Back to top

60 ezer euró lesz a támogatás felső határa 2020 után

Attól nem kell félniük a termelőknek, hogy kevesebb pénzt kapnak majd 2020 után, arra viszont fel kell készülni, hogy több feltételnek kell megfelelniük, hogy a támogatásokhoz hozzájuthassanak – hangzott el a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Hódmezővásárhelyen, a XXV. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon rendezett fórumán.

Egyre több hír jelenik már meg a 2020-at követő időszak uniós szabályozásáról. A múlt héten például kiadták az EU több éves pénzügyi keretére vonatkozó első komolynak tűnő dokumentumot, amiben már számok is szerepeltek. Június elsején pedig ki fog jönni a Közös Agrárpolitikájára vonatkozó rendelettervezet is, ami már a 2021 utáni szabályokat határozza meg. Ebből is szivárogtak már ki információk, amiket Papp Gergely, a NAK szakmai főigazgató-helyettese a XXV. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok szakmai rendezvényén meg is osztott az érdeklődőkkel.

Papp Gergely, a NAK szakmai főigazgató-helyettese a Közös Agrárpolitika 2020 utáni várható reformjairól beszélt
Papp Gergely, a NAK szakmai főigazgató-helyettese a Közös Agrárpolitika 2020 utáni várható reformjairól beszélt

Aki az elmúlt időszakban követte az eseményeket, olvashatott már arról is, hogy micsoda óriási csökkenés lesz 2021-től a támogatásokban, meg arról is, hogy igazából semmi nem változik. De mit is mutatnak a számok?

Ha azt vizsgáljuk, hogy az EU teljes költségvetésének mekkora része az, amit a tervek szerint a Közös Agrárpolitikára (KAP) kívánnak költeni a brüsszeli bürokraták, akkor akár el is keseredhetünk. Míg ugyanis jelenleg a KAP-ra a teljes költségvetés 36 százalékát fordítják, addig a kiszivárgott információk szerint 2021-től már csak a 30 százaléka fog jutni. Az egyébként már évtizedek óta megfigyelhető, hogy költségvetésnek egyre kisebb százalékát fordítják a mezőgazdaságra, az 1980-s években még a 60-70, sőt korábban a 80 százalékát is ez tette ki. Vagyis ebből a szempontból nem jók a hírek – mondta a főigazgató-helyettes.  

Ha viszont folyóáron vizsgáljuk a számokat, és azt nézzük meg, hogy mennyi pénz fog egy adott országba évről-évre érkezni, és abból mekkora összegű területalapú vagy termeléshez kötött támogatást lehet kifizetni, akkor nem tűnik olyan rossznak a helyzet.

Nagyságrendileg ugyanis 2021-2028 között évente megközelítőleg ugyanannyi pénz fog érkezni Magyarországra, mint amennyi most.

Bár több országban  – Litvánia, Lettország, Észtország – , ahol az egy hektárra jutó támogatás jóval kevesebb, mint az EU átlaga, ott szeretnék növelni a támogatást, és emiatt van egy kis fenyegetettségünk, hogy emiatt esetleg egy-kétezer forintot veszíthetünk hektáronként a korábbi támogatási összegből. De mi nagyon nem szeretnék, ha ezt nekünk magyaroknak kéne finanszírozni, mi úgy gondoljuk, hogy ezt azok finanszírozzák, akik az uniós átlagnál eddig is többet kaptak hektáronként, vagyis a németek, a hollandok, a franciák fizessék ezt meg - mondta Papp Gergely. De még ha ez az elvonás be is következne, akkor is, a mostani számítások alapján azt lehet mondani, hogy nagyságrendileg a mostani hektáronként 70 ezer forint körül lesz a területalapú támogatás.

Az már egy másik kérdés, hogy ha az értékét nézzük a pénznek, akkor mennyit ér a 2027-es hetvenezer forint a mostani 2018-as hetvenezer forinthoz képest – jegyezte meg Papp Gergely.

A szakember szerint ahol viszont egyértelműen csökkenni fognak a támogatások, az a vidékfejlesztés lesz. Uniós forrásból kevesebb pénz fog jutni AKG-ra, fejlesztési, beruházási támogatásokra, mint korábban jutott. De ez nem jelenti azt, hogy ténylegesen kevesebb pénzt kapnak majd ezekre a termelők 2021-2028 között, hiszen ezek a vidékfejlesztési konstrukciók úgynevezett társfinanszírozás keretében kerülnek kifizetésre. Jelenleg, ha valaki AKG-t vagy valamilyen beruházási támogatást kap, akkor annak a támogatásnak a 83 százaléka jön Brüsszelből, míg a 17 százalékát a magyar költségvetés teszi mellé.

Az már jól látszik, hogy a bizottság kevesebbet adna, de arra lehetőség lesz, hogy a tagországok a saját pénzükből többet vállaljnak. Vagyis hogy Magyarországnál ne 17 százalék legyen a társfinanszírozási arány, hanem ennél magasabb. Mondhatjuk, hogy az osztrákok vagy az olaszok gazdagok, és azért engedhetik meg, hogy 50-50 százalék a társfinanszírozás és a nemzeti finanszírozás aránya, de még a lengyeleknél is 36 százalék a nemzeti költségvetés hozzájárulása. Ők is jóval több nemzeti pénzt tesznek a rendszerbe.

Papp Gergely elmondta, hogy szóbeli ígértet kaptak már a kormánytól, hogy 2020 után nálunk is magasabb társfinanszírozás lesz.

Vagyis ilyen szempontból a beruházási fejlesztési források is nagyjából akkora nagyságrendben fognak rendelkezésre állni 2021 után, mint a mostani időszakban. Az már egy külön vita, hogy ezt milyen formában költjük el, milyen kiírások lesznek, hogyan hajtjuk majd ezeket végre.

Az is látható, hogy Brüsszelben változtatni kívánnak a KAP kifizetését szabályozó rendeletekkel kapcsolatban is - tette hozzá a szakember. Az Európai Bizottság eldöntötte, hogy minden támogatáshoz valamilyen célt hozzá kell majd rendelni.

Ezek a célok környezeti, fenntarthatósági, klímaváltozáshoz kötődő dolgok lesznek – mondta Papp Gergely, aki még egy nagyon fontos sokakat érintő vitára is felhívta a jelenlévők figyelmét.

Ez a vita régóta folyik már az unióban arról, hogy mennyire igazságosak a mezőgazdasági támogatások. Jelenleg aki nagy földterülettel rendelkezik, az nagyon sok támogatást kap. Ezt nagyon sokan bírálják unió-szerte. Ezért volt már az előző időszakban opcionális lehetőségük a tagállamoknak korlátozni azt, hogy egy kedvezményezett maximum mennyi támogatást kaphasson. Ezzel a lehetőséggel eddig nem sok tagállam élt.

Magyarország azonban igen, az összes uniós elvonás 62 százaléka, amit a nagy gazdaságoktól elvontak, az Magyarországon történt.

Az Európai Bizottság eddig semlegesen állt ehhez a témához, és inkább politikai döntésként kezelte ezt a korlátozást, de a most június 1-jén kijövő rendeletében erről már állást foglal. Erről már nyilatkoztak, ez pedig sokakat fog kedvezőtlenül érinteni.

A következő támogatási ciklusban egy kedvezményezett maximum 60 ezer euró támogatást kaphat. Ez nagyjából 20 millió forint, amit 200-250 hektárral el lehet érni. Ám ha még a termeléshez kötött támogatásokat is beleszámoljuk, akár még hamarabb is elérhető ez a korlát.

A jogszabálytervezet a várhatóan úgy jelenik majd meg, hogy lehetőséget ad - talán kötelezően elő is fogja írni - a munkabér-kompenzációra. Ez azt jelenti, hogy ha egy  gazdálkodónak van tíz alkalmazottja, akkor annyival növelheti a támogatási keretét, amennyit az alkalmazottaira elköltött az adott évben. Ha például a tíz alkalmazottjára 100 ezer eurót költött, akkor nem 60 ezer eurós támogatását, hanem 160 ezer eurót kaphat. Pontos adatokat valószínűleg június elsején sem fogunk tudni, de akkor már a tervezetet látni fogjuk.

Mindenkinek saját érdeke, hogy a megjelenő információkat kövesse – figyelmeztetett Papp Gergely.
 
Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ingyenes állategészségügyi és járványvédelmi képzés

Tavasszal elsőként a viziszárnyastartók számára indítja el ingyenes állategészségügyi oktatását a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. A képzés résztvevői számára a tananyagot, illetve az előadásokat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szakemberei készítették el.

Tavaly 175 milliárd forintot költöttek mezőgépekre

A magyar mezőgéppiac a 2017. évi fellendülés után 2018-ban is dinamikusan növekedett és ezzel rekordforgalmat ért el – közölte az AKI.

Erdei fejlesztések indulnak 3,5 milliárd forintból

Hét sikeres uniós pályázat 3,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásából a természetjárás feltételeit javító, erdei fejlesztések indulnak 2020 szeptember végéig országszerte - jelentette be a beruházást koordináló Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) szakmai vezetője sajtótájékoztatón kedden Budapesten.

Zöldség- és gyümölcsfeldolgozási továbbképzés a NAK-nál

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Élelmiszeripari Igazgatósága – az ingyenes szakmai programsorozata keretein belül – meghirdeti a „Tanuljunk együtt! - Zöldség-gyümölcs feldolgozás” elnevezésű rendezvényét.

Új megoldások a húsmarhatartásban

A húsmarhatartás természetközeli, extenzív állattenyésztési ágazat, ezért eddig viszonylag kisebb igény volt a költséges, az intenzív termelésű ágazatokba már korábban megjelent újszerű, digitális technológiák alkalmazására.

Méhészek figyelem: április 8-ig kérhető támogatás a varroa elleni védekezéshez

A Magyar Államkincstár (Kincstár) felhívja a méhész-gazdálkodók figyelmét arra, hogy a méhészetek varroa atka elleni gyógyszeres védekezésének támogatására 2019. április 8-áig nyújthatják be kifizetési kérelmeiket személyesen vagy postai úton a lakhely/székhely szerint illetékes megyei kormányhivatalhoz.

Összefogás a termeléshez kötött agrártámogatások megtartásáért

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács március 18-i brüsszeli ülésén Magyarország Bulgáriával, Horvátországgal, Csehországgal, Lettországgal, Szlovákiával és Szlovéniával közös nyilatkozatban kérte a termeléshez kötött támogatások legalább jelenlegi szinten tartását, vagy akár növelését a 2020 utáni időszakban.

Greta után az Európai Parlament is lépéseket sürget

Az Európai Parlament március 13-ai ülésén a képviselők többek között a légszennyezés megfékezésére is tettek javaslatot, eszerint például a jövőbeli mezőgazdasági támogatásokat össze kell kapcsolni a légszennyezés mértékével.

Véget vetnének a szemetelők elleni szélmalomharcnak

240 ezer önkéntes részvételével vette kezdetét az ország legnagyobb szemétszedő akciója, a TeSzedd! A „színfalak mögött” eközben egyre szélesebb körű összefogás van születőben, amely hosszú időre tenne rendet nemcsak a köztereken, hanem a fejekben is.

Élelmiszerkönyvi előírások: betartani és betartatni

Változhatnak a Magyar Élelmiszerkönyvet alakító szakbizottságok. A szakmai képviselők szerint a jövőben MÉK előírásait a külföldi termékek előállítóival szemben hatékonyabban kellene betartatni.