Back to top

Napjaink eszmei galambfajtája Hódmezővásárhelyen

A XXV. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon a galambok közül legnagyobb számban a szalontai óriást mutatták be. Ez jelzésértékű, hiszen ezek az állatok kiváló hústermelő képességgel, szaporasággal bírnak, miközben ellenálló képességük is kimagasló, s ahol lehet, kijáró (vagy ahogy Erdélyben nevezik, réti) galambként is szedegethetnek némi eleséget maguknak a határban.

Fotó: Tóth Zsigmond
Emellett különös megjelenése, szépsége is rászolgál arra, hogy a kiállítások sztárja is legyen.

A fajta bölcsője minden bizonnyal Nagyszalonta és az azt körülvevő falvakban, tanyákon ringott, ahol a mai napig is nagy galambként, nagy fajtaként ismerik. Úgy a városi, mint a falusi tenyésztők körében nagy népszerűségnek örvendett és örvend a mai napig is mint húsgalamb.

Úgy a paraszti gazdaságokban, mint a városi galambászok között elsősorban a XX. század első felében terjedt el széles körben a Nagyvárad és Arad közötti alföldi területeken.

Hatalmas testét igen hosszú és dús tollazat borítja. Ez az időjárás viszontagságai ellen is biztos védelmet nyújt. A helyi tenyésztők a mai napig is a hímeket kokasnak vagy kannak nevezik. Ezek testhossza 46-48 cm között változik, míg a helyi galambászzsargonnal élve a jércéké, azaz a tojóké 1-2 centiméterrel rövidebb. A hímek ideális testsúlya 70-90, míg a tojóké 60-75 dkg. A jól táplált, életerős fiataloknak a fészek elhagyásakor több mint fél kilogrammot kell nyomniuk.

A szalontai óriásgalambnak nemcsak hatalmas teste lenyűgöző, hanem különös tollazata is. A viszonylag nagy fejet fésű, vagy dupla konty ékesítheti, mely oldalról kissé összenyomott, így lényegesen hangsúlyozottabbnak tűnik. A fésűs madarakat a tenyésztők egyszerűen csak egybúbúnak, a duplakontyosokat pedig kétbúbúnak nevezik. Az úgynevezett orrkonty a csőr tövénél egy felfelé álló, kissé a csőrre hajló tolldíszt jelent.

A szalontai óriásgalamb csőre minden esetben fehér, enyhén lefelé hajlik, hossza mintegy 2-2,2 centiméter. Tehát a galambfajták között közepes csőrhosszal bír. A szemek viszont egyértelműen aprók és sötétek, legtöbbször bükköny színűek, s ezeket egyszerű, hússzínű szemgyűrű ékesíti, melyet tenyésztői berkekben szempacalnak hívnak. A nyak közepes hosszúságú, vastag, egyenes, és függőleges tartású, viszont a széles és domború mell igen hosszú, és kissé előre dől. A hát viszont kifejezetten hosszú és egyenes. A szárnyak 30-33 centisek. A lábak erősek, közepesen hosszúak, simák, 11-13 centiméter hosszúak. A farok 16-18 centiméter hosszú, és 12 kormánytollból áll.

Forrás: 
Kistermelők Lapja/magyarmazogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Sorra nyeri kutyáival a nemzetközi versenyeket

Franciaországban rendezett, nemzetközi kutyakiállításon szerzett első helyezést a hónap elején Chloe nevű kutyájával a kisterenyei Verebélyi Orsolya. A tizenkét, gyönyörű bordeaux-i dogból álló tenyészet tulajdonosa beszélt az ebekkel való mély kapcsolatáról, a versenyekre való felkészítésről és a külföldi megmérettetéseken átélt ­izgalmakról.

Informatika az istállóban

„Az informatika rendszerekben, míg a gazdálkodó megoldásokban gondolkodik”- hívta fel a figyelmet Kövesdi József. Az Okosfarm Kft. ügyvezetője hozzátette, informatikai kultúrát kell teremteni a mezőgazdaságban.

A húsuk is egészségesebb: a csillagfürt, mint nyúltakarmány

A jelen és a jövő mezőgazdaságának egyik legnagyobb kihívása, hogy bolygónk növekvő népességének megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékot biztosítson, úgy, hogy közben a természeti erőforrásokat is megóvja. A Föld növekvő népességének élelmiszerszükségletét egyre csökkenő földterületen kell előállítani.

Tizenegy ország tiltotta ki a belga sertéshúst

Az afrikai sertéspestis miatt tizenegy Európai Unión kívüli ország függesztette fel a sertéshús importját Belgiumból - közölte a Le Soir című belga napilap szerdán.

Újra divatban az ezüstfácán

Az utóbbi hónapokban egyértelművé vált, hogy újra lendületbe került a hazai díszfácántenyésztés, s úgy tűnik, nemcsak a ritkább, nagy értékű fajok iránt mutatkozik nagy érdeklődés, hanem a hazánkban már régóta tartottak iránt is, melyek a kezdők számára is ajánlhatók. A leggyakrabban tartott fajok között szerepel az ezüstfácán is.

Kutyás programok az örökbe fogadott állatok napján

Szeptember 23-án rendezik meg a VI. Örökbe fogadott Állatok Napját a Népligetben, a Planetárium mögött. A programon részt vevők nemcsak élményekkel, de a helyes állattartással kapcsolatos ismeretekkel is gazdagodhatnak – olvasható közleményükben.

Kevesebb takarmánykeveréket gyártottak tavaly

Magyarországon 3,526 millió tonna haszonállat-takarmánykeveréket állítottak elő 2017-ben, amely közel 4 százalékkal maradt el a 2016. évi mennyiségtől – közölte az Agrárgazdasági Kutató Intézet.

Ikercsikók születtek Egyházasrádócon

Két hét eltelt az előrejelzett időponthoz képest, mikor megindult az ellés, de végül minden rendben ment. A tulajdonos nagyon büszke vagyok a lovára, hogy könnyen, egyedül a világra hozta az ikreket.

A tojás árát is felfelé hajtja az aszály

Az aszály miatt dráguló takarmányok hajthatják felfelé a tojás árát a hazai piacon. Az ágazati szereplőket összefogó szervezet szerint a termelőknek a megnövekedett költségeik miatt emelniük kell az átadási árakon, a fogyasztók ugyanakkor ennél kisebb mértékű drágulással találkozhatnak majd a boltokban.

Védjük lovainkat a Nyugat-nílusi láztól!

A nyár és az ősz folyamán az Európai Unió több tagállamában, köztük Magyarországon is jelentették a lovak Nyugat-nílusi lázzal történő megfertőződését. 2018-ban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma hazánk 64 állattartó telepén mutatta ki a fertőzést.