Back to top

Iránytű a gazdálkodásban

Az erdőgazdálkodás hosszú távú célját az erdő elsődleges rendeltetése rögzíti, melyet az erdészeti hatóság erdőrészletenként állapít meg. Ez megadja a gazdálkodással kapcsolatos lehetőségeket, ugyanakkor legtöbbször korlátokat is szab. Az elsődleges rendeltetés alapvetően védelmi, közjóléti és gazdasági lehet.

Az elsődleges jelző mutatja, hogy a legtöbb erdő több szerepet is betölt egyszerre. Teret ad egy fejlett, szárazföldi életközösségnek, számos természeti érték élőhelye, rekreációs lehetőséget kínál az embereknek és anyagi javakat is biztosít. Fontos ezért, hogy ezeket a rendeltetéseket minden egyes erdőrészlet esetében rangsoroljuk. A betöltött szerep megállapításakor a hatóság figyelembe veszi az erdőgazda véleményét; ugyanakkor több erdő sorsa „eleve elrendeltetett”. Ilyenek a védett területen álló erdők, ezek elsődleges funkciója természetvédelmi, a katonai célokat szolgáló objektumok környezetének erdei pedig csakis honvédelmiek lehetnek. Ezek alapján talán nem véletlen, hogy a meredek, sekély talajú, eróziónak kitett területek erdei talajvédelmiek, vízbázisok környezetében viszont vízvédelmi rendeltetésűek.

A közjóléti elsődleges rendeltetés leggyakoribb formája a parkerdő. Ebben biztosan jóval több, a kikapcsolódást könnyítő közjóléti berendezést – kilátót, pihenőhelyet, esőbeállót, tűzrakó helyet – találunk (például a fölső képen), mint a kevésbé látogatott, településektől távoli erdőkben.

Az úgynevezett véderdőkben a gazdasági érdekek háttérbe szorulnak
Az úgynevezett véderdőkben a gazdasági érdekek háttérbe szorulnak
A védelmi és közjóléti elsődleges rendeltetés nem zárja ki a gazdálkodás lehetőségét, de korlátozza – hogy hogyan és mennyire, azt az elsődleges cél és a helyi viszonyok döntik el.

A magyar erdők többsége elsődlegesen gazdasági rendeltetésű. Gondolhatnánk, hogy az erdőgazdának ezekben korlátlan mozgástere van – ez azonban nincs így. Még a magántulajdonú erdőknek is szolgálnia kell a közérdeket, vagyis az erdő – legyen az bárkinek a birtokában – korlátozott jogokkal bíró tulajdon. A beavatkozások mikéntjét és mértékét szakmai elvek alapján határozzák meg, összefüggésben az elsődleges rendeltetéssel.

A mindennapok kompromisszumai…

Az elsődleges rendeltetések érdekei ellentétesek. A természetvédelem és a közjólét egymással és a gazdálkodással is nehezen összeegyeztethető. Az erdőgazda fontos feladata, hogy napi szinten keressen elfogadható megoldást a célok együttes érvényesülése érdekében. Ez a szakmai ismeretek és tapasztalatok mellett a toleranciát és az együttműködés készségét is feltételezi. Csak így lehet ugyanaz az erdő élőhelye a természeti értéknek, élményhelye az erdő látogatójának és munkahelye az erdészeti dolgozónak.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Farostőrleményből készül a jövő ültetőközege

Napjainkban mind több gyártó használja a finomra őrölt fazuzalékot a hagyományos, tőzeg alapú termesztőközegek adalékaként. A farostőrlemény alapú közegek lassan általánosan használt anyagok lesznek a konténeres és cserepes dísznövénytermesztésben.

Mindenki segíthet a görög erdők újraélesztésében

Az Országos Erdészeti Egyesület és a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége közös felhívást tett közzé a görög tűzvészben elpusztult erdők felújításának támogatására

Marad a forróság, de az erdőkben hűvösebb van: irány kirándulni, akár kisvonattal is

Folytatódik a kánikula, de szombaton helyi zivatarokra is lehet számítani. A 30 fok feletti hőmérséklet folytatódik a jövő héten. A nagy melegben is érdemes az erdőben kirándulni, hiszen a fák árnyéka és a patakok hűsítő környezete jó pár fokkal alacsonyabb hőmérsékletet eredményez, mint a városokban és a standokon.

Értékes tölgyesek a Dráva mentén

Magyarország legdélebbi, Sellyei Erdészete mintegy 80 kilométer hosszan húzódik a horvát határ mentén, ahol a Dráva folyó meghatározó szerepet tölt be a táj kialakításában, így az erdők életében is. A síkvidéki erdőgazdálkodás főként a gyertyános-tölgyes és kocsányos tölgyes állományok felújítására épül.

Önuralmat gyakorol, és a társaival is kiszúr ez a kismadár

Döbbenetes felfedezést tettek a széncinkék viselkedését vizsgáló svéd tudósok a Lund Egyetemen: a madarak képesek uralkodni magukon. Ezt a viselkedési formát eddig főleg az intelligensebb főemlősöknél és hollóknál figyelték meg.

Nyárias meleg, számtalan programlehetőség

Forró nyári melegre lehet számítani a hétvégén, akár 35 fok felé is emelkedhet a hőmérséklet. A szikrázó napsütésben a forróságot csillapítja a fák árnyéka, a levelekkel játszadozó szellő és a patakok, források hűsítő vize. Az időjárásnak megfelelő ruházatban, zárt cipőben, megfelelő mennyiségű vízzel, élelemmel ellátva bátran induljanak útnak, az erdő ezen a hétvégén is vár mindenkit!

Ahol a természet összefonódik a művészettel

Nádudvar, a csendes észak-alföldi kisváros különleges szakközépiskolájában népi mesterségekre tanítanak. Jár a fűrész, kattog a szövőszék, hajlik a vessző. Ahogyan karácsonykor a mézeskalács illata betölti a házat, úgy telnek meg az iskola termei őseink tiszteletével, miközben ének és hegedűszó csendül, s a sok szorgos kéz közt új életre kel a nyers anyag.

Még mindig vannak medvék Magyarországon

Továbbra is folyamatos a medvék mozgása a térségünkben, éppen a napokban kaptam tájékoztatást egy nőstényről, amelyiknek két bocsa van. Ez új, hiteles információnak tűnik, kép is készült az anyaállatról – közölte a Magyar Idők megkeresésére a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság zoológiai szakreferense.

Két megyében is tűzgyújtási tilalom van

2018. július 27-étől Bács-Kiskun és Csongrád megyékben tűzgyújtási tilalom lépett életbe. Ennek értelmében tilos a tűzgyújtás a kijelölt tűzrakó helyeken, valamint az erdők és fásítások határától számított kétszáz méteres körzetben lévő külterületi ingatlanokon.

Mintaszerű gazdálkodás az ősi Amazóniában

Kutatók nemrég nyilvánosságra került bizonyítékai alapján a sokáig érintetlennek hitt Amazónia területén több ezer évvel ezelőtt igencsak szakszerű gazdálkodás zajlott: a korabeli közösségek intenzíven, ugyanakkor átgondoltan hasznosították az esőerdők földjeit és hagytak tartós örökséget maguk után. A szakemberek szerint e felfogásnak példaértékűnek kellene lenni az esőerdők védelme kapcsán is.