Back to top

Egyre súlyosabb a tejbotrány

Több millió forintot követelhetett az érintett áruházaktól az UHT tejek megmérgezésével fenyegetőző személy, tettét azonban vélhetően nem hajtotta végre. A zsaroló indítékát egyelőre homály fedi, ugyanakkor ágazati forrásaink szerint azzal az eshetőséggel is számolni kell, hogy célja a hazai tejfeldolgozás ellehetetlenítése és a magyar termékekkel szembeni fogyasztói bizalom csorbítása volt.

Tovább dagad a hét végén kirobbant tejszennyezési botrány. Miután a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szombaton arra hívta fel a lakosság figyelmét, hogy a megvásárolt, ultramagas hőmérsékleten hőkezelt (UHT) tejet csak akkor fogyasszák el, ha meggyőződtek a csomagolás sértetlenségéről, kiderült, hogy több áruházláncot is azzal zsarolt meg valaki, hogy bizonyos tételeket szándékosan megmérgez. Helik Ferenc, a Nébih Kiemelt Ügyek Igazgatóságának vezetője a Magyar Időknek elmondta: a hét végén több üzletlánc és a hatóság ügyfélszolgálata is megkapta azt a bejelentést, amely szerint valaki szándékosan szennyezett be egyes UHT tejeket.

A Nébih ezt követően azonnal felvette a kapcsolatot az illetékes nyomozó hatósággal, illetve az áruházláncok közreműködésével lekerültek a polcokról az esetlegesen érintett termékek. Az igazgató jelezte, bár az ügy több mint ötvenezer dobozos tejet érint, így azok vizsgálata szinte lehetetlen, a nyomozás jelen állása szerint csupán fenyegetésről van szó, mérgezés nem történt.

– Máig egyetlen szennyezett terméket sem találtunk, és megbetegedés sem történt. Ezért a Nébih és a Nemzeti Nyomozó Iroda is fenyegetésként kezeli az esetet – fogalmazott Helik Ferenc.

Arra a kérdésre, hogy pontosan mely áruházak kapták meg a zsaroló levelet, nem kaptott választ a lap, a folyamatban lévő nyomozás érdekei miatt ugyanis bővebb információt nem adhat ki a hatóság. A Nemzeti Nyomozó Iroda zsarolás gyanúja miatt folytat nyomozást, egyelőre ismeretlen tettes ellen. Az Országos Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint az ügy felderítésére nyomozócsoportot hozott létre a rendőrség.

(A hétvégén az Auchan maga hozta nyilvánoságra, hogy mely áruházaiban mely tejtermékek érintettek a fenyegetésben, igaz, mára a keresett oldal már nem található, vagyis levették a listát az oldalukról. Az Index.hu cikkében azonban még elérhetőek a kérdéses tejtermékek nevei.  A Pénzcentrum úgy értesült, három magyarországi Spar és Interspar áruház is érintett a szennyezési botrányban, lánc a kérdéses termékeket azonnal zárolta, a termékeket az érintett áruházak polcairól beszedte.)

Bár az érintett üzletláncok névsora nem ismert, az Auchan és a Spar Magyarország is közleményt adott ki. Ebben felsorolták azon termékek és áruházak listáját, amelyeket érintett a fenyegetés. Egyben jelezték azt is, hogy vásárlóik bármikor visszavihetik a megvásárolt dobozos tejeket a boltba, azokat blokk nélkül is visszaveszik az áruház munkatársai.

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége üdvözölte az áruházak és a Nébih gyors reakcióját, ugyanakkor felhívták a figyelmet az önellenőrzés fontosságára. E szerint a meglévő előírások betartása mellett a vállalkozásoknak érdemes szúrópróbaszerű ellenőrzéseket végezni, amellyel kivédhetik az ilyen és ehhez hasonló kockázatokat.

A Magyar Idők az üggyel kapcsolatban megkereste a Tej Terméktanács elnökét is. Mélykuti Tibor, aki egyben az Alföldi Tej Kft. ügyvezető igazgatója, elmondta: a hazai feldolgozás zárt rendszerben működik, félóránkénti ellenőrzéssel, ezért kizárt, hogy ott valamilyen idegen anyag a tejbe kerüljön. Az esetleges mérgezésre tehát a lánc más állomásán kerülhetett volna sor. Ugyanakkor hangsúlyozta, jelen tudásuk szerint csak fenyegetésről és nem tényleges mérgezésről van szó, ezért pánikra semmi ok. – A vásárlók bizalmát meg kell őrizni, hiszen biztosak lehetnek abban, hogy a magyar feldolgozók kiváló minőségű áruval látják el a piacot – fogalmazott az elnök.

Ágazati forrásból úgy tudjuk, hogy a zsaroló több millió forintot kért az üzletláncoktól, ezt azonban nem kapta meg. Az ügy pikantériája, hogy az áruházak nyilvánosságra hozott listája alapján kizárólag magyar feldolgozók termékére vonatkozott a fenyegetés. A Nébih közleménye szerint a hivatalos indok a gazdasági haszonszerzés volt. Ez a megfogalmazás ugyanakkor elég tágan értelmezhető: elképzelhető, hogy a zsaroló tettét csupán a gyors pénzszerzés motiválta, ugyanakkor felmerül a gyanúja annak is, hogy az akció valódi célja a magyar UHT tejekkel szembeni bizalom meggyengítése volt.

Az áruházláncok és a feldolgozók ugyanis hosszú csatározás után néhány éve szövetséget kötöttek, az együttműködésnek köszönhetően pedig fokozatosan kiszorultak a boltokból a legtöbbször áfacsalással az országba került külföldi dobozos tejek. Ágazati forrásaink szerint nem elképzelhetetlen, hogy valaki emiatt indított most akciót a magyar áruk ellen.

Forrás: 
Magyar Idők

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Keményebben lépnének fel az élelmiszerbűnözés ellen

Az élelmiszerbiztonság erősítésére büntetőjogi szabályozás kidolgozásáról határozott a kormány, amely egyetért azzal, hogy továbbra is kiemelten kell kezelni a mezőgazdasági termelés GMO-mentességét - jelent meg a Magyar Közlönyben kedd este.

Őrült pazarlás: kárbaveszett tej- és tejtermékek

Évente 116 millió tonna tej és tejtermék, vagyis az előállított áruk 16 százaléka vész kárba világszerte a szemétbe dobás és a nem hatékony tárolási, szállítási folyamatok miatt – derült ki az Edinburghi Egyetem szakembereinek vizsgálatából.

Nincs egységes uniós stratégia az elsivatagosodás ellen

Az Európai Bizottság nem rendelkezik világos képpel az Európai Unióban egyre nagyobb fenyegetést jelentő elsivatagosodásról és talajromlásról, az eddig tett bizottsági és tagállami lépések nem egységesek - állapította meg egyebek mellett a luxembourgi székhelyű Európai Számvevőszék kedden közzétett jelentésében.

Határozott közös V4-fellépés az élelmiszerek kettős minőségének felszámolásáért

Elégedetlenségüket fejezték ki az élelmiszerek kettős minőségének gyakorlatát megszüntető szabályozás hiánya miatt a V4-országok agrárminiszterei a Mezőgazdasági és Halászati Tanács december 17-i ülésén, Brüsszelben. Nagy István agrárminiszter hangsúlyozta, elfogadhatatlan, hogy a kelet-európai tagállamok állampolgárait másodrendűként kezeljék a multinacionális élelmiszeripari cégek.

A faanyag nyomon követhetősége az erdők védelmében fontos

Két tűzifa- és egy fűrészáru-kereskedés működését függesztette fel a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), mivel a telephelyeken nem volt nyomon követhető a vásárolt és értékesített, valamint tárolt faanyagok eredete, forgalmazása. A fatermékek szigorú nyomon követését uniós és hazai jogszabályok írják elő azért, hogy az illegális eredetű faanyagot kizárják a kereskedelemből.

Jelentősen csökkent a vágómarha ára

A KSH előzetes becslése szerint az elmúlt évhez képest 2018-ban a mezőgazdaság kibocsájtása 3,1 százalékkal 2600 milliárd Ft fölé nőtt. A növénytermesztés és a kertészet teljesítménye 1,8, az állattenyésztésé pedig 5,7 százalékkal lett nagyobb. Az élő állatok kibocsájtása 8,1, az állati termékeké pedig 0,6 százalékkal haladta meg a tavalyit. Legjobban a baromfiágazat fokozta a teljesítményét.

Aflatoxin: ember és állat ellensége

Kirívóan gyakran halmozódik fel ez a méreganyag tejben és tejtermékekben, és bár kisebb mértékben, de húsban és tojásban is megtalálható. Sokan vallják, hogy a fertőzések gyakoribbá válása összefüggésben van a klímaváltozással. Megkérdeztük a témáról Győri Zoltán egyetemi tanárt, a Debreceni Egyetem Táplálkozástudományi Intézetének vezetőjét.

Nébih vizsgálat: nem mindegyik citrom állta ki a próbát

Citromokat vizsgált a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Szupermenta programjában. A szakemberek 10 különböző, hálós kiszerelésű déligyümölcsöt vontak komplex ellenőrzés alá.

A "Blockchain" technológia képes átalakítani a marhahús ellátási láncot

A professzionális szolgáltató hálózat és számviteli szervezet, a Deloitte szerint, a Blockchain néven ismert adatfeldolgozási innováció átalakíthatja a marhahús ellátási láncot.

Kína: úttörő mezőgazdasági fejlesztések egész során dolgoznak

A világ legnépesebb országának egyik legfőbb kihívása lakossága élelmiszer-ellátásának biztosítása. E célból olyan technológiákat alkalmaznak, amelyek például az afrikai országok élhetőbbé tételében is kulcsfontosságúak lehetnek. A fekete kontinens mezőgazdaság fejlesztését célzó kínai befektetések az elmúlt 15 évben közel ötszörösére nőttek – értékük eléri a 300 millió dollárt.