Back to top

Iránytű a gazdálkodásban

Az erdőgazdálkodás hosszú távú célját az erdő elsődleges rendeltetése rögzíti, melyet az erdészeti hatóság erdőrészletenként állapít meg. Ez megadja a gazdálkodással kapcsolatos lehetőségeket, ugyanakkor legtöbbször korlátokat is szab. Az elsődleges rendeltetés alapvetően védelmi, közjóléti és gazdasági lehet.

Az elsődleges jelző mutatja, hogy a legtöbb erdő több szerepet is betölt egyszerre. Teret ad egy fejlett, szárazföldi életközösségnek, számos természeti érték élőhelye, rekreációs lehetőséget kínál az embereknek és anyagi javakat is biztosít. Fontos ezért, hogy ezeket a rendeltetéseket minden egyes erdőrészlet esetében rangsoroljuk. A betöltött szerep megállapításakor a hatóság figyelembe veszi az erdőgazda véleményét; ugyanakkor több erdő sorsa „eleve elrendeltetett”. Ilyenek a védett területen álló erdők, ezek elsődleges funkciója természetvédelmi, a katonai célokat szolgáló objektumok környezetének erdei pedig csakis honvédelmiek lehetnek. Ezek alapján talán nem véletlen, hogy a meredek, sekély talajú, eróziónak kitett területek erdei talajvédelmiek, vízbázisok környezetében viszont vízvédelmi rendeltetésűek.

A közjóléti elsődleges rendeltetés leggyakoribb formája a parkerdő. Ebben biztosan jóval több, a kikapcsolódást könnyítő közjóléti berendezést – kilátót, pihenőhelyet, esőbeállót, tűzrakó helyet – találunk (például a fölső képen), mint a kevésbé látogatott, településektől távoli erdőkben.

Az úgynevezett véderdőkben a gazdasági érdekek háttérbe szorulnak
Az úgynevezett véderdőkben a gazdasági érdekek háttérbe szorulnak
A védelmi és közjóléti elsődleges rendeltetés nem zárja ki a gazdálkodás lehetőségét, de korlátozza – hogy hogyan és mennyire, azt az elsődleges cél és a helyi viszonyok döntik el.

A magyar erdők többsége elsődlegesen gazdasági rendeltetésű. Gondolhatnánk, hogy az erdőgazdának ezekben korlátlan mozgástere van – ez azonban nincs így. Még a magántulajdonú erdőknek is szolgálnia kell a közérdeket, vagyis az erdő – legyen az bárkinek a birtokában – korlátozott jogokkal bíró tulajdon. A beavatkozások mikéntjét és mértékét szakmai elvek alapján határozzák meg, összefüggésben az elsődleges rendeltetéssel.

A mindennapok kompromisszumai…

Az elsődleges rendeltetések érdekei ellentétesek. A természetvédelem és a közjólét egymással és a gazdálkodással is nehezen összeegyeztethető. Az erdőgazda fontos feladata, hogy napi szinten keressen elfogadható megoldást a célok együttes érvényesülése érdekében. Ez a szakmai ismeretek és tapasztalatok mellett a toleranciát és az együttműködés készségét is feltételezi. Csak így lehet ugyanaz az erdő élőhelye a természeti értéknek, élményhelye az erdő látogatójának és munkahelye az erdészeti dolgozónak.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Közös érték, közös felelősség

Áder János köztársasági elnök kiemelt figyelmet fordít a minket körülvevő természetre. Az elmúlt évek során több kezdeményezéséből kiderült, hogy fontos számára a környezet sorsa. Köztudott, hogy elhivatott horgász, és szabadidejében szívesen evez, vagy kirándul családjával.

A Pécsi havi-hegyi mandulafa az Év Fája

A július óta tartó online szavazás végén, több mint ezer szavazattal előzte meg a második helyen állót a pécsi mandulafa az Év Fája versenyen, melyet 2010 óta szerveznek meg. Az Év Fája címet idén a pécsi havi hegyi mandulafa nyerte el, 4779 szavazattal. A Hős Fa címet a Római-parti fák, míg az Országos Erdészeti Egyesület különdíját pedig egy óriási tölgyfa, a szebényi nagy fa kapta.

Jön a jó idő: irány az erdő!

A hosszú hétvégén szép őszi időben várnak mindenkit az erdőbe, ahol a színes falevelek csodálatos látványt nyújtanak. Az időjósok szerint napsütésre és kisebb esőre is lehet számítani, a hőmérő higanyszála meghaladja a 15 fokot. Kicsik és nagyok, túrázásra fel, irány az erdő!

A pécsi havi-hegyi mandulafa az Év Fája

A július óta tartó online szavazás végén, több mint ezer szavazattal előzte meg a második helyen állót a pécsi mandulafa az Év Fája versenyen, melyet 2010 óta szervez meg az Ökotárs Alapítvány.

Trófeamustra: a 2018-as vadászati főszezonban elejtett gímbikái

Vadászok és erdészek idén is a mátrai Nagy-Halmaj-réten gyűltek össze, hogy megtekintsék a 2018-as vadászati főszezonban elejtett gímbika trófeákat.

A Debreceni Nagyerdő védetté nyilvánítására emlékeztek

79 éve, 1939. október 10-én nyilvánították védetté a Debreceni Nagyerdő észak-keleti sarkának egy harminchektáros tölgyesét. A magyar Természetvédelmi Törzskönyv első tételeként jegyezték be ezt a területet és alább még öt kisebb darabot.

A cinkelányok félrelépnek

A japán széncinege (Parus minor) tojói alapvetően monogám párkapcsolatban élnek, azonban ha az első költés sikertelen, hajlamosak félrelépni a sikeres szaporodás reményében.

Méhlegelő-fejlesztés mezővédő erdősávokkal I.

Hazánk több mint 66%-a mezőgazdasági terület. Ez a fontos nemzetgazdasági ágazat egyben súlyos környezetvédelmi problémák forrása is: az eróziónak kitett terület eléri a 2,3 millió hektárt, és több mint 1,3 millió hektárt sújt a defláció. Az intenzív gazdálkodás jelentős terhelést jelent az élővilágra, a nagyüzemi szemlélet következményeként pedig az Alföldön több száz kilométer fasort irtottak ki.

Esőben is felfedezték az erdőt az erdészekkel

Az Erdők Hetén ötödik alkalommal rendezte meg a NYÍRERDŐ Zrt. Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskolája a „Fedezd fel az erdőt az erdészekkel!” elnevezésű programot. A nyíregyházi Sóstói-erdőben két nap alatt csaknem 1100 gyerek és mintegy 110 kísérőjük ismerkedett az erdészek tevékenységével.

Mi lesz a magánerdőkkel?

A stabil birtokszerkezet megteremtése és az igényekre szabott támogatáspolitika kialakítása jelenti ma a legnagyobb kihívást a magánerdő-gazdálkodásban – jelentette ki Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége 2018. október 5-én rendezett éves nagyrendezvényén, Egerváron.