Back to top

A pontyokat és a harcsákat védi a most átadott halrács

Élőhely-fejlesztési pályázaton nyert 100 millió forintos támogatásból mobil halrács épült a Balaton egyik befolyóján, a Nyugati övcsatornán, amely az ívás idejére lezárja az utat a halak előtt - hangzott el a műtárgy átadásán pénteken, a Somogy megyei Kéthely térségében.

Ugron Ákos Gábor és Szári Zsolt átadják a Nyugati-övcsatornán Kéthely közelében létesített mobil halrácsot
Ugron Ákos Gábor és Szári Zsolt átadják a Nyugati-övcsatornán Kéthely közelében létesített mobil halrácsot
Fotó: MTI - Varga György
Ugron Ákos Gábor, az Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős helyettes államtitkára elmondta, a balatoni halgazdálkodási társaság a teljes költséget támogatásként kapta meg, hasonló módon segítették a horgászturisztikai szempontból szintén fontos Tisza-tavi halgazdálkodókat és a ráckevei Duna-ág ökológiai, illetve élőhely-fejlesztési projektjét is - jegyzete meg.

A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. (BHN) 195 millió forintos támogatást kap a volt keszthelyi halászati kikötője horgászturisztikai centrummá alakításához, és 28 millió forintot kapott korábban a menyhal visszatelepítésére a Balatonba - tette hozzá.

Szári Zsolt, a BHN vezérigazgatója mérföldkőnek nevezte a beruházást, mivel mindig is probléma volt a csatornán felúszó pontyok és harcsák védelmének biztosítása.

A rács elsődleges funkciója, hogy megakadályozza a nagytestű és nagy tenyészértékű balatoni halak feljutását ívási időszakban az olykor alig pár lépés szélességű árkokra. Ezek a halak szeretik a szűk csatornák, árkok sekély vizében letenni ikráikat, és ilyenkor védtelenek az orvhalászokkal szemben.

A halrács segíti az értékes, nagytestű halakat íváskor a Balatonban tartani, de az inváziós fajok lehalászásánál is hasznos.
A halrács segíti az értékes, nagytestű halakat íváskor a Balatonban tartani, de az inváziós fajok lehalászásánál is hasznos.
Fotó: MTI - Varga György
A vezérigazgató elmondta, fontos az új műtárgy azon ritka hidrometeorológiai esetekben is, amikor a busák tömegesen úsznak fel a csatornába a Balatonból, mert ilyenkor azokat csapdába lehet ejteni, így nem tudnak visszaúszni a Balatonba.

A rács lehalászás idején megakadályozza a kiszökő, idegenhonos halak Balatonba jutását. A halrács állíthatósága lehetővé teszi az átjutó halak méret szerinti szelektálását is.

Szári Zsolt elmondta, a tavaszi vízeresztéskor 55 tonna angolnát fogtak be a Sió-zsilipnél elhelyezett angolnacsapdákkal. A befogott egyedek minimum 27 évesek - hiszen 1991 óta nincs angolnatelepítés a Balatonba. Bár az idős példányok nem túl keresettek, értékesítésükből közel 100 millió forint folyt be, amit tógazdasági rekonstrukcióra szánnak.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egyre hosszabbak az aszályos időszakok Somogyban

A klímaváltozás miatt ugyan nem csökken az összcsapadék-mennyiség a térségben, ám az aszályos időszakok egyre hosszabbak Somogyban is. Ezért az Országos Vízügyi Főigazgatóság aszályfigyelő rendszert épít ki. Ennek keretében Somogyban elsőként a drávai aszálykörzetben Kálmáncsán létesült mérőállomás.

Tízmilliárdok öntözésfejlesztésre

További nemzeti forrásokat különített el a Kormány öntözésfejlesztésre, illetve konkrét feladatokat határozott meg azzal kapcsolatban. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara stratégiai jelentőségűnek tartja az öntözés fejlesztését, üdvözli az azt előrevivő kormányzati döntést.

Egyelőre még rejtély, hogy miért mélyül a Dráva

Egy jelenleg zajló projektben vizsgálják a vízügyi szakemberek a Dráva medermélyülését. Ennek az eddig megállapított mértéke a hosszú távú adatok elemzése alapján átlagosan három centit jelent évente a folyó magyarországi szakaszán.

Tavasztól hatékonyabb lesz a Balatonon az iszapeltávolítás

Tavasszal munkába állhat a Balatonon az az új technológiával dolgozó, mobil lágyiszap-eltávolító és -víztelenítő berendezés, amelyet több mint két év alatt fejlesztett ki a Balatoni Hajózási (Bahart) Zrt. az unió 180 millió forintos támogatásával, összesen mintegy 350 millió forint ráfordítással - közölte a cég vezérigazgatója az MTI-vel.

Halászok, horgászok figyelem: a Nébih honlapján érhetőek el a dokumentumok kötelező adattartalma

Tavaly év végén módosult a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvény, valamint a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló rendelet. A jövőben több dokumentum kötelező adattartalmát – a rendelet mellékletei helyett – a Nébih honlapján érhetik el a horgászok és a halgazdálkodásra jogosultak.

A világ 10 legtáplálóbb étele

Egy új tanulmányban koreai kutatók több mint 1000 nyers élelmiszer elemzését követően rangsorolták azokat az összetevőket, amelyek a legkiegyensúlyozottabbá teszik a napi tápanyag szükségletet. Meglepő eredményeket találtak.

Misztikumokkal övezett az idei év kétéltűje

Hűvös erdeink egzotikus küllemű kétéltűjét, a foltos szalamandrát választotta a Magyar Madártani Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya az év kétéltűjének 2019-ben. A látványos színezetű állathoz kötődő számtalan mendemonda rengeteg példány vesztét okozta. De mi a valóság?

Már akár 20 évre is kaphatnak a gazdák vízjogi üzemeltetési engedélyt az öntözésre

Az év elején megváltozott vízügyi szabályozás szerint a korábbi 5 év helyett immár akár 20 évre is kaphat vízjogi engedélyt az öntözni kívánó gazdálkodó.

Vizes élőhelyeket tettek rendbe Belső-Somogyban

Csaknem 187 millió forint támogatásból újult meg több belső-somogyi természetvédelmi terület is. A beruházásra azért volt szükség, hogy a fokozottan védett fajok hosszú távon is a területen maradjanak.

A vörösszárnyú keszeg lett az év hala 2019-ben

A korábbinál jóval nagyobb érdeklődés övezte a Magyar Haltani Társaság aktuális szavazását, ráadásul ezúttal egy halfaj „szabálytalan előzéssel” igyekezett versenytársai elé kerülni. Az eredmény alapján kijelenthető, idén a színek fontos tényezők voltak.