Back to top

Bezuhantak a sertésfelvásárlási árak

Nem az embereket kell védeni a sertéshústól, hanem a disznókat az emberektől. Kizárólag az állományra veszélyes a vírus, amely feltehetően élelmiszerként, élelmiszer-hulladékként, vagy állat- és takarmányszállítással kerülhetett az országba.

A kerítés ezen nem segít, hét fertőzött vaddisznó döntheti be a sertéságazatot

 

 

Eldobált szendvicseket ehettek fel a vaddisznók, de a vírust be lehet hurcolni ruhával, cipővel is

– magyarázza Eicher József, a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesületének elnöke (ügyvezető igazgatója A szerk.) „A sózással, füstöléssel sem lehet elpusztítani az afrikai sertéspestist, így azt lehet feltételezni, hogy Ukrajnában elhullott, leölt fertőzött állatokat feldolgoztak, és élelmiszerként hoztak be Magyarországra. Az emberre egyáltalán nem veszélyes, más állatokra sem, de a sertések rövid időn belül megfertőződhetnek és elhullanak. Ezért retteg tőlük minden állattartó, hiszen állományokat pusztíthat ki” – fejtegette Eicher a hvg.hu-nak.

Már évekkel ezelőtt megjelent a környező országokban az afrikai sertéspestis, a kérdés csak az volt, hogy mikor jut be hozzánk. Végül április 21-én, Gyöngyös környékén mutatták ki, majd további hat vaddisznó tetemében találtak vírust. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal az elhullott állatok környékén a sertéstartóknál is, és a vaddisznók vadászatára vonatkozóan is szigorú intézkedéseket rendelt el, a területeket megfigyelési, ellenőrzött és fertőzött zónákra osztották. 

Fertőzött zónák egyelőre csak Heves megyében vannak(megfigyelésiek Szabolcs-Szatmár-Beregben is), de az ázsiai országok, Szerbia és Oroszország exporttilalma az összes magyar disznóra vonatkozik. A sertéspiacon bent ragadt 40-50 ezer tonnányi hús a belpiaci árakat is bedöntötte (a hazai össztermék 340 ezer tonna, ebből évente 140 ezer tonna megy külföldre), holott a vírust még egyetlen házi sertésben sem mutatták ki.

Tehát egyelőre úgy állunk, hogy hét, vélhetően külföldről behurcolt élelmiszer-hulladéktól megfertőzött vaddisznó döntheti be az egész sertéságazatot.

A válság évekig is elhúzódhat, ezért most azon dolgozik az ágazat, hogy Heves megyére szűkítsék az export tilalmát. Ha ezt elérik, akkor is nagyjából még fél évig tarthat az egész országra kiterjedő tilalom.

Csak az úszhatja meg, aki több lábon áll

„Már a sertéspestis megjelenése után rögtön 20 forinttal kevesebbet fizettek a sertésért a felvásárlók” – magyarázza Nagy Gyula, rábacsécsényi tenyésztő azt, hogy hiába vannak több száz kilométerre a fertőzött Heves megyei területtől, az árak zuhanása mindenütt elindult az exporttilalom miatt a magyar piacon rekedt 40 ezer tonnányi hús miatt.

„Több esetben a már leszerződött húsért is 20-30-40 forinttal kevesebbet fizetnek, ez drámai hatással lehet a sertéstartókra. Ugyanis az exporttilalmat akkor oldhatják fel, ha huzamosan fennáll, hogy nincs fertőzés, ez akár évekig is eltarthat, akkor is, ha a csak vaddisznókban mutatták ki a vírust” – mondja Nagy Gyula, aki a 250-es állományának a nagy részét vágóhidakkal leszerződve értékesíti.

„Háromszázötven forint volt a kilónkénti ár, most ez csökkent nálam 20 forinttal, de ha lejjebb esik az ár, akkor már csak veszteségem lesz rajta” – tette hozzá a tenyésztő. „Csak az úszhatja meg ezt a válságot, aki több lábon állt, vagy vannak tartalékai, a többiek lehúzhatják a rolót” – véli a dunántúli sertéstenyésztő.

Hiányolják a B tervet

„Sokan kihasználják a helyzetet, alacsonyabb árat adnak a sertésért, a termelők meg szorongatott helyzetben vannak, mert a disznót nem lehet csak úgy félretenni a polcra, mint egy cipőt, hogy majd eladom, ha jobb lesz az ára. Az állatot etetni kell, nő a súlya” – magyarázza a Magyar Fajtiszta Sertést Tenyésztők Egyesületének ügyvezető igazgatója. Eicher József szerint a helyes az volna, ha a felvásárlók, vágóhidak, feldolgozók méltányolnák a helyzetet, és nem szorítanák azonnal le az árakat.

„Már egy idő óta készülnünk kellett arra, hogy mit teszünk, ha nálunk is megjelenik a vírus. Kellene lennie egy intelligens B tervnek is, el kellett volna tervezni, hova tudjuk eladni a bent ragadt terméket” – véli Éder Tamás, Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke.

Mindezzel együtt a szakember szerint is egy lefelé húzó spirált indíthat el az, ha a feldolgozók, a kereskedők kihasználják a sertéstartók kiszolgáltatott helyzetét.

„Felvetődött, hogy az érintett 2 ezer hektár köré kerítést húznának, mint Csehországban, ahol sikerült is megállítani a fertőzést” – magyarázza Eicher József. Hozzátéve, hogy szerinte attól válik nehézkessé ez az intézkedés, hogy pont a Mátra természetvédelmi területén van, ahol rengeteg a turista. Így egyelőre kerítés nincs, csak a zónákra vonatkozó szigorú intézkedések - egyes területeket azért villanypásztorral kerítenek be -, és a várakozás, hogy csak egy kisebb régióra szűkítik a tilalmat, amire egyébként eddig nem volt példa.

Ennyiért értelmetlen disznót hizlalni

„Emberi egészségre teljesen ártalmatlan, ezt mindenütt tudják” – állítja Raskó György, agrárközgazdász, aki vállalkozóként szintén érintett a sertéspiacot sújtó, az exportot megtiltó rendelkezések következményeiben. A szakember szerint a tilalmat elrendelő országok visszaéltek a Kereskedelmi Világszervezet egyezményével, amikor ezt az importblokkot bejelentették, nem véletlen, hogy az uniós országokba továbbra is lehet szállítani.

A katasztrofális árak értelmetlenné teszik a hizlalást – magyarázza Raskó, aki szerint azonban hiú remény az, hogy lokalizálni lehet a tilalmat, magyarul, semmiféle gyakorlata nincs annak, hogy egy országon belül pusztán egy megyére szűkítsék a blokkot.

Az agrárvállalkozó szerint azonban mindent meg kell tenni az állomány biztonsága érdekében, ő maga is tájékoztatta a dolgozóit is, hogy figyeljenek oda, próbálják kerülni az érintkezést a külföldről, főként Ukrajnából érkezett vendégmunkásokkal, még ha ez kényes kérdés is. Mivel a Romániából és Ukrajnából érkezők több esetben otthonról hoznak élelmiszert, mivel ott ez jóval olcsóbb, jó eséllyel hurcolhatnak be fertőzést, ami éppen azért veszélyes, mivel az emberi egészségre ártalmatlan, így észrevétlen marad, de a sertések közé behurcolva végzetes lehet.

Forrás: 
hvg.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Főállatorvos: kampány indul a sertéspestis megelőzése érdekében 

Augusztusban a hatósági állatorvosok felkeresik a kisebb gazdaságokat és a járványvédelemről tájékoztatják őket, a kampány az afrikai sertéspestis visszaszorítását szolgálja - mondta Bognár Lajos, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára, országos főállatorvos pénteken az M1 aktuális csatornán.

Kínában is megjelent az afrikai sertéspestis

A világ legnagyobb sertéstartó országába, Kínába is eljutott az afrikai sertéspestis vírusa - adta hírül az Állategészségügyi Világszervezet (OIE). Az első kitörést azonnal szigorú intézkedések követték, ami nem kis feladatot jelent az ottani hatóságoknak, hiszen arrafelé majd’ minden vidéki udvarban tartanak néhány hízót. Az érintett tartományban közel 1,9 millió sertést vontak ellenőrzés alá.

A Nébih nagy sertéspestis térképe

Az elmúlt két hónapban több európai országban is rosszabbodott az afrikai sertéspestis (ASP) járványhelyzet. A Nébih összegyűjtötte a leginkább érintett országokkal kapcsolatos aktuális információkat.

Még legalább öt év kell az ASP elleni vakcina kifejlesztéséhez

Egy wroclawi kutatóintézet, tanulmányozva az afrikai sertéspestis terjedését, arra a megállapításra jutott, hogy a vírusos betegség évente megközelítőleg 200 km/év sebességgel terjed keletről Nyugat-Európa felé. Az Európai Unió új kutatási forrásokat is megnyitott az afrikai sertéspestis elleni oltóanyag kifejlesztésre. Mikorra várható, hogy az afrikai sertéspestisnek (ASP) lesz ellenszere?

Főleg a Fekete-tenger és a Duna-delta térségében terjed az ASP

Romániában már több mint 61 ezer házi sertést pusztítottak el a hatóságok az afrikai sertéspestis (ASP) rohamos terjedésének megfékezése érdekében, túlnyomó többségüket a Fekete-tenger és a Duna-delta térségében, ahol sokkal agresszívebb a járvány, mint a magyar határral szomszédos megyékben - közölte a román állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági hatóság (ANSVSA) pénteken.

Sertéspestis: a vadászok képzése a leghatékonyabb megelőzés

Mintegy hatszázan vettek részt azon az afrikai sertéspestissel kapcsolatban rendezett járványügyi képzésen, melyet a napokban tartottak a Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Az előadásokat a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági főosztályának részéről dr. Terjéki Edit tartotta a megyei vadászkamara és vadászszövetség kérésére.

Sorra bukkannak fel a sertéspestis-gócok

Rohamosan terjed az afrikai sertéspestis Romániában, ahol már több mint 450 fertőző gócot azonosítottak, a bukaresti kormánynál egymást érik a válságtanácskozások, amelyek a kór terjedésének megfékezését célozzák.

A fertőzött területeken szigorodtak a háztáji sertéstartás követelményei

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) a szakmai szervezetekkel konzultálva megfogalmazta azokat a minimális követelményeket, amelyeket a háztáji sertéstartóknak be kell tartaniuk az afrikai sertéspestissel (ASP) fertőzött vagy magas kockázatú területeken.

Bulgáriai kerítést épít, újabb pestises megbetegedés Romániában

A romániai Bihar megyében mutatták ki az afrikai sertéspestist egy kisebb létszámú házisertés-állományban. Bulgária kerítést épít a két ország határán a vírus terjedésének megakadályozására.

Románia budapesti nagykövetével tárgyalt Nagy István

A térségi közös összefogás fontosságára hívta fel a figyelmet Nagy István Románia budapesti nagykövetével folytatott megbeszélésén.