870 gyerkőc ismerkedett a madarak, fák és cserjék világával pénteken Nyíregyházán, a Tuzson János Botanikus Kertben. Hogy segítsék is az élővilágot, madárodúkat is készítettek és fát ültettek. A programokat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Kaktusz-ház Építése Alapítvány, valamint a NYÍRERDŐ Zrt. Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskolája szervezte.

Kutyák zöldítik vissza az erdőtűz sújtotta területeket

Chile történetének legrosszabb erdőtűz-szezonja volt a 2017-es: 1,4 millió angol holdnyi terület (több mint 560 ezer hektár) vált a lángok martalékává, 1500 otthon semmisült meg, és legalább 11 ember vesztette életét. Egy tucatnál is több ország küldött speciális tűzoltókat, hogy segítsék a tűz megfékezését. Mire ez sikerült, csak a füstölgő pusztaság maradt.

Kelet-Ázsiából származik kétéltűgyilkos gomba

Kelet-Ázsia lehet az eredeti hazája a kétéltűeket világszerte pusztító gombának - derült ki egy új, a londoni Imperial College vezette nemzetközi kutatásból, amelyben a Magyar Természettudományi Múzeum egyik kutatója is részt vett.

Gödöllőn a világ tetejéről - Nemzetközi Természetfilm Fesztivál, negyedszer

A világ elmúlt másfél évben forgatott legjobb természetfilmjeit vetítik a május 25-27. között negyedik alkalommal jelentkező Nemzetközi Természetfilm Fesztiválon, Gödöllőn. A program ide témája a biodiverzitás és az ember.