Back to top

60 ezer euró lesz a támogatás felső határa 2020 után

Attól nem kell félniük a termelőknek, hogy kevesebb pénzt kapnak majd 2020 után, arra viszont fel kell készülni, hogy több feltételnek kell megfelelniük, hogy a támogatásokhoz hozzájuthassanak – hangzott el a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Hódmezővásárhelyen, a XXV. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon rendezett fórumán.

Egyre több hír jelenik már meg a 2020-at követő időszak uniós szabályozásáról. A múlt héten például kiadták az EU több éves pénzügyi keretére vonatkozó első komolynak tűnő dokumentumot, amiben már számok is szerepeltek. Június elsején pedig ki fog jönni a Közös Agrárpolitikájára vonatkozó rendelettervezet is, ami már a 2021 utáni szabályokat határozza meg. Ebből is szivárogtak már ki információk, amiket Papp Gergely, a NAK szakmai főigazgató-helyettese a XXV. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok szakmai rendezvényén meg is osztott az érdeklődőkkel.

Papp Gergely, a NAK szakmai főigazgató-helyettese a Közös Agrárpolitika 2020 utáni várható reformjairól beszélt
Papp Gergely, a NAK szakmai főigazgató-helyettese a Közös Agrárpolitika 2020 utáni várható reformjairól beszélt

Aki az elmúlt időszakban követte az eseményeket, olvashatott már arról is, hogy micsoda óriási csökkenés lesz 2021-től a támogatásokban, meg arról is, hogy igazából semmi nem változik. De mit is mutatnak a számok?

Ha azt vizsgáljuk, hogy az EU teljes költségvetésének mekkora része az, amit a tervek szerint a Közös Agrárpolitikára (KAP) kívánnak költeni a brüsszeli bürokraták, akkor akár el is keseredhetünk. Míg ugyanis jelenleg a KAP-ra a teljes költségvetés 36 százalékát fordítják, addig a kiszivárgott információk szerint 2021-től már csak a 30 százaléka fog jutni. Az egyébként már évtizedek óta megfigyelhető, hogy költségvetésnek egyre kisebb százalékát fordítják a mezőgazdaságra, az 1980-s években még a 60-70, sőt korábban a 80 százalékát is ez tette ki. Vagyis ebből a szempontból nem jók a hírek – mondta a főigazgató-helyettes.  

Ha viszont folyóáron vizsgáljuk a számokat, és azt nézzük meg, hogy mennyi pénz fog egy adott országba évről-évre érkezni, és abból mekkora összegű területalapú vagy termeléshez kötött támogatást lehet kifizetni, akkor nem tűnik olyan rossznak a helyzet.

Nagyságrendileg ugyanis 2021-2028 között évente megközelítőleg ugyanannyi pénz fog érkezni Magyarországra, mint amennyi most.

Bár több országban  – Litvánia, Lettország, Észtország – , ahol az egy hektárra jutó támogatás jóval kevesebb, mint az EU átlaga, ott szeretnék növelni a támogatást, és emiatt van egy kis fenyegetettségünk, hogy emiatt esetleg egy-kétezer forintot veszíthetünk hektáronként a korábbi támogatási összegből. De mi nagyon nem szeretnék, ha ezt nekünk magyaroknak kéne finanszírozni, mi úgy gondoljuk, hogy ezt azok finanszírozzák, akik az uniós átlagnál eddig is többet kaptak hektáronként, vagyis a németek, a hollandok, a franciák fizessék ezt meg - mondta Papp Gergely. De még ha ez az elvonás be is következne, akkor is, a mostani számítások alapján azt lehet mondani, hogy nagyságrendileg a mostani hektáronként 70 ezer forint körül lesz a területalapú támogatás.

Az már egy másik kérdés, hogy ha az értékét nézzük a pénznek, akkor mennyit ér a 2027-es hetvenezer forint a mostani 2018-as hetvenezer forinthoz képest – jegyezte meg Papp Gergely.

