Back to top

Napjaink eszmei galambfajtája Hódmezővásárhelyen

A XXV. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon a galambok közül legnagyobb számban a szalontai óriást mutatták be. Ez jelzésértékű, hiszen ezek az állatok kiváló hústermelő képességgel, szaporasággal bírnak, miközben ellenálló képességük is kimagasló, s ahol lehet, kijáró (vagy ahogy Erdélyben nevezik, réti) galambként is szedegethetnek némi eleséget maguknak a határban.

Fotó: Tóth Zsigmond
Emellett különös megjelenése, szépsége is rászolgál arra, hogy a kiállítások sztárja is legyen.

A fajta bölcsője minden bizonnyal Nagyszalonta és az azt körülvevő falvakban, tanyákon ringott, ahol a mai napig is nagy galambként, nagy fajtaként ismerik. Úgy a városi, mint a falusi tenyésztők körében nagy népszerűségnek örvendett és örvend a mai napig is mint húsgalamb.

Úgy a paraszti gazdaságokban, mint a városi galambászok között elsősorban a XX. század első felében terjedt el széles körben a Nagyvárad és Arad közötti alföldi területeken.

Hatalmas testét igen hosszú és dús tollazat borítja. Ez az időjárás viszontagságai ellen is biztos védelmet nyújt. A helyi tenyésztők a mai napig is a hímeket kokasnak vagy kannak nevezik. Ezek testhossza 46-48 cm között változik, míg a helyi galambászzsargonnal élve a jércéké, azaz a tojóké 1-2 centiméterrel rövidebb. A hímek ideális testsúlya 70-90, míg a tojóké 60-75 dkg. A jól táplált, életerős fiataloknak a fészek elhagyásakor több mint fél kilogrammot kell nyomniuk.

A szalontai óriásgalambnak nemcsak hatalmas teste lenyűgöző, hanem különös tollazata is. A viszonylag nagy fejet fésű, vagy dupla konty ékesítheti, mely oldalról kissé összenyomott, így lényegesen hangsúlyozottabbnak tűnik. A fésűs madarakat a tenyésztők egyszerűen csak egybúbúnak, a duplakontyosokat pedig kétbúbúnak nevezik. Az úgynevezett orrkonty a csőr tövénél egy felfelé álló, kissé a csőrre hajló tolldíszt jelent.

A szalontai óriásgalamb csőre minden esetben fehér, enyhén lefelé hajlik, hossza mintegy 2-2,2 centiméter. Tehát a galambfajták között közepes csőrhosszal bír. A szemek viszont egyértelműen aprók és sötétek, legtöbbször bükköny színűek, s ezeket egyszerű, hússzínű szemgyűrű ékesíti, melyet tenyésztői berkekben szempacalnak hívnak. A nyak közepes hosszúságú, vastag, egyenes, és függőleges tartású, viszont a széles és domború mell igen hosszú, és kissé előre dől. A hát viszont kifejezetten hosszú és egyenes. A szárnyak 30-33 centisek. A lábak erősek, közepesen hosszúak, simák, 11-13 centiméter hosszúak. A farok 16-18 centiméter hosszú, és 12 kormánytollból áll.

Forrás: 
Kistermelők Lapja/magyarmazogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Több országgal folyik egyeztetés a sertéspestis kapcsán

Ukrajnán kívül több más országgal is egyeztetés folyt vagy folyik a sertéspestis ügyében - mondta Bognár Lajos országos főállatorvos, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára szerda reggel az M1 aktuális csatornán.

Hogyan rendezzük be a galambdúcot?

A legkedveltebbek a dúc legmagasabb helyén lévő fészkek, ezekért folyik a folytonos küzdelem a hímek között. A fészekberendezések legalább 70 centiméter szélesek, 50 centiméter magasak és 50 centiméter mélyek legyenek, és biztosítsák azt, hogy a galambok a fészekben párosodni is tudjanak.

Kivétel a pulyka

2018 első öt hónapjának összegzése szerint a pulyka kivételével valamennyi fontosabb állat és állati termék felvásárlási ára meghaladta az előző év azonos időszakának árait – derül ki a KSH gyorstájékoztatójából.

A génektől a gépekig: Magyartarka szakmai nap

A jövő állattenyésztését a precíziós gazdálkodás szolgálatába kell állítani – összegezhetnénk a Magyartarka Tenyésztők Egyesületének teveli szakmai napján elhangzottakat. Tíz év múlva már csak az a fajta lesz versenyképes, aminek küllemi és a belső tulajdonságai lehetővé teszik a termelés szinte teljes gépesítését.

Egy párjához hűséges gyönyörű víziszárnyas

A mandarinréce gácsérja kétségkívül a világ egyik leggyönyörűbb szárnyasának számít. Nem véletlen tehát, hogy már hosszú évszázadok óta tartják őshazájában is, Ázsiában mint díszréce. Európába az 1840-es években importálták először.

A hortobágyi pásztorok titkos kincse: a sinka

A sinka egy rövid, sima szőrű, hegyes, felálló fülű kutyafajta kunkorodó farokkal. A fajta neve küllemére utal, a sinka szó simát jelent a hortobágyi tájnyelvben. Bár a fajtának kialakultak a meghatározó külső jegyei, a sinkatenyésztés és szelekció elsődleges szempontja napjainkban is a terelőképesség.

A szarvastej az új-zélandi séfek új kedvence

A különleges italból készült ételek egyelőre csak Auckland és Wellington öt felsőkategóriás éttermében érhetőek el. Az új, szokatlan alapanyag már díjat is nyert és a szakácsok az egekig magasztalják.

Kényszerből fogott bele, mára díjakat nyer vele

Godó Oszkár, helyi lakos nyolcéves kora óta foglalkozik különféle nyulakkal. Ez a tevékenység azóta is végigkíséri életet, mindennapjainak részévé vált, és saját bevallása szerint ez idő alatt bele is szeretett ezekbe az állatokba.

Kezdődik a kecskék szerelmi időszaka

Közeleg a nyár vége, amikor a kecskéknél megkezdődik a „szerelem időszaka”. Jól gondoljuk meg, melyik gödölyét, melyik anyát nem érdemes fedeztetni. Bármily szomorú ugyan, de a nem megfelelőket ki kell selejtezni.

Nagy István: A büdzsé garantálja az agrárium biztonságos növekedését

A jövő évi költségvetés garantálja a magyar agrárium erősödését, biztonságos növekedését és újabb áfacsökkentéssel segíti a családokat - mondta az agrárminiszter.