Back to top

Bezuhantak a sertésfelvásárlási árak

Nem az embereket kell védeni a sertéshústól, hanem a disznókat az emberektől. Kizárólag az állományra veszélyes a vírus, amely feltehetően élelmiszerként, élelmiszer-hulladékként, vagy állat- és takarmányszállítással kerülhetett az országba.

A kerítés ezen nem segít, hét fertőzött vaddisznó döntheti be a sertéságazatot

 

 

Eldobált szendvicseket ehettek fel a vaddisznók, de a vírust be lehet hurcolni ruhával, cipővel is

– magyarázza Eicher József, a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesületének elnöke (ügyvezető igazgatója A szerk.) „A sózással, füstöléssel sem lehet elpusztítani az afrikai sertéspestist, így azt lehet feltételezni, hogy Ukrajnában elhullott, leölt fertőzött állatokat feldolgoztak, és élelmiszerként hoztak be Magyarországra. Az emberre egyáltalán nem veszélyes, más állatokra sem, de a sertések rövid időn belül megfertőződhetnek és elhullanak. Ezért retteg tőlük minden állattartó, hiszen állományokat pusztíthat ki” – fejtegette Eicher a hvg.hu-nak.

Már évekkel ezelőtt megjelent a környező országokban az afrikai sertéspestis, a kérdés csak az volt, hogy mikor jut be hozzánk. Végül április 21-én, Gyöngyös környékén mutatták ki, majd további hat vaddisznó tetemében találtak vírust. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal az elhullott állatok környékén a sertéstartóknál is, és a vaddisznók vadászatára vonatkozóan is szigorú intézkedéseket rendelt el, a területeket megfigyelési, ellenőrzött és fertőzött zónákra osztották. 

Fertőzött zónák egyelőre csak Heves megyében vannak(megfigyelésiek Szabolcs-Szatmár-Beregben is), de az ázsiai országok, Szerbia és Oroszország exporttilalma az összes magyar disznóra vonatkozik. A sertéspiacon bent ragadt 40-50 ezer tonnányi hús a belpiaci árakat is bedöntötte (a hazai össztermék 340 ezer tonna, ebből évente 140 ezer tonna megy külföldre), holott a vírust még egyetlen házi sertésben sem mutatták ki.

Tehát egyelőre úgy állunk, hogy hét, vélhetően külföldről behurcolt élelmiszer-hulladéktól megfertőzött vaddisznó döntheti be az egész sertéságazatot.

A válság évekig is elhúzódhat, ezért most azon dolgozik az ágazat, hogy Heves megyére szűkítsék az export tilalmát. Ha ezt elérik, akkor is nagyjából még fél évig tarthat az egész országra kiterjedő tilalom.

Csak az úszhatja meg, aki több lábon áll

„Már a sertéspestis megjelenése után rögtön 20 forinttal kevesebbet fizettek a sertésért a felvásárlók” – magyarázza Nagy Gyula, rábacsécsényi tenyésztő azt, hogy hiába vannak több száz kilométerre a fertőzött Heves megyei területtől, az árak zuhanása mindenütt elindult az exporttilalom miatt a magyar piacon rekedt 40 ezer tonnányi hús miatt.

„Több esetben a már leszerződött húsért is 20-30-40 forinttal kevesebbet fizetnek, ez drámai hatással lehet a sertéstartókra. Ugyanis az exporttilalmat akkor oldhatják fel, ha huzamosan fennáll, hogy nincs fertőzés, ez akár évekig is eltarthat, akkor is, ha a csak vaddisznókban mutatták ki a vírust” – mondja Nagy Gyula, aki a 250-es állományának a nagy részét vágóhidakkal leszerződve értékesíti.

„Háromszázötven forint volt a kilónkénti ár, most ez csökkent nálam 20 forinttal, de ha lejjebb esik az ár, akkor már csak veszteségem lesz rajta” – tette hozzá a tenyésztő. „Csak az úszhatja meg ezt a válságot, aki több lábon állt, vagy vannak tartalékai, a többiek lehúzhatják a rolót” – véli a dunántúli sertéstenyésztő.

Hiányolják a B tervet

„Sokan kihasználják a helyzetet, alacsonyabb árat adnak a sertésért, a termelők meg szorongatott helyzetben vannak, mert a disznót nem lehet csak úgy félretenni a polcra, mint egy cipőt, hogy majd eladom, ha jobb lesz az ára. Az állatot etetni kell, nő a súlya” – magyarázza a Magyar Fajtiszta Sertést Tenyésztők Egyesületének ügyvezető igazgatója. Eicher József szerint a helyes az volna, ha a felvásárlók, vágóhidak, feldolgozók méltányolnák a helyzetet, és nem szorítanák azonnal le az árakat.

„Már egy idő óta készülnünk kellett arra, hogy mit teszünk, ha nálunk is megjelenik a vírus. Kellene lennie egy intelligens B tervnek is, el kellett volna tervezni, hova tudjuk eladni a bent ragadt terméket” – véli Éder Tamás, Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke.

Mindezzel együtt a szakember szerint is egy lefelé húzó spirált indíthat el az, ha a feldolgozók, a kereskedők kihasználják a sertéstartók kiszolgáltatott helyzetét.

„Felvetődött, hogy az érintett 2 ezer hektár köré kerítést húznának, mint Csehországban, ahol sikerült is megállítani a fertőzést” – magyarázza Eicher József. Hozzátéve, hogy szerinte attól válik nehézkessé ez az intézkedés, hogy pont a Mátra természetvédelmi területén van, ahol rengeteg a turista. Így egyelőre kerítés nincs, csak a zónákra vonatkozó szigorú intézkedések - egyes területeket azért villanypásztorral kerítenek be -, és a várakozás, hogy csak egy kisebb régióra szűkítik a tilalmat, amire egyébként eddig nem volt példa.

Ennyiért értelmetlen disznót hizlalni

„Emberi egészségre teljesen ártalmatlan, ezt mindenütt tudják” – állítja Raskó György, agrárközgazdász, aki vállalkozóként szintén érintett a sertéspiacot sújtó, az exportot megtiltó rendelkezések következményeiben. A szakember szerint a tilalmat elrendelő országok visszaéltek a Kereskedelmi Világszervezet egyezményével, amikor ezt az importblokkot bejelentették, nem véletlen, hogy az uniós országokba továbbra is lehet szállítani.

A katasztrofális árak értelmetlenné teszik a hizlalást – magyarázza Raskó, aki szerint azonban hiú remény az, hogy lokalizálni lehet a tilalmat, magyarul, semmiféle gyakorlata nincs annak, hogy egy országon belül pusztán egy megyére szűkítsék a blokkot.

Az agrárvállalkozó szerint azonban mindent meg kell tenni az állomány biztonsága érdekében, ő maga is tájékoztatta a dolgozóit is, hogy figyeljenek oda, próbálják kerülni az érintkezést a külföldről, főként Ukrajnából érkezett vendégmunkásokkal, még ha ez kényes kérdés is. Mivel a Romániából és Ukrajnából érkezők több esetben otthonról hoznak élelmiszert, mivel ott ez jóval olcsóbb, jó eséllyel hurcolhatnak be fertőzést, ami éppen azért veszélyes, mivel az emberi egészségre ártalmatlan, így észrevétlen marad, de a sertések közé behurcolva végzetes lehet.

Forrás: 
hvg.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Aggódnak a sertéspestis miatt a szlovákok

Megállíthatatlannak tűnik az afrikai sertéspestis (ASP) terjedése a régióban, már a szlovák gazdák is attól tartanak, hogy rövid időn belül náluk is megjelenik a jelentős gazdasági kárral járó, az emberre nem veszélyes megbetegedés - írta a Magyar Idők.

Újabb ASP-s vaddisznó Borsodban

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hangony község külterületén talált vaddisznó tetemben mutatta ki tegnap az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. Az új esetet a magas kockázatú területen belül azonosították. Az állategészségügyi szakemberek – az országos főállatorvos utasítására – megkezdték a szükséges intézkedések végrehajtását.

Sikeres évet zárt 2018-ban az Agrárminisztérium

A jogalkotás területén az Agrárminisztérium volt a legaktívabb tárca az elmúlt évben. Az 55 rendelet, 6 törvény és 10 kormányrendelet mellett, a tárca további 4 törvényjavaslatot készített elő és nyújtott be az Országgyűlés elé. A sikerrel megkezdett programok folytatásán túl többek között az élelmiszerbűnözés visszaszorításának ügye, valamint a sertés-és baromfi járványok álltak a minisztérium tevékenységének a központjában tavaly.

A kínai sertéságazat megsínyli az ASP-t

Kína legnagyobb sertéstenyésztői jelentősen csökkentették a 2018-as profit becsléseiket, mivel a gyorsan terjedő afrikai sertéspestis (ASP) erősen befolyásolja a sertéshús árakat és a keresletet. Ez pedig érzékenyen érinti a világ legnagyobb sertéshús előállító országát.

A piaci zavaroknak is van tanulsága

A szántóföldi növénytermesztés az átlagosnál jobb évet zárt, a zöldség-gyümölcs ágazat nagy részét elkerülték a durva időjárási csapások, a baromfiágazat kiheverte a madárinfluenzát, a sertéságazat pedig a körülményekhez képest jól van – így foglalta össze lapunknak a 2018-as év mérlegét Feldman Zsolt.

Újabb ASP fertőzés, de nincs szükség a fertőzött terület növelésére

Egy kilőtt, valamint egy elhullottan talált vaddisznóból származó mintából mutatta ki az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát a Nébih laboratóriuma 2018. december 6-án. Az állatokra a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszavasvári külterületén találtak, amely – a korábbi, tarcali eset miatt kijelölt – fertőzött területen található.

18 év alattiaknak nem ajánlott, gyomorforgató Nébih fogás - videóval

Jelentős mennyiségű, takarmányozásra szánt kacsatetemet találtak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőrei egy Bács-Kiskun megyei gazdaságban. A telepen nevelt sertések jelöletlenek voltak, eredetük és állategészségügyi állapotuk egyaránt ismeretlen.

Sertéspestis háztáji állományban

Afrikai sertéspestist állapított meg a romániai Hegyközkovácsi (Cauaceu) település egyik háztáji sertés-állományában a román állategészségügyi hatóság.

Krízishelyzet az állategészségügyben, állattenyésztési támogatások

Ezzel a címmel tartottak szekciótanácskozást Siófokon 2018. november 28-án, az Agrárszektor Konferencia keretein belül. Nagy érdeklődés mellett zajlottak az előadások, melyek nemcsak az időszerű és érdekes témaválasztásnak, hanem a jól felkészült előadóknak és a kerekasztal-beszélgetés résztvevőinek is volt köszönhető.

Meg lehetett volna állítani a sertéspestis Romániában

Románia tizenhét megyéjében közel háromszáz településen észleltek eddig az afrikai sertéspestis által érintett gócpontokat. A kórt egyes területeken sikerült visszaszorítani ugyan, de közben újabb vidékeken üti fel a fejét.