Back to top

A méhész feleségek biznisze: a méhpempő termelés

A méhpempő termeléshez a méhcsaládokon túl nincs szükség túl nagy befektetésre. Egy méhész családanya az olaszországi Piemontban csaknem 100 kiló méhpempőt is termeltet egy évben.

Az anyapempő a méhanyák nevelését szolgáló, a méhek garatmirigyében keletkező „tej”. Megfelelő összetétele elősegíti, hogy egy méhlárvából anya fejlődjék.  Bár még nem teljesen világos, hogy miért pont anya lesz az anyapempővel tartott lárvából, de valószínűsíthető, hogy a méhpempő tisztasága dönti el, vagyis virágportól való mentessége, vagy azzal való „szennyezettsége”, hogy méhanya vagy dolgozó fejlődik egy lárvából. (Lásd: A méhpempő titka című cikkünket.)

 

Pempős anyabölcsők
Fotó: Hevesi Mihály

A méhpempőt kozmetikumokban és gyógyászati termékekben használják fel. Szabályozza a hormonháztartást, jelentős immun-, és memóriaerősítő hatása van, hogy csak néhány jótéteményét említsük. 

Maria José Pastor Rodríguez, egy olaszországi méhpempő termelő méhész hölgy érdekes beszámolót adott közre a Detsches Bienenjournal májusi számban arról, hogy miként kezdett el méhpempőt termelni férje méhészetében, és hogyan fejlesztette a termelést négy alkalmazottal csaknem évi száz kilóig.

A férjével 350 méhcsaláddal méhészkedtek, és bár ő a kaptárok cipelésében nem vett részt, de a gyerekek nevelése mellett fizikailag ez is megerőltető volt számára. Egy alapkurzus elvégzése után elkezdte érdekelni a méhpempő-termelés, amihez tulajdonképpen egy kisebb helyiség is elegendő, és a méhcsaládokon túl, nincs szükség túl nagy befektetésre, vagy különösebb cipekedésre.

Első évben 20 anyátlanított méhcsaláddal kezdte a méhpempő-termelést, amiből kilenc kiló méhpempőt nyert. A következő évben már 50 családot állítottak rá a pempőtermelésre. A harmadikban pedig 75 családdal és négy alkalmazott segítségével termeltek 96 kilót.

A pempőkinyerés folyamata során a kaptárból kivett anyabölcsők lárváiról leszívják a méhpempőt, aminél pontos, apró mozdulatokat kell alkalmazni ugyanúgy, mint a termelésre betett anyabölcső lárvásításánál.

Maria azt tapasztalta, hogy az eddig náluk megforduló alkalmazottak, vagy segítők közül a leginkább a nők tudnak hat-hét órán keresztül a precíz kitartást igénylő, monoton munkára figyelni. A férfiak valamiért ügyetlenebbek ezen a téren és nagyobb károkat okoztak.

A méhpempő piaca Maria szerint éppannyira bizonytalan, mint a mézé. Bár Olaszországban 680 eurót is megadhatnak egy kiló méhpempőért, de bejáratott vásárlói kör nélkül nem egyszerű eladni, mivel ázsiai importból akár 50, 60 euróért is beszerezhető.

Maria ezért egy felvásárló cégnek adja el a pempőt, aki aztán továbbadja kozmetikai és gyógyászati cégeknek.

Olaszországban a méhpempőtermelők azon fáradoznak, hogy a termékcímkékre rákerüljön,  hogy a felhasznált méhpempő honi vagy külföldi származású-e.

Mindebből persze az következik, hogy a méhpempő termelésé bár csábító, de ugyanolyan piaci bizonytalanságok jellemzik, mint a méz értékesítését.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Méhzárlatot rendeltek el Pécsen

A Pécsi Járási Hivatal Agrárügyi Főosztály Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztálya Pécs közigazgatási területen tartott méhállományokra azonnali hatállyal községi zárlatot rendelt el.

Hamarosan fizetik a méhészeti támogatásokat

A Magyar Államkincstár a Magyar Méhészeti Nemzeti Program 2017/2018-as végrehajtási időszakához kapcsolódóan az elmúlt hónapokban tizenkét alintézkedés keretében már összesen 502 millió forint támogatást fizetett ki a méhész-gazdálkodóknak, illetve méhész szervezeteknek.

A termelők együttműködésére van szükség a mezőgazdaságban

A mezőgazdasági ágazatokat sújtó legnagyobb probléma, hogy különvált a termelés és a feldolgozás, és ezen a termelők együttműködésével lehet változtatni - mondta Nagy István agrárminiszter szombaton a Nógrád megyei Karancskesziben.

Az indások beporzására fejlesztett „robot-poszméh” - videóval

A természetes beporzók példátlan gyorsasággal tűnnek el. Ez komoly veszélyt jelent a mezőgazdaságra és a gazdaságra, valamint az állatok és emberek fennmaradására. Mivel számtalan élelmiszer-növény beporzói is a méhek, az eltűnésük az élelmiszertermelést is veszélyezteti.

Végső megoldás-e a természetes/mesterséges szelekció a varroa ellen?

Randy Oliver, akit főleg az oxálsav tartós hordozón való szószolójaként a hazai méhésztársadalom is jól ismer immár, ezúttal a varroa problematikájának megoldásáról értekezik. Értékes gondolatait érdemes megismerni a magyar méhészeknek is. A cél a varroát korlátozni képes családok szaporítása, illetve a varroa/DWV (Deformált szárny vírus) együtthatás megszüntetése.

Méhek eltájolása, méhlopások

A kaptáron kívül tartózkodó méhről sok mindent tudni kell, hiszen kész csoda, hogy a méh a lakása körüli légtérben eligazodik és legtöbbször hazatalál, elvégre a méh látása gyengébb az emberénél. Bár borús időben is „látja” a napot, mint tájékozódási pontot. Sőt, derűs időben az égboltról visszaverődő (sarkított) fényt is látja.

Teljes körű neonikotinoid-tilalmat vezetett be Franciaország

Franciaország a méhnépesség csökkenéséért felelősnek tartott neonikotinoidok használata elleni harc frontvonalában lépett, és 2018. szeptember elsejétől öt hatóanyagot tiltott be ebből a csoportból. Mostantól tilos permetezéseket végezni a klotianidin, az imidakloprid, a tiametoxám, a thiakloprid és az acetamiprid hatóanyagú készítményekkel, szabadföldön és hajtatásban egyaránt.

Betolok nekik 15 kiló cukrot és ennyi? Méhek betelelés előtt

Nemrég beszélgettem egy önbizalommal teli fiatal méhésszel a betelelésről és a következőket mondta: „…a betelelés az nem probléma. Betolok nekik 15 kiló cukrot és ennyi." Tapasztalataim szerint eléggé kockázatosnak ítélhető a betelelésnek az ilyesfajta leegyszerűsítése, sokkal inkább az egyre több munka- és időráfordítás jellemzi.

Az ember nikotinfüggőségéhez hasonlóan a méhek rászokhatnak a rovarirtószer ízére

A dohányzók nikotinfüggőségéhez hasonlóan a méhek rászokhatnak a rovarirtóval kezelt táplálék ízére - derítették ki brit kutatók.

Közmunkában foglalkoznak a méhekkel

Borsod megyében egyedülálló programban vesznek részt egy kis falu, Furta közmunkásai, ugyanis sehol máshol nem foglalkoznak méhészkedéssel. Krucsó Antal polgármester szerint ebben nagy szerepet játszik az, hogy ő már korábban foglalkozott méhekkel.