Back to top

Iránytű a gazdálkodásban

Az erdőgazdálkodás hosszú távú célját az erdő elsődleges rendeltetése rögzíti, melyet az erdészeti hatóság erdőrészletenként állapít meg. Ez megadja a gazdálkodással kapcsolatos lehetőségeket, ugyanakkor legtöbbször korlátokat is szab. Az elsődleges rendeltetés alapvetően védelmi, közjóléti és gazdasági lehet.

Az elsődleges jelző mutatja, hogy a legtöbb erdő több szerepet is betölt egyszerre. Teret ad egy fejlett, szárazföldi életközösségnek, számos természeti érték élőhelye, rekreációs lehetőséget kínál az embereknek és anyagi javakat is biztosít. Fontos ezért, hogy ezeket a rendeltetéseket minden egyes erdőrészlet esetében rangsoroljuk. A betöltött szerep megállapításakor a hatóság figyelembe veszi az erdőgazda véleményét; ugyanakkor több erdő sorsa „eleve elrendeltetett”. Ilyenek a védett területen álló erdők, ezek elsődleges funkciója természetvédelmi, a katonai célokat szolgáló objektumok környezetének erdei pedig csakis honvédelmiek lehetnek. Ezek alapján talán nem véletlen, hogy a meredek, sekély talajú, eróziónak kitett területek erdei talajvédelmiek, vízbázisok környezetében viszont vízvédelmi rendeltetésűek.

A közjóléti elsődleges rendeltetés leggyakoribb formája a parkerdő. Ebben biztosan jóval több, a kikapcsolódást könnyítő közjóléti berendezést – kilátót, pihenőhelyet, esőbeállót, tűzrakó helyet – találunk (például a fölső képen), mint a kevésbé látogatott, településektől távoli erdőkben.

Az úgynevezett véderdőkben a gazdasági érdekek háttérbe szorulnak
Az úgynevezett véderdőkben a gazdasági érdekek háttérbe szorulnak
A védelmi és közjóléti elsődleges rendeltetés nem zárja ki a gazdálkodás lehetőségét, de korlátozza – hogy hogyan és mennyire, azt az elsődleges cél és a helyi viszonyok döntik el.

A magyar erdők többsége elsődlegesen gazdasági rendeltetésű. Gondolhatnánk, hogy az erdőgazdának ezekben korlátlan mozgástere van – ez azonban nincs így. Még a magántulajdonú erdőknek is szolgálnia kell a közérdeket, vagyis az erdő – legyen az bárkinek a birtokában – korlátozott jogokkal bíró tulajdon. A beavatkozások mikéntjét és mértékét szakmai elvek alapján határozzák meg, összefüggésben az elsődleges rendeltetéssel.

A mindennapok kompromisszumai…

Az elsődleges rendeltetések érdekei ellentétesek. A természetvédelem és a közjólét egymással és a gazdálkodással is nehezen összeegyeztethető. Az erdőgazda fontos feladata, hogy napi szinten keressen elfogadható megoldást a célok együttes érvényesülése érdekében. Ez a szakmai ismeretek és tapasztalatok mellett a toleranciát és az együttműködés készségét is feltételezi. Csak így lehet ugyanaz az erdő élőhelye a természeti értéknek, élményhelye az erdő látogatójának és munkahelye az erdészeti dolgozónak.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Csarna-völgyi kisvasút: az érem másik oldala

Tavaly év végén nagy hullámokat vetett a Börzsöny északi völgyében tervezett kisvasút-helyreállítási projekt, aminek a megakadályozása érdekében jelentős erőket mozgósított a természetvédelem, a legutolsó információk szerint sikeresen. A projekt tehát lefújva, marad a romhalmaz a Csarna-völgyben.

Terebélyesedő zöldben - interjú Nagy Istvánnal

Lapunkban rendszeresen tudósítunk a bő 2 millió hektár hazai erdő 56 százalékát kezelő állami erdőgazdaságok közjóléti beruházásairól. Nagy István agrárminiszter szerint az erdőknek továbbra is közösségi célokat kell szolgálni, és ebbe az állami erdőgazdaságok gazdasági tevékenysége mellett szervesen beletartozik a közjóléti szolgáltatás is.

A túltartott vadállomány drasztikus csökkentése a cél

Felére csökkenté a túlszaporodott magyarországi nagyvadállományt a kormány – hangzott el többek között a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara január 16-i, kecskeméti erdő- és vadgazdálkodási fórumán. De a vadgazdálkodási szabályozás újragondolása is felmerült.

Sok százezer utas az Északerdő kisvasútjain

Sok százezren utaztak az elmúlt évben az Északerdő Erdőgazdasági Zrt. kisvasútjain, a lillafüredin (LÁEV) és a pálházin (PÁÉV), évtizedes rekordokat megdöntve ezáltal - tájékoztatta a társaság az MTI-t szerdán.

A termeszek, mint az esőerdő megmentői

Ugyan hazánkban nem élnek, de valószínűleg mindenki hallott már arról, mekkora kárt képesek okozni a termeszek a fából készült tárgyakban. Ebből arra következtethetnénk, hogy az erdőben a jelenlétük a fáknak inkább gond, sem mint segítség. Azonban úgy tűnik, mégiscsak hasznosak ezek a rovarok az erdőnek.

Ahol a Kisalföld és a Bakony összeér

A Bakonyerdő Zrt.-ről elsőként a nevében szereplő hegyvidék, vagy a Balaton-felvidék jut legtöbbek eszébe, de területünk nem csupán e két tájra terjed ki. A hegyvidék lábánál, a Marcal folyó medencéjében fekvő Pápa–Devecseri síkság erdeinek jó részét is mi kezeljük, s e változatos, gyönyörű vidék számos fölfedezni valót tartogat az ide érkezőknek.

Misztikumokkal övezett az idei év kétéltűje

Hűvös erdeink egzotikus küllemű kétéltűjét, a foltos szalamandrát választotta a Magyar Madártani Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya az év kétéltűjének 2019-ben. A látványos színezetű állathoz kötődő számtalan mendemonda rengeteg példány vesztét okozta. De mi a valóság?

Pacsmagol az Év Emlőse

A Vadonleső facebook oldalán jelentették be a hírt, hogy megvan az év emlőse. Az idei év "nyertese" a titokzatos eurázsiai hiúz lett.

Vajda Bertalan: Teliholdnál

Egy fotós, egy kép, egy történet sorozatunk következő részének szereplője pályafutását egy amatőr fotóstanfolyamon kezdte, azóta autodidakta módon tökéletesíti tudását. A telihold fényénél megörökített lecsapó villám saját megítélése szerint is az egyik legkülönlegesebb hangulatú fotója erről a természeti jelenségről.

A párizsi klímamegállapodás alapján erdőt telepít a magyar állam a Balkánon

Az uniós csatlakozás előtt álló balkáni államok légszennyezés-csökkentő beruházásainak támogatásra a magyar állam a párizsi klímamegállapodás négy évvel ezelőtti aláírása kapcsán tett ígéretet.