A szakember szerint ahol viszont egyértelműen csökkenni fognak a támogatások, az a vidékfejlesztés lesz. Uniós forrásból kevesebb pénz fog jutni AKG-ra, fejlesztési, beruházási támogatásokra, mint korábban jutott. De ez nem jelenti azt, hogy ténylegesen kevesebb pénzt kapnak majd ezekre a termelők 2021-2028 között, hiszen ezek a vidékfejlesztési konstrukciók úgynevezett társfinanszírozás keretében kerülnek kifizetésre. Jelenleg, ha valaki AKG-t vagy valamilyen beruházási támogatást kap, akkor annak a támogatásnak a 83 százaléka jön Brüsszelből, míg a 17 százalékát a magyar költségvetés teszi mellé.

Az már jól látszik, hogy a bizottság kevesebbet adna, de arra lehetőség lesz, hogy a tagországok a saját pénzükből többet vállaljnak. Vagyis hogy Magyarországnál ne 17 százalék legyen a társfinanszírozási arány, hanem ennél magasabb. Mondhatjuk, hogy az osztrákok vagy az olaszok gazdagok, és azért engedhetik meg, hogy 50-50 százalék a társfinanszírozás és a nemzeti finanszírozás aránya, de még a lengyeleknél is 36 százalék a nemzeti költségvetés hozzájárulása. Ők is jóval több nemzeti pénzt tesznek a rendszerbe.

Papp Gergely elmondta, hogy szóbeli ígértet kaptak már a kormánytól, hogy 2020 után nálunk is magasabb társfinanszírozás lesz.

Vagyis ilyen szempontból a beruházási fejlesztési források is nagyjából akkora nagyságrendben fognak rendelkezésre állni 2021 után, mint a mostani időszakban. Az már egy külön vita, hogy ezt milyen formában költjük el, milyen kiírások lesznek, hogyan hajtjuk majd ezeket végre.

Az is látható, hogy Brüsszelben változtatni kívánnak a KAP kifizetését szabályozó rendeletekkel kapcsolatban is - tette hozzá a szakember. Az Európai Bizottság eldöntötte, hogy minden támogatáshoz valamilyen célt hozzá kell majd rendelni.

Ezek a célok környezeti, fenntarthatósági, klímaváltozáshoz kötődő dolgok lesznek – mondta Papp Gergely, aki még egy nagyon fontos sokakat érintő vitára is felhívta a jelenlévők figyelmét.

Ez a vita régóta folyik már az unióban arról, hogy mennyire igazságosak a mezőgazdasági támogatások. Jelenleg aki nagy földterülettel rendelkezik, az nagyon sok támogatást kap. Ezt nagyon sokan bírálják unió-szerte. Ezért volt már az előző időszakban opcionális lehetőségük a tagállamoknak korlátozni azt, hogy egy kedvezményezett maximum mennyi támogatást kaphasson. Ezzel a lehetőséggel eddig nem sok tagállam élt.

Magyarország azonban igen, az összes uniós elvonás 62 százaléka, amit a nagy gazdaságoktól elvontak, az Magyarországon történt.

Az Európai Bizottság eddig semlegesen állt ehhez a témához, és inkább politikai döntésként kezelte ezt a korlátozást, de a most június 1-jén kijövő rendeletében erről már állást foglal. Erről már nyilatkoztak, ez pedig sokakat fog kedvezőtlenül érinteni.

A következő támogatási ciklusban egy kedvezményezett maximum 60 ezer euró támogatást kaphat. Ez nagyjából 20 millió forint, amit 200-250 hektárral el lehet érni. Ám ha még a termeléshez kötött támogatásokat is beleszámoljuk, akár még hamarabb is elérhető ez a korlát.

A jogszabálytervezet a várhatóan úgy jelenik majd meg, hogy lehetőséget ad - talán kötelezően elő is fogja írni - a munkabér-kompenzációra. Ez azt jelenti, hogy ha egy  gazdálkodónak van tíz alkalmazottja, akkor annyival növelheti a támogatási keretét, amennyit az alkalmazottaira elköltött az adott évben. Ha például a tíz alkalmazottjára 100 ezer eurót költött, akkor nem 60 ezer eurós támogatását, hanem 160 ezer eurót kaphat. Pontos adatokat valószínűleg június elsején sem fogunk tudni, de akkor már a tervezetet látni fogjuk.

Mindenkinek saját érdeke, hogy a megjelenő információkat kövesse – figyelmeztetett Papp Gergely.
 
Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A biomassza kapacitás kiaknázásához több támogatás kell

Magyarország nagyobb részesedést kér a kelet-közép-európai gazdálkodóknak az uniós kutatási-fejlesztési forrásokból - jelentette ki Nagy István agrárminiszter Brüsszelben, az uniós Mezőgazdasági és Halászati Tanács ülését követően hétfőn.

Több feladathoz több pénz kell

Továbbra sem engedne a Közös Agrárpolitika (KAP) büdzséjéből Kis Miklós, aki szerint a legoptimistább forgatókönyv szerint szinten maradhat az elosztható források összege. Az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára lapunknak elmondta: a többi fő kérdésben, legalábbis a célokat tekintve, egyetért az Európai Bizottság szándékaival – a hozzájuk rendelt eszközökkel azonban nem.

Elengedjük az átfolyó vizeket, miközben a talajok egyre vízhiányosabbak

Magyarország vízkár veszélyeztetettsége Európában egyedülálló. A gyakori ár- és belvíz komoly károkat okoz, mint ahogy az egyre hosszabb aszályos időszakok is. Sokat segítene, ha az átfolyó vizeket a jelenleginél jóval nagyobb mértékben tudnánk megtartani és hasznosítani. A kamara évek óta igyekszik erre felhívni a figyelmet és keresni a megoldásokat. Ezúttal Kecskemétre hívta a szakembereket.

Hidrokultúrás veresegyházi paradicsom télen-nyáron

December 14-én pénteken, Veresegyházon a Veresi Paradicsom Kft. új üvegházának átadásán Nagy István agrárminiszter a rendezvény fővédnökeként mondott köszöntő beszédet, melyben Magyarország versenyképes élelmiszer termelését, továbbá a kertészet mezőgazdaságban betöltött szerepét és támogatásának jelentőségét részletezte.

Sertés állatjóléti támogatási kérelem benyújtása: most!

Bár még nem jelent meg a 140/2007. (XI. 28.) FVM rendelet helyébe lépő jogszabály, az Agrárminisztérium bejelentette, hogy folytatódik a sertés állatjóléti támogatási program.

Jövőre is lesz baromfi állatjóléti támogatási program

Az Agrárminisztérium a baromfiágazat szakmai szervezeteivel egyeztetve már 2018 áprilisában kezdeményezte Brüsszelben a jelenlegi program helyébe lépő új, 2025-ig tartó támogatási programot az eddigihez hasonló szakmai tartalommal, de emelt támogatási kerettel.

Keleti gazdák tüntettek Brüsszelben

Közép- és kelet-európai gazdák tüntettek csütörtökön Brüsszelben az Európai Tanács ülése alatt egyenlő támogatási szinteket és egyéb jogosultságokat követelve.

Újabb pályázati forrás jut környezet- és természetvédelemre

Magyarország két LIFE integrált pályázatát is támogatja az Európai Bizottság, egyet környezetvédelmi, egyet pedig természetvédelmi területen - mondta el Nagy István agrárminiszter az MTI-nek csütörtökön.

Elfogadták az illeglális kutak morattóriumának 2020-ig történő meghosszabbítását

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kezdeményezésére a Magyar Országgyűlés elfogadta az illegálisan kialakított kutak bírságmentes fennmaradására korábban 2018. december 31-ig szóló időpont 2020 végéig történő meghosszabbítását.

A hazai díszfaiskolák és az önkormányzatok szorosabb együttműködését ösztönzi a NAK

Szebb településkép, könnyebb karbantartás, tervezhetőség és kedvezőbb árak – mindezt eredményezheti a hazai díszfaiskolák és az önkormányzatok szorosabb együttműködése.