Back to top

Az uniós kukorica tizede magyar

Gabona- és iparinövény-, valamint baromfitermelésben jóval az ágazati átlag felett járul hozzá Magyarország az uniós agrárteljesítményhez  – derül ki a KSH összefoglalójából. Hazánk az EU mezőgazdasági kibocsátásának 1,9 százalékát állította elő.

Ellentétes pályát futott be tavaly a magyar mezőgazdaság, mint az Európai Unió agráriuma – legalábbis, ha a bruttó kibocsátást nézzük. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiadványa szerint Magyarországon a mezőgazdaság teljes bruttó kibocsátása folyó alapáron 2568 milliárd forint volt 2017-ben, 0,8 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. Az EU-ban ugyanekkor a 427 milliárd eurós kibocsátás 5,2 százalékos növekedés – írja a vg.hu.

Magyarországon a termelési volumen 5,2 százalékos csökkenése mellett az árak 4,7 százalékkal emelkedtek, itt tehát az árak csak mérsékelni tudták a termelés mennyiségének csökkenését. Az unióban ugyanakkor a termelés volumene gyakorlatilag megegyezett az előző évivel, így az árak emelkedése kibocsátásnövekedést is jelentett.

A növénytermesztés 2, az állattenyésztés pedig 10 százalékkal nőtt. Magyarország az EU mezőgazdasági kibocsátásának 1,9 százalékát állította elő, ezzel részesedése kissé csökkent 2016-hoz viszonyítva. Ezen belül a növényi termékeknek 2,2, az állatoknak és állati termékeknek 1,6 százalékát adták a magyar gazdálkodók. Jelentős a hozzájárulásunk gabonafélékből, amelyekből az unió kibocsátásának 4,3, ezen belül kukoricából a 10 százaléka származott Magyarországról.

Meghatározó ágazatok

A magyar mezőgazdaság meghatározó iparinövény-termelő, ezekből az unió termelésének 5,5 százaléka magyar, míg a magyar baromfi az unió teljes kibocsátásának 3,8 százalékát adta.
Az előzetes adatok szerint a mezőgazdaság a GDP termeléséhez 3,3 százalékkal járult hozzá 2017-ben. A bruttó hozzáadott értékből 3,9 százalék az agráriumból származott, a beruházásokból 4,8, a foglalkoztatásból 5,0 százalék. Egy évvel korábban, 2016-ban a kibocsátás bővülése 0,4 százalékponttal emelte a GDP-t. Tavaly viszont a mezőgazdaság 0,3 százalékponttal mérsékelte a növekedést, bruttó hozzáadott értéke pedig 9,0 százalékkal csökkent az előző évhez képest.

Jelentős beruházások

Tavaly ugyanakkor – két év számottevő csökkenés után – 12 százalékkal emelkedtek a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és a halászat beruházásai, és folyó áron csaknem 307 milliárd forintot ért el a teljesítményértékük. Igaz ugyanakkor, hogy a teljes nemzetgazdaság beruházásai ennél nagyobb arányban bővültek, így az agrárium részesedése kissé mérséklődött.

A munkaerő-felmérés adatai szerint a mezőgazdaságban 220 ezer főt foglalkoztattak 2017-ben, valamivel többet, mint az előző évben. A nemzetgazdasági ág részesedése 5 százalék volt, azonos a 2016. évivel.

Az előzetes adatok szerint tavaly a munkaerő-ráfordítás nagysága 426 ezer ember teljes munkaidős, vagyis évi 1800 órás tevékenységének felelt meg, 1,9 százalékkal elmaradt az előző évhez viszonyítva. A nem fizetett munkaerő-felhasználás az összes munkaerő-ráfordítás 68 százalékát tette ki. Ez az arány fokozatosan csökkent az elmúlt években, 2010-ben például még 75 százalék volt. Az előző években szerkezetváltás figyelhető meg, a csökkenő családi munkaerőt a fizetett alkalmazottak munkája váltja fel, ami összefügg az egyéni gazdaságok számának csökkenésével és az árutermelés szerepének emelkedésével.

Forrás: 
vg.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Zöldségek a Bibliából

Ugyan a Bibliában elsősorban kenyérről, gyümölcsökről és húsokról esik szó, a konyhakerti növények akkoriban is fontos tápláléknak számítottak. Elsősorban a hüvelyesek és a hagymafélék voltak elterjedtek. Előbbi a böjti időszakban fehérjeforrás volt, utóbbi pedig gyógynövényként is fontos szerepet töltött be.

A TOP 3 digitális trend a mezőgazdaságban

Az elmúlt néhány év a mezőgazdaság digitalizációjáról szólt. A következő két évtizedben az ágazat modernizációja megállíthatatlanul folytatódik. A jelenleg legnépszerűbb technológiai trendek között szemezgettünk.

Jelentősen csökkent a parlagi sasokat érintő mérgezések száma

Az Európai Unió Natura 2000 díjának idei hat nyertese közül a természetvédelem kategóriában a parlagi sasokat sújtó mérgezések megszüntetését célzó magyarországi partnerséget díjazták.

Az állatjóléti támogatás meghosszabbítását kértük

A kormány 2019-től is fenn kívánja tartani a baromfiszektor állatjóléti támogatását. Magyarország az éves keretet 12 milliárd forintról 14,5 milliárd forintra emelné, miközben fenntartja a tojótyúkok állatjóléti támogatását is.

Alig találnak embert az idénymunkára

A kertészeteket is sújtja a munkaerőhiány Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Idénymunkára egyre nehezebb jelentkezőt találni, az a réteg, mely egykor a földeken és a kertészetekben kereste meg napszámosként a betevőt, ma már inkább a közmunkaprogramban dolgozik.

Beérett az úttörő biogazdák vállalkozókedve

A biogazdálkodás egy életforma, napi szinten együtt kell élni és foglalkozni a növényekkel, a talajjal, a környezettel. Ebben a gazdálkodási formában Bíró Zsigmond vállalt úttörő szerepet, és az ezredforduló évében lett az első biogazdálkodó Földesen.

Körmend után már nincs árvízveszély

Elsőfokú árvízkészültség mellett tetőzött a Rába Körmendnél, már apad ez a szakasz, lejjebb pedig nem várható készültségi szintet elérő vízállás. A Körmend környéki völgyi elöntések érintettek egy közutat és mezőgazdasági területeket is.

Az első negyedévben rekord mennyiségű juhot adtak el

Márciusban – 2017-he viszonyítva – a vágójuh és a vágómarha felvásárlási ára emelkedett a leginkább, kilónként 160 , illetve 67 forinttal adtak többet értük. A vágóbaromfi ára 8 forinttal nőtt, a vágósertésé viszont 12 forinttal csökkent. A tehéntejért 3, az étkezési tojásért pedig 1 forinttal fizettek magasabb árat, mint 2018 III. havában.

Ellenzi az uniós agrárpoliltika támogatáscsökkentését a NAK

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) határozottan ellenzi az Európai Bizottság nyilvánosságra került javaslatát, amely szerint a jövőben csökkentenék az uniós Közös Agrárpolitika forrásait. A NAK felszólítja az uniós döntéshozókat, hogy kezeljék jelentőségéhez mérten a félmilliárd uniós állampolgárt élelmiszerrel ellátó ágazatot.

Csak kicsiben termesztjük Popeye kedvencét

Elsősorban a helyi piacok és a kiskertek növényévé vált a spenót, amelynek nagyüzemi termelése Magyarországon mindössze százötven–kétszáz hektáron folyik. Eközben a fagyasztott spenót importjának értéke tíz százalékkal 336 millió forintra emelkedett, míg az exportból származó bevétel 12 százalékkal 115 millió forintra csökkentek tavaly.