Back to top

Megérkezhet a májusi arany

A hétvégi meleg, záporos időjárás után a héten végre változás kezdődik. Nyugatira, délnyugatira fordul az áramlás iránya, mellyel előre láthatólag nagyobb mennyiségű országos csapadék és egyúttal lehűlés is érkezik.

Az elmúlt napokban kelet, északkelet felől a korábbiaknál pár fokkal kevésbé meleg, kissé nedvesebb és labilis rétegződésű léghullámok érkeztek fölénk a magasban. E miatt a napi maximumok 25 fok körül, kissé a fölött alakultak és elsősorban délutánonként, esténként záporok, zivatarok alakultak ki kisebb foltokban - írja a met.hu. Helyenként rövid idő alatt nagy mennyiségű csapadék, jég is hullott, de országos csapadék nem fordult elő. A talaj így tovább száradt, felső rétege az ország nagyobb részén már alig tartalmaz nedvességet. Főként a könnyebben kiszáradó homokos talajokon már a középső talajrétegekben is számottevő vízhiány mutatkozik. 50-100 centiméteres mélységben azonban továbbra is országszerte van nedvesség a talajokban. Folyó és állóvizeink (a fölső 1-2 méter) hőmérséklete 20 fok körül alakul.
A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek országosan 250 és 300 foknap között járnak. A magasabb értékek a délkeleti országrészben jellemzőek.

A kukoricabogárra ugyancsak április 1-től, de 12,7 Celsius fokos bázishőmérséklettel számolva többnyire 150 és 200 foknap között tart az effektív hőösszeg, a kelés idejét a szakirodalom szerint hozzávetőlegesen 150-160 foknap körülre tehetjük. Az idei érték kb. 3 héttel előzi meg a tavalyi számokat.

Az áprilisi, májusi nyárias idő miatt a növényeink robbanásszerűen fejlődtek a hideg március után. A fenológiai fázisok az átlagos időpontok előtt járnak. Az akác virágzása is gyorsan lezajlik, és már lassan a végéhez közeledik. A tavaszi vetések a belvíz miatt sokfelé késést szenvedtek, bár a talajhőmérséklet már megfelelő lett volna. Az ezt követő száraz időszak miatt pedig a tavaszi vetések többfelé nehezen, hiányosan keltek.

Jelenleg minden növénynek, de különösen a kukoricának, a napraforgónak és a zöldségféléknek lenne óriási szüksége a csapadékra.

A Országos Meteorológiai Szolgálat legfrissebb NDVI vegetációs index térképén a zöld tömeg aránya országszerte magas. Ugyanakkor a változást mutató térképen, összehasonlítva az előzővel egyértelműen látszik, hogy a növekedés április utolsó hetében már lelassult a megelőző időszakhoz képest, nagyon nagy szükség lenne a csapadékra. Az anomália térkép alapján a sokéves átlag fölötti, vagyis az ilyenkor megszokottnál jóval fejlettebb a vegetáció, a hetek óta tartó nyári idő miatt előrébb tart a fejlődésben.

Hétfőtől hűvösebb, nedvesebb léghullámok érkeznek fölénk nyugat, délnyugat felől, és országszerte várható jelentős csapadék. Csütörtökig összegzett csapadék mennyisége 10 és 30 milliméter között valószínű, de helyenként még ennél is több hullhat. A hét első felében sok lesz a felhő fölöttünk és a hőmérséklet is visszaesik, a napi maximumok csak 15-22 fok között valószínű. A májusi fagyosszentek fagyveszélyt nem hoznak. Hétfőtől előbb a Dunántúlon, kedden már másfelé is északnyugatira, nyugatira fordul a szél és megerősödik. Zivatarok környezetében viharos széllökések is várhatók.

A héten jelentősen megnő a levegő páratartalma, a gombás betegségeknek így kedvező körülmények alakulnak ki.
Forrás: 
met.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Afrikából Ázsiába került a falánk kártevő

A rettegett őszi sereghernyó nemcsak felbukkant, de meg is telepedett Ázsiában. Az ENSZ szerint a gazdáknak nincs választási lehetősége: kénytelenek lesznek megtanulni, hogyan éljenek együtt vele.

Tudjon meg többet a növényvédelemről!

Sokan nem látnak tisztán, ha a növényvédelemről van szó – szól a Bayer tájékoztató kiadványának első mondata. A laikus közönség aggodalmait próbálják eloszlatni a modern mezőgazdaságban alkalmazott módszerek ismertetésével. A gyakori kérdésekre adott válaszokkal a Bayer a saját környezetvédelmi tevékenységét, ez irányú fejlesztéseit is ismerteti. Ebből a kiadványból szemezgetünk.

A változékony 2018-as év tanulságai a szőlősben

A tavalyi év változékony időjárása a szőlőt károsító rovarok és gombás betegségek élettevékenységét is befolyásolta. A csapadékos tavasz inkább a gombás fertőzéseknek kedvezett, az átlagosnál melegebb nyár folyamán viszont a lisztharmat-fertőzések mellett a kártevők, így például a kártevő atkák, tarka szőlőmoly, darazsak is jelentősen felszaporodtak a szőlőtőkéken.

Meteorológusok a gazdákért

A Nap, a Föld és az időjárás a központi témája az idén már hatvan éve ünnepelt Meteorológiai Világnapnak. Az Országos Meteorológiai Szolgálat épületében gyűltek össze a szakma kiválóságai, hogy együtt tisztelegjenek az egyik legrégebbi tudomány, az emberiséggel egyidős meteorológia előtt.

Új növényegészségügyi rendelet - szakmai álláspont

Az Európai Faiskolák Szövetsége (ENA) kétségeket fogalmazott meg az Európai Unió 2019 decemberében hatályba lépő új növényegészségügyi rendeletével kapcsolatban. Ugyanakkor üdvözli a kártevők és kórokozók terjedésének megfékezésére tett intézkedéseket.

Idén elkezdődik a génmegőrzési stratégia végrehajtása

Az agrártárca a két kiemelt génmegőrzési intézmény összevonásával megalapítja a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központot – jelentette be Nagy István agrárminiszter a Növényi Diverzitás Központ II. Magbörzéjén.

Európában is megtelepedett a poloska természetes ellensége

Svájc déli részén, az Olaszországgal határos Ticino kantonban három különböző helyen található almaültetvényekben fölfedezték az ázsiai márványospoloska természetes ellenségét, a szamuráj darazsat. Ez az első alkalom, hogy Európában észlelték a természetes módon betelepülő rovart, amely reményt ad a veszedelmes, soktápnövényű kártevő megfékezésére.

Steril egyedekkel az almamoly ellen

Immár több mint 25 éve sikeresen küzdenek a kanadai Brit Kolumbia Állam alma- és körteültetvényeiben az almamoly ellen steril egyedek betelepítésével. Újabban drónokkal juttatják ki a hibernált lepkéket az ültetvényekbe, amiket ipari méretekben szaporítanak Osoyoos-ban.

Látszólag ok nélkül pusztulnak az észak-amerikai almafák

Hat évvel ezelőtt kellemetlen meglepetést érte Kari Peter növényorvost, aki egy pennsylvaniai almaültetvényen vizsgálódott. A fiatal almafák igen gyorsan pusztultak. Elsőre valamilyen kórokozóra gyanakodott, azonban a kémiai kezelések nem vezettek eredményre. A következő évre pedig USA és Kanada szerte az ültetvények 80 százalékáról jelentettek fapusztulást.

Klímaváltozás és betegségek: növekvő kockázat?

A klímaváltozás tényével vitába lehet szállni, de nemigen érdemes. Abban valószínűleg mindenki egyetért, hogy az időjárás változékonysága minden korábbi mértéken túlmutat. A híradások gyakran szólnak a természeti erők által okozott jelentős anyagi veszteségekről – de mi a helyzet a csendes hadviselőkkel, a kórokozókkal? A megváltozott időjárás hogyan befolyásolja a növényi betegségeket